Esti Hírlap, 1964. február (9. évfolyam, 27-51. szám)

1964-02-01 / 27. szám

„Itt a kaliforniai hunok beszélnek“ Mirel ismeretes, lapunk elsőnek adott Hírt a Hadane­ in Axartrety síóm­ ve­m tál­alt arany sondusokról, amelyek a régészek feltevés szerint valószínűleg Attila pénztárából származnak. A lapunkban megjelent információt és riportot amerikai lapok is átt­ették. Már korábban is kapttunk egy levelet, amelyben egy amerikai érdeklődő a részletet leírást kérte tőlünk. Most a kaliforniai Fresno városából újabb levél érkezett, amelyet teljes terjedelmében közlünk: Kedves Esti Hírlap! Olvastam az itteni lapban, hogy valaki Budapesten, Ma­gyarországon olyan régi pén­zeket talált, amelyek Attiláé voltak. A nagyapám Magyar­­országon született, ő azt mondta nekem, hogy mi egyenes leszármazottai va­gyunk Attilának, a hunnak. Évek­­el ezelőtt mesélte ezt nekem. Császár Kálmánnak hívták a nagyapámat, a nagy­bátyámat pedig Császár Ar­­tur­ Attilának. Ez a név ma­gyarul császárt jelent. Ha Önök utánanéznek, és meg­bizonyosodnak arról, hogy az igényem jogos és igaz, van-e lehetőség arra, hogy magam­nak követeljem a Budapes­ten, Magyarországon talált aranypénzeket ? Az itteni könyvtárban van egy Barbár mongol törzsek című munka, amely kétség­telen tényként szögezi le, hogy az itt élő amerikai in­diánok és a hun Attila ősei ugyanabból a családi törzs­ből származnak, Szibéria sztyeppéiről. Ha Önök erről a dologról írnak a lapjukban, legyenek olyan kedvesek, küldjenek nekem néhány példányt be­lőle, vagy az arról szóló ve­zércikket. Abban a reményben, hogy kedvező választ kapok, előre is köszönöm, s maradok tisz­telettel Mrs. Virginia Beach 1444 E. YaK Fresno. California. United States North America A Vár - gyermekrajzokban elbeszélve A Buzogány torony és a négy bástya • Ifjú festők tárlata Ez itt a világ egy darabja. Ez a nyolcvankét rajz és festmény, amely a falakon függ körben az I. kerületi Hazafias Népfront Bizottság földszinti kiállítóhelyiségé­ben. Általános iskolások rajzai, festményei. Vala­mennyi a Vár valamelyik részletét ábrázolja, ez volt a művészi verseny feladata. Az I. kerület gyerekeinek a Várról kellett vallaniuk. 24 LÁNY, 26 FIÚ Megható vallomások. Gyer­­mekrajz-kiállítás ugyanarról a témáról. Mi ragadja meg belőle a hatévest és mi a ti­zenhárom esztendőst? Ezer­nél több munka érkezett az iskolákba, ebből az előzetes zsűrizés kétszázat választott ki, s végül 82 került a falak­ra. A bírálóbizottság elnök­ségét Szentgyörgyi Kornél Kossuth-díjas festőművész vállalta — ő nyitotta meg a „tárlatot” is —, a kiállítás szervezője Csikay Miklós, a népfront bizottság titkára. A képek, a rajzok között vannak jók — ilyen Szegbeő Miklósé, Náfrádi Zsuzsáé, Kling Erzsébeté, Orosz Sán­doré, Zrínyi Judité, Forgács Péteré — és egészen kivá­lóak Az utóbbiak közül első­sorban a VIII. osztályos N­agy Ferit kell megemlíteni. A Mátyás-templomról készített színes rajza megragadó. Fes­tőnek készül, a művészeti­­ gimnáziumba pályázik. Re- I mek Varga Judit öt festmé- í­nye és Csutkas Eszter tollraj-­­­za is. 1 .A bizottság tíz művet ju­­­­­talmazott, negyvenet oklevél-­­ lel tüntetett ki. Érdekes a * legjobbak aránya: 24 leány, * 2? fiú. 1 A NEGYEDIKES ZOLI ! A kisebbek közül a negye- * dikes Leba Zoli kapott jutal-­­ mat. A négy bástyát festette ’ meg. Miért?­­ — Mart ezt védte legto- 1 vább az ellenség. De a ma- 1 gyerek aztán mégis elfoglal- i tok ! — Honnan tudod? — Olvastam. — Szeretsz rajzolni? ! — Igen. Apukám mérnök,­­ és anyukám is rajzol. Háza­kat tervez. És még a tornát szeretem nagyon. ? — Láttál már igazi festmén­­­nyeket?­­ — Láttam. Apu elvitt egy-­­­szer abba a múzeumba, ame-­­­lyik ott van a Ligetben.­­ A nyolcadikos Németh . Jóska a Buzogány tornyot­­ rajzolta le. Tanár akar lenni■ ! — Számtan- és biológia-­­ tanár.­­ — A rajzoláson kívül, mit szeretsz még? — A társasjátékot, meg a gom­b­focit. AZ ÁLMODÓ ÉN­A A tizennégy éves Kelemen Éva bányászlány. Édesapja Tatabányán vájár. Ő a „leg­idősebb­’ művész: tavaly már kiállították egy képét a Köz­lekedési Klubban. — Miért szeretsz rajzolni? — Az ember álmodik, aztán papírra vési. És ez olyan jó. Úgy beszél, mint egy fel­nőtt. És a szeme valóban ál­modó szem. Nézem a képeket. Csak­nem valamennyi színes. Élénk színek: sárgák, zöldek, pirosak, lilák. Harsogok. Gyerekek életörömét hirde­tik. És még valamit Azt, hogy ezekre kisfiú nyok milyen jól ismerik máris a kerületüket, ünnepi élményük fűződik egy-egy teréhez, utcájához, házához. — Legközelebb fotóver­senyt ad,tartunk rendezni — mondja a titkár. — Ugyan­csak általános iskolásoknak. Talán itt is napvilágra kerül néhány tehetség. Csakúgy, mint a rajaid ál­lításon. A zsűri Kossuth­­díjas elnöke ezt mondja: — Szem előtt akarom tar­tani őket. Nem szabad elkal­lódnia egynek sem. Túri András A kis Csutkas Eszter tollrajza Részlet a Várból. - 1984. február 1. szombat ) er&cr&i oldal PESTI LEVEGŐ- PESTI PERCEK A rádió reggeli műsorának legnépszerűbb száma az idő­járás, kora reggel megtudod, milyen idő várható Pesten, csak amíg kivárod, azt is megtudod, hogy puccs, ál­lamcsíny, légi incidens, tá­bornok, junta, kirobbanás és megdöntés ... Egy szóval bár­mi csendes is a pesti jég, a világon vadból mindig ép­pen zivatar van. Itt-ott fejbe­­csapadék. ■k Ami a téli olimpiát illeti, Innsbruckban a rendezőség további derűs napok­a­ vár, ugyanakkor a pesti rokonság — Orbánt. (Pedig épp az es­te hallottam a rémes-rímes vámrigmust: Fináncot ha löt a Malvin — gombóc akad torkán — bőröndjében kilenc Mancin — és tizenhat Or­kán.) * A tv jelentőségéről sokat olvasunk, jómagam csak egy pillanatot szeretnék kiragad­ni. A páros műkorcsolyázói­ családi körben néztem, hatan ültünk a készülék előtt és amikor a német fiú elejtette a kislán­yt, két nő rikoltott fel, azaz a nézők egyharma­­da. Magyarországon a becs­lések szerint másfélmillió ember látta, egyharmada öt­százezer. Európára átszámít­va húszmillió női sikoly hangzott el a kontinensen egyazon pillanatban. De le­het, hogy csak tízmillió volt. Nem tudom, a külföldiek milyen sikítósak. * Vannak visszatérő nagy magyar problémák. 1920-tól 1940-ig vitáztunk a nagy magyar sajtóban, hogy úri­ember kézfogáskor lehúzza-e a nagy magyar kesztyűt, vagy nem húzza le. 1964. feb­ruár 1-én, azaz ma reggel is­merőssel futok össze a kapu előtt, nyújtom a kezem, ő előbb a kesztyűt húzza, az­után ő nyújtja, de akkor meg éppen én húzom. Má­r félő, hogy a két baráti kéz soha nem fog találkozni, sze­rencsére a forgóajtó belök bennünket az előcsarnokba és végül mégis csak sikerül Hogy kesztyűben-e vagy kesztyű nélkül, arra — sajnos — nem emlékszem. it Színhely: Corvin Áruház liftje. — Megáll a második emeletén? — kérdi egy asz­­szony. — Csak a harmadi­kon — hangzik a liftesnő vá­lasza. — No, látod — fordul kérdező a férjéhez — de te mindig lehurrogsz, mert azt hiszed, te vagy az okosabb. — Már-már családi perpat­var, ám csöndesen közbeszól egy öreg a sarokból. Mindig az asszonynak van igaza. —­ Zajos öröm a nőtöbbség ré­széről. Aztán így folytatja: Nagy baj lenne, ha a férfi volna az okosabb. Nem nő­sülne. it A sarki fény elmaradt, más légköri csoda azonban megfigyelhető. A pesti leve­gő okozza. Illetve a csapa­dékhiány. Száraz a levegő, nagy a kipárolgás, márpedig fizikai törvény, hogy az súly­csökkenéssel jár. Pesten pillanatok alatt, válnak köny­­nyebbé a dolgok. Sógornőm tegnap három narancsot vett, 52 dekát fizetett és bár csak száz lépésre lakik a bolttól, mire hazaért, a három na­rancs 41 deka volt. A kenye­ret másutt negyed kilóra mérték, hazáig IS dekára apadt. A legizgalmasabb be­­száradási tünemény a húsz­forintosával esett. Amikor átadta, húszas papír volt, mi­re visszakapott belőle, tízessé ment össze. No, erre kinyi­totta a száját és a tizes újból húszassá változott- Kis Jó Tudod, azért szeretlek, drá­gám, mert annyira más vagy mint a többi! A D—344 Lipcsében A MOGYAT húszezer kilo­méteres afrikai utat megtett D—344-típusú tehergépkocsi­ját bemutatják a lipcsei vá­sáron, valamint a Budapesti Nemzetközi Vásáron is. KÜLÖNLEGES VERSENYEK BÍRÁI Az utolsó szó az övék... Mi a kynológia ♦ A CACIB-díjas Tannus von Mörztal ♦ Borotva előnyben A kynológia, az ebisme­ret­­tan tudora dr. Szelényi Ká­roly, a MEOE (Magyar Ebte­nyésztők Országos Egyesüle­te) negyven tagú bírói testü­letének ügyvezető elnöke. Diákkora óta, elméletben és gyakorlatban foglalkozik a kutyák küllemével. (Május­ban Innsbruckban bírásko­dik.) Fajtánként és nemen­ként számon tartja a neveze­tesebb sztárokat. Osztályoz kor, „múlt” (elért eredmény) figyelembe vételével, min­denkor a nemzetközi szabály­zat szerint. A standardhoz, az „elméleti” tipikus kutya­­ideálhoz viszonyít. Fejforma, fejalkat, fogazat, szőrzet, csontozat, nagyság, mozgás s fellépés egyaránt számít. (Gyáva kutya nem kap szala­got!) Egyébként a nyáron Budapesten mérkőzik a leg­jobb magyar és külföldi ku­tyákkal a nemzetközi szövet­ség nagydíjáért, a CACIB-ért Európa legkiválóbb tacskója, a munkában és küllemben egyaránt rangelső osztrák „kincs”: Taunus von Mürz­­tal... Ügyesek csatája Az ügyesek csatáját vi­gyázta, kötényeket zsűrizett ma egy hete Veres Tiborné, az Általános Ruházati Szö­vetkezet elnöknője. Harminc­hét vállalkozó kedvű alkalmi jelentkező mun­­káját must­rálta, a megadott idő — egy óra — alatt varrt, előre ki­szabott ruhadarab vonalát, szimmetriáját, kidolgozását, a ráncokat, a zsebet, a díszítést — az asszonyi ízlésű, gondos­ságot. Kiderült: parókasapka ide, twiszt oda, a nők (a fia­tal lányok is!) 1964-ben, akár dédanyáik, szívesen, türelme­sen varrnak. Szemre szép, kedvükre való a kötő — az ő kötényük. kés angol frizura hátrányban marad, a modern francia, „hamis”, borotvált forma m.-Nemzetközi szaktekintély dr. Somhegyi Béla bridzs­bíró. Prágában a csehszlovák —lengyel, Varsóban a len­gyel—csehszlovák mérkőzést vezette. (Magyarországon ezer, Lengyelországban har­mincezer igazolt versenyző van.) A whistkártyával ját­szott szellemi viadalnál min­denekelőtt tisztázni illik a licit, az emelés, az osztás, a mondás, az indulás terve- Madár Kétszáznyolcvanhat madár negyvenhét legjobbját díjaz­ta karácsonykor Szép Fe­renc, a Magyar Díszmadárte­nyésztők és Madárbarátok Országos Egyesületének el­nöke. Osztályozta a kanárik, egzotikus díszpintyek (auszt­rál zebra-, indiai tigris-, mus­kátli-, szalagpintyek), a né­ma nimfa- s a recsegő törpe­­papagájok, valamint többfé­le hibrid (így stiglic és kaná­ri, csíz és kanári keverékek) jött. Vita esetén az elnök dönti el, melyik a „legjobb fej”­ nyert. A felek nemegyszer — nyilván az izgalom teszi — vétenek a szabályok ellen. Akad kisebb tévedés és elő­fordul jóvátehetetlen színve­­zés, hátrányt jelentő, követ­kezménnyel járó, két ütést át kell adni. Somhegyi figyel és figyelmeztet, ítél, indokol. Pontosan, fellebbezhetetle­­nül, „civilben” bíró, a Fővá­rosi Bíróságon dolgozik, az madár színét, jellegét, formáját. Vizsgálta az alakot, a láb­magasságot, a hosszt, a kar­csúságot, illetőleg tömzsi vol­tot. A borzasokat — ez beteg­ség jele — diszkvalifikálták. Figyelembe vette — pontozó­társaival egyetemben — mi­ként viselkedik a „verseny­ző” (nem a gazda!) a bizott­ság előtt, mennyire nyugodt. Dicséretre méltóan pártat­lanok voltak: illegetés-bille­­getés nem számított... László Miklós A színverés A legjobb fej A fodrászbíráé, Horváth Károlyi a­ szó. — Külön értékeljük a haj­vágást, külön a fésülést Hi­bapontnak számíthat — a többi között — a fazon vagy a fülvonal megsértése, pél­dául az egyik oldalon rövi­­debb oldalszakáll. Ugyan­akkor figyelembe veszik s javára írják a versenyzőnek az esetleges nehézséget: az elmosódó színt, sprőd, drót­szálú, elálló kemény hajat. A fésülésnél fontos a vonal­vezetés is, a hibátlan, tiszta „befésülés”. Azonosan kifo­gástalan pontszámot elért munkánál a régi, a választé­ Rövidebb lesz a szoknya és lejjebb kerül a derék? Megkezdődtek az 1964-es párizsi divatbemutatók Párizs, február 1- A párizsi divatszalonok e napokban mutatták be az 1964-es tavaszi és nyári mo­delljeiket A divat hangadói, a Dior-, a Cardin-, a Nina Ricci-szalonok még nem „húzták szét a függönyt”, a világ divatújságírói azonban már­ itt vannak Párizsban. Akinek eddig nem sikerült meghívót szereznie, már hiá­ba próbálkozik , ha csak nem Farah Dibának és Liz Taylornak hívják, akiket ez évben is Párizsba várnak. Az első benyomás a bemu­tatóikról : hallatlan tülekedés, nyüzs­gés tapasztalható a reflektor­­fényben fürdő, aránylag ki­csiny termekben, ahol szigo­rúan tilos akár fényképezni, vagy rajzolni a modelleket. A nagy szalonok kartellben vannak. Február 25-ig (ekkor van vége a bemutatóknak), egyik sem közöl képet. Imni azonban szabad a mo­dellekről. Mit láttunk az el­ső két napon? Semmi forra­dalmian újat. Talán csak a színek meglepőért, a rózsa­szín, a zöld, a citromsárga, vagy az égszínkék. De sze­rencsére megmarad a sötétkék, a drapp, és főleg a fehér szín. A fehér dominált a nyári vá­szonkabátoknál, nadrágoknál, de divatos a fehér kosztüm, vagy estélyi elegáns, fehér krepp, vagy lamé ruha.­­ Az „általános vonalról” egyelőre nehéz beszélni. Azt azonban már meg lehet álla­pítani, hogy a ruhaderék va­lamivel alacsonyabban van, a szoknya 2—3 centiméterrel rövidebb. Kevés egyenes szoknyát láttunk, többnyire kényelmes, vagy vasalatlan hajtással, vagy alul szélesedő vagy rakott szoknyát mutat­tak be. Gyakori volt a nadrágszok­nya is. Láttunk „modern vonalis” modelleket is, kétrészes ru­hákat, gyapjú tv­-eedben, kö­tött, magasnyakú kosztümö­ket kardigánszabású kabát­kával, vagy a klasszikus ka­báttal, shanting ruhákat „di­vatálló”, ing szerű szabással. Az ismert Madeleine de Rauch kosztümkabátjai buggyos hátúak, tavaszi és nyári kabátjai viszont egyenesek, vagy re­­dingot szabásúak, a blúzok széles ujja a dzsú­­dózók ingére hasonlít. Végleges képet még egye­lőre nem lehet alkotni: meg kell várni a többi divatdiktá­tor bemutatóit is ... Létai Margit Külföldre utazik a potyka Baranya, Somogy és Tolna halastavaiból sok pontyot, va­lamint kisebb tételekben har­csát és compót szállítanak külföldre. A tavalyi „halter­­m­ésből” még a télen is jut a külföldi piacokra. Januárban több mint 300 mázsa pontyot indítottak útnak határainkon túlra, főleg az NSZK-ba. (MTI) Kirándulásnál sportnál télen, nyáron védi bőrét a CAOLA KRÉM!

Next