Esti Hírlap, 1963. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-01 / 257. szám

Zöldségraktár a lakóházban Nagy zöldség­raktárhoz ha­sonlít a Hunyadi tér 3. szá­mú ház. Udvarán ládah­a­­lom áll, a ládákban hagy­ma, paprika, sárgarépa, ka­­larábé, zeller. Ebben a ház­ban raktároznak a Hunyadi téri piac KÖZÉRT-tei. Haj­nalban már 5 óra előtt fel­­verik a házat, kézikocsikon szállítják piacra az árut. A nagy zajban, kocsizörgésben nem pihenhet a házban senki. A pártok többször fordul­tak már a kerületi tanács­hoz és a Házkezelési igaz­gatósághoz panaszukkal. Ki engedte berendezni a ház­ban a zöldségraktárt? A lakóbizottság el­nöke megmutatta a mellékhelyi­ségben és a mosókonyhá­ban tárolt burgonyát, hagy­más zsákokat is. Ezek az őstermelőké. Reggel innen viszik eladásra. Úgy lát­­szik, higiéniáról Itt nem hallottak még. Tisztiorvos sem járt még kint. Egy kér­dés van még: mit szólnának a vásárlók, ha megtudnák, honnan kapják reggelente a friss zöldséget? . .. Családi házak és öröklakások beköltözhetően és lakottan telkek (házhelyek) nagy választékban Eladási és vételi megbízásokat díjmentesen elfogadunk. Lakáscserék! Közérdekű célokra főbérleti lakásokat készpénzért átveszünk! FIK kirendeltségek Elsők az országban SZILVESZTER: OKTÓBER 25-ÉN • AZ OROSZLÁNYIAK SIKERE Bányászatunk legfiatalabb lelőhelye, Oroszlány, most ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. „1937-ben, Bor­bála napján megindult a fej­tés a Kontrád bányatelken” így szól a feljegyzés. Az egy­két földszintes ház mellé fel­sorakoztak a bányászok vis­kói, majd 1943 után a mo­dern házsorok a széntelepek fölött. Végül eltűntek a szal­mával fedett kunyhók, s a bányászházak előtt most mind több autó sorakozik. Innen indulnak naponta munkába a hét föld alatti aknába és a külszíni fejtésre a bányászok: vájárok, akná­szok, csillések... AZ ELSŐ SZÁZ CSILLE Egy hete, október 25-én reggel a bányaigazgató asz­talán megszólalt a telefon: — Jó szerencsét! A­­20-as akint ma reggel 4 óra 32 perc­zor teljesítette 1963. évi tervét. Az idei feladatot már ez a műszak száz csillével túlteljesítette. Ez a jelentés azt közölte vol­taképp, hogy a 20-as akna bányászai több mint két hó­nappal határidő előtt, az or­szágban elsőként, befejezték a munkát: 152 500 tonna sze­net küldtek a felszínre. Vál­lalásuk: december 31-ig még 31 500 tonnát adnak. Németh János aknásszal, a festőív vezetőjével a bányá­ban találkoztunk. Robbantás­hoz készültek. Fedezékbe hú­zódott a brigád, a földet rob­banás rázta meg. A fekete kőfal megremegett és leom­lott. Alig ült le a por, felhang­zott a vezényszó: — Rakodáshoz felkészül­ni! Előkerültek a lapátok, a csákányok, megindult a s­iál­­lítószalag motorja, s a csille­sor vitte a szenet a kötél­pályán az osztályozóba. A GÁLOSOK Pedig, amint elmondják, mostoha körülmények kö­zött kezdték az évet. Fejtés előtt derült ki, hogy a felső réteg is alkalmas bányász­kodásra. Most egymás fölött két telepen dolgoznak. Kí­sérleteztek, és nem is ered­ménytelenül. Megállapítot­ták, hogy ha a felső telepen csak 15 méterrel vannak előbbre, mint az alsón, ak­kor több szenet adhatnak. Október közepén megkap­ták az F—3-as gépet, amely sok segítséget ad. Eddig 6200 tonna szenet termelt. — Nem nehéz olyan embe­rekkel dolgozni, mint a Gá­los testvérek — csatlakozik a beszélgetéshez Németh Já­nos. — Hárman vannak, mindhárman itt dolgoznak az aknában. István a legidő­sebb, alig 24 éves, s már ak­nász. Ő jött ide elsőnek, vi­dékről, aztán maga után hoz­ta az öccset is. — Innen akarunk nyugdíj­ba menni — mondják a Gó­los fiúk —, de előbb bá­nyásznak neveljük a fiaia­­k­at. — Ilyen emberek nélkül nem sikerült volna elérnünk ezt az eredményt. Június­ban megállt a szállítószalag, kiégett a motor. Rendbehozá­­sához három hét kellett. De három óra múlva ismét szenet adott a bánya, mert a len­tiek és a műszakiak megfe­szített munkával átállították a gépeket, s a személyszállí­tó aknán küldték fel a sze­net-Míg beszélgettünk, a csil­lék megállás nélkül hordták a szenet. Éppen műszakvál­­tás volt: a váltó csapat az akna bejáratában várta a fel­érkezőket. Nincs idő beszél­getésre, az új brigád indul. Az ország bányászai az év­végéig terven felül egymillió tonna szenet akarnak adni. k. a. PESTI ÁLMODOZÁSOK (Szűr-Szabó rajza) Gyors munkával helyreállították­­• a telefonösszeköttetést Hogyan történt a hiba ? Már zavartalan a távbeszélő forgalom Budapest—Debrecen között Szerdán reggel az egyik budapesti vállalat igazgatója javában tárgyalta telefonon a gyár ügyeit a debreceni üzem képviselőjével, amikor hirtelen megszakadt a be­szélgetés. De nemcsak ez a vonal sza­kadt meg, hanem megszűnt minden telefonösszeköttetés Budapest és Debrecen kö­zött. A hibát gyorsan felfedték. A telefonkábelt a Közlekedés Építő Vállalat földmunka­­gépe rongálta meg két he­lyen Karcag mellett. Először 7 óra 40 perckor szántotta ki a kábeleket, majd délután 15 óra 20 perckor egy másik he­lyen ismét elszakította a te­lefonvonalakat. Budapestről két postás brigádot, hat sze­relőt és egy mérnököt azon­nal riadóztattak. A csoport gyorsan a hely­színre sietett s megkezdte a helyreállítási munkálato­kat. Először ideiglenesen biztosí­tották a kapcsolatot, este 11 órakor véglegesen helyreállt a távbeszélő forgalom a ti­szántúli távkábel üzemmel. Érdemes megemlíteni a Budapest—s Debrecen közötti távbeszélő-forgalom három napjának adatait: október 28-án 21 086 kérelem érkezett beszélgetésre, ebből 1219-et töröltek. Október 29-én 20 749 kérelem érkezett, eb­ből töröltek 1392-t. Szerdán, amikor megszakadt az össze­köttetés, Budapest—Debrecen között­i telefonbeszélgetésre 20 326-an jelentkeztek. Töröl­tek 1274 kérelmet, tehát ke­vesebbet, mint a megelőző napon, amikor zavartalan volt a forgalom. A posta meggyorsította az akadály elhárítását, s kerülő úton biztosította a telefonösszeköttetést. Debrecenbe úgy telefonáltál, Budapestről, hogy előbb Miskolcot vagy Nyíregyházát, Szolnokot vagy Mezőtúrt kapcsolták, s innen Debre­cent. A beszélgetés idejét három percre korlátozták. Város a tégla kemencéhez Honnan kapta nevét Pest, Buda és a főváros sok ezer utcája Budapest tudománya új tankönyvvel gazdagodott. Összeállították, kinek az em­lékét őrzik a főváros utcái. A névlexikon a mai utcane­vekre ad magyarázatot. Öt­ezernél több névvel illetik Budapest mintegy kilencezer Stibor vajda bolondja Akad azonban sok olyan névadó is, aki a nagyközön­ség előtt ismeretlen. Ezekről — ezernél több személyről: a munkásmozgalom, a város­történet kevésbé ismert alakjairól, elfelejtett tudó­sokról, művészekről, írókról, közéleti férfiakról — tájé­koztat a Szabó Ervin Könyv­tár három munkatársának, Puruczki Bélának, Fancsali Petronellának és Kovák Ta­másnénak tanulmánya. Ra­gadjunk ki találomra egy­­egy neves Anonymus! Aranka György­gyel kezd­jük a sort. A nyelvújító, a Nyelvművelő Társaságot ala­pító költő utcája a II. kerü­letben van. A kispesti Beckó utca névadója a XIII. szá­zadban élt, Trencsénben, Stibor vajda várában, udva­ri bolondként mulattatta urát. A XIX. kerület szép te­rét Chlepkó Edéről, a Vörös Őrség főparancsnokságának politikai biztosáról, az anti­­militarista mozgalom harco­sáról Asauextékk­el. Csepel (Sepel) AljasH fejedelem fő­­lovászmestere, méneseinek őrzője tisztét töltötte be. Göpp Lipót mezeje A János-hegy és a hegyi út elnevezéséről több verzió ismeretes. Vitáznak: Szent János szobra, Hench János XII. századbeli budai bíró, az errefelé szívesen vadászó Hunyadi János, vagy Sobies­ki János —, aki 1683-ban megkísérelte a vár felmenté­sét — a névadó. A pesterzsébetiek utcá­val ismerték el Szeged árvízi kormánybiztosa, Kölesei Kende Kanuth — Mikszáth szavaival — ,.az utolsó te­kintetes úr” érdemeit. Lipót­­mezőt Göpp Cipót budai molnárról nevezték el. A XI. kerületi utcácska tábláin ma is Maderspach Károlyné ne­ve. A menekülő Bem tábor­nokot házába fogadta, s ezért Ferencz József tisztje nyilvánosan megvesszőztette. A XII. kerületi Ördög­szikla története: 1750-ben itt állt a pesti polgár. Herr Teuffel (magyarul: Ördög úr) malma. Chininunt la tünetim A Pál utca — Molnár Fe­renc Pál utcája —, a telkei egy részét a fővárosnak ado­mányozó Som­sich Pál ga­vallériáját örökíti meg. Az angyalföldi Rozsnyai utca névadójának a tisztelt gyógy­szerészt, a „Chininum tanni­­cum inspidium Rozsnyai’’ nevű, a kinin keserűségét csökkentő szer előállítóját tartják. A budafoki Seidl­­lépcső a XIX. század egyik legnagyobb, pesti születésű karmesterének halhatatlan­ságát szolgálja. A hűvösvöl­gyi Széher Mihály Pest, Bu­da és Óbuda egyesítését szorgalmazta, még 1873 előtt. Török Flóris Pesterzsébet el­ső építőinek egyike. Az Üllői út Üllőre, Árpád fejedelem harmadik fiára, a csepeli Vesszős fia János utca az 1371-ben ezen a tájon diri­gáló ispánra emlékeztet. Az utca névadási joga 1343-tól illeti a város taná­csát. A Tanácsköztársaság idején Krúdy Gyula és Mó­ricz Zsigmond készített ja­vaslatot az utcanevek revi­­deálására. S ma határozat van — általában nem tart­ják meg! —, hogy a névtáb­lákon röviden ismertetni kell, kiről nevezték el az ut­cát. A várostanból még csak annyit: mit jelent Pest, ki volt Buda? Pest: tulajdonképpen pécs, szláv szó, barlang, kőszikla, a magyarok mint mész-tégla égető kemencét említik. Kályhának nevezik a néme­tek még 1235-ben is (Ofen). Egy 1586-os oklevél téglake­mencének titulálja a ró­maiak valamikori hídfőállá­sát, majd az avaroknak ott­hont adó települést. Évszá­zadokon át elsősorban dunai átkelőrévként, 1286-tól, mint a rákosmezei országgyűlés színhelyét ismerték. Zsig­mond királytól vásárolt­­ nyert önkormányzatot... Buda — a hun mondák sze­rint — Bendegúz fia, a hét hun vezér egyike volt, Etele (Attila) testvére. Ő került hadával errefelé, s építtette fel a romok helyten várát, a „Duna jobbik partján”. Arany János eposza regéli. ..Hamarább, mint­ vélnéd, vár leszen a várból,/ Kapuit ácsolják nagy erdei szálból. . . . Sátorait torkán emeli magasra:/ — Hirtelen így épült Buda új várossá.” U M. Az ujj- és tenyérnyomatok vallomásai Nemrég ért véget Hágában a XI. nemzetközi genetikai kongresszus, amelyen a világ minden tájáról mintegy két­ezer tudós vett részt, köztük szép számmal a magyar tu­domány képviselői is. Amint a magyar tudósdelegáció egyik tagja, dr. Maian Mi­hály professzor elmondotta, a kongresszus 25 szekcióban tárgyalta meg az öröklésta­ni kutatások időszerű kérdé­seit. A legújabb kutatások igen érdekes összefüggéseket fe­deztek fel az emberi szerve­zeten belül. Ilyen összefüg­gést találtak például egyrészt az ujj- és te­ny­éri e nyoma­tok, másrészt bizonyos öröklött betegségek között. Különösen érdekesek az összefüggései­ az egyik szellemi fogyatékos­ságban, az úgynevezett Doh­­n-kórba­n szenvedőknél, akiknek szellemi képessége még felnőtt korban is alig haladja meg a normális 6 éves gyermekét. Az is kide­rült, hogy­ tenyerüknek a csukló felé eső végén a bőr vonalaiban — ..léceiben” — feltűnő rendel­lenes­ség mu­tatkozik: két jellegzetes bőr­lécnek a rendes körülmény­ek között hegyes szöge szinte egyenes vonallá tágul. Sőt, ezeknek a betegeknek a sejt­jeiben még a kromoszómák rendjének felbomlását is megfigyelték: az általában 23 kromoszómapár egyikébe­n trizómiát találtak, vagyis azt, hogy ez a pár nem két, ha­nem három darabból áll. Az emberi kromoszómák kutatása tulajdonképpen még ma is a kezdeti eredmények­nél tart, noha azt például már régen tudják, hogy a színvakság — amely azért olyan ritka a nőknél, mert bár az anya viszi tovább, de főleg a fiúgyermekre örökíti — a kromoszómák által meg­indított nemi kialakulással függ össze. De csak most si­került felfedezni az összefüg­géseket számos öröklődő be­tegség és a kromoszómák kö­zött, így például azt, hogy ugyancsak a kromoszómák útján öröklődik a veseműkö­dés bizonyos kóros rendelle­nessége, a vér, pontosabban a vérfehérjék összetételének néhány elváltozása, stb. A KIBERNETIKAI SZAKKÖRBEN A Mikszáth Kálmán téri gimnázium kibernetikai szakkörében sok elismerésre méltó munkát készítettek: gondolkodó gépet, kártyázó, sakkozó, malmozó szerkeze­tet, sőt a fizikai tudományo­kat segítő komplikáltabb szemléltető eszközöket is. A munka közben a diákok szin­te játszva tanulják meg a tudományos elméletet is. Képünkön: Fodor Zoltán másodikos gimnazista kap­csolója a működés előtt. Társai szurkolnak, hogy si­kerüljön barátjuk kísérlete. (MTI foto — ÍI­-irL.S ferv.) Építés - télen is Az Építésügyi Miniszté­rium vállalatai kijelölték azokat a teendőket, amelye­ket még az idén el kell vé­gezni ahhoz, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az elmaradást, és egyú­ttal meg­alapozzák a jövő évi terv tel­jesítését is. Legfontosabb, hogy­ a ftVöTI­zélnél­ előrelá­tóbb­an készítsék fel télre az építőipart. Eddig jobbára csak a tető alá került zárt épületekben dolgoztak télen, m­ost azon­ban alapozást, falazást, váz­­betonozást és más épületszer­kezeti munkát is akarnak vé­gezni. A blokkos és paneles házak elemeinek összeszere­lését sem állítják le. A beto­nozás és a hagyományos módszerű falazás sok vizet követel. A vizet melegíteni fogják, s a betonhoz kötés­gyorsító, valamint fagyás­­gátló vegy­szereket kevernek. Gondoskodnak arról is, hogy a tető alá kerülő épületek szobáiban legalább 12—14 fo­kos melegben dolgozhassa­nak. Ha a MÁV segítségével si­kerül megoldani a nagytö­megű építőanyagok tartalé­kolását, akkor ezen a télen húszezerrel több dolgozót tudnak foglalkoztatni az építkezéseken, mint más években. Terjeszkedik az egyetem Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettudo­mányi kara különösen nagy hely­hiánnyal küszködik. A bölcsészettudományi kar 1953-ban kapta meg a Váci utcai volt Piarista-palotát egyetemi oktatás céljaira, de az elmúlt tíz esztendő alatt a kar fejlődése már túlnőtte a hatalmas épülettömböt. A bölcsészettudományi karon százhetven szak működik, reggel nyolctól este kilencig folyik a tanítás, minden tan­terem zsúfolt. A legnagyobb nehézségbe ütközik a szemi­náriumi csoportok elhelyezé­se. Az egyetem szüntelenül kí­sérleteket tett terjeszkedésé­re. Az egyetem egyik célja volt, hogy megszerezze a­, épület Váci utcai frontján azt a nagy helyiséget, ahol az­előtt a Magy­ar Kereskedelmi Kamara rendezett kiállításo­kat. Ezt sok huzavona után az egyetem meg is kapta. A bölcsészettudományi kar helyiséghiányán oly módon is segítenek, hogy az egyetem­nek engedik át a Pesti Bar­nabás utca 4. számú ház egy részét, ahol jelenleg a VAS­ÉRT raktárai vannak. A volt vasraktárt, amely hatalmas méretű fedett udvarból és az épület belső részén tágas he­lyiségekből áll, az egyetemi menza céljaira építik majd át. Az egyetem azonban a Pesti Barnabás utca 4. szá­mú ház emeleti részére is igényt tart. A kétemeletes ház lakásait tantermekké sze­retnék átalakítani, a lakókat, természetesen, új lakásokba helyeznék át. Erről is foly­nak a tárgyalások.

Next