Esti Hírlap, 1963. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-01 / 51. szám
Kiváló, jó, megfelelt A művelődésügyi miniszter, az érdekelt szaktárcákkal egyetértésben, az előző évi tapasztalatok alapján szabályozta a gimnazisták szakmai minősítő vizsgájának rendjét. A most megjelent rendelkezés a korábbinál előnyösebb. A minősítő vizsga a diákoknak nem jelent túlterhelést, mivel a lebonyolítás időpontját — a kívánságoknak megfelelően — előbbre hozták, az írásbeli és a szóbeli érettségi közé iktatták be. A diákok minősítő vizsgára bocsátásukat az érettségire jelentkezéssel egyidejűleg kérhetik. Minősítő vizsgára bocsátható az a tanuló, aki legalább három tanéven át ugyanabban a szakmában elméleti és gyakorlati előképzésben részesült, s a gimnázium negyedik osztályát sikeresen elvégezte. A minősítő vizsga a szakelméleti és gyakorlati felkészültség elbírálására alkalmas munkafeladat, vagy részfeladat elvégzéséből áll. A vizsgakérdéseket és a munkafeladatokat — a tantervek alapján — a gimnázium az együttműködő üzemmel közösen állítja öszsze. A rendelkezés értelmében, a minősítő vizsgát az írásbeli érettségi befejezését követő A GIMNAZISTÁK MINŐSÍTŐ VIZSGÁJA * A VIZSGA SIKERTELENSÉG ESETÉN MEGISMÉTELHETŐ második munkanapon kell megtartani. Időtartama — a munkafeladattól függően — háromtól nyolc óráig terjedhet. A minősítő vizsga eredménye „kiváló”, „jó”, „megfelelt” és „nem felelt meg” érdemjegyekkel osztályozható. A tanuló érdemjegyét a gimnázium gyakorlati oktatást ellátó tanára és az együttműködő üzem képviselője közösen állapítja meg. Az osztályozásnál figyelembe veszik a szakmai előkészítés teljes szakelméleti tananyagának átfogó ismereteit igénylő, május első felében készítendő írásbeli dolgozat osztályzatát is. Sikertelenség esetén a minősítő vizsga egy alkalommal, ugyanazon év szeptember első felében megismételhető. A munkaügyi miniszter rendelkezése értelmében azok a gimnazisták, akik az 1962—63-as tanévben érettségiznek és sikeres szakmai minősítő vizsgát tesznek, a bizonyítványukban megjelölt szakmában befejező képzésben részesülhetnek. Befejező képzésre a szakmai minősítő vizsga letételétől számított egy éven belül lehet jelentkezni. A szakmai befejező képzés időtartama három hónaptól másfél tanévig terjedhet. Erre vonatkozólag a rendelkezés szakmák szerint intézkedik. A szakmai befejező képzés után a fiatalok szakmunkásvizsgára bocsáthatók. A miniszteri rendelkezés szerint a szakmai befejező képzésre jelentkezéstől függetlenül az érdekelt fiatalok felsőoktatási intézményekbe is kérhetik felvételüket. A jelentkezési laphoz csatolniuk kell a szakmai minősítő vizsgáról szóló bizonyítványt (MTI) TANÁCS — Ne sírj, Jolán! Hidd el, hogy amennyibe a soványítókúra kerül, abból új ruhát vehetsz. Legfontosabb: a jó minőség Gyári meo- vásárló Ellenőrzés és műszaki fejlesztés • A meo-vezető és az igazgató Hasznos lenne a minőségvédelmi főhatóság Sokak figyelmét megragadta a minőség őreinek országos tanácskozásán Németh Antalnak, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet fiatal főosztályvezetőjének hozzászólása, abban is egy mondat: a minőségellenőrzés egyenlő a műszaki fejlesztéssel. Hogy ma ezt még nem mindenki látja be, s hogy ennek milyenek a hátrányai, arról már az intézet vezetőitől kapunk felvilágosítást. Lenne pénz, de... — Volt egy szemlélet, amely a termelést különválasztotta a minőségtől — mondja Réti József igazgató. — előbbi az üzem, utóbbi a meós dolga! Az érlekőrzés legfontosabb feladata éppen az, hogy ne csak rostálja a hibákat, hanem intézkedjék is megszüntetésükért. Vagyis: mi más ez, mint műszaki fejlesztés? Igen ám, de más véleményen van a Pénzügyminisztérium, amely bennünket, s a hozzánk hasonló tevékenységet folytató intézeteket költségvetési szervnek tekint, ugyanakkor a vállalatok műszaki fejlesztési alapját — ez az összeg a termelés bizonyos százaléka — nem használják ki. — Húszszázalékos körülbelül ez az arány — teszi hozzá Rácz György főmérnök. — A vállalatnak elegendő saját fejlesztési témáinak megoldásához nyolcvan százalék, a fennmaradó pénz pedig elegendő lenne ahhoz, hogy új műszerekkel gyarapodjunk, korszerűbb legyen ellenőrző munkánk. Az iparban meg is van a hajlandóság a műszaki fejlesztési alapnak ilyesfajta felosztására, de a Pénzügyminisztérium ezt nem engedi meg. Következménye mindennek, hogy egy nyolcezer forintnál többe kerülő műszerhez már nem tudunk hozzájutni, hogy a szakmai utánpótlás mai legkedvezőbb formáját, a társadalmi ösztöndíj rendszerét nem alkalmazhatjuk, hogy a szaktechnikusi továbbképzésben részt vevők tandíjához — amire másutt lehetőség van — nem járulhatunk hozzá és így tovább ... A jogosítvány Harmincéves az intézet — világszerte az elektrotechnikában alakultak először hasonló szervek, amelyek közül egyik-másik — például a holland — több országban is dolgozik. Különös veszélyeket rejt magában az elektromos energia, nincs közvetlenül érzékelhető megjelenési formája — pártatlan szervezetnek kell őrködnie azon, hogy megtartsák a biztonsági előírásokat. Jogosítványokat adnak ki a megfelelő termékekre, engedélyt arra, hogy viselhessék az intézet felét, fő feladatuk védeni a fogyasztók érdekét. A jogosítvány kiadása után fél, vagy egy évvel elmennek a gyárba, megnézni, nem változtattak-e a konstrukción, sőt, lehetőségük van arra is, hogy megvizsgálják, milyenek a gyártás adottságai. Erre főleg a szövetkezeti és a kisiparban van szükség. A vizsgálatok száma az öt év előtti 660-ról háromezerre növekedett, s a létszám 33- ról 165-re. Hogy jól dolgozhassanak, annak sokféle feltétele van. _ — Bár még ma is sokan úgy értelmezik szerepünket, mint akiknek egyéb dolguk sincs, csak akadályozni a termelést, együttműködésünk a gyárakkal jónak mondható — mondja az igazgató. — Amin váloztatni kellene, ne az legyen a dicsőség, hogy valaki teljesítette tervét — a jó minőség ennél is fontosabb. A MEO-t értelmetlenség lenne kivonni az igazgató hatásköréből, de biztosítani kellene, hogy a MEO-vezető az igazgatóval szemben is érvényesíthesse akaratát, vagyis különleges védelemben kellene őt részesíteni. A Német Demokratikus Köztársaságban ezt úgy oldották meg, hogy a minőségellenőrzés vezetőjét ugyan az igazgató nevezi ki, de leváltani csak az egységes minőségvédelmi főhatóság hozzájárulásával, tehát egy kívülálló, pártatlan szervezet beleegyezésével lehet. Elosztás, gazdálkodás Ma még előfordul párhuzamosság — két intézet vizsgálja ugyanazt a terméket egyazon szempontból —, de legfőképpen az, hogy a gyártmányt egymás után több helyütt ellenőrzik. Ilyenkor válnak türelmetlenné a gyári vezetők, az Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet után a KERMI-vel, a postával — zavarelhárítás —, a SZOT munkavédelmi osztályával kell megvizsgáltatni terméküket, amire nincsen minden esetben szükség. — Efféle egybehangolásra, arra, hogy például csak egyetlen helyen vizsgáljanak textiláru minőséget, hogy szétossza a beruházásra szánt pénzt, ellenőrizze a gazdálkodást, eldöntse, hol és milyen létszámmal a legcélszerűbb valamit vizsgálni — minderre szükség lenne egy főhatóságra, amely a Minisztertanács mellett működne. Anélkül, persze, hogy ez a népgazdaságnak nagyobb anyagi megterheléssel járna: az erők összefogásával, egy irányba terelésével nagyobb eredményeket érhetne el a minőségellenőrzés. Az intézet vezetői azonban hozzáteszik: " Arra, hogy valamiféle mammutvállalatot szervezzenek, semmi szükség, ez csak zavart okozna. Az elvi irányítás, egybehangolás lenne a kis létszámú főhatóság dolga... Keresztényi Nándor Egy férfiú megszökött KETTŐBŐL ELBUKOTT — ÉVA — A BÚCSÚLEVÉL A férfiút, aki a februári bizonyítványosztáskor úgy vélte, leghelyesebb, ha sorsa kerekén fordít egyet, s haza sem ment az iskolából, búcsúlevelet hagyva, vonatra ült, s a dunántúli kis városkából egyenesen a főváros felé vette útját, kávéval, édes süteménnyel várom, az asztalkán egy megbontott doboz Mátra is van. Szabad kávét töltenem? — kérdem vendégemtől —, de ő előredől a fotelből — langaléta, hirtelen megnyúlt, első sötétkék hosszúnadrágos ifjú — s azt kérdi: „Rágyújthatok erre?” Majd Pesten — Miből? — ejtem ki együttérzően s szemérmesen a kurta szót. — Orosz és német. Második gimnazista, még sosem bukott el. „És most kettőből elhúztak.” — Váratlanul érte a bukás? — Három nappal a bizonyítvány kiosztása előtt már tudtam. Akkor döntöttem, hogy új életet kezdek, dolgozom, közben tanulok is. Felutazom Pestre. — Hogyan fogott hozzá? — A legfontosabbakat szombaton reggel magamhoz vettem. — Mik voltak a legfontosabbak? — A fehér ing és ez a nyakkendő — mutat a kék, keresztcsíkos selyem kravátlijára —, ezt Évától kaptam. „Ötkor dobd be.. .** Ez az Éva külön passzusként szerepelt hátrahagyott levelében is. Ugyanis mielőtt elutazott, levelet írt szüleinek. „Pontosan ötkor dobd be ezt a levelet ablakunkon” — bízta egyik barátjára. Ugyanis vonata 4 óra 47 perckor indult. Tizenhárom perc előnyt mindenképp akart szerezni. Éváról ezt írta: „Higgyetek nekem, ő nem tud elhatározásomról semmit, nem miatta buktam meg, ő csak segített oroszból mindig nekem.” Éva iskolatársa, ő is másodikos — a párhuzamos lányosztályba jár —, kitűnő tanuló. — Félt, hogy a kislány csalódik, nem bízik magában? — Az ellenkezőjéről meggyőződtem. Amikor megtudtam, hogy elhúznak, a tanú Éva mit szólt ehhez? — Mondom, ő nem tudott az elhatározásomról. Szombaton félig üres volt az iskola, a vidékiek a hó miatt be se jöttek. Nagyon egyedül éreztem magam. — Mióta ismeri Évát? — Hatvanegy júniusa óta. A nyolcadikat befejeztük, vakáció volt, egy gimnazista barátommal a Fényesre mentem fürödni. Ez a barátom udvarolt egy lánynak, s ennek a lánynak a barátnője volt az Éva. Azóta. Együtt indultunk a gimnáziumba. Két napig volt Pesten. Felkereste egy volt idős tanárát is Kispesten. Ő kísérte viszsza nagynénijéhez, majd onnét a vasútállomásra. — A tervek? — Hát, megpróbálom mégegyszer. Építeni szeretnék, talán tiég mérnök lehetek, szobában magam mellé ültettem, és megmondtam neki: bukott diák leszek, most döntsél, mellettem maradsz, vagy nem. — Mi volt a válasz? — Először szóhoz sem tudott jutni. Aztán azt mondta, hogy hülye vagyok, ő mellettem marad, esze ágában sincs elhagyni. De most tényleg komolyabban kell tanulnom, s bízhatok benne, a segítségemre lesz. — Akkor miért utazott el? — Egész kis korom óta építész szerettem volna lenni. Egyes bizonyítvánnyal!... Gondoltam, Pesten, a keresztanyáméknál lakom, dolgozom és elvégzem az esti iskolát Együtt indulok el a szállóból ifjú vendégemmel. Két magába mélyedt férfiú halad a városka fehérben szikrázó főutcáján. Hosszú percek után a fiú megszólal — kijelentő mondatokat mond, de minden állítása csak kérdés, az idősebbtől vár valami jó, megnyugtató, megerősítő választ: „Tessék elhinni, én nagyon jól tudom, hogy ez az Eva-ügy nem tarthat örökké. Mondtam is neki, ha leérettségizünk, te 18 éves nagylány leszel, én meg csak egy diákfiú. Elhagysz, mert felnőttek fognak udvarolni neked.” Rám néz, hogy igaz-e, ugye, nem igaz? Nem szólok, a szikrázó havon úszó árnyat nézem, süt már a nap, árnyéka is van már. Kőbányai György Tavaszi fény árnyéka A Budapesti Bányagép- és Bányavillamossági Vállalat gyártelepe 24 millió forintos költséggel épített új szerelőcsarnokkal bővült, amelynek már a belső berendezését szerelik. Ebben az évben 16 darab akna-szállító berendezés készül az üzemben, ebből 13 Lengyelország, Korea és Románia részére. A hazai bányagépesítés fejlesztésére elkészült a körvágatszelvényhajtó gép prototípusa. A képen: Lőrincz István géplakatos szerelő csoportja a lengyel exportra készült aknaszállító berendezés fogaskerekein az utolsó simításokat végzi. (MTI-foto — Mezőfelvi — RAnek találmány a televízió! Az ember csak becsukja a szemét, és úgy hangzik, mint a rádió! Automata kútőr A nagylengyel olajmező elektromos berendezései esős és téli időben gyakran elromlottak, ezért rendszeresen ellenőrizni kellett az olajkutakat. A vállalat műszaki dolgozói most ötletes berendezést szerkesztettek, amely megkíméli az ellenőröket a 20—30 kilométeres utaktól. Minden kútra elektromos hibajelzőt és automataindítóberendezést szereltek, amely a diszpécserszoba műszerfalán azonnal jelzi, ha valamelyik olajkút elektromos berendezése nem működik. Az áramszünet után az automata megindítja a mélyszivattyú villanymotorját. Régebben félnapok teltek el, míg az áramszünet után működésbe hozták a kutakat. A nőnap ünnepségei A nemzetközi nőnapot ötvenharmadszor ünnepük meg március 8-án. Magyarországon 10 050 000 lakos él, ebből 5 198 464 a nő. A kereső nők száma 1 917 500, vagyis az összes keresők 36,2 százaléka. Nagyon sok nő munkája, háztartása mellett vállalja esti iskolák elvégzését. Az 1962—63-as tanévben 31 054 nő jár az általános iskola esti tagozatára, a középiskolákban az esti tagozaton 59 883 nő tanul. Emelkedett a tudományos pályán működők száma. 1961-ben kilencszázhetvenegy nő dolgozott mint tudományos kutató, s 1,008 nő oktatott felsőoktatási intézményekben. 1952-től 3603-ra emelkedett a működő orvosnők száma. Március 8-án rádióban, színházban és a mozikban köszönti népünk a nőket. Tömeggyűléseket szerveznek, kormánykitüntetéseket és az üzemekben okleveleket. Kiváló dolgozó jelvényeket adnak át, több kiállítás mutatja be a nők helyzetét. Az Ernst Múzeumban Nők a XX. században címmel nemzetközi fotókiállítást rendeznek.