Esti Hírlap, 1965. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-03 / 1. szám
hangszóró melett B.ú.é.k. 1965 Karinthy Frigyes szerint álhumor az, amikor csak nevetségessé teszünk valamit. Az igazi humor megtalálja — egy emberben, egy jelenségben, vagy jelenségek egész sorában — a nevetségest. Az 1964-et búcsúztató, négyórás szilveszteri rádióműsort általában az igazi humor jellemezte. A magánszámok, a jelenetek, Mikes György szellemes — Sinkovits Imre által igen jól tolmácsolt — konferansza nem egyszerűen kacagtattak (ez nem olyan nehéz), hanem meg is találták azokat a témákat, amelyek segítségével rájöttünk: milyen nevetséges, hogy — nem egyszer — olyanok voltunk, mint amilyenek voltunk az immár elmúlt 1964-es évben. Még be sem fejeztük az évet, de már arra gondoltunk, hogy „tényleg, 1964-ben ilyeneket csináltunk?” És fogadkoztunk is volna, ha Tabi László személyesen elmondott „Pardon egy percre”-je nem forrasztja a torkunkra a könnyed fogadkozásokat. Inkább elgondolkoztunk hát, s reméljük, az új évben sok ilyen, önkritikánkat elszenderedni nem hagyó gondolatgazdag műsorban lesz részünk a rádiókabaré, s az igazi, szatirikus színezetű humor egyéb fórumai segítségével. .. Ha el is hagyjuk Róna Tibor „Húsz éven felüli” kabaréját — ezt a tv-kritika jellemzi — felsorolni is sok volna mindazokat, akik tetszettek a műsorban. Mégis kiemeljük Komlós Jánost, akinek „A boldogság harmadik oldala” című csevegése épp oly találóan okos volt, mint „ősmagyar” környezetben játszódó jelenete. S hogy miből lesz a sláger, az több mint mulatságosan derült ki Bodrogi Gyula paródia-számából. Paródiák különben nyomatékkal szerepeltek, s örömmel állapíthatjuk meg, hogy nemcsak hangutánzási bravúrokat hallhattunk, hanem egy modorosságokat, kinövéseket bíráló műfaj sikerült termékeit. A dalszövegek elmaradtak a jó és jól is tálalt műsor egésze mögött. Csak Vujicsics Tihamér dalának szövegében nem találtunk semmi szokványt. Igaz, hogy Vujicsics az ábécét zenésítette meg. A. My Fair Lady Moszkvában A „musical’-esített Pygmalion, megannyi nyugati főváros többszörös rosszasikerű produkciója, a My Fair Lady, folytatja diadalútját. A moszkvai Operettszínházban december utolsó napjaiban volt a bemutatója. A darabot, amelynek fülbemászó zeneszámait a magyar rádióhallgatók is ismerik, Odesszában és Leningrádban szintén játsszák, s rövidesen színre kerül Kijevben is. Korunk tudománya A jog és az erkölcs kapcsolatával is foglalkozik népszerű formában — a többi között — Szabó Imre Társadalom és jog című munkája. A 150 oldalas könyvecske első kötete az Akadémiai Kiadó Korunk tudománya című új, ismeretterjesztő sorozatának. A következő, 1965- re tervezett tanulmányok: Sós József Táplálkozás, egészség, betegség, Erdey- Grúz Tibor A világ anyagi szerkezete, Rényi Alfréd Párbeszédek a matematikáról, és a Madách-problémát tárgyaló Sőtér István esszé: Álom a történelemről. A modern szemléletű, a kutatások legújabb eredményeit is feldolgozó, bemutató füzetek negyedéves időközökben kerülnek a nagyközönséghez. Január 1. • vasárnap KOSSUTH. 15.10: Népi zenekar. — 10.00: Hírek. — 16.00: Falusi délután. — 18.00: Hírek. — 18.10: Havel: A gyermek és a varázslat. — 19.10: Zenés posta. — 20.00: Hírek. — 20.10: Zenés visszaemlékezés az ünnepekre. — 22.00: Hírek. — 1210: Zenekari muzsika. — 23.13: Könnyűzene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Madrigálok. PETŐFI: 131K: Fúvószene. — 17.20: Ifjúsági rádiójáték. — 16.05: Operarészletek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Rádióegyetem. — 17.55: Mit Hallunk a jövő héten? — 18.25: Tánczene. — 19.10: Bécsi klasszikus est. — 21.00: Hírek. — 21.05: Csípős ügy Rádiójáték. — 21.38: Hangversenynaptár. — 21.53: Ma- Százéves a Színésziskola „Színészetünknek oskola is kell” — írja Egressy Gábor 1844-ben a Pesti Divatlapban, de követelése csak húsz évvel később válik valóra. Száz éve, 1865. január 2-én rendezik meg a Szülészeti Tanoda ünnepélyes megnyitóját. A mai Semmelweis utca 16. számú ház második emeletének három apró helyiségében tartja avató beszédét gróf Festettek Leó főigazgató és Gyulai Pál aligazgató. A tanoda célja: „a Nemzeti Színház számára, mind a drámai, mind az operai szakban, úgy elméletileg, mint gyakorlatilag színészeket és színésznőket képezni” — írja az alapszabályzat. Paulay Ede, a korszakalkotó rendező — aki a tanodának először titkára, később elméleti és gyakorlati tanára, majd főigazgatója — alapozza meg a hazai színészoktatást. 1871-ben jelenik meg A színészet elmélete című tankönyve. Olyan tanárai vannak ebben a korszakban a tanodának, mint Gyulai Pál, Szigligeti Ede, Csiky Gergely, Egressy Gábor, rövid ideig Jászai Mari. A tanítványok névsora is fényes: Császár Imre, Ditrói Mór, Beregi Oszkár, Gabányi Árpád, Gál Gyula, Góth Sándor, Hegedűs Gyula, Janovics Jenő, Márkus Emília, Pethes Imre, Rákosi Szidi, Rózsahegyi Kálmán, Szerémy Zoltán, Vízvári Mariska — és sokan mások, akik azóta színháztörténetünk aranylapjain szerepelnek — kaptak diplomát Negyvenévi hányódás, több hurcoltkodás után, 1905-ben költözik az akkor már Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia névre keresztelt színitanoda mai helyére, a Rákóczi út 21-es számú házba, ahol az Uránia Színház is a növendékek rendelkezésére áll, vizsgaelőadások megtartására. Az e korszakban diplomázott nagy művészek hoszszú névsorából csak ízelítőül idézünk néhányat: Bajor Gizi, Csortos Gyula, Odry Árpád, Rátkai Márton, Törzs Jenő, Varsányi Irén távozik képesített színművészként az Akadémiáról. A Tanácsköztársaság idején bizottság alakult az Akadémia nagyszabású átszervezési, korszerűsítési tervének összeállítására. Lukács György, Balázs Béla, Gábor Andor, Reinitz Béla, Bálint Lajos, Ambrus Zoltán, Kassák Lajos, Hevesi Sándor, Heltai Jenő — és még nagyon sok hasonló haladó szellem — fog össze, hogy megreformálja a színészképzést. A Színésznevelési Direktórium a tervezett tanári kar névsorát is összeállítja — többek között Beöthy László, Csortos Gyula, Gaál Gyula, Góth Sándor, Odry Árpád, Pethes Imre, Rátkai Márton, Törzs Jenő, Balázs Béla, Hevesi Sándor szerepel a listán. Az Akadémia két világháború közötti korszakára két nagy tanáregyéniség — Hevesi Sándor és Ódry Árpád — működése mellett az „ingyenkávé-akció” a legjellemzőbb. Ódry Árpád, aki 1930— 1937 között főigazgatója volt az Akadémiának, személyes tekintélyét vetette latba, hogy a gazdasági válság nyomorúságától sújtott diákjainak időnként ingyenkosztot kapjon a Kávésok Ipartestületétől, s néha cipőadományokat a cipőjük mellett járó színésznövendékeknek a Wolfner Gyártól. Az akkoriban végzettek rangos névsorából idézzük Apáti Imre, Básti Lajos, Both Béla, Gellért Endre, Gobbi Hilda, Horváth Ferenc, Ladányi Ferenc, Major Tamás, Mányai Lajos, Pethes Sándor, Sulyok Mária, Várkonyi Zoltán nevét. Az 1947—48-as tanévben nyeri el a főiskolai címet, s azóta működik mai nevén a Színház- és Filmművészeti Főiskola, ahol már nemcsak színészeket, de színházi és filmrendezőket, dramatugokat, operatőröket, legújabban pedig tv-rendezőket és operatőröket is képeznek. A ma százéves Színésziskola centenáriumára jubileumi évkönyvet jelentetett meg a Magvető Kiadó — Csillag Ilonának a kötetben közölt történelmi összefoglalójából idéztük a fentieket is. A színes album érdekes képet ad a főiskola mai életéről, oktatási rendjéről és legújabb törekvéseiről is. (—n) GYULAI, PAULAY, HEVESI, ÓDRY — IGAZGATÓK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG REFORMTERVEZETE „INGYENKÁVÉ-AKCIÓ“ A kiállítás egyik részlete (MTI fotó — Keleti Éva ferv.) gyár nóták. —* 22.29: Pityu bácsi. Rádiójáték. — 22.41: Filmzene. — 23.00: Hírek. URH: 14.00—18.00: Budapesten és környékén azonos a Petőfi Rádió műsorával. — 18.30: Hírek. — 18.40: Kamarazene. — 19.40: Tánczene. — 20.48: Előadás. — 21.03: Brahms szimfonikus művei. III. — 22.10: Operettrészletek. — 22.30: Hírek. január 4. — hétfő KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—8.00: Reggeli zene. Közben 5.00, 6.00, 7.06, 8.00: Hírek. — 8.15: Tánczene. — 8.55: Riport. — 9.15: A hét zeneszerzői. — 10.00: Hírek. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: Verbunkosok. — 11.00: Iskolarádió. — 11.40: Dalok. — 12.00: Hírek. — 12.10: Mindenki kedvére. — 14.00: Hírek. — 14.10: Népdal csokor. — 14.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 15.00: Operákból. — 16.00: Hírek. — 16.10: Ifjúsági Rádió. PETŐFI: 5.00: Hírek. — 5.05—8.00: Reggeli zene. Közben 6.00, 7.00, 8.00: Hírek. — 14.00: Fúvószene. — 14.25: Kórusok, hangszerszólók. — 15.00: Hírek. — 15.05: Könnyű dallamok. — 15.40: Elbeszélés. — 16.00: Hangverseny. SZÍNHÁZAK vasárnapi MŰSORA: Operaház: Szöktetés a szerájból (Basilales bérlet, 5. előadás, 7). — Erkel Színház: Aida (Székely Mihály bérlet, 3. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Gyökerek (7). — Katona József Színház: Tengeri malacok (5. szelvénybérlet, 7). — Madách Színház: IV. Henrik király (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Egy va- A január zenei vendégei Az első: GARDELLI Az új érvezet zenei vendége Lamberto Gandelli olasz karmester, aki 1959 óta az Operaiház állandó vendége és hangversenyeink gyakori dirigense. A kiváló karmester a Magyar Állami Hangversenyzenekar január 7-i koncertjét vezényli a Zeneakadémián. Andrzej MarkowskA lengyel karmester január 14-én vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart a Zeneakadémián. Ez lesz első fellépése Budapesten. Nagy sikerű koncertjei voltak már a Német Szövetségi Köztársaságban, Olaszországban, Jugoszláviában. 1959 óta a krakkói filharmonikusok vezető karmestere és igazgatója. Paul Badura Skoda osztrák zongoraművész két alkalommal ad hangversenyt a fővárosban, először a Tátrai vonósnégyes hangversenyén, január 8-án a Zeneakadémián, majd január 11-én az Erkel Színházban lép fel. Megismerkedünk Malcolm Frager amerikai zongoraművésszel, aki a Magyar Állami Hangversenyzenekar január 18-i hangversenyén Beethoven C-moll zongoraversenyét tolmácsolja a Zeneakadémián. □ TÖRÖK ZENEKÖLTŐ, Adnan Saygun, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendégeként tartózkodik hazánkban. Bartók egykori barátja ellátogatott a Zeneművész Szövetségbe, ahol magnetofonszalagról bemutatta néhány szerzeményét. □ AZ OPERAHÁZ TÖBB FIATAL balettművésze új szerepekben mutatkozik be. Menyhárt Jacqueline, Sterbinszky László, Geszler György, Dózsa Imre a január 5-i Erkel Színházbeli koncerten lépnek fel. A Bahcsiszeráji szökőkútban Menyhárt Jacqueline, Sipeky Levente, Pethő László, Molnár Ferenc, Szumrák Vera alakítja a főbb szerepeket. Az Aida balettbetétjében Erdélyi Aliz, Dvorszky Erzsébet, Kaszás Ildikó és Nagy Katalin lép színre. A Sámson és Delilában Sebestyén Katalint és Nagy Katalint láthatja a közönség, a Furfangos diákokban pedig Dózsa Imre, Sipeky Levente és Csajkovics Magda táncolja a vezető szerepeket. □ RENÉ PORTOCARRERO kubai festőművész kiállítása 1965. január 5-én nyílik meg a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében, a Dorottya utcában. □ METROPOLITAN OPERA COMPANY néven új zenei társaság alakult az Egyesült Államokban. Az új társaságot a Metropolitan opera és egy, Kennedy elnök által halála előtt néhány héttel adományozott alap támogatja. A társaság igazgatója a Metropolitan operától megvált világhírű amerikai énekesnő, Rise Stevens. □ PICASSO: A szabin nők elrablása című festményét megvásárolta a bostoni Szépművészeti Múzeum. Ezt a művét Jacques-Louis David azonos című neoklasszikus művének inspirációjára készítette Picasso, és akárcsak világhírű Guernicájával, ezzel a képpel is a háború brutalitásai ellen tiltakozott. □ FURTWÄNGLER EMLÉKÉRE ünnepi hangversenyt adott a Bécsi Filharmonikusok Zenekara. A tíz éve elhunyt kiváló karmester legemlékezetesebb produkcióját, Beethoven IX. szimfóniáját, dr. Karl Böhm vezényelte, a szóló szerepeket Vilma Lipp, Hilde Rössel-Majdan, James King és Otto Wiener énekelte. □ ROMAN POLÓN S2.K1J, akinek első játékfilmje, a Kés a vízben című lengyel dráma világsikert aratott, második filmjét most forgatja Londonban. Egy angol filmgyár hívta meg. A film címe: Repulsion (Irtózás). A film főszereplője Catherine Deneuve, aki a díjnyertes Cherbourgi esernyők című francia filmben lett ismertté. □ FEHÉR BETONBÓL és zöld üvegből épül a londoni televízió új adótornya. A 188 méter magas épület súlya 13 ezer tonna lesz. A torony automatikusan bonyolítja le a távolsági telefonbeszélgetéseket és egyben a televízió relé állomásaként szolgál. Szilveszter a televízióban A karácsonyi műsor, bevált jelszavát, mindenki kedvére, a tv szilveszterre is érvényesítette; igyekezett különféle ízléseket, igényeket kielégíteni. Különösen kedvelt év végi műfaj a PARÓDIA, amelynek jegyében A tv túlsó oldala című összeállítás készült. Bevezető száma, Kellér Dezső mackó-alakítása és jelenete Böbe baba-Major Idával sikeres indítás volt, élveztük az őszinte Hirdető „harapós” humorát és a tv-híradó intellektuális ihletésű öniróniáját. Nem tudjuk hányan látták annak idején az „emlékezetes” badacsonyi közvetítést, mert csak azok értékelhették az „öt perc szüret Alacsonyból” című jelenetet: reméljük, nemcsak a szakmabélieket szórakoztatta. Igen gyenge volt azonban a Szereti ön a látványosságot című revüfilm-sorozat karikatúrája. A paródiaműsoron belül, igen nagy szerepet, mintegy háromnegyed órát topott a BURLESZK. Nem a műfajváltás, még kevésbé a műfaj ellen van kifogásunk (mi is szeretjük), csupán azt vitatjuk, hogy ezt mű-Chaplinnel, mű-Stan és Fannal próbálták megoldani. A néző óhatatlanul összehasonlítja őket az eredeti modellekkel és azok — jóllehet Lerner Gusztáv, Kazal László és Szuhay Balázs tehetsége legjavát adta — természetesen jobbak. Személyeket parodizálni csak röviden lehet, később már feltűnik, hogy pótanyagot kapunk. Másrészt: a Stain és Pan-filmek humorának legjavát sohasem a szaladgálások, a tömegcsaták adták, hanem az olyan ötletek, mint a Foryó— Kazal—Szuhay hármas összjátéka a képzelt tv-dráma felvételénél — de ebből kevés volt. A „Chaplin Budapesten” egyébkéajt stilárisan, egységesebbnek bizonyult, kitűnően összeállított kísérőzenéjével; a tv-stúdiók nyüzsgő életének görbe tükrét — emlékezzünk csak Básti Lajos sminkjelenetére — viszont más eszközökkel, feltétlenül nívósabban lehetett volna bemutatni. A KABARÉ ezúttal is az est fénypontja volt s ez Róna Tibor tehetségén és Marton Frigyes rendezésén kívül az előadóknak is köszönhető. Kivált Gobbi Hildának és a százhúsz éves Majoros Tamás bácsinak, azaz Major Tamásnak, akinek a konferansz szerepét is betöltő Rátonyi Róberttal folytatott csevegése, méltán nyerhetné el a „szilveszteri műsor legjobb száma” kitüntető címet Kazal László és Fónay Márta szövegében is akadt számos „telitalálat”, de itt már kevesebb a vártnál. A zenés magánszámok sem hiányoztak, közülük a Márkus— Psota kettős tetszett a legjobban. Kabos László egyéni humorú amerikai beszámolója kellemes volt, nem értjük viszont, hogy Nóti Károly kitűnő bohózatai közül miért kellett A nyulat kiválasztani, ami már igen sokszor elhangzott, mind a rádióban, mind a tv-ben. Végül sárnap New Yorkban (7). — Vígszínház: Amerikai Elektra (fél 7) . — Thália Színház: Az ördög és a jóisten (7). — Fővárosi Operettszínház: Irma, te édes (7). — József Attila Színház: Imádok férjhez menni (7). — Vidám Színpad: Több nyelven beszélünk (fél 8) . — Kis Színpad: Kiskirálynő (7). — Irodalmi Színpad: Mozgó világ (irodalmi koncert, 6-bérlet, 2. előadás, 7). — Kamara Varieté: Hotel Varieté (6 és fél 9). A Madách Színház igazgatósága közli: 7-én a Tanner John házassága és 9-én a Kispolgárok előadása helyett a Phenjani Éanek- és Táncegyüttes lép fel a színházban. Az erre a két napra kiadott jegyek érvénytelenek! A jegyeket kívánságra a váltás helyén visszaváltják vagy kicserélik! Modern Táncok Iskolájában kezdő tanfolyam január 4-én este 7 órakor. Vezető: Gyenes Rudolf. VI. Majakovszkij u. 36. Tel.: 138—716. (x) A REVÜ, a népzene és a magyar nóta kedvelői sem panaszkodhattak: a Négylevelű lóhere, Tompa Sándor és Fónay Márta nótázása és az éjfél utáni Slágerköszöntő róluk is gondoskodott (az utóbbi ízléses összeállítása, kivitelezése külön említést érdemel). A tv szilveszterének szerkesztési módszere helyesnek bizonyult. A műsorban ki-ki megtalálhatta azt az egy — esetleg több — részt, amin jószível elszórakozhatott. H. T. Solohov novellái alapján készült magyarul beszélő szovjet film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. Bemutató: január 7.