Esti Hírlap, 1963. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-01 / 257. szám
Zöldségraktár a lakóházban Nagy zöldségraktárhoz hasonlít a Hunyadi tér 3. számú ház. Udvarán ládahalom áll, a ládákban hagyma, paprika, sárgarépa, kalarábé, zeller. Ebben a házban raktároznak a Hunyadi téri piac KÖZÉRT-tei. Hajnalban már 5 óra előtt felverik a házat, kézikocsikon szállítják piacra az árut. A nagy zajban, kocsizörgésben nem pihenhet a házban senki. A pártok többször fordultak már a kerületi tanácshoz és a Házkezelési igazgatósághoz panaszukkal. Ki engedte berendezni a házban a zöldségraktárt? A lakóbizottság elnöke megmutatta a mellékhelyiségben és a mosókonyhában tárolt burgonyát, hagymás zsákokat is. Ezek az őstermelőké. Reggel innen viszik eladásra. Úgy látszik, higiéniáról Itt nem hallottak még. Tisztiorvos sem járt még kint. Egy kérdés van még: mit szólnának a vásárlók, ha megtudnák, honnan kapják reggelente a friss zöldséget? . .. Családi házak és öröklakások beköltözhetően és lakottan telkek (házhelyek) nagy választékban Eladási és vételi megbízásokat díjmentesen elfogadunk. Lakáscserék! Közérdekű célokra főbérleti lakásokat készpénzért átveszünk! FIK kirendeltségek Elsők az országban SZILVESZTER: OKTÓBER 25-ÉN • AZ OROSZLÁNYIAK SIKERE Bányászatunk legfiatalabb lelőhelye, Oroszlány, most ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. „1937-ben, Borbála napján megindult a fejtés a Kontrád bányatelken” így szól a feljegyzés. Az egykét földszintes ház mellé felsorakoztak a bányászok viskói, majd 1943 után a modern házsorok a széntelepek fölött. Végül eltűntek a szalmával fedett kunyhók, s a bányászházak előtt most mind több autó sorakozik. Innen indulnak naponta munkába a hét föld alatti aknába és a külszíni fejtésre a bányászok: vájárok, aknászok, csillések... AZ ELSŐ SZÁZ CSILLE Egy hete, október 25-én reggel a bányaigazgató asztalán megszólalt a telefon: — Jó szerencsét! A20-as akint ma reggel 4 óra 32 perczor teljesítette 1963. évi tervét. Az idei feladatot már ez a műszak száz csillével túlteljesítette. Ez a jelentés azt közölte voltaképp, hogy a 20-as akna bányászai több mint két hónappal határidő előtt, az országban elsőként, befejezték a munkát: 152 500 tonna szenet küldtek a felszínre. Vállalásuk: december 31-ig még 31 500 tonnát adnak. Németh János aknásszal, a festőív vezetőjével a bányában találkoztunk. Robbantáshoz készültek. Fedezékbe húzódott a brigád, a földet robbanás rázta meg. A fekete kőfal megremegett és leomlott. Alig ült le a por, felhangzott a vezényszó: — Rakodáshoz felkészülni! Előkerültek a lapátok, a csákányok, megindult a siállítószalag motorja, s a csillesor vitte a szenet a kötélpályán az osztályozóba. A GÁLOSOK Pedig, amint elmondják, mostoha körülmények között kezdték az évet. Fejtés előtt derült ki, hogy a felső réteg is alkalmas bányászkodásra. Most egymás fölött két telepen dolgoznak. Kísérleteztek, és nem is eredménytelenül. Megállapították, hogy ha a felső telepen csak 15 méterrel vannak előbbre, mint az alsón, akkor több szenet adhatnak. Október közepén megkapták az F—3-as gépet, amely sok segítséget ad. Eddig 6200 tonna szenet termelt. — Nem nehéz olyan emberekkel dolgozni, mint a Gálos testvérek — csatlakozik a beszélgetéshez Németh János. — Hárman vannak, mindhárman itt dolgoznak az aknában. István a legidősebb, alig 24 éves, s már aknász. Ő jött ide elsőnek, vidékről, aztán maga után hozta az öccset is. — Innen akarunk nyugdíjba menni — mondják a Gólos fiúk —, de előbb bányásznak neveljük a fiaiakat. — Ilyen emberek nélkül nem sikerült volna elérnünk ezt az eredményt. Júniusban megállt a szállítószalag, kiégett a motor. Rendbehozásához három hét kellett. De három óra múlva ismét szenet adott a bánya, mert a lentiek és a műszakiak megfeszített munkával átállították a gépeket, s a személyszállító aknán küldték fel a szenet-Míg beszélgettünk, a csillék megállás nélkül hordták a szenet. Éppen műszakváltás volt: a váltó csapat az akna bejáratában várta a felérkezőket. Nincs idő beszélgetésre, az új brigád indul. Az ország bányászai az évvégéig terven felül egymillió tonna szenet akarnak adni. k. a. PESTI ÁLMODOZÁSOK (Szűr-Szabó rajza) Gyors munkával helyreállították• a telefonösszeköttetést Hogyan történt a hiba ? Már zavartalan a távbeszélő forgalom Budapest—Debrecen között Szerdán reggel az egyik budapesti vállalat igazgatója javában tárgyalta telefonon a gyár ügyeit a debreceni üzem képviselőjével, amikor hirtelen megszakadt a beszélgetés. De nemcsak ez a vonal szakadt meg, hanem megszűnt minden telefonösszeköttetés Budapest és Debrecen között. A hibát gyorsan felfedték. A telefonkábelt a Közlekedés Építő Vállalat földmunkagépe rongálta meg két helyen Karcag mellett. Először 7 óra 40 perckor szántotta ki a kábeleket, majd délután 15 óra 20 perckor egy másik helyen ismét elszakította a telefonvonalakat. Budapestről két postás brigádot, hat szerelőt és egy mérnököt azonnal riadóztattak. A csoport gyorsan a helyszínre sietett s megkezdte a helyreállítási munkálatokat. Először ideiglenesen biztosították a kapcsolatot, este 11 órakor véglegesen helyreállt a távbeszélő forgalom a tiszántúli távkábel üzemmel. Érdemes megemlíteni a Budapest—s Debrecen közötti távbeszélő-forgalom három napjának adatait: október 28-án 21 086 kérelem érkezett beszélgetésre, ebből 1219-et töröltek. Október 29-én 20 749 kérelem érkezett, ebből töröltek 1392-t. Szerdán, amikor megszakadt az összeköttetés, Budapest—Debrecen közötti telefonbeszélgetésre 20 326-an jelentkeztek. Töröltek 1274 kérelmet, tehát kevesebbet, mint a megelőző napon, amikor zavartalan volt a forgalom. A posta meggyorsította az akadály elhárítását, s kerülő úton biztosította a telefonösszeköttetést. Debrecenbe úgy telefonáltál, Budapestről, hogy előbb Miskolcot vagy Nyíregyházát, Szolnokot vagy Mezőtúrt kapcsolták, s innen Debrecent. A beszélgetés idejét három percre korlátozták. Város a tégla kemencéhez Honnan kapta nevét Pest, Buda és a főváros sok ezer utcája Budapest tudománya új tankönyvvel gazdagodott. Összeállították, kinek az emlékét őrzik a főváros utcái. A névlexikon a mai utcanevekre ad magyarázatot. Ötezernél több névvel illetik Budapest mintegy kilencezer Stibor vajda bolondja Akad azonban sok olyan névadó is, aki a nagyközönség előtt ismeretlen. Ezekről — ezernél több személyről: a munkásmozgalom, a várostörténet kevésbé ismert alakjairól, elfelejtett tudósokról, művészekről, írókról, közéleti férfiakról — tájékoztat a Szabó Ervin Könyvtár három munkatársának, Puruczki Bélának, Fancsali Petronellának és Kovák Tamásnénak tanulmánya. Ragadjunk ki találomra egyegy neves Anonymus! Aranka Györgygyel kezdjük a sort. A nyelvújító, a Nyelvművelő Társaságot alapító költő utcája a II. kerületben van. A kispesti Beckó utca névadója a XIII. században élt, Trencsénben, Stibor vajda várában, udvari bolondként mulattatta urát. A XIX. kerület szép terét Chlepkó Edéről, a Vörös Őrség főparancsnokságának politikai biztosáról, az antimilitarista mozgalom harcosáról Asauextékkel. Csepel (Sepel) AljasH fejedelem főlovászmestere, méneseinek őrzője tisztét töltötte be. Göpp Lipót mezeje A János-hegy és a hegyi út elnevezéséről több verzió ismeretes. Vitáznak: Szent János szobra, Hench János XII. századbeli budai bíró, az errefelé szívesen vadászó Hunyadi János, vagy Sobieski János —, aki 1683-ban megkísérelte a vár felmentését — a névadó. A pesterzsébetiek utcával ismerték el Szeged árvízi kormánybiztosa, Kölesei Kende Kanuth — Mikszáth szavaival — ,.az utolsó tekintetes úr” érdemeit. Lipótmezőt Göpp Cipót budai molnárról nevezték el. A XI. kerületi utcácska tábláin ma is Maderspach Károlyné neve. A menekülő Bem tábornokot házába fogadta, s ezért Ferencz József tisztje nyilvánosan megvesszőztette. A XII. kerületi Ördögszikla története: 1750-ben itt állt a pesti polgár. Herr Teuffel (magyarul: Ördög úr) malma. Chininunt la tünetim A Pál utca — Molnár Ferenc Pál utcája —, a telkei egy részét a fővárosnak adományozó Somsich Pál gavallériáját örökíti meg. Az angyalföldi Rozsnyai utca névadójának a tisztelt gyógyszerészt, a „Chininum tannicum inspidium Rozsnyai’’ nevű, a kinin keserűségét csökkentő szer előállítóját tartják. A budafoki Seidllépcső a XIX. század egyik legnagyobb, pesti születésű karmesterének halhatatlanságát szolgálja. A hűvösvölgyi Széher Mihály Pest, Buda és Óbuda egyesítését szorgalmazta, még 1873 előtt. Török Flóris Pesterzsébet első építőinek egyike. Az Üllői út Üllőre, Árpád fejedelem harmadik fiára, a csepeli Vesszős fia János utca az 1371-ben ezen a tájon dirigáló ispánra emlékeztet. Az utca névadási joga 1343-tól illeti a város tanácsát. A Tanácsköztársaság idején Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond készített javaslatot az utcanevek revideálására. S ma határozat van — általában nem tartják meg! —, hogy a névtáblákon röviden ismertetni kell, kiről nevezték el az utcát. A várostanból még csak annyit: mit jelent Pest, ki volt Buda? Pest: tulajdonképpen pécs, szláv szó, barlang, kőszikla, a magyarok mint mész-tégla égető kemencét említik. Kályhának nevezik a németek még 1235-ben is (Ofen). Egy 1586-os oklevél téglakemencének titulálja a rómaiak valamikori hídfőállását, majd az avaroknak otthont adó települést. Évszázadokon át elsősorban dunai átkelőrévként, 1286-tól, mint a rákosmezei országgyűlés színhelyét ismerték. Zsigmond királytól vásárolt nyert önkormányzatot... Buda — a hun mondák szerint — Bendegúz fia, a hét hun vezér egyike volt, Etele (Attila) testvére. Ő került hadával errefelé, s építtette fel a romok helyten várát, a „Duna jobbik partján”. Arany János eposza regéli. ..Hamarább, mint vélnéd, vár leszen a várból,/ Kapuit ácsolják nagy erdei szálból. . . . Sátorait torkán emeli magasra:/ — Hirtelen így épült Buda új várossá.” U M. Az ujj- és tenyérnyomatok vallomásai Nemrég ért véget Hágában a XI. nemzetközi genetikai kongresszus, amelyen a világ minden tájáról mintegy kétezer tudós vett részt, köztük szép számmal a magyar tudomány képviselői is. Amint a magyar tudósdelegáció egyik tagja, dr. Maian Mihály professzor elmondotta, a kongresszus 25 szekcióban tárgyalta meg az örökléstani kutatások időszerű kérdéseit. A legújabb kutatások igen érdekes összefüggéseket fedeztek fel az emberi szervezeten belül. Ilyen összefüggést találtak például egyrészt az ujj- és tenyéri e nyomatok, másrészt bizonyos öröklött betegségek között. Különösen érdekesek az összefüggései az egyik szellemi fogyatékosságban, az úgynevezett Dohn-kórban szenvedőknél, akiknek szellemi képessége még felnőtt korban is alig haladja meg a normális 6 éves gyermekét. Az is kiderült, hogy tenyerüknek a csukló felé eső végén a bőr vonalaiban — ..léceiben” — feltűnő rendellenesség mutatkozik: két jellegzetes bőrlécnek a rendes körülmények között hegyes szöge szinte egyenes vonallá tágul. Sőt, ezeknek a betegeknek a sejtjeiben még a kromoszómák rendjének felbomlását is megfigyelték: az általában 23 kromoszómapár egyikében trizómiát találtak, vagyis azt, hogy ez a pár nem két, hanem három darabból áll. Az emberi kromoszómák kutatása tulajdonképpen még ma is a kezdeti eredményeknél tart, noha azt például már régen tudják, hogy a színvakság — amely azért olyan ritka a nőknél, mert bár az anya viszi tovább, de főleg a fiúgyermekre örökíti — a kromoszómák által megindított nemi kialakulással függ össze. De csak most sikerült felfedezni az összefüggéseket számos öröklődő betegség és a kromoszómák között, így például azt, hogy ugyancsak a kromoszómák útján öröklődik a veseműködés bizonyos kóros rendellenessége, a vér, pontosabban a vérfehérjék összetételének néhány elváltozása, stb. A KIBERNETIKAI SZAKKÖRBEN A Mikszáth Kálmán téri gimnázium kibernetikai szakkörében sok elismerésre méltó munkát készítettek: gondolkodó gépet, kártyázó, sakkozó, malmozó szerkezetet, sőt a fizikai tudományokat segítő komplikáltabb szemléltető eszközöket is. A munka közben a diákok szinte játszva tanulják meg a tudományos elméletet is. Képünkön: Fodor Zoltán másodikos gimnazista kapcsolója a működés előtt. Társai szurkolnak, hogy sikerüljön barátjuk kísérlete. (MTI foto — ÍI-irL.S ferv.) Építés - télen is Az Építésügyi Minisztérium vállalatai kijelölték azokat a teendőket, amelyeket még az idén el kell végezni ahhoz, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az elmaradást, és egyúttal megalapozzák a jövő évi terv teljesítését is. Legfontosabb, hogy a ftVöTIzélnél előrelátóbban készítsék fel télre az építőipart. Eddig jobbára csak a tető alá került zárt épületekben dolgoztak télen, most azonban alapozást, falazást, vázbetonozást és más épületszerkezeti munkát is akarnak végezni. A blokkos és paneles házak elemeinek összeszerelését sem állítják le. A betonozás és a hagyományos módszerű falazás sok vizet követel. A vizet melegíteni fogják, s a betonhoz kötésgyorsító, valamint fagyásgátló vegyszereket kevernek. Gondoskodnak arról is, hogy a tető alá kerülő épületek szobáiban legalább 12—14 fokos melegben dolgozhassanak. Ha a MÁV segítségével sikerül megoldani a nagytömegű építőanyagok tartalékolását, akkor ezen a télen húszezerrel több dolgozót tudnak foglalkoztatni az építkezéseken, mint más években. Terjeszkedik az egyetem Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara különösen nagy helyhiánnyal küszködik. A bölcsészettudományi kar 1953-ban kapta meg a Váci utcai volt Piarista-palotát egyetemi oktatás céljaira, de az elmúlt tíz esztendő alatt a kar fejlődése már túlnőtte a hatalmas épülettömböt. A bölcsészettudományi karon százhetven szak működik, reggel nyolctól este kilencig folyik a tanítás, minden tanterem zsúfolt. A legnagyobb nehézségbe ütközik a szemináriumi csoportok elhelyezése. Az egyetem szüntelenül kísérleteket tett terjeszkedésére. Az egyetem egyik célja volt, hogy megszerezze a, épület Váci utcai frontján azt a nagy helyiséget, ahol azelőtt a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezett kiállításokat. Ezt sok huzavona után az egyetem meg is kapta. A bölcsészettudományi kar helyiséghiányán oly módon is segítenek, hogy az egyetemnek engedik át a Pesti Barnabás utca 4. számú ház egy részét, ahol jelenleg a VASÉRT raktárai vannak. A volt vasraktárt, amely hatalmas méretű fedett udvarból és az épület belső részén tágas helyiségekből áll, az egyetemi menza céljaira építik majd át. Az egyetem azonban a Pesti Barnabás utca 4. számú ház emeleti részére is igényt tart. A kétemeletes ház lakásait tantermekké szeretnék átalakítani, a lakókat, természetesen, új lakásokba helyeznék át. Erről is folynak a tárgyalások.