Esti Hírlap, 1963. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1963-07-01 / 152. szám

Kánikulai vasárnap (Folytatás az 1. oldalról.) A HÉV az összes tartalék­­szerelvényeket is közleked­tette. A Fővárosi Autóbusz­­üzem már reggel 850 autó­buszt indított a zöldövezetbe és a strandokhoz. A Római-partra százezer hűsölni vágyót szállítottak. A strandok zsúfolásig meg­teltek. A Dagályban 40—45 ezren, a Palatínuson húszez­ren, a csepeli strandon 15 ezren fürödtek. Vasárnap a budapesti strandokon 120 ezer fürdőző, napozó fordult meg. A nagy hőségben megnőtt a vízfogyasztás is. A Vízmű­vek minden tartalékgépe működik. A Dunán csúcsforgalmat bonyolítottak le a törpe­hajók, az összes kishajót bevetették. Rekordot javítottak: nyolc-tíz percenként futottak ki a kikötőkből. Milyen volt a kánikula a Balatonon? A hírek autó­karavánokról szólnak: tíz­ezer gépkocsi érkezett vasár­nap a Balatonra. A sátortá­borokat már szombaton el­lepték a vendégek. Sok kül­földi, főleg német, osztrák és francia turista sátorozott a tó partján. Több napozó túlságosan nagy adag nap­fürdőt vett: az elsősegély­­nyújtó helyeken ötven napo­zónak kellett orvosi segélyt nyújtani. Siófokra több mint har­mincezer vendég érkezett. A Balaton vize itt már reg­gel hét órakor 27 C-fok volt. A hajójáratok közül a leg­forgalmasabb a Fonyód, Ba­dacsony közti útvonal volt. Úgy látszik, a meleg ked­vezett a horgászoknak. Ma­­sányi József budapesti hor­gász a tihanyi kútnál 28 ki­lós harcsát fogott, háromórás küzdelemben. A mezőgazdaságban az iz­zasztó hőségben sem volt pi­henő. Somogyban a gabonatáblá­kon kétszáz gép nyomában dőltek a kalászok. Egész nap búgtak a gépek a Lengyeltóti Gépállomás kör­zetében, Iharosberény hatá­rában és Balatonszentgyör­­gyön. Az utóbbi kánikulai na­pok aranysárgára érlelték a csongrádi határ tizenkét és félezer holdas gabonatáblái­nak árpa- és búzatermését. A helybeli gépállomás va­sárnap teljes üzemmel hoz­zálátott az aratáshoz. Reggel egymás után vonultak ki a gépek a csongrádi határba, a tsz-ek nagy gabonatábláira. 6 kombájn és 3 aratógép egész nap dolgozott a Petőfi Tsz területén. A tömörkényi termelőszövetkezetben négy kombájnnal és három arató­géppel vágták, csépelték a gabonát. Csúcsforgalom a Dunán és a Balaton mellett Tízezer autó karavánja — Megnyíltak az építőtáborok Rekord a strandokon — Aratás Sok strandoló lepi el a bedőlt tassi erőművet. A vízbe süllyedt épületet különösen a gyerekek kedvelik, állandó baleseti veszélynek téve ki magukat .Jó lenne, ha illetékesek intézkednének az ügyben. Mama és leánya készül az ebéd a tassi horgászvíz mellett. Látkép a tihanyi autósstrandról. (MTI to­to Bereth és Kácsor felv) Nő a társadalombiztosítások száma Az elmúlt években jelen­tős mértékben növekedett a társadalombiztosítási szol­gáltatásokra jogosultak szá­ma. Míg 1957-ben hatmillió 100 ezer biztosított volt ha­zánkban, addig 1962-ben ez a szám kilencmillió 600 ezer­re emelkedett. Így az össz­­népességnek 96 százaléka volt biztosított. Növekedtek a társadalombiztosításra for­dított költségek is: 1957-től 1962-ig több mint a kétsze­resére emelkedtek. Halak díszlakomája a Tiszán Másodszor öltött az idén „virágdíszt” a Tisza déli szaka­sza. A hirtelen felmelegedett vízben újból, és az elsőnél na­gyobb arányban jelentek meg a nyár hírnökei, a tiszavirágok. Napnyugtakor néha annyi szitakötő-szerű rovar röpköd a fo­lyó felett, hogy a szegedi Tisza-hídon az érdekes látványban gyönyörködők a tiszavirágok felhőjétől alig látják a víztük­röt. A virágzó folyó terített asztalt varázsolt a harcsáknak és a pontyoknak; most van a halak díszlakomája. Ilyenkor a horgászok nem sok szerencsével várakoznak a partokon, mert a halak el vannak telve csemegéjükkel, a tiszavirágokkal. (MTI) Ma megkezdik a Balzac utcai csatorna átépítését Ideiglenes egyirányú forgalom • Szeptember közepére befejezik a munkát Sorra vizsgálják a buda­pesti csatornák állapotát. A Balzac utcai csatornánál pél­dául megállapították, hogy egyes helyeken a beton szi­lárdsága a négyzetcentimé­terenkénti 200 kiló helyett mindössze 8 kiló. Sürgős tehát a Balzac ut­cai csatorna kicserélése. A munkát ma megkezdik. Három szakaszban végzik el; először a Váci út és a Visegrádi utca között, majd a Visegrádi és a Pannónia utca között, végül a Pannó­nia utca és a Pozsonyi út között, illetve az Újpesti rakpartig építik meg az új csatornát. Az építkezés szep­tember közepéig tart. A munka egy-egy szaka­szán a Balzac utcában egy­irányú forgalmat vezetnek be, az autóbusz, a villamos és a trolibusz forgalmának zavar­talanságát azonban mindvé­gig biztosítják. Nehezíti a csatornaépítés munkáját a sok egyéb köz­mű, így össze kellett egyez­tetni az építkezést a Lipót Távbeszélőközpont bővítési munkájával. A Lipót köz­központot nyolcezer állomás­sal bővítik és ebből a célból a Balzac utcában is az új kábelek részére úgynevezett postai tömbcsatornát építe­­­nek. a balesetek ellen A megelőzés és a gyógyítás A Magyar Tudományos Akadémián A traumatológia szervezése Magyarországon címmel kandidátusi érteke­zés hangzott el. Az előadó rámutatott a baleseti se­bészet növekvő jelentősé­gére és aktualitására. A kér­dés népgazdasági szempont­ból is igen nagy horderejű, hiszen általában életerős, munka­erejük teljében levő embe­reket ér baleset. 1961-ben hazánkban a bal­eseti táppénz, az ápolási költ­ség, a rokkantsági járadék és a termelési értékkiesés ha­talmas összegre rúgott. Eb­ből azonban 20—25 százalék megtakarítható jól működő, illetve jó felszereléssel és jól képzett szakemberekkel ren­delkező intézetek munkájá­val. A sérültek minél töké­letesebb meggyógyulása te­hát nemcsak a betegek érde­ke, hanem népgazdasági szempontból is jelentős fel­adat. Az előadó kifejtette, hogy a hazai baleseti sebészeti munkának négy fő területe van: a szervezés, a tovább­képzés, a tudományos és a gyógyító-megelőző munka. Az országos traumatológiai hálózat 22 vidéki és 5 fővá­rosi osztályból áll. A jövő tervei közé tartozik központi mozgásszervi re­habilitációs intézet és kór­házi akutrészlegek felállí­tása, valamint területi baleseti központok szervezése a gyó­gyítószínvonal emelésére. Feltétlenül szükséges, hogy minden traumatológiai osz­tály mellett vele együtt­működő ambulancia is le­gyen. Az egyes baleseti ágakat ismertetve, elmondta, hogy a múlt években az üzemi bal­esetek száma emelkedett, bár nemzetközi viszonylat­­ban közepes helyen állunk. A szerencsétlenségek bekö­vetkezéséhez hozzájárul, hogy sok üzem felszerelése korszerűtlen, továbbá, hogy egyes gazdasági vezetők el­sősorban mennyiségi ered­ményekre törekedve, elha­nyagolták a biztonságos munkakörülmények megte­remtését. Az üzemi balese­tek megelőzése, illetve elhá­rítása szempontjából nagy jelentőségű a terme­lés egyenletes, folyamatos szervezése és a balesete­ket előidéző okok elemzé­se. A mezőgazdasági balesetek száma az utóbbi években csökkent, de így is — külö­nösen figyelembe véve a ha­lálos eseteket — igen súlyos­nak mondható. 1961-ben 37 százalékkal haladta meg a legveszélyesebb iparág, a bá­nyászat adatait. A legtöbb mezőgazdasági baleset abból származik, hogy nem isme­rik a biztonsági szabályokat, a gépekről, a felszerelések­ről pedig a védőberendezés hiányzik. A közlekedési balesetek száma is növekszik, s ma ez a legidőszerűbb kérdé­sek egyike. Mindezek ellenére a nem­zetközi statisztikában igen hátul állunk. A megelőzés három részre tagozódik: 1. a közlekedési szabályok megtartásának ellenőrzése; 2. a gépjárművezetők fizikai állapotának vizsgálata; 3. az autók és motorkerékpárok állapota. A gyermekhalandó­ság egyik legfőbb oka a bal­eset. Európában a balesetek az egy éven felüli gyerme­kek közt több áldozatot szed­nek, mint a tbc, a gyermek­­bénulás, vagy bármely más betegség. Az elhárítás esz­közei: a nevelés, a technikai előrelátás a lakásépítkezés­től a játékszerig, a közutak biztonsága. A háztartási bal­esetekről hazánkban eddig nem készült kimutatás, de külföldi adatok alapján tud­juk: számuk gyakran nagyobb, mint a közlekedési és üze­mi baleseteké együttvéve. A rehabilitáció az intézeti kezelés után az ambulancián folytatódik. Kiegészíti a munkaterápia, és követi a sérült visszahelyezése abba a munkakörbe, amelyben éle­tét teljes értékű emberként tudja folytatni. Nemcsak a tört végtagot, vagy merev ízületet, hanem az egész em­bert hozzuk rendbe, figye­lembe véve egyéniségét, a külvilággal való kapcsolatát, idegrendszerét. Ez a folya­mat jelentősen meghosszab­bítja a gyógyítás idejét, de megrövidíti a sérültek mun­kaképtelenségét, és csökkenti a sérülésekből származó tar­tós károsodást. Technikája: a fizikális gyógymód, a gyógytorna és a munkaterá­pia. A rehabilitáció egysé­ges elveinek kidolgozásához,­ a tudományos és továbbképe­­ző munka irányításához köz-és­ponti intézetre volna szük-­­ség. Hajdú Endre A budai sóderkikötőben Miből épül Buda ♦ Három ember, több száz teherautó ♦ Rakodás három perc alatt — Kész, tovább! A hét és fél tonnás Csepel teherautó sóderrel megrakot­­tan kigördül az Árpád-híd tövében levő telepről. A ma­rófejes rakodónál helyét egy Skoda foglalja el. — Ma a százhuszadik kocsi — mondja a telep vezetője, s aláírja a szállítólevelet. Erről a Duna-parti telep­ről látják el az összes bu­dai építkezéseket sóderrel. Mindössze hárman dolgoznak itt. A telepvezető, aki ellen­őrzi a szállítást, a gépkezelő, aki fáradhatatlanul tölti a kocsikat, s az olajozó, aki a gépek zavartalan működésé­re ügyel. Naponta háromezer köb­méter sóder érkezik a Duna hátán Vácról. A kirakást ha­talmas elevátor végzi. Futó­szalag szállítja az anyagot a sóderhegy tetejére. A maró­­fejes rakodó három perc alatt tölt meg egy teherko­csit. Naponta több száz autó gördül a rakodó szállítósza­lagja alá, hogy vigye az anyagot rendeltetési helyére. Várják a sódert az építkezé­seknél. Éles kürtszó hasít a leve­gőbe. Négy újabb uszály ér­kezik. Megindul az elevátor motorja, rakja ki a szállít­mányt. A telepvezető újabb szál­lítólevelet ír alá, figyeli a munkát. Ezen a napon még 500 köbméter sódert kell to­vábbítani. A telep három munkásán s a gépkocsivezetőkön áll, hogy a budai építkezések időben , megkapják a beton alap­anyagát, a sódert. — Kész, tovább! — hall­juk, s a 122. gépkocsi is el­hagyja a telepet. (k. a.) Kölcsönzési statisztika A Belkereskedelmi Köl­csönző Vállalat évről-évre na­gyobb forgalmat bonyolít le. A múlt évben mosógépből 1701, porszívóból 1536, falfes­tőhengerből 3573, gyermekko­csiból 3634, gyermekmérleg­ből 3743 darabot kölcsönzött a vállalat. Ugyancsak jelen­tős mennyiség „fogyott” mag­netofonból, táskarádióból, ke­rékpárból, írógépből, padló­­kefélőből, varrógépből.

Next