Esti Hírlap, 1964. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1964-07-01 / 153. szám

Itanqázóró nie iu Dali-dali dal Két jól -sikerült emlékmű- sort hallottunk tegnap. Dr. Gergely Pál Kriza Jánosról, a székely népköltészet múlt századi gyűjtőjéről, a Vadró­zsák című antológia Szerző­jéről emlékezett meg. Na­gyon érdekes volt, amit Kri­za kallódó kéziratáról, a nagy értékű balladák, mesék, közmondások szövegének megtalálásáról és restaurálá­sáról mondott. Tudós előadá­sát szépen egészítették ki a Kriza gyűjtéséből választott szemelvények, amelyeket Jancsó Adrien, Horváth Fe­renc, Győrffy György és Bitskey Tibor szólaltatott meg hatásosan. Szép Ernő 80. születés­napjára hívta fel figyelnrjün- ket Dali-dali dal című regé­nyének rádióváltozata, Varga .Balázs értő, szép munkája. Az író ebben a művében gyermekkorának, tanító édes­apjának világát idézte, gyön­géd szeretettel,. A regénydramatizálás most 40 percbe sűrítette Szép Er­nő művészi és emberi maga­tartásának legjellemzőbb vo­násait, s hangulatában is méltó volt arra, hogy a mo­dern magyar irodalom egyé­ni hangú, szerénységében vonzó alakjára emlékeztes­sen. Varga Géza rendező irá-, nyitása mellett Tolnay Klári, Pálos György, Páger Antal és Greguss Zoltán alakítása tette kellemessé a Dali-dali dal hangváltozatát. —s Maximalizmus Az egyre szaporodó vetél­kedők mindig nehezebb fel­adatok elé állítják a részve­vőket. A „Ki miben látta” eimű vetélkedőn például ez történt. A játékvezető; — A következő filmrész­letek hangjából kell megálla­pítaniuk, hogy melyik film­ből való a párbeszéd. \ A versenyzők hátat fórái­dnak a vászonnak. ßSzemii- cet bekötik. Á terem elsötétedik. Vetí­tenek. Hang nélkül.,. (H. Zs.) Tragikus napokról őszintén A második világháború előzményei ♦ Hatkötetes munka első része A Nagy Honvédő Háború története 1941—1945 c. szovjet munka magyar kiadásának hat kötetéből az első megje­lent. A szerzők — közöttük Iljicsov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Szoko- lovszkij és Grecsko marsal- lok, Borisz Polevoj író — is­mertetik, értékelik, feltárják a húsz egynéhány évvel ez­előtti eseményeket. Mérték­tartóan, hitelesen, őszintén, az SZKP XXII. kongresszu­sának iránymutatásai és ha­tározatai szelleiflében, nem szépítve a sztálini személyi kultusz káros következmé­nyeit, s bírálva e korszak ál­lami és katonai vezetőinek el­követett hibáit. Passzivitás Az olvasó — a többi között — megtudja, hogy miért tá­madhattak Hitlerék megle­petésszerűen. Miként lehe­tett a XX. században „blitz- krieggel” lerohanni Lengyel- országot, Dániát, Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot; meg­szállni Franciaország nagy részét, szétkergetni az angol és a francia csapatokat; el­érni a normandiai tengerpar­tot, s közvetlenül fenyegetni Angliát. Tények bizonyítják: az angol—francia vezérkar passzívan szemlélte a nácik felvonulását, úgyszólván fo­galma sem volt Göringék ha­dászati elgondolásairól. (Vagy nem akarta tudomásul ven­ni?) önmagukat becsapva bevehetetlennek hitték-hir- dettók a Maginot-vonalat. Az afrikai csatákat, a dél­kelet-európai fasiszta ag­ressziót, a japánok 1S39—41- es tevékenységét külön feje­zetek idézik fel, mutatják be. A kötet utolsó része doku­mentálja a Szovjetunió elle­ni német támadás előkészí­tését és a szovjet állam ak­kori belső helyzetét. Az igaz­ság teljességéhez hozzátarto­zik: az új fegyverek, hadiesz­közök bevezetése, kipróbálá­sa a szovjet hadseregben las­san történt. Ennek egyik oka: Sztálin vakon bízott a szov­jet—német megnemtámadási szerződésben, nem tette meg az alapvető elemi intézkedé­seket az agresszió megaka­dályozására, visszaverésére. A szovjet sajtó és rádió hangja megnyugtató, lesze­relő volt. Még az 1941. jú­nius 14-1 TASZSZ-közlemény is hangsúlyozta: a küszöbön álló szovjet—német hábo­rúról megjelent külföldi cik­kek minden alapot nélkülöz­nek. Berlin hallgat A német kormány nem reagált a TASZSZ hivatalos­ra, a német újságok sem nyomtatták ki, a rádió el­hallgatta. A szovjet kormány csak ekkor —- június 21-én késő este! — a moszkvai nagykövetség útján hívta fel a német kormány figyelmét a helyzet komolyságára, s javasolta: vitassák meg a szovjet—német kapcsolatok , alakulását. Már nem órák, csak percek voltak a fasiszta támadásig. A németek hitszegő táma­dását a határ-menti szovjet alakulatok el tudták volna hárítani, ha a legfelső had­vezetés helyesen értékeli a hadászati helyzetet és megfe­lelően szabja meg a katonai feladatokat. A főhadiszállás azonban elkésve rendelte el a harckészültséget és adta ki a védőállások elfoglalására a parancsot, úgyhogy az csak a támadás után juthatott a csapatokhoz. Ez volt a zavar közvetlen okozója. Izgalmas olvasmány A Nagy Honvédő Háború 1941—45 izgalmas olvas­mány. Katonáknak és érdek­lődő nagyközönségnek egy­aránt. A félreérthetetlen ér­tékelés útmutatást jelent a közelmúlttal foglalkozó, a históriára oktató szakembe­reknek. Az első kötetet — a Zrínyi Kiadó gondozásában — még az idén, augusztus­ban követi a második, majd évente egy-egy. EGYÜTTES FELLEPES A londoni Royal Albert Hallban ma együtt lép fel Ye­hudi Menuhin és Misztiszláv Rosztropovics. Képünk a tegnapi próbán készült. Tudósok magnószalagon AN ON Y MUSTÜL NAPJAINKIG ♦ SZÁZ VERS A MÚLTRÓL ♦ KÉSZÜL „A MAGYAR TÖRTÉNELEM KRÓNIKÁJA“ Tíz esztendővel ezelőtt je- ent meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadásában a „Mit olvassunk hazánk tör­ténetéről?” című ajánló bibli­ográfia. Ebben az érdeklődők megtalálhatták a felszabadu­lástól az 1950-es évek köze­péig megjelent összefoglaló műveket, monográfiákat és tanulmányokat — másrészt a történeti tárgyú szépiroda­lom bibliográfiáját. Azóta, különösen az utóbbi eszten­dőkben, többször felbukkant az igény, hogy e nagykiterje­désű és szerteágazó témakör­ben újabb kötet lásson nap­világot, mely kiegészítené a „Magyarország története” kétkötetes monográfiát, az idei könyvhét egyik kima­gasló kiadványát. Több oldalról A felszabadulás huszadik évfordulójára, 1965-re. a Fő­városi Szabó Ervin . Könyv­tár megjelenteti „A magyar történelem krónikája” című könyvet, amely több oldalról tárgyalja a fontos témát. A kötet szerkesztője, Tóbiás Aron, a sokrétű anyaggyűjté­si munkálatairól így nyilat­kozott: — Szobrokról szokás azt mondani, hogy igazán úgy le­hetséges „birtokba venni” a műalkotásokat, ha az ember körüljárja azokat, mert más és más szögből, mindig újat s talán szebbet is mutat a műtárgy. A magyar történe­lem útjának felmérésénél sem tehetünk mást: több ol­dalról közelítjük meg i a könyvtárnyi témát. A kutató nemcsak egyszerű bibliográ­fiát, felsorolást ad, hanem az irodalom eszközeivel igyekszik dolgozni, sót azon is túl, a modern technika új kutatási módszereit is alkal­mazza. — Szerencsére a bibliográ­fiai munkát a történészek el­végezték: éppen a „Magyaf- ország története” kétkötetes kézikönyv kitűnő adattárá­ban. Ennek alapján készül a mi kiadványunk első része: a múlt és a jelen története vo­nul fel, a marxista történe­lemtudomány eredményei­ben, vagyis mindazok a fon­tosabb művek, amelyek a fel- szabadulás után jelentek meg. — S a történeti tárgyú szépirodalom? — A könyv második része NYÁRI KOZMETIKAI CIKKEKBŐL BŐSÉGES VÁLASZTÉKOT TALÁL A FŐVÁROSI ILLATSZERBOLTOKBAN! Illatszerboltok a főváros minden pontjául a szépirodalomé: történelmi tárgyú regények és elbeszé­lések, valamint drámák be­mutatása, s az emlékiratok és korrajzok ismertetése — Anonymustól napjainkig. — És a versek? A műhelyben — Ahogyan Szerb Antal annak idején kiválogatta száz versben a világirodalom re­mekeit, most a száz legszebb történeti tárgyú magyar vers, a magyar történelem száza­dairól beszél. — A modern technika új módszerei hogyan kerülnek alkalmazásra? — A könyv harmadik ré­sze a történelem „műhelyé­be” vezeti el az olvasót. Mag­netofonbeszélgetések szö­vegét nyomtatjuk ki — mi­ként a „Krúdy Világa” kötet­ben is történt —, amelyeket neves törtónelemtudósokkal folytatunk szakterületükről. E beszélgetésekben képet ka­punk a legfontosabb kutatási eredményekről, módszerekről és sajátosságukról. Egyszers­mind megismerjük közelebb­ről kiváló tudósainkat, kuta­tóinkat is, azokat, akik mű­velik a történelemtudományt. Nincs lap Úgy érezzük, ezzel fontos adósságot törlesztünk, mert a történelemtudomány közvé­leménye Magyarországon csak ezekben az években kezd megszületni. Nincsen például népszerűsítő lapunk — sok ország kitűnő pél­dájára — a történelemtu­domány legfontosabb problé­máinak megismertetésére. Ki­váló újságíróinkat többé-ke- vésbé már ismeri a nagykö­zönség, de ki ismeri köze­lebbről kitűnő történészein­ket? .. „ —s. Garbo-fesztivái Bécsben Bécs egyik legnagyobb mo­zijában Greta Garbó-feszti­vált rendeznek. A többi kö­zött felújítják a Walewska grófnőt, amelyben Napó­leont Charles Boyer alakít­ja, a Karenina Annát, amelyben Garbo partnere Vronszkij grófként Frederic March, és a Krisztina király­nőt. At évad utolsó operaelőadása- és még kettő Az| Operaház legszebb produkciójával, Puccini Ma­nón Lescaut-jának forró hangulatú, feszültségteli elő­adásával fejezte be vasár­nap este az idei évadot. Gardeüi keze alatt ugyan­olyan frissen, felkorbácsoló drámai' erővel szólalt meg a zenekar, mint a más­fél év előtti felújítás idején, Házy Erzsébet, Ilosfalvy, Bende, Maleczky és a többi főszereplő változatlan erő­vel keltette életre a lo­bogó szenvedélyeknek ezt a remekét, s a kórus vala­mennyi szereplője is rendü­letlenül őrzi még a színt és az elevenséget, amit Puccini palettájáról az előadás ké­péhez adhatott. Mikor a függöny összement, a közön­ség még hosszú ideig hálá­san tapsolta aS produkciót, mely szikrányit sem kopott a bemutatója óta... A függöny összement — de aztán két este újból fel­gördült még, hogy alkalmat adjon az utánpótlás bemu­tatkozására, a Balett Intézet és az akadémiai operatan­szak végzős növendékeinek a vizsgáján. Kilenc év tanulmányairól, s kemény munkában érlelt tehetségükről adtak számot a hétfői balettvizsga szerep­lői, akik ebben az utolsó évadban Olga Lepesinszkája segítségére támaszkodhattak. Az idén szárnyukra bocsá­tott fiatalok, — ha nem is okoztak olyan feltűnést és kellemes meglepetést vizsgá­jukkal, mint egyik-másik előző évfolyam neveltjei —, hasznos és komoly felada­tokra hivatottak balettkultú­ránk jövendő arculatának a kialakításában. A különösen biztató formában szerepelt Bérezés Mária már egyéni­ségét is csillogtatta, egyik- másik fiú viszont különö­sen szembetűnő technikai tudásával hívta magára a szakértők figyelmét. • A most végzett operaéne­kesek közül Andor Évát és Ütő Endrét már jól ismeri az operák közönsége. Növen­dékként is jelentős szerepek­hez jutottak az elmúlt évad­ban. Ütő a Pelleas és Meli- sandeben, s a Wozzeckben szerzett benyomásainkat csak megerősítette Bartók Kékszakállújának eléneklé- sével; kellemes hangjáról, miftikalitásáról, de nem min­dig megnyerő, nem mindig mélyen átélt alakításáról ne­héz lenne megjósolni, hogy a művészi érettség milyen fokáig érhet el az elkövet­kező évek során. Egyelőre csak az a biztos, hogy hasz­nos tagja lehet bármelyik zenés színpadunknak. Andor Éva ezen a vizsgán is arról győzött meg, hogy született művész, rendkívüli 5 intelligenciával és rendkívü­li zenei műveltséggel, akiben a színházi munka még sok lefojtottságot szabadíthat fel, s akinek nemes szép hangja még fejlesztésre szo­rul, talán nem is az eddigi tanulóévek módszere sze­rint. Massenet, illetve Puc­cini Manonjának egy-egy je­lenetében bebizonyította mű­vészi erejét, alakításaiból poétikus drámaiság sugár­zott. 0 is azok közé a tehet­ségek közé tartozik, akiknek lehetővé kellene tenni, hogy a műfaj legjobb olasz mes­tereinél érlelhesse be eddigi tudását. —rí— Színpadon az első magyar színházigazgató i A Csongrád megyei Csa- nádpalotán nagy gonddal ápolják a községben elhunyt Kelemen László, a legelső magyar színházigazgató em­lékét. Halálának idei 150. év­fordulójára szeptemberben ünnepségsorozatot rendez­nek. Szorgos gyűjtőmunká­val kutatják fel a Kelemen Lászlóra vonatkozó doku­mentumokat. Asztalos P. Kálmán, a helyi termelőszö­vetkezet tagja, a falu megye- szerte ismert amatőr nép­rajzkutatója az idős emberek elbeszéléseit is lejegyzi, ösz- szegyűjti a Kelemen László életéről fennmaradt szájha­gyományt. E történetek és hiteles dokumentumok fel- használásával Katona And­rás, a szegedi Nemzeti Szín­ház tagja színdarabot írt Ke­lemen László életéről. Úgy tervezik: ezt a színjátékot is előadják a szeptemberi csa- nádpalotai ünnepségeken. Harmincegyezer dokumentum A moszkvai Marxizmus— Leninizmus Intézet a napok­ban hivatalosan közölte, hogy gyakorlatilag véget ért az évek óta tartó kutatás Lenin irodalmi hagyatékai iránt. A jelentések szerint jelenleg több mint 31 000 dokumen­tum áll az intézet rendelke­zésére, egyebek között Lenin­nek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom előtti idők­ből származó írásai is, ame­lyek újságokban jelentek meg. Július 1 — szerda KOSSUTH: 16,00: Hírek. — 1640: Opera- részletek. — 16,35: Nyomorultak. Rádiójáték. — 18,00: Hírek — 18,10: Villanófényben: a szer­számgépipar. — 18,15: Népi zene. — 18,40: Idegeneknek belépni ti­los. Regényrészlet. — 19.00: Műn. cheni nemzetközi könnyűzenei fesztivál. A Bajor Rádió Zene­kara játszik. — 19,50: Mese — 20,00: Esti Krónika. — 2ö,30: Gondolat. — 21,io: A Rádió Le­mezalbuma. — Közben: 22,00: Hírek. — 22,10: Időszerű nemzet­közi kérdések. — 22,20: Sporthí­rek. — 22,25: A Rádió Lemezal­buma című műsor folytatása. — 23,21: Barázdabillegető úr és ne­je. Vidám jelenet. — 23,30: A Nemzetközi Zenei Nevelési Tár­saság konferenciájáról jelentjük. — 23,50: Operettrészletek — Közben: 24,00: Hírek. — o,lÓ: Az operettrészletek folytatása. PETŐFI: 16,10: Az Ifjúsági Rádió műso­ra. — 16,25: Délutáni frissítő! — Közben: 17,00: Hírek. — 17,05: A Délutáni frissítő folytatása. — 18,00: A HM Központi Fúvósze­nekara játszik. — 18,15: Koz­mosz. Tudományos műsor. — 18,40: A dzsessz kedvelőinek. — 19,00: Mi történt a nagyvilágban? — 19,15: Bartók művészi pályája VI. Vonósnégyes. — 19,47: Kassák Lajos versei. — 19,57: Offenbach: Fortunio dala Egyfelv daljáték — 21,00: Hírek. — 21,05: Népda­lok. — 21,40: Juhász Gyula reme­tesége. — 22,00: Ritmikus percek. — 23.00: Hírek. URH: 14,00—18,00: Azonos a Petőfi- rádió műsorával. — 18,30: Hírek. — 18,40: Részletek zenés színjáté­kokból. — 19,15: Bartók művészi pályája. — VI. Vonósnégyes. — 19,47: Zenekari hangverseny. — 21,10: Színházak — színészek. — 21,30: Tánczene. — 21.55: Két Bach-partita. — 22,30: Hírek. Július 2 — csütörtök — KOSSUTH: 4,30: Hírek. — 4,35—7,59: Zene. — Közben: 5.00, 6,00, 7,00: Hírek. — 8,00: Hírek. — 8,15: Magyar operákból. — 9,00: A Gyermekrá­dió műsora. — 9,20: Időszerű nemzetközi kérdések. — 9,30: Verbunkosok. — 10,00: Hírek. Lapszemle. — 10,10: Okos Katica! Mesejáték. — 10,47: Kamarazene. . — 11,32: Kozmosz Tudományos műsor. — 12,00: Hírek. — 12,15: Tánczenei koktél. — Í3.00: Gaz­dasági Bedekker. — 13,10: Ze­nekari muzsika. — 14,00: Hírek. — 14.10: Klarinétszólók. — 14.25: Szvjatoszlav Richter zongorázik. — 15,05: Szeretve mind a vérpa­dig. XXII. rész. — 15,25: Könnyű­zene Prágából. — 16,00: Hírek. — 16,10: Negyven elszánt kutató. Rádiójáték. IV. rész. — 16,30: Sándor Judit és Svéd Sándor énekel. PETŐFI; 5,00; Hírek. — 5,05—8,00: Zene. — Közben: 6,00, 7,00, 8,00: Hírek] — 14,00: Straub: Tarka'balettje­lenet. — 14,25: Daljáték részletek — 15,00: Hírek. — 15,05: Dalok] — 15,44: A Gyermekrádió műso­ra. — 16,00: Tánczene. — 16,50: Mi történt az Ifjúsági Filmbizott­sággal? — 17,00; Hírek. A TELEVÍZIÓ SZERDAI MŰSORA: 17,38: Hírek. — 17,45: A Ma­gyar Hirdető műsora. — 17,55: Az orvos válaszol. — 18,05: A pelikánok világában. Román kis- film. — 18,20: Mikroszkóp alatt az építőipar. Ipari építkezéseink­ről. — 18.40: A Szabadság-szobor alkotója. A Magyar Tv kisfilmje Kisfaludy Stróbl Zsigmondról. — 18,55; Lányok — asszonyok. ’ — 19,15: Esti mese. — 19,25; Vasas —Slovan Bratislava Közép­európai Kupa-elődöntő labdarú­gómérkőzés A szünetben Tv- híradó. — 21,20: Menekülés a börtönbe Tv-játék (ism.) — 22,20: Tv-híradó — 2. kiadás. — 22,40: Beszélgetés tárgyalás után. Raz­zia volt. . . SZÍNHAZAK MŰSORA SZERDÁN: á Fővárosi Operettszínház: Csin­talan csillagok (7). — Vidám Színpad: Pygmalion (a szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka, fél 8). — Kulich Gyula Szabad­téri Színpad; Klasszikus-est (hangverseny, 8). — Fővárosi Nagycirkusz: A Holland Nagy­cirkusz vendégjátéka (fél 8.) VEGYTISZTÍTÁS, KÖPENYMOSÁS .3 NAP ALATT A FŐVÁROSI PATYOLAL VÁLLALAT FIÓKÜZLETEIBEN

Next

/
Thumbnails
Contents