Esti Hírlap, 1964. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1964-12-01 / 282. szám
Zenzat Simondi a munkásotthonban Pergolesi Ninája, Caccini Amarillije, Mozart, Beethoven, Schubert dalai, s a legnépszerűbb operák tenoráriáiból néhány , már nem először vonz zsúfolt házat a nyomdászok Gutenberg otthonába. Népszerű műsor ez, minden szerző legismertebb dallamaival szerepel benne. A „profi” hangversenytermekben már inkább csak kedveskedő ráadásként fordulnak elő. De ha az előadó is olyan népszerű, mint Simándi József, új területeken új közönséget hódíthat velük a legpoétikusabb zenei műfajnak, a dalkultúrának. A megragadó az volt ebben az estben, hogy Simándi ugyanolyan komolyan vette, mintha a legigényesebb hazai vagy külföldi pódiumon énekelne, a legkényesebb ízlésű, tapasztalt közönség előtt. Semmi a külsőséges hatásvadászatra nem gondolt, előadása árnyalatokig kidolgozott, átélése elmélyült volt. A nézőtér pedig vele élt, lélegzett, visszasugározta a tömegélménnyé vált szépséget. Ebben a kellemes kölcsönhatásban forrósodott egyre magasabbra a hangulat. A dalok, áriák közt Kocsis Albert hegedült, Corellit, Kodályt, a programba illőt, s a vastapsok sorozata itt is folytatódott. (Mindkét művészt Arató Pál kísérte finom alkalmazkodással). Az ember arra gondol: az Ant esztrádok helyett. .. vajon melyik művelődési ház közönsége nem örülne egy-egy hasonló műsornak? — K — GI ORGINTERJÚ Tímár Mátéval Új magyar dráma ősbemutatójáról érkezett hír a kecskeméti Katona József Színházból. Tímár Máté „Élet a küszöb fölött” című darabja került a közönség elé. Mit mond az író első drámájáról? — Színművem tulajdonképpen folytatása Szertarisznya című regényemnek. A kecskeméti színház kollektívájának egyenes buzdítására és lelkes támogatásával született, s ezért is bízom abban, hogy nem vallok vele szégyent. A címe azt jelképezi, hogy a magyar falu most lép át azon a küszöbön, amely a régi előítéletektől terhes világot a kibontakozó újtól elválasztja. A fiatalok kivételével minden szereplő beleütközik valamilyen formában ebbe a ,,küszöbbe”, amely gátolja őket abban, hogy átlépve rajta megszabaduljanak a múlt nyomasztó kötöttségeitől. — Jelzi valami a darabban is a regényelőzményt? — Annyiban, hogy az első felvonást kisfilm vezeti be, amely alá én mondom — narrátorként — a szöveget. Ebből ismerheti meg a közönség a színhelyet és bizonyos fokig a darab előtörténetét is. — Kik játsszák a főszerepeket? — A darab 18 szerepéből kilenc főszerep, így nehéz a választás. Mint legfontosabbakat talán Agárdi Ilonát, Fekete Tibort, Göndör Klárit, Baracsi Ferencet és Piroth Gyulát említeném meg. A rendező Lovas Edit, K. V. December 1. — kedd KOSSUTH: 15.25: Brahms, a-moll kettősverseny. — 16.00: Hírek. — 16.10: Ifjúsági Magazin. — 16.55: Gyermek rádió. — 16.50: Operettrészletek. — 17.23: Rádióiskola. — 18.00: Hírek. — 18.10: Chansonhangverseny. — 18.40: Fórum. — 19.00: Caruso énekel. — 19.25: A Szabó család. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Népi zene. — 20.40: Miért szép? — 20.53: Századunk zenéjéből. — 22.00: Hírek. — 22.20: Könnyűzene. — 22.50: Gyökér és vadvirág. Tamási Áron elbeszélése. IV. rész. — 23.10: Mozart-művek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Csárdások. PETŐFI: 15.45: Madárélet a vadvizeken. — 16.00: Kamarazene. — 16.30: Népdalok. — 17.00: Hírek. — 17.05: Mozart-művek. — 18.15: Rádióegyetem. — 18.45: Fúvószene. — 19.00: Mi történt a nagyvilágban? — 19.15: Zene. — 19.35: Előadás külkereskedelmünkről. — 19.50: A Juilliard-vonósnégyes játszik. — 20.43: Peter Pan — részletek. — 21.00: Hírek. — 21.05: Jevtusenko verseiből. — 21.20: Tánczene. — 22.15: Operettrészletek. — 23.00: Hírek. URH: 14.00—18.00: Budapesten és környékén azonos a Petőfi Rádió műsorával. — 18.30: Hírek. — 18.40—32.02: A végzet hatalma. Verdi operája. — Közben: 20.08: Láttuk, hallottuk ... — 22.02: Magyar muzsika. — 22.30: Hírek. December 2. — szerda KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.58: Reggeli zene. Közben 5.00, 6.00, 7.00: Hírek. — 8.00: Hírek. — 8.15: Hangverseny. — 9.00: Rádióiskola. — 9.33: Zene. — 10.00: Hírek. — 10.10: Énekhangverseny. — 11.00: Iskolarádió. — 11.15: Szimfonikus zene. — 11.28: A Szabó család. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczene. — 12.55: Törvénykönyv. — 13.15: Bartók: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre. — 13.40: Gyemekrádió. — 14.00: Hírek. — 14.10: Fúvószene. — 14.25: Lányok, asszonyok ... — 14.55: Zene. — 16.00: Hírek. PETŐFI: 5.00: Hírek. — 5.05—8.00: Reggeli zene. Közben: 6.00, 7.00, 8.00: Hírek. — 14.00: Népi zenekar. — 14.25: Operettrészletek. — 15.00: Hírek. — 15.05: Iskolarádió. — 16.35: Zene. A TV MŰSORA KEDDEN: 14.55—15.15: Környezetismeret. (ism.) — 15.50—16.20: Élővilág (ism.). — 16.55—17.15: Angol nyelv. (ism.). — 17.25: Az Iskola-tv postája. Műsorkalauz pedagógusoknak. — 17.40: Hírek. — 17.45: Tapasztalatok, tanulságok. A mezőgazdasági gépek teleltetése. — 17.35: Csak egy kicsivel jobban .. . Közvetítés a Technika Házából. — 18.25: Barangolás — a téli könyvvásáron. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 19.45: Napi jegyzetünk. — 19.50: Isztriai utazás. A televízió kisfilmje. — 20.05: Vízivárosi nyár tv-film I. rész. — 21.05: Érmek és érmesek. Visszapillantás a tokiói olimpiára. — 21.20: Egy éjszaka Budapesten. A televízió kisfilmje (ism.). — 21.53: Tv-híradó — 2. kiadás. — 22.15: A kenyér — a közgazdász szemével. A TV MŰSORA SZERDÁN DÉLELŐTT: 9.30: Tv-híradó (ism.). — 9.40: Vízivárosi nyár. Tv-film I. rész (ism.). — 10.40: Isztriai utazás. A Magyar Tv kisfilmje (ism.). — 10.55: A méhek világa. — 11.10: Öltés öltés után. Nyugatnémet kisfilmek (ism.). — 13.15: Dukla Praha—Real Madrid. Bajnokcsapatok Európa Kupája labdarúgómérkőzés közvetítése Prágából. Százezrek a múzeumban VEZET A MEZŐGAZDASÁG, LEMARADT A NÉPRAJZ Elkészült az októberben lezajlott múzeumi hónap eredményeinek országos összesítése. A legfigyelemreméltóbb adat, hogy az elmúlt évi 620 ezer látogatóval szemben az idei múzeumi hónap 668 ezer 913 érdeklődőt vonzott a különböző kiállításokra, előadásokra, tárlatokra, rendezvényekre. Budapesten — érdekes módon — a Mezőgazdasági Múzeum vezet 49 ezer 250 látogatóval. Rögtön utána a Közlekedési Múzeum következik 40 ezer, majd a Szépművészeti Múzeum 31 ezer 230 érdeklődővel. A Nemzeti Múzeumban 23 ezer 207-en, a Nemzeti Galériában 19 ezer 316-an fordultak meg októberben. Az Iparművészeti Múzeum rekordforgalmat bonyolított le: a múzeumi hónap alatt 19 ezer 618 vendége volt. A Budapesti Történeti Múzeumot csupán 15 ezer 720- an keresték fel. Feltűnően kevés látogatója volt a Néprajzi Múzeumnak, ahol összesen 2335 vendéget számláltak. .A múzeumi hónap alatt rendezett kirándulások, előadások és vándorkiállítások a városokban általában 50 százalékos sikert könyvelhettek el — a falvakban viszont, különösen azokon a helyeken, ahol egyáltalán nincs múzeum, ezek a rendezvények mindenütt jelentős sikert arattak, a látogatottság kivétel nélkül igen nagy volt. Kitüntetett műfordítók A Budapesten rendezett nemzetközi műfordítói konferencia alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta Leonyid Martinov szovjet műfordítónak Az ember tragédiája és a mai magyar irodalom alkotásainak kiemelkedő színvonalú fordításáért; Stibor Stitniczky és Ladislav Hradsky csehszlovák műfordítóknak Az ember tragédiája és más magyar művek cseh, illetve szlovák nyelvű tolmácsolásáért. Ma este a televízióban: Vízivárosi nyár Izgalmas, érdekes történet első részét láthatják ma este a televízió nézői. Horváth Márton filmje, a Vízivárosi nyár a harmincas évek kommunistáinak küzdelmeit mutatja be. Hitelesen, igazán, harmonikusan. Maroknyi fiatalról és idősebbről szól, meggondolatlan lázongókról, naiv és mégis bátor férfiakról-asszonyokról, egy önfeláldozó generáció legjobbjairól, kikben — az író szavaival — „először rémlett fel egy szabadabb világ látomása”. A Vízivárosi nyár hősei esendőek és merészek, minden póz nélkül, hús-vér emberek. A lelkiismeret csatáját vívják, frázisok, pátosz nélkül, az élet, a tisztesség, a holnapban való hit parancsára. A filmnek nincs happy endje, mégsem elszomorító. Felemelő, akár az optimista tragédia. S humorteli, még a börtön jelenetekben is. A valóság — bizonyítja — nem ismer fehéret és feketét és a Margit körút két szomszédos pontját: a fogházát és a gyárat gondolatban, érzésben összekötötte a fasizmus, a Horthy-rendszer gyűlölete. Fábry Zoltán rendezői kvalitása, finom átkötései, hangsúlytalan hangsúlyai, színészirányító talentuma remélhetőleg kitűnően érvényesül majd a képernyőn is. Hildebrand István jól komponált képei szintén kiválóan hatnak. Mihály András songja, hangulatos, emlékezetes, illik a Vízivárosi nyárhoz. A főszereplő: Páger Antal. Mellette Barsi Bélát, Fonyó Józsefet, Pálos Györgyöt, Horváth Józsefet és — tán utolsó televíziós alakításában — Mányai Lajost látják majd a nézők. A Vízivárosi nyarat három estén vetítik: ma este, csütörtökön és vasárnap. Horváth Márton filmje a televízió szép, művészi produkciója. MATA HARI Az első világháború híres kémnőjéről, Mata Hariról forgat filmet Jean-Louis Richard rendező. A produkció egyik jelenetében II. Vilmos császár képe előtt fényképezték a Mata Harít megszemélyesítő Jeanne Moreaut. Ella Fitzgerald, a világhírű néger jazzénekesnő immár 27 esztendeje áll a műfaj élvonalában és nyomós statisztikai, valamint anyagi érvek szólnak amellett, hogy népszerűsége változatlanul emelkedik. Mint a Time írja, ördöngősen ügyes menedzsere a módszerek változatos skálájával fokozza a művésznő teljesítményét, ha úgy Drake Brown is ott lesz... látja, hogy indiszponáltnak ígérkezik. — Ella, tudod, hogy ma este meghallgat téged Drake Brown is? — Kicsoda? — De Ella, csak nem akarod azt mondani, hogy az újságokból és a televízióból nem ismered a világhírű Mr. Brownt? — Uram, isten! — mondja erre egy bakfis lámpalázával a már nem fiatal, nehézsúlyú művésznő, azután belead mindent és óriási sikert arat. ..Drake Brown egyébként nem létezik. Csak a menedzser találta ki, afféle doppingszerként. (ha) SZÍNHÁZAK KEDDI MŰSORA: Operaház: Lammermoori Lucia (A bérlet, 4. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Faust (1. bérlet, 4. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Az ember tragédiája (7). — Katona József Színház: Villámfénynél (3. szelvénybérlet, 7). — Madách Színház: Negyedik Henrik király (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Egy vasárnap New Yorkban (7). — Vígszínház: Karenina Anna (Komb. bérlet, 1. sor, 3. előadás, 7). — Thália Színház: Az ördög és a jóisten (7). — József Attila Színház: Utolsó áldozat (7). — Fővárosi Operettszínház: Nagymama (7). — Bartók Színház a Fővárosi Cikk — Válasz Lapunk — Fodor Lajos tollából — jegyzetet közölt az Irodalmi Színpad Párizs fia dalol című műsoráról. A cikkre válasz érkezett a Párizsban élő zeneszerzőtől, Kozma Józseftől. Közöljük a zeneszerző levelét és olvasóinknak emlékeztetőül Fodor Lajos írását is. „NYÍLT LEVÉL (VÁLASZ) az Esti Hírlap okt. 27-i számában megjelent, Párizs fia dalol című cikkre Mélyen tisztelt Fodor úr, először életemben teszem azt, hogy válaszolok egy, a sajtóban megjelent kritikára, egy kivételesen szép alkalomból. Az Irodalmi Színpad Páris fia dalos előadásáról írt cikkéből végre kiderül, hogy az egyetlen ember, aki valóban ismeri Parist — az Ön. Felkérem tehát az Aragon-turista, a Prévert-turista, a Sartre-turista, no meg az egyéb más ötmillió turista-párisiak nevében, hogy egy társasutazás alkalmából mutassa meg nekünk ezt az ún. igazi Párist, amit bizonyára évek hosszú során át tanulmányozott — titokban. Örömmel tanulnánk mi valakitől, aki pápább a papánál, okosabb az okosoknál, párisiabb a párisiaknál. Szóval amolyan fő-fő turista-detektív, aki kinyomozta, hogy a Concorde tér, a Louvre, a Szajna, a Pantheon stb. stb., no meg — bizony. — az a bizonyos Eiffel-torony csak üres díszletek kartonból, amiket éjfélkor mindig becsomagolnak és reggelenként sietne kipakolnak, kizárólag a turisták szórakoztatására. Önt már türelmetlenül várva itt, üdvözli: JOSEPH KOSMA üt.: A francia sajtó éppen panaszkodik, hogy csökken a turisták száma Parisban, a drágaság miatt. Segíthetne rajtunk?’’ ZENÉS IRODALMI TÁRSASUTAZÁS Párizs fia dalol Kozma-est az Irodalmi Színpadon Ez az igazi műfaja Kozma Józsefnek: a sanzon. Párizs fia? Nos, a címadó Aragon-költmény vitathatatlanul ráillik Kozmára, ha sanzorfjaicsak hamisítatlan párizsi hangját tekintjük. De csak fogadott, illedelmesen alkalmazkodó nevelt fia! Ez éppen a mostani műsorból derül ki leginkább. Bármilyen jól, akcent nélkül ejti is a sanzonok nyelvét, s bármilyen mély, éles szemű megfigyelőnek bizonyul, a kép, melyet ez a bő válogatás nyújt, arról árulkodik, hogy ő is csak a lelkes látogatók romantikus szemszögéből pillant a tipikusan párizsi dolgok és párizsi lelkek világára. Vagy nem ezen múlik a dolog? Hiszen a költők igazán hamisítatlan franciák: Aragon, Giraudoux, Sartre... és az állandó szerzőtárs Prévert. Vagy lehet, hogy Párizst már maguk a párizsiak is olyannak látják, mint a turisták? Olyannak akarják látni, őrizni és ápolni ezt a sajátos arcát, vonzerejét? Az Irodalmi Színpad mindent elkövetett, hogy a pesti nézőhallgató megőrizze illúzióit az Eiffel-toronyról, a hidakról, a Szajna-partjáról, az éjszakákról és a spleenes, pasztell-érzékiségű szerelemről. András Béla finom érzékkel válogatta, rendszerezte és gondozta az egyszerű dallamokat. Vigyázott, hogy a kis ötvösdarabok cizellált ágát ne sértse durva folt. S az előadók: Bilicsi, Psota, Zsolnay Hédi, Horváth Tivadar, Buss Gyula és a többiek ugyanarra törekedtek. Az esztrádműsorok minden rikító fogásáról lemondtak, s az egyszerűség kényes, nehéz fegyverzetével vívták ki a sikert. Szécsi Ferenc állította színpadra a műsort. Elkerülte a hasonló szcenírozások gyakori buktatóit, az olcsó illusztrálást és trükköket. Jó légkört varázsolt a költői-zenei anyag érvényesüléséhez. Az anyag költőiségén mégis csorba esett: a dalok szövegfordítása néha a sokat emlegetett slágerszövegek színvonala alá degradálja az eredetiben csaknem kivétel nélkül szép és rangos költeményeket. (fodor) □ ORMÁNDY JENŐ, a Philadelphiai Szimfonikusok főzeneigazgatója most töltötte be 65. életévét. A kiváló magyar karmestert ebből az alkalomból a világ minden Operettszínházban: Naszreddin kalandjai (3). — Vidám Színpad: Több nyelven beszélünk (fél 8). — Kis Színpad: Fel a kezekkel (7). — Egyetemi Színpad: Bacher Mihály és Kovács Dénes szonátaestje (Szonátaestek, 2, fél 8). — Állami Bábszínház: Fajankó kalandjai (10), Toldi (3). — Zeneakadémia: Margittay Sándor orgonaestje (fél 8). — Kamara Varieté: Hotel Varieté (6 és fél 9). tájáról gratulációkkal árasztották el a muzsika barátai. A magyar közönség nevében, mely már nagyon régen csak rádióból és hanglemezen élvezheti Ormándy Jenő művészetét, hadd fejezzük ki mi is jókívánságainkat. □ JAPÁNBA UTAZIK a „Sixtusi Madonna”, a Drezdai Képtár féltett kincse. Hans Bentzien, a Német Demokratikus Köztársaság művelődési minisztere rádiónyilatkozatban számolt be a fejlődő kulturális kapcsolatokról Japán és az NDK között. □ A MAGYARORSZÁGI FELSZABADÍTÓ hadműveletek 1944—45 című monográfiát, amely a magyar nyelven is megjelenő Nagy Honvédő Háború története című hatkötetes munka negyedik és ötödik kötetének egy-egy fejezetét tartalmazza, a közeljövőben jelenteti meg a Zrínyi Kiadó. □ MEL FERRER és felesége, Audrey Hepburn saját filmvállalatot alapított. Elsőnek a Peter Pan című gyermekfilmet forgatják, amelynek film jogát Walt Disney-től vásárolták meg. A női főszerepet természetesen Audrey Hepburn játszsza. A belföldre feladott postai díja 20 fillér. A borítékban feladott üdvözlőkártya vagy névjegy•LEVEL Figyeljen a bérmentesítésre. hétfel levelezőlap