Esti Hírlap, 1964. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1964-12-01 / 282. szám
Vizsgáló állomások a trópuson és az Aföldön Megkezdődött a Villamosipari Kutató Intézet jubileumi ülésszaka Ma délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter megnyitotta a most 15 esztendős Villamosipari Kutató Intézet háromnapos tudományos ülésszakát, amelyen 18 külföldi tudományos intézet igazgatója és vezető munkatársa is részt vesz. Dr. Urbanek János, az intézet Kossuth-díjas igazgatója tartott beszámolót. Egyebek között elmondta, hogy a kutatási témák kijelölésekor fontos elv volt a hazai nyersanyagbázis minél jobb kihasználása. A távlati kutatási terveknek alkalmazkodniuk kell a távlati iparfejlesztési tervekhez. A kutatómunka szorosan kapcsolódik az ipar gyakorlati tevékenységéhez. Fontos része ennek a klímavédelmi kutatás. A villamos berendezések különböző klímaviszonyokban való alkalmasságát ugyanis vizsgálatok útján döntik el. Dél-Kínában, Kantonban, Sanghajban és Hajnan szigetén rendeztek be úgynezett kitételi állomásokat, ahol a trópusi klíma körülményei között vizsgálják a műszereket, gépeket. Hamarosan Észak-Vietnamban állítanak fel ilyen vizsgálóhelyet. Egyes vállalatok külön megrendelésére a villamos berendezések alkatrészein penészvizsgálatokat is végeznek. Komoly gondot okoz ugyanis a vállalatoknak a nedves trópusra szállított berendezések korrózióvédelme. A por és a homok hatását az Alföldön berendezett állomáson tanulmányozzák, ahol magyar, német, cseh és lengyel anyagok és berendezések vizsgálata folyik. Az intézet a Dél-Kínában folytatott természetes trópusi vizsgálatokban együttműködik hat baráti állammal. A háromnapos ülésszakon szóba kerül a félvezető-laboratórium munkássága is. Az intézet dolgozta ki ugyanis a szilícium diódák előállításának technológiáját, amelyet az ipar rendelkezésére bocsátott. A villanymozdonyok úgynevezett „éberségi berendezéseit” is megszerkesztették. Ezek feladata a mozdonyvezető állandó figyelmének ellenőrzése. Ha bizonyos út megtétele után a vezető nem nyomja meg a készülék gombját, az először figyelmeztető jelzést ad, majd önműködően megállítja a vonatot. A kutatóintézet most új vwwwwvuvvvvwww az egész családnak PRAKTI automata fényképezőgép készenléti tokkal 2020 Ft PENTONA FM. fénymérős kisfilmes fényképezőgép készenléti tokkal 3340 Ft EXA I. új típusú kisfilmes gép készenléti tokkal 1880—2580 Ft-ig. FLEXARET VI. 6x6-os tükör reflexes fényképezőgép kisfilmadapterrel, készenléti tokkal 1780 Ft fejlődés előtt áll. Pestújhelyen már csaknem befejeződött székházának építése. Előreláthatóan ebben rendezhetik be az intézet kísérleti üzemét is, amely lehetővé tenné a gyártmányoknál az iparszerű gyártás bevezetése előtt az üzemi tapasztalatok megszerzését. OTP hitellevélre is! Halfarkast fogtak Ornitológiai érdekességnek számító madarat — úgynevezett halfarkast — ejtettek zsákmányul a pellérdi halászok. Ez a sirályok családjába tartozó, nálunk ritka madár az Északi-sarkon él, és csak ha befagy a Jegestenger, akkor vonul délre. Nevét erőszakos természetéről kapta, még más madaraktól is elragadja a zsákmányt. EGY PERCCEL NYITÁS UTÁN Ma délelőtt megnyitotta kapuit a Népköztársaság útján az újjáépített Divatcsarnok. (Bozsán kedv.) Repülővel a Duna felett Csillogó folt a vizen • A lila patak • Vastag botrányréteg a kutak körül A kis gép nekirugaszkodik a levegőnek, de útját nem kell berajzolni a pilóta térképére : a vezető a Duna szalagja. Talán csak a felszállási napló őrzi, hányadik járata ez a mostani néhány hét óta Sípos Lajos repülőnek, meg Bartha Tibornak, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főmérnökének. Ellenőrzés ellenőrzést követ, rendszeresen, és — mint például a múlt szombaton — váratlanul is, attól függően, mikor milyen sűrűn érkezik segítségkérő jelzés a Fővárosi Vízművektől. FENOL! A gócok jól ismertek, de ahhoz, hogy megpillanthassuk a felszínen lomhán úszkáló olaj csillogó sávjait, nem kell odáig mennünk: a szentendrei Duna-ágban találkozunk előőrseivel. Majd a Dunakanyar következik, kétoldalt a Pilis. A Börzsöny fekete ellenség most, mert dobja az amúgy sem szelíd szelet, meg-megriad néhányszor gépünk. S aztán az első góc: Dorog. Megbillen a szárny, kört írunk le egy Dunába futó patakocska felett. Szinte vörös lila ez a kenyérmezei patak, a dorogi szénfeldolgozóból hoz fenolt, kátrányt. A vasútállomás mögött különös épület: se nem lakóház, se nem gyár, betonmedencéje aligha strandfürdő, hiszen akkor nem emelték volna oly magasra karimáját. Tisztítóberendezés ez, remélhetően hamarosan működik, miként több-kevesebb hibával dolgozik már az is, amelyet Almásfüzitőnél látunk. De valamivel feljebb, Szőnynél még bőven ömlik a Dunába az olaj. De már épül, csaknem kész itt a derítőberendezés, hatvanmillió forintba került, bíznak benne, hogy hamarosan üzembe lép. AZ IGAZGATÓ GONDJA Felmegyünk Győrig, alattunk szokatlanul magas a folyó, húsz éve nem emlékeznek arra a vízügyi szakemberek, hogy novemberben így felszökjön az ár. S természetes, hogy ilyenkor a vízszennyeződés kevésbé okoz problémát, mint nyáron, vagy alacsonyabb vízállásnál. Szennyeződik a Duna, s Hajdú György, a Fővárosi Vízművek igazgatója méltatlankodik. — Azelőtt is tudtuk, hogy van lassú szennyeződési folyamat, de csak ezen az őszön romlott különösebben, mégpedig rohamosan a helyzet. Ezért kértük az OVF segítségét, repülőgépét, felülről mégis többet lát az ember. A vízkivételi művet az idén többször is meg kellett állítani, csak a kutak működtek, s nagyobb vízfogyasztás esetén bajok lettek volna. Véleményem szerint nemcsak a berendezések magas költségei miatt védekezünk még rosszul , sokat tehetnének az üzemvezetők is, ha nem csuknák be szemüket, amikor szombatonként az egész héten felgyülemlett szennyvizet beleeresztik a Dunába. Egy példa: a Csepeli Vasmű több mint tízmillióból épített fendlkivonót, ám létszámhiányra hivatkozva jó ideig nem működtették. Most nézzék meg szigetszentmiklósi telepünket: tízcentiméteres kátrányt találni ott... BÍRSÁG ÉS ELLENŐRZÉS Alig egy hete, hogy elfogadták az új vízügyi törvényt — az előző 1885-ben kelt —, vajon tartalmaz-e szankciókat a vízszennyező üzemek ellen? — Mégpedig külön fejezetet — válaszolja Illés György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízellátási és csatornázási főosztályának vezetője. — Éppen az a jelentősége véleményem szerint ennek a törvénynek, hogy a mennyiségi szemléletről rátér a minőségi problémákra, a vizek minőségének védelmére. Két éve van ugyan rendelet arról, hogy bírságot fizettethetünk — Szőny tavaly hatmilliót, két év alatt az üzemek összesen 40 milliót fizettek ki ezen a címen —, ám a törvény szigora, tekintélye mégiscsak hathatósabb lesz. Eddig 60— 70, most évente 150 millió forintot fordítunk derítők építésére, a bírságok kiszabásával azonban még határozottabban fogunk élni. K. N. VEZET A VAKBÉLGYULLADÁS A budapesti betegségstatisztikában vezet a vakbélgyulladás. Közvetlenül utána a gyomor- és az epebántalmak következnek, azután az asztma. A gyermekeknél legsűrűbben a mandulagyulladás fordulelő, méghozzá május és szeptember között. A legtöbb baleset a hét végén és hétfőn történik. Nyáron nagyobb a baleseti arány, mint télen. Még a téli síkos idő sem okoz annyi balesetet, mint a nyári strandolás, a hőguta és a gyümölcsszedés. Gyümölcsszüretkor rendkívül sokan esnek le fáról és létráról, elsősorban idősebb emberek. A kórházi betegellátás általában jónak mondható — mondja végezetül az igazgató. — Leginkább a tatarozások, felújítások körüli anarchia zavarja munkánkat. Az építőipar kapacitáshiány miatt tervszerűtlenül, váratlanul kezdi meg a kórházak, klinikák felújítását, és főleg a téli hónapokban. Az egyik kórházban fűtőtest nincs, a másikban éppen födémcsere folyik, a harmadiknál egy-két nappal előbb jelentik be, hogy festeni fognak. Ilyenkor a legnagyobb bajba kerülünk a betegek elhelyezésével. A fenti gyakorlaton feltétlenül változtatni kell, mert a betegek látják a kárát. És ez senki számára sem lehet közömbös. Sz. S. Állandóan csengenek a telefonok (Bozsán (elv.) Lottósorsolástok decemberben A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság összeállította az idei utolsó lottósorsolások menetrendjét. Eszerint december 4-én Törökszentmiklóson, 11-én Marcaliban, 18- án Dabason, 25-én pedig Budapesten húzzák a lottó nyerőszámait. Ezenkívül december 28-án ugyancsak a fővárosban rendezik a lottó decemberi tárgynyereményhúzását. Hatvannégy kórház jelenti NAPONTA ÖTSZÁZ BETEG ♦ EGY ÉRDEKES STATISZTIKA NYÁRON TÖBB A BALESET * TATAROZÁSI ANARCHIA A hat fehérköpenyes tisztviselő tíz folyton csörgő telefonkészülékkel dolgozik, közben kattognak az írógépek, bábeli a munkázaj. A sarokban a házi telefonközpont. — Halló, Monor?! Hány éves a gyerek? Szemsérülés? Rendben, azonnalra adunk pótágyat az I. sz. Szemészeti Klinikán. Ez a Központi Agynyilvántartó. TIZENÖTEZER ÁGY GAZDÁJA — Három műszakban dolgozunk — mondja Meskál János igazgató, amikor végül időt szakíthat a beszélgetésre. — A fővárosban mintegy 15 ezer kórházi és klinikai ágy felett rendelkezünk. Naponta megközelítően ötszáz beteget helyezünk el, ez évente 170—ISO ezer. Öt esztendővel ezelőtt, az újbetegbeutalási rendszer megvalósításakor szervezték meg a Központi Ágynyilvántartót. Korábban az orvosoknak és a betegeknek kellett szabad kórházi ágy után szaladgálniuk. Jelenleg hatvannégy kórház és klinika ad naponta jelentést a megüresedett ágyakról. Valamennyi kórházi ágy számozott. — Sokan felkeresnek bennünket, fenyegetőznek, könyörögnek — folytatja az igazgató.,-t- Hiába. Mi csak a szakrendelőkkel, az orvosokkal tárgyalunk, ők döntik el, melyik eset sürgősebb. VIDÉKIEK BUDAPESTEN Évente mintegy 25 ezer vidéki beteget is elhelyeznek a fővárosi kórházakban. Egyes vidékeken a speciális megbetegedések — ortopéd, urológ esetek, szembetegségek — gyógyítása ma még nem végezhető el , szakszerűen „ . ’ ~ Az intézet végzi az úgynevezett szuperügyeletet is. Az éjszakai ügyeletek orvos- és gyógyszerellátását ellenőrzik a kerületekben. Azonnal intézkednek, ha az ügyeletes orvos távollétében újabb súlyos esetet jelentenek, gépkocsin küldenek sürgős segítséget. A szomszédos mentőszolgálattal közvetlen telefonösszeköttetésük van. Évek tapasztalatai alapján figyelemre méltó adatok gyűltek össze a fővárosiak kórházi ellátásával kapcsolatosan. Legzsúfoltabbak a belgyógyászati osztályok, igénybevételük állandóan száz százalékos. A budapesti betegek többsége idős és ez összefügg az életkor kitolódásával. Ugyanakkor mindössze 790 utókezelő kórházi ágy van a fővárosban és sokszor hónapokig várakoznak az idős, egyedülálló betegek, amíg befuthatnak utókezelésre. A körzeti ápolónői rendszer bevezetése némileg enyhített ezen a helyzeten. Tizenhatezer adat 45 perc alatt — Fő a kézügyesség és a gyorsaság: ez kell a mi munkánkhoz — mondja Kovács Erzsébet, a gépi adatfeldolgozók országos versenyének győztese. Ötvenen versenyeztek, ki tud több adatot leírni, azaz adatfeldolgozó géppel lyukasztani 45 perc alatt. Kovács Erzsébet a nyolcvan oszlopos kártyán a hetven oszlopos feladatból 16 268 adatot dolgozott fel. Nagyon nehéz anyag volt, nagyon vigyázni kellett a pozíciókra, azaz, hogy hány jegyű az adat. Volt tízjegyű számunk is. A nullát majdnem teljesen kiiktatták a feladatból, ez is nehezítette a munkát. Kovács Erzsébet tizenegy éve dolgozik a Számítástechnikai Intézet ügyvitelszervezési és gépi adatfeldolgozási csoportjában. Egész nap adatokat lyukaszt. Ügyességéért teljesítménye, eredménye mindig egészen kiváló. Miért? — Jó kedvvel csinálom