Esti Hírlap, 1963. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-01 / 230. szám

ITALIA 1963. (2.) Kibernetikai kisfilm készül ♦ Hogyan gondolkozunk A macska és a gép zöldfénye * Sakk-matt Sok vendége volt a Nehéz­ipari Minisztérium számoló­gépének. Többek között Sza­bó László sakknagymester. Néhány lépés után a gép mattot adott. Hozzá kell ten­ni: azért adhatott mattot, mert Szabó László nagymes­ter egyszer szándékosan rosszat lépett. A film szem­pontjából azonban, amelynek egyes felvételeit itt készítet­ték, el, tulajdonképpen nem az érdekes, hogy a gép jól, vagy rosszul sakkozik-e. Ah­hoz, hogy egy számológépet a sakkozásra előkészítsenek, több évi munkára lenne szükség. Az érdekes, ami minden laikust is érdekel: hogyan gondolkodik a gép, az automata? Jogos-e egy­általában gondolkodó gép­nek nevezni? A vendégek között talál­hattuk Somló Tamást, akit a közelmúltban az Oldás és kötés című film kitűnő ope­ratőrjeként ismerhetett meg a közönség. Most azonban ó írta, rendezi és fényképezi is azt a népszerű tudományos kisfilmet, amelyben a szá­mológép szerepel. Automata s ennek elkészítése bizony nagy gondot és sok türelmei igényel. A íelvevőteremben A teremben halkan zúg a légkondicionáló berendezés, normális körülmények kö­zött csak fehér kalucsni­ban közlekedhetnek. itt a dol­gozók. Most egy kicsit műte­remhez hasonlít a féltve őr­zött gépszoba. Hatalmas fényszórók, kézilámpák vi­lágítják meg a berendezést. A felvevőgép azt örökíti meg, hogy az oscillográf kerek üvegében a mozgó zöld vonal hasonló impulzusjelzése­ket észlel a gépnél is, mikor azzal új adatokat közölnek, mint amit a macska idegsejt­jének ingerlése okozott. De­cemberre elkészül a film, amely bizonyára sok ember­nek ad majd segítséget, hogy az eddig kicsit miszti­kusnak tűnő tudományról, a kibernetikáról mindenki •számára közérthető magya­rázatot adjon. Bemáth László Abrakadabra!- és ami azóta volt... Egy húszéves fiú beugrása — Kitörések a bonnivánságból — Beszélgetés a 25 éves jubileumát ülő Benkö Gyulával — Már készítettem egy filmet Gondolkodó gépek címmel, de éppen annak si­kertelensége késztetett, hogy ovább foglalkozzam az ínyaggal. Több vázlatot ké­szítettem, mindannyiszor megtárgyaltam a szakértők­kel, elsősorban Szelezsán János matematikus és dr. Ádám György élettan szak­értőkkel, míg végül elké­szült a mostani forgató- könyv. Ebben a minden laikusban felvetődő kérdést: hogyan gondolkodhat a gép? — megfordítottuk. Hogyan gondolkodik az ember? S mint a szakértők bizonyít­ják, hasonlóan, mint egy automata. A filmen is szeret­nénk ezt bebizonyítani. A legegyszerűbb példa a járás. Két lépés között is csontok, izmok tömegének kell meg­felelő „utasítást’’ kapnia az agytól, ugyanakkor figyel­nünk kell a környezetét, úti célunkat. Az agy mindezeket a kívülről érkező jeleket és az akaratunktól befolyásolt gondolatokat koordinálja és megfelelő intézkedéseket küld szét a testbe. Ugyanezt bemutatjuk az autóvezetők már teljesen automatizált reflexein át, majd Kárpáti Rudolf vívóolimpikonunk segítségével a kardvívásból mutatunk be egyetlen má­sodpercet. Belülről — S mit mutatnak be a számológépekből ? — Nagyon nehéz a dol­gunk, mert a számológép nemcsak kívülről majdnem teljesen mozdulatlan, de a belsejében sincs semmi moz­gás, ami a filmhez olyannyi­ra szükséges. Kizárólag a gép memóriaegysége, ez a hosszú filmszalag forog és a~ úgynevezett kimeneti egység, amely felírja számszerűen az adatokat. Ez a gép egyéb­ként másodpercenként 1500 művelet elvégzésére képes. Mutatunk azért néhány bel­ső képet is a gépről, a tran­zisztorok hasonló érzetet kel­tenek, mint az agy sejtjei. Reméljük, sikerült bebizo­nyítani, hogy a szellemi mun­ka folyamatai miként gépe­sít hetők. — Ez a film nyilvánvalóan sok trükköt, bonyolult meg­oldást követel, hogy a bioló­giai és elektrotechnikai fo­lyamatok láthatóvá legye­nek. Mi jelenti a legnehe­zebb problémát ezen a te­rületen? — Ábrázolnunk kell az idegsejtet is, annak érzéke­lő tulajdonságát. Egy macs­ka gyomrában például ki­preparáltunk egy érzőtestecs- két. amely árammérő mű­szerrel volt összeköttetés­ben. Itt jól lehetett látni, hogy a tapintás hatására mi­lyen elektromos indukciós folyamat keletkezik. Több helyen azonban stilíznltan mutatjuk be az idegsejteket, — Másodéves főiskolás vol­tam akkor, 1938-at írtak. Egy délután a Vígszínházból ke­restek: Peti Sándor megbe­tegedett, A grófkisasszony című Harsányi-darab aznap esti előadásába kellett gyor­san beugrani. Góth Sándor, Hegedűs Tibor voltak a ta­náraim, ők javasoltak a be­ugrásra. Rettenetes gyorsa­sággal tanultam be a szere­pet: egy tarháló, nyeszlett újságíró figuráját, aki az iro­dalmi kávéházban asztaltól asztalig jár. Amikor távozik, így köszön a többieknek: Szalem alejkum! Este ment is minden, mint a karikacsa­pás, a jelenet végén azonban a köszönés előtt kikapcsolt az agyam. „Abrakadabra!” — vágtam be hirtelen, amivel a partnerek és a közönség körében osztatlan sikert arat­tam ... Benkő Gyulával beszélge­tünk, aki 25 év előtti emlé­keit eleveníti tel. Negyed század telt el az első beug­rás, majd az azt követő ösz­töndíj, s az egy éven belül megkötött szerződés óta. Benkő színészi pályafutása azóta szorosan összeforrott a Vígszínházéval. — Ez alatt a negyed szá­zad alatt sokszor hívtak más színházakhoz is, de sohasem vágyódtam el innen. Nem­csak érzelmi szálak fűztek ehhez a színházhoz, hanem más valami is, amit úgy hív­nak, művészi hitvallás. Amit „vígszínházi játékstílusnak” hívnak, korlátái ellenére is haladó, színházi körökben Európa-szerte számon tartott művészi irányzat volt. A kora őszi hűvös időben a kopár kávéházi teraszon beszélgetünk. Ne menjünk mégis be? Benkő Gyula nem­rég épült fel betegségéből. — Maradhatunk itt is, hisz tegnap ilyenkor a Balaton­ban fürödtem! — nevet. — Most érkeztem meg filmfor­gatásról, a Balázs Béla stúdió fiataljaival készítünk kisfil­met A park órái címmel. Nyári felvételeket csináltunk fürdőruhában, szeptember végén! — Benkő Gyulát az évek folyamán sokszor láttuk ki­B ADIÓMÜSOR Október X — kodd KOSSUTH: 16.50: Szirxnay M:irta énekel. — 17.30: A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén. Irodalmi mű­sor. — '.8.00: Hírek. — 18.15: Nagy operettsikerek. — 18.45: Ze­nekari muzsika. — 19.25: A Sza­bó család. — 19.55: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: A Stúdió 11 bemutaikozó hangversenye. — 21.05: Miért szép? Beszélgetés. — 21 20: Néódalest. — 22.00: Hírek. — 22.15: Mai szemmel ... A való- s a,esz.1 ml életről, — 22.25: Köny- nyüzene. — Közben 23.15: Eni- bérvatiászaí. Regénybemutatás. — 23.35: A könnyűzene folytatá­sa. — 24.00: Hírek. — 0.10: Kóru­sok. PETŐFI: 17.00: Hírek. — 17.05: A Cseh­szlovák Rádió énekkara — 17.2«: Magyar nóták. — 17.55: Hangver­seny a stúdióban. — 18.25: Déli szeptember. Novella. — 18.42: Fúvószene. — 19.00. Hírek. — 19 05: A Ganz-MAV ’G-ban. Ri- r>n:-i. — 19.20: Tánezene. — 19.27: Wagner: Siegfried. Háromfelvo­tömi a ,,szépfiú”-szerepkör- ből, s ezek voltak legjobb alakításai. Milyen szerepek­re vágyik a közeljövőben? — Bevallómé sosem ra­jongtam a bonvivánságért, a karakterfigurák sokkal job­ban vonzottak. Nehéz volna a sok-sok szerepből kivá­lasztani azt, amit a legjob­ban szerettem, hirtelenében talán Pagnol Topáza jut eszembe, vagy a felszabadu­lás után Bulla Elmával ját­szott Visszafelé az úton cí­mű darab, amelyben 72 éves kortól 24 éves korig kellett visszafelé követnem egy fér­fi életútját. S most, a jubi­leum pillanatában, nem any- nyira hátrafelé szeretnék nézni, hanem kíváncsian és izgatottan: előre, az új szere­pek felé. A ma esti előadás előtt há­zi ünnepség lesz a Vígszín­házban: a régi vígszínházi ta­goknak alapított gyűrűt ad­ják át első tulajdonosának, Benkő Gyulának, akinek 25 éves színészi pályafutása és vígszínházi tagsága egybe­esik. Az ünnepség után pe­dig felmegy a függöny, meg­kezdődik Shakespeare Ro­meo és Júliája, amelyben ő játssza Mercutiót. Mercutiót, a kedvest, a vidámat, a fia­talt, a hűségest... (fencsik) násos zenedráma. — Közben 21.00: Hírek. — 21.05: Az opera- közvetítés folytatása. — Közben 22.27: Szőke Panni. Ballada. — 22.30: Az operaközvetítés folyta­tása. URH: 18.30: Hírek. — 18.40: Könnyű­zene. — 10.07: A lég járó. —* Elbe­szélés. — 19.27—24.00: Wagner: Siegfried. Október 2 — szerda KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Zenekari muzsika. — 9-00: Petőfi Sándor prózai írásaiból. — 9.30: Népi zene. — 10.00: Hírek. — 10.10: Gyermekversek. — 10.20: A Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa. — 10.30: Lakmé. Operarészletek. — 11.00: Napiren­den. — 11.05: Fúvószene. — 11.25: A Szabó család. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczene. — 12.57: A vi­déki színházak műsora. — 13.00: Levelezés. — 13.15: Klasszikus operettrészletek. — 14.00: Hírek. — 14.10: Bruckner: IX. szimfó­nia. — 15.05: Guinea nemzeti ün­nepén. — 15.25: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 16.00: Hí­rek. — 16.10: Délutáni frissítő. — 17.05: Horizont. — 17.25: Victoria de Los Angeles énekek A lakosság tizenkét százaléka Az olasz analfabetizmus ♦ Nincs pénz iskolára i'i/flf A vallásos szellem ♦ Együtt az iskolareformért Az olasz közoktatás súlyos nehézségeire rövid utam so­rán is több apróbb-nagyobb jel figyelmeztetett. Az eleven példa el is kísért. Csaknem két hétig vezette autóbu­szunkat Giuseppe. Láthatóan élvezettel, biztonsággal fu­varozta utasait. Olykor fel­kapta fejét: „kihallgatta a motort”. Jól érezte magát, gépekre építő korunk tipikus képviselőjének látszott. Míg Rómával ismerkedtünk, ma­gabiztos volt és derűs. Amint kiléptünk a város határán, nyugalma elszállt. Ideges lett, utat tévesztett, minduntalan eltévedt. Senki nem gondolt az igazi okra. Napok múlva vettük csak észre, hogy Giu­seppe hadilábon áll az olva­sással. Elhajtott a városra mutató nyíl mellett, amelyen arasznyi betűkkel volt látha­tó a városnév. írástudatlanság Kiderült a következő: ba­rátunk szülőföldje az ország legelmaradottabb vidéke, Szardínia. Ezt a szigetet az olasz közvélemény nemzeti szégyennek tartja, a közép­kor rezervátumának tekinti. Szegénysége ankétok és szo­ciológiai konferenciák napi­rendjén szerepel, csak éppen semmi sem történik, hogy a viszonyok jobbra fordulja­nak. Hasonló a helyzet Szi­cíliában, s néhány déli tarto­mányban. Ezekből a statiszti­kák és a tapasztalat tanúsá­ga szerint milliószámra ván­dorolnak északra olyan em­berek, mint Giuseppe. Olasz­ország déli felében, néhol északon is, kevés az iskola, nincs elég tanterem. Erről panaszkodott az ENI, a hét nagy kőolajvállalatot egyesí­tő állami szindikátus mérnö­ke is. Milánó mellett, Meta- nopoliban, az ENI székhe­lyén megmutatta a kísérleti épületeket, s közöttük a moz­gatható, könnyűfém vázra épülő iskolát. A prototípus a most függetlenné vált afri­kai-ázsiai országok szakem­bereit kívánja meggyőzni a konstrukció életrevalóságá­ról. Az ENI készen áll, hogy nagyobb mennyiségben szál­lítson ilyen iskolaépületeket Iránba, Irakba, az Egyesült Arab Köztársaságba, Líbiá­ba, Nigériába, és más orszá­gokba. Export mellett hazai felhasználásra is gondoltak, hiszen Olaszországban — mondta kísérőnk — több tíz­ezer tanterem hiányzik a zök­kenőmentes tanításhoz. Sok más probléma is nehezíti a közoktatási apparátus mun­káját. 70 ezer hiányzó tanterem — Az olasz oktatásügy vál­ságba jutott. A baloldal felvi­lágosító szavára a közvéle­mény rádöbbent: sürgős vál­tozásra van szükség, ha nem akarnak elmaradni a kor kö­vetelményeitől. Jelenleg sú­lyos ellentmondás figyel­hető meg az ország iparoso­dása. az élet követelményei és az elavult, módszereiben és szemléletében XIX. száza­di iskolarendszer között — tájékoztat Luciano Gruppi, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának mun­PETÖFI: 5.00—7.59: Zene. — Közben: 6.30: Hírek. — 8.00: Hírek. — 14.00: Két bölcsudái. — 14.25: Operettrészleíek. — 14.45: A be­gyen iüdegebb van. Elbeszélés. — 15.00: Hírek. — 15.05: Susanne titka. Egyfelvonásos opera. — 15.53: Janus Pannonius epigram­máiból. — 16.00: Szabó Ferenc: II. vonósnégyes. — 16.25: Orvosi tanácsok. — 16.30: Közvetítés lab­darúgó-mérkőzésről. — 17.20: Az atomvllág szereplői. Ifjúsági Rá­dió. — 17.40: Hirdetőos7,lop. A TV MŰSORA KEDDEN: 17.20: Hírek. — 17.30: Kína tá­jain . . . Kisfilm. — 17.40: Va­dászemlékeim. Széchenyi Zsig- mond fényképalbumából. — 18.00: A közlekedés múltjából. Az In- tervlzió műsora a prágai műsza­ki múzeumból. — 18.50: Az atom az ember szolgálatában. Angol kisfilm. — 19.10: Sürget az idő... Kisfilm. — 19.30: Tv-híradö. — 19.45: Beszéljünk róla ... — 19.50: Szép álmokat, gyerekek! — 20.00: Sziget, amelyet a tenger szült. Csehszlovák kisfilm. — 20.10: Szerencselovag. Magyarul be­szélő nyugatnémet film. 10 éven felülieknek! — 31.40: Hírek. Tv- híradó. (ism.). katársa, a kulturális osztály helyettes vezetője. — A la­kosság 12 százaléka írástu­datlan. s délen az arány jó­val kedvezőtlenebb. Száz el­ső osztályba iratkozó tanuló közül csak hatvan végzi el mind az öt osztályt. (Olasz­országban az elemi iskola öt­osztályos. Erre épül a három­osztályos alsó középiskola.) Az alsófokú középiskola, 11— 14 éves gyerekek számára, az alkotmány szerint ingyenes és kötelező, az előírást azon­ban senki nem tekinti reális­nak. Jelenleg ezt az iskolatí­pust a köteleskorúak har­minc százaléka végezheti csak el. Ha a tankötelezett­séget betartanák: 70 ezer új tanteremre volna szükség. Is­kolára azonban nincs elég pénz. A közvélemény nyomá­sára felemelt költségvetési előirányzat sem haladja meg a nemzeti jövedelem 2,7 szá­zalékát. Megsínylik ezt az egyetemek és főiskolák is. Miközben a szovjet rakéták a Hold körül röpködnek, az olasz egyetemek fizikapro­fesszorai és diákjai a tudo­mányos kutatásra szánt, amúgyis csekély összegek be­fagyasztása ellen kénytelenek tüntetni. Laboratóriumok és korszerű felszerelések nélkül a szakemberképzés nem emelhető korszerű színvo­nalra. Laikus iskoláért Az egyetemi hallgatók két­harmada a humán karokon tanul, csupán 37 százaléka folytat természettudományos és műszaki tanulmányokat, s Az első őszi hangversenyek műsorfüzetét már a fesztivál Lánchíd-emblémája díszítet­te, amely alatt öt vastag kot­tavonal jelzi a Duna hullá­mait. De az első két koncert (Fischer Annie hangverse­nyéről már beszámoltunk), még „műsoron kívül” zajlott le. Kiváló zongoraművész­nőnket külföldi kötelezettsé­gei emelték ki a fesztivál­hónap keretéből, Robert Ca- sadesus pedig még a tavaszi koncertsorozat bérlői előtt pótolta elmaradt májusi sze­replését. Érdemes volt várni rá. Különösen a romantikus darabok bensőséges dalolása és impresszionista színgaz­dagsága szerzett önfeledt, szép örömet a hallgatóknak. S az. ami a legjobban illett a művész elegáns stílusához: a Beethoven-szonáta (A-dúr, op. 101) élénk indítása. A fesztivál első hangver­senyén Sarlós István, a Fő­városi Tanács VB-elnöke üd­vözölte a közönséget, a kon­certek és a fiatalok nemzet­közi versenyének szereplőit. Az Állami Hangversenyzene­kar eszázadi szerzők műveit játszotta. Lehel György ve­zényletével. Benjámin Britten egy rö- videbb zenekari feldolgozás­sal szerepelt a műsor elején, az angol barokk mesterének. Henry Purcell chaconne- ját (változatait egy basszus- téma felett) vonószenekarra dolgozta fel. tömör és fensé­ges hangzásra, megőrizve a darab tipikusan barokk pom­páját és súlyát. Egyszerű, szép és élvezetes muzsika ez, csak éppen furcsán hatott az ünnepi megnyitó után, a Bar- tók-fesztivál élén . . . Kadosa Pál legújabb alko­tása. a múlt év végén elké­szült Pián e forte, egytételes nagyzenekari darab, most hangzott el koncertteremben először (bemutatója július­ban, a rádióban volt). Szerző­jének tömör és szellemes stí­lusát bemutatja ez a mű is, az apró részekre bízott súlyos tartalmi terhelés annyira jellegzetes alkalmazását is, de ezen felül még valamit, amit nem szoktunk meg Ka­mindössze 10,5 százalék csak a mérnök. Az ipar legfonto­sabb ágazataiban is munka­erőhiánnyal küzdenek. Az is­kolarendszer maradisága a gazdasági fejlődés fékje lett. A problémák megoldása ér­dekében az OKP iskolarefor­mot javasol. Ez közelebb vin­ne a praktikus szempontok érvényesítéséhez, a korszerű általános és szakmai művelt­ség terjedéséhez, gyengítené a kiváltságos osztályok mo­nopolhelyzetét, s az egyházi befolyást. Jelenleg az elemi Iskolák többsége, a középis­kolák egynegyede papi szel­lemben tanít. A vallásos szel­lem pedig tudományellenes, megnehezíti vagy meg is akadályozza a természet és a társadalom fejlődésének ta­nulmányozását, a nemzeti kultúra legértékesebb voná­sainak megismerését. Ezért indított harcot a laikus isko­láért az Olasz Állami Iskola Védelméért és Fejlesztéséért Küzdő Egyesület, amelyben kommunisták, szocialisták, köztársaságiak haladnak együtt. Mellettük áll az Olasz Egyetemi Hallgatók Szövet­sége. és törekvéseiket segít megfogalmazni az Iskolare­form című pedagógiai folyó­irat. Szavakban a keresztény- demokraták is az iskolare­form hívei. Valójában azon­ban nem akarnak változtat­ni az oktatás osztálykivált­ságokat védelmező rendsze­rén, amelyre jellemző, hogy egy százaléknyi paraszt és hét-nyolc százaléknyi mun­káshallgatót enged csak az egyetemekre. Dersi Tamás dósa műveiben: a nem álcá­zott, a nem visszafogott, az intellektussal nem teljesén palástolt érzelmek megszóla­lását, közvetlen, őszinte hangját is. Arthur Honegger háború utáni, s a háború élményei­ből született Liturgikus szim­fóniáját éreztük a koncert és a karmester legfelkészültebb, és legjobban sikerült számá­nak. Honegger annak idején világosan közölte, szavakba foglalta ennek a műnek a programját, ami minden fél­reértelmezést kizár. így is szembetűnő volt azonban, hogy az előadás minden részlete milyen élesen és egy­értelműen körvonalazott volt, a végig nagy erővel feszítő szenvedély nem formálta el a kompozíció arányait, a li­turgikus áhitat és a bölcs in­dulat (vagy inkább: indulatos bölcsesség) atmoszféráját. Bartók Cantata profaná­ja hangzott fel a megnyitó est második részében — a Bu­dapesti Kórus, Réti József és Faragó András közreműködé­sével —, jó előadásban. A második fesztivál-hang­versenyen a Budapesti Fil­harmóniai Társaság zenekara játszott. Az egyik örömre az szolgált itt. hogy a legna­gyobb múltú magyar zene­kar, több éves kiábrándító vegetálás után, az idén — egy hét. alatt, az operaházi szolgálat mindennapos meg­terhelése mellett —, már a második jól felkészült és jól hangzó, élvezetes hangver­senyt. adta. A másik örömet Viktor Merzsanov zongora- művész szerezte, másfél évti­zed utáni visszatérésével, bravúros, színes, élvezetes zongorázásával. S mert egyetlen szereplésre jött csak Budapestre, még jobban örültünk volna, ha Rachma­ninov eléggé üres pátoszú, naívul csillogó és gyermekien érzelmes koncertje helyett, valami magához illőbb, s számunkra. 1963. pesti hall­gatóságának is valamit mon­dó darabot játszik. Nem le­hetne valahogy ezt pótlólag elérni? Fodor Lajos BARTÓK-FESZTIVÁL A zenei hetek nyitánya

Next

/
Thumbnails
Contents