Esti Hírlap, 1964. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1964-07-01 / 153. szám
Stangázóró ne in Dali-dali dal Két jólsikerült emlékműsort hallottunk tegnap. Dr. Gergely Pál Kriza Jánosról, a székely népköltészet múlt századi gyűjtőjéről, a Vadrózsák című antológia szerzőjéről emlékezett meg. Nagyon érdekes volt, amit Kriza kallódó kéziratáról, a nagy értékű balladák, mesék, közmondások szövegének megtalálásáról és restaurálásáról mondott. Tudós előadását szépen egészítették ki a Kriza gyűjtéséből választott szemelvények, amelyeket Jancsó Adrien, Horváth Ferenc, Győrffy György és Bitskey Tibor szólaltatott meg hatásosan. Szép Ernő 80. születésnapjára hívta fel figyelmünket Dali-dali dal című regényének rádióváltozata, VargaBalázs értő, szép munkája. Az író ebben a művében gyermekkorának, tanító édesapjának világát idézte, gyöngéd szeretettel.. A regénydramatizálás most 40 percbe sűrítette Szép Ernő művészi és emberi magatartásának legjellemzőbb vonásait, s hangulatában is méltó volt arra, hogy a modern magyar irodalom egyéni hangú, szerénységében vonzó alakjára emlékeztessen. Varga Géza rendező irán,nyitása mellett Tolnay Klári, Pálos György, Páger Antal és Greguss Zoltán alakítása tette kellemessé a Dali-dali dal hangváltozatát. —s Maximalizmus Az egyre szaporodó vetélkedők mindig nehezebb feladatok elé állítják a részvevőket. A „Ki miben látta” című vetélkedőn például ez történt. A játékvezető: — A következő filmrészletek hangjából kell megállapítaniuk, hogy melyik filmből való a párbeszéd. A versenyzők hátat sórásolnak a vászonnak. BSzemiket bekötik. A terem elsötétedik. Vetítenek. Hang nélkül... (H. Zs.) Tragikus napokról őszintén A második világháború előzményei ♦ Hatkötetes munka első része A Nagy Honvédő Háború története 1941—1945 c. szovjet munka magyar kiadásának hat kötetéből az első megjelent. A szerzők — közöttük Iljicsov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Szokolovszkij és Grecsko marsallok, Borisz Polevoj írók ismertetik, értékelik, feltárják a húsz egynéhány évvel ezelőtti eseményeket. Mértéktartóan, hitelesen, őszintén, az SZKP XXII. kongresszusának iránymutatásai és határozatai szellesijében, nem szépítve a sztálini személyi kultusz káros következményeit, s bírálva e korszak állami és katonai vezetőinek elkövetett hibáit. Passzivitás Az olvasó — a többi között — megtudja, hogy miért támadhattak Hitlerék meglepetésszerűen. Miként lehetett a XX. században „blitzkrieggel” lerohanni Lengyelországot, Dániát, Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot; megszállni Franciaország nagy részét, szétkergetni az angol és a francia csapatokat; elérni a normandiai tengerpartot, s közvetlenül fenyegetni Angliát. Tények bizonyítják: az angol—francia vezérkar passzívan szemlélte a nácik felvonulását, úgyszólván fogalma sem volt Göringék hadászati elgondolásairól. (Vagy nem akarta tudomásul venni?) önmagukat becsapva bevehetetlennek hitték-hirdették a Maginot-vonalat. Az afrikai csatákat, a délkelet-európai fasiszta agressziót, a japánok 1939—41- es tevékenységét külön fejezetek idézik fel, mutatják be. A kötet utolsó része dokumentálja a Szovjetunió elleni német támadás előkészítését és a szovjet állam akkori belső helyzetét. Az igazság teljességéhez hozzátartozik: az új fegyverek, hadieszközök bevezetése, kipróbálása a szovjet hadseregben lassan történt. Ennek egyik oka: Sztálin vakon bízott a szovjet—német megnemtámadási szerződésben, nem tette meg az alapvető elemi intézkedéseket az agresszió megakadályozására, visszaverésére. A szovjet sajtó és rádió hangja megnyugtató, leszerelő volt. Még az 1941. június 14-i TASZSZ-közlemény is hangsúlyozta: a küszöbön álló szovjet—német háborúról megjelent külföldi cikkek minden alapot nélkülöznek. Berlin hallgat A német kormány nem reagált a TASZSZ hivatalosra, a német újságok sem nyomtatták ki, a rádió elhallgatta. A szovjet kormány csak ekkor — június 21-én késő este — a moszkvai nagykövetség útján hívta fel a német kormány figyelmét a helyzet komolyságára, s javasolta: vitassák meg a szovjet—német kapcsolatok alakulását. Már nem órák, csak percek voltak a fasiszta támadásig. A németek hitszegő támadását a határ menti szovjet alakulatok el tudták volna hárítani, ha a legfelső hadvezetés helyesen értékeli a hadászati helyzetet és megfelelően szabja meg a katonai feladatokat. A főhadiszállás azonban elkésve rendelte el a harckészültséget és adta ki a védőállások elfoglalására a parancsot, úgyhogy az csak a támadás után juthatott a csapatokhoz. Ez volt a zavar közvetlen okozója. Izgalmas olvasmány A Nagy Honvédő Háború 1941—45 izgalmas olvasmány. Katonáknak és érdeklődő nagyközönségnek egyaránt. A félreérthetetlen értékelés útmutatást jelent a közelmúlttal foglalkozó, a históriára oktató szakembereknek. Az első kötetet — a Zrínyi Kiadó gondozásában — még az idén, augusztusban követi a második, majd évente egy-egy. EGYÜTTES FELLÉPÉS A londoni Royal Albert Hallban ma együtt lép fel Yehudi Menuhin és Misztiszláv Rosztropovics. Képünk a tegnapi próbán készült. Tudósok magnószalagon ANONYMUSTÓL NAPJAINKIG ♦ SZÁZ VERS A MÚLTRÓL ♦ KÉSZÜL „A MAGYAR TÖRTÉNELEM KRÓNIKÁJA“ Tíz esztendővel ezelőtt jelnt meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadásában a „Mit olvassunk hazánk történetéről?” című ajánló bibliográfia. Ebben az érdeklődők megtalálhatták a felszabadulástól az 1950-es évek közepéig megjelent összefoglaló műveket, monográfiákat és tanulmányokat — másrészt a történeti tárgyú szépirodalom bibliográfiáját. Azóta, különösen az utóbbi esztendőkben, többször felbukkant az igény, hogy e nagy kiterjedésű és szerteágazó témakörben újabb kötet lásson napvilágot, mely kiegészítené a „Magyarország története” kétkötetes monográfiát, az idei könyvhét egyik kimagasló kiadványát. Több oldalról A felszabadulás huszadik évfordulójára, 1965-re, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megjelenteti „A magyar történelem krónikája” című könyvet, amely több oldalról tárgyalja a fontos témát. A kötet szerkesztője, Tóbiás Áron, a sokrétű anyaggyűjtési munkálatairól így nyilatkozott: „ Szobrokról szokás azt mondani, hogy igazán úgy lehetséges „birtokba venni” a műalkotásokat, ha az ember körüljárja azokat, mert más és más szögből, mindig újat s talán szebbet is mutat a műtárgy. A magyar történelem útjának felmérésénél sem tehetünk mást: több oldalról közelítjük meg a könyvtárnyi témát. A kutató nemcsak egyszerű bibliográfiát, felsorolást ad, hanem az irodalom eszközeivel igyekszik dolgozni, sőt azon is túl, a modern technika új kutatási módszereit is alkalmazza. Szerencsére a bibliográfiai munkát a történészek elvégezték, éppen a „Magyarország története” kétkötetes kézikönyv kitűnő adattárában. Ennek alapján készül a mi kiadványunk első része: a múlt és a jelen története vonul fel, a marxista történelemtudomány eredményeiben, vagyis mindazok a fontosabb művek, amelyek a felszabadulás után jelentek meg. — S a történeti tárgyú szépirodalom? — A könyv második része a szépirodalomé: történelmi tárgyú regények és elbeszélések, valamint drámák bemutatása, s az emlékiratok és korrajzok ismertetése — Anonymustól napjainkig. — És a versek? A műhelyben — Ahogyan Szerb Antal annak idején kiválogatta száz versben a világirodalom remekeit, most a száz legszebb történeti tárgyú magyar vers, a magyar történelem századairól beszél. — A modern technika új módszerei hogyan kerülnek alkalmazásra? — A könyv harmadik része a történelem „műhelyébe” vezeti el az olvasót. Magnetofonbeszélgetések szövegét nyomtatjuk ki — miként a „Krúdy Világa” kötetben is történt —, amelyeket neves történelemtudósokkal folytatunk szakterületükről. E beszélgetésekben képet kapunk a legfontosabb kutatási eredményekről, módszerekről és sajátosságokról. Egyszersmind megismerjük közelebbről kiváló tudósainkat, kutatóinkat is, azokat, akik művelik a történelemtudományt. Nincs lap Úgy érezzük, ezzel fontos adósságot törlesztünk, mert a történelemtudomány közvéleménye Magyarországon csak ezekben az években kezd megszületni. Nincsen például népszerűsítő lapunk — sok ország kitűnő példájára — a történelemtudomány legfontosabb problémáinak megismertetésére. Kiváló újságíróinkat többé-kevésbé már ismeri a nagyközönség, de ki ismeri közelebbről kitűnő történészeinket? .. . is. NYÁRI KOZMETIKAI CIKKEKBŐL BŐSÉGES VÁLASZTÉKOT TALÁL A FŐVÁROSI ILLATSZERBOLTOKBAN! Illatszerboltok a főváros minden pontjául Garbo-fesztivál Bécsben Bécs egyik legnagyobb mozijában Greta Garbo-fesztivált rendeznek. A többi között felújítják a Walewska grófnőt, amelyben Napóleont Charles Boyer alakítja, a Karenina Annát, amelyben Garbo partnere Vronszkij grófként Frederic March, és a Krisztina királynőt. Július 1 — szerda KOSSUTH. 16,00: Hírek. — 1640: Operarészletek. — 16,35: Nyomorultak. Rádiójáték. — 18,00: Hírek — 18,10: Villanófényben: a szerszámgépipar. — 18,15: Népi zene. — 18,40: Idegeneknek belépni tilos. Regényrészlet. — 19,00: Müncheni nemzetközi könnyűzenei fesztivál. A Bajor Rádió Zenekara játszik. — 19,50: Mese — 20,00: Esti Krónika. — 26,30: Gondolat. — 21,10: A Rádió Lemezalbuma. — Közben: 22,00: Hírek. — 22,10: Időszerű nemzetközi kérdések. — 22,20: Sporthírek. — 22,25: A Rádió Lemezalbuma című műsor folytatása. — 23,21: Barázdabillegető úr és neje. Vidám jelenet. — 23,30: A Nemzetközi Zenei Nevelési Társaság konferenciájáról jelentjük. — 23,50: Operettrészletek — Közben: 24,00: Hírek. — 6,10: Az operettrészletek folytatása. PETŐFI: 16,10: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 16,25: Délutáni frissítő! — Közben: 17,00: Hírek. — 17,05: A Délutáni frissítő folytatása. — 18,00: A HM Központi Fúvószenekara játszik. — 18,15: Kozmosz. Tudományos műsor. — 18,40: A dzsessz kedvelőinek. — 19,00: Mi történt a nagyvilágban? — 19,15: Bartók művészi pályája VI. Vonósnégyes. — 19,47: Kassák Lajos versei. — 19,57: Offenbach: Fortunio dala Egyfejű daljáték — 21,00: Hírek. — 21,05: Népdalok. — 21,40: Juhász Gyula remetesége. — 22,00: Ritmikus percek. — 23,00: Hírek. URH: 14,00—18,00: Azonos a Petőfirádió műsorával. — 18,30: Hírek. — 18,40: Részletek zenés színjátékokból. — 19,15: Bartók művészi pályája. — VI. Vonósnégyes. — 19,47: Zenekari hangverseny. — 21,10: Színházak — színészek. — 21,30: Tánczene. — 21,55: Két Bach-partita. — 22,30: Hírek. Július 2 — csütörtök — KOSSUTH: 4,30: Hírek. — 4,35—7,59: Zene. — Közben: 5,00, 6,00, 7,00: Hírek. — 8,00: Hírek. — 8,15: Magyar operákból. — 9,00: A Gyermekrádió műsora. — 9,20: Időszerű nemzetközi kérdések. — 9,30: Verbunkosok. — 10,00: Hírek. Lapszemle. — 10,10: Okos Katica! Mesejáték. — 10,47: Kamarazene. . — 11,32: Kozmosz Tudományos műsor. — 12,00: Hírek. — 12,15: Tánczenei koktél. — 13,00: Gazdasági Bedekker. — 13,10: Zenekari muzsika. — 14,00: Hírek. — 14,10: Klarinétszólók. — 14,25: Szvjatoszlav Richter zongorázik. — 15,05: Szeretve mind a vérpadig. XXII. rész. — 15,25: Könnyűzene Prágából. — 16,00: Hírek. — 16,10: Negyven elszánt kutató. Rádiójáték. IV. rész. — 16,30: Sándor Judit és Svéd Sándor énekel. PETŐFI: 5,00: Hírek. — 5,05—8,00: Zene. — Közben: 6,00, 7,00, 8,00: Hírek. — 14,00: Straub: Tarka'balettjelenet. — 14,25: Daljáték részletek — 15,00: Hírek. — 15,05: Dalok] — 15,44: A Gyermekrádió műsora. — 16,00: Tánczene. — 16,50: Mi történt az Ifjúsági Filmbizottsággal? — 17,00: Hírek. A TELEVÍZIÓ SZERDAI MŰSORA: 17,38: Hírek. — 17,45: A Magyar Hirdető műsora. — 17,55: Az orvos válaszol. — 18,05: A pelikánok világában. Román kisfilm. — 18,20: Mikroszkóp alatt az építőipar. Ipari építkezéseinkről. — 18,40: A Szabadság-szobor alkotója. A Magyar Tv kisfilmje Kisfaludy Stróbl Zsigmondról. — 18,55: Lányok — asszonyok. — 19,15: Esti mese. — 19,25: Vasas —Slovan Bratislava Középeurópai Kupa-elődöntő labdarúgómérkőzés A szünetben Tvhíradó. — 21,20: Menekülés a börtönbe Tv-játék (ism.) — 22,20: Tv-híradó — 2. kiadás. — 22,40: Beszélgetés tárgyalás után. Razzia volt. . . SZÍNHÁZAK MŰSORA SZERDÁN: Fővárosi Operettszínház: Csintalan csillagok (7). — Vidám Színpad: Pygmalion (a szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka, fél 8). — Kulich Gyula Szabadtéri Színpad: Klasszikus-est (hangverseny, 8). — Fővárosi Nagycirkusz: A Holland Nagycirkusz vendégjátéka (fél 8.) Az évad utolsó operaelőadása - és még kettő Az Operaház legszebb produkciójával, Puccini Manon Lescaut-jának forró hangulatú, feszültségteli előadásával fejezte be vasárnap este az idei évadot. Gardelli keze alatt ugyanolyan frissen, felkorbácsoló drámai erővel szólalt meg a zenekar, mint a másfél év előtti felújítás idején. Házy Erzsébet, Ilosfalvy, Bende, Maleczky és a többi főszereplő változatlan erővel keltette életre a lobogó szenvedélyeknek ezt a remekét, s a kórus valamennyi szereplője is rendületlenül őrzi még a színt és az elevenséget, amit Puccini palettájáról az előadás képéhez adhatott. Mikor a függöny összement, a közönség még hosszú ideig hálásan tapsolta a produkciót, mely szikrányit sem kapott a bemutatója óta... A függöny összement — de aztán két este újból felgördült még, hogy alkalmat adjon az utánpótlás bemutatkozására, a Balett Intézet és az akadémiai operatanszak végzős növendékeinek a vizsgáján. Kilenc év tanulmányairól, s kemény munkában érlelt tehetségükről adtak számot a hétfői balettvizsga szereplői, akik ebben az utolsó évadban Olga Lepesinszkaja segítségére támaszkodhattak. Az idén szárnyukra bocsátott fiatalok, — ha nem is okoztak olyan feltűnést és kellemes meglepetést vizsgájukkal, mint egyik-másik előző évfolyam neveltjei —, hasznos és komoly feladatokra hivatottak balettkultúránk jövendő arculatának a kialakításában. A különösen biztató formában szerepelt Bérczes Mária már egyéniségét is csillogtatta, egyikmásik fiú viszont különösen szembetűnő technikai tudásával hívta magára a szakértők figyelmét. • A most végzett operaénekesek közül Andor Évát és Ütő Endrét már jól ismeri az operák közönsége. Növendékként is jelentős szerepekhez jutottak az elmúlt évadban. Ütő a Pelleas és Melisandeben, s a Wozzeckben szerzett benyomásainkat csak megerősítette Bartók Kékszakállújának eléneklésével, kellemes hangjáról, mistikalitásáról, de nem mindig megnyerő, nem mindig mélyen átélt alakításáról nehéz lenne megjósolni, hogy a művészi érettség milyen sokáig érhet el az elkövetkező évek során. Egyelőre csak az a biztos, hogy hasznos tagja lehet bármelyik zenés színpadunknak. Andor Éva ezen a vizsgán is arról győzött meg, hogy született művész, rendkívüli intelligenciával és rendkívüli zenei műveltséggel, akiben a színházi munka még sok lefojtottságot szabadíthat fel, s akinek nemes szép hangja még fejlesztésre szorul, talán nem is az eddigi tanulóévek módszere szerint. Massenet, illetve Puccini Manonjának egy-egy jelenetében bebizonyította művészi erejét, alakításaiból poétikus drámaiság sugárzott. Ő is azok közé a tehetségek közé tartozik, akiknek lehetővé kellene tenni, hogy a műfaj legjobb olasz mestereinél érlelhesse be eddigi tudását. —rí— VEGYTISZTÍTÁS, KÖPENYMOSÁS .3 NAP ALATT A FŐVÁROSI PATYOLAL VÁLLALAT FIÓKÜZLETEIBEN Színpadon az első magyar színházigazgató A Csongrád megyei Csanádpalotán nagy gonddal ápolják a községben elhunyt Kelemen László, a legelső magyar színházigazgató emlékét. Halálának idei 150. évfordulójára szeptemberben ünnepségsorozatot rendeznek. Szorgos gyűjtőmunkával kutatják fel a Kelemen Lászlóra vonatkozó dokumentumokat. Asztalos P. Kálmán, a helyi termelőszövetkezet tagja, a falu megyeszerte ismert amatőr néprajzkutatója az idős emberek elbeszéléseit is lejegyzi, öszszegyűjti a Kelemen László életéről fennmaradt szájhagyományt. E történetek és hiteles dokumentumok felhasználásával Katona András, a szegedi Nemzeti Színház tagja színdarabot írt Kelemen László életéről. Úgy tervezik, ezt a színjátékot is előadják a szeptemberi csanádpalotai ünnepségeken. i Harmincegyezer dokumentum A moszkvai Marxizmus- Leninizmus Intézet a napokban hivatalosan közölte, hogy gyakorlatilag véget ért az évek óta tartó kutatás Lenin irodalmi hagyatékai iránt. A jelentések szerint jelenleg több mint 31 000 dokumentum áll az intézet rendelkezésére, egyebek között Leninnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti időkből származó írásai is, amelyek újságokban jelentek meg.