Esti Hírlap, 1966. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

Siker vagy sóhivatal A sikerek esztendeje — minden bizonnyal igy kerül majd a magyar film- történelembe 1965 A Film­művész Szövetség tegnap le­zajlott közgyűlésének részve­vői talán mégis azzal a be­nyomással távozhattak, hogy valami baj van. Hiszen gitt- egyletről, sóhivatalról esett szó még az elnöki megnyitó­ban is, amikor a szövetség tevékenységét jellemezték. Mások a sikerekre hivatkoz­va érthetetlennek tartották ezt a hangulatot Mi hát az igazság? Talán ott kellene kezdeni, hogy nem került még sor e sikeres periódus elemzésére, s így a magyar filmművé­szet fellendülését sokan el­sősorban a stúdió-csoport- rendszer megteremtésével magyarázzák. Ez pedig téves kiindulópont. A fellendülés alapja az az ideológiai pezs­gés. amely a múlt években kezdődött. A művészek na­gyobb bátorsággal láttak hozzá a valóság feltárásához, s az irányítók, a vezetők bát­rabban fogadták, és jobban támogatták ezeket a koráb­ban problematikusnak érzett filmeket. Ez a siker kiindu­lópontja. A művészek és az állami irányítás egyaránt meg szeretné tartani a mai színvonalat. Ez a féltő vá­rakozás teszi érdesebbé a fogalmazást, amikor arról van szó: milyen biztosítéko­kat, lehetőségeket kell meg­teremteni ahhoz, hogy ez a színvonal stabilizálódjon, sőt, ha lehet, emelkedjen. A mű­vészek úgy vélik, hogy ilyen biztosítékot leginkább az ad­na, ha a stúdiócsoportok ve­zetői nagyobb, valódi önál- lósággal rendelkeznének, s a szövetség a magyar filmmű­vészetet érintő minden lé­nyeges kérdésről idejében tájékozódna, véleményét nyilvánítaná, s a vélemény megfelelő súllyal bírna a döntések meghozatalakor. Az állami vezetésnek sincs ellenére — egyelőre elvileg — a nagyobb önállóság. Elő­feltételként azonban a művé­szek nagyobb felelősségvál­lalását, az egymással szem­ben is következetes őszinte­séget, elvi szilárdságot tart­ják. A művészek vállalják ezt a nagyobb felelősséget. Az állam pedig azért is ki­alakíthatná a nagyol* szer­vezeti önállóságot, mert végső soron anyagi eszközök­kel is befolyásolni lehet a filmgyártást. (Készült máris ilyen tervezet, s ezt jó lenne minél előbb alaposan megvi­tatni, hogy egyszerűsítse és ne komplikálja, hogy előre és ne hátra vigye filmgyár­tásunk ügyét.) Másrészről a nagyobb önállóság mellett változatlanul megmaradna az állami vezetésnek az a joga, hogy adminisztratív intézke­désekkel változtasson ott, ahol esetleg nem a legmeg­felelőbb célra használták az önállóságot Miért olyan fontos e* a művészeknek? Mert bár kétségtelenül az ideológiai közhangulat a sikerek alap­ja, s ez jórészt a művészeken kívül álió tényező (rájuk is hat, de milyensége nem raj­tuk múlik), nekik meg kell keresniük azokat a szaba­dabb szervezeti formákat, amelyek az ideológiai köz­hangulatnak leginkább meg­felelnek. Hogy mennyire megérett a magyar filmművészet az ilyen felnőtt módon való ke­zelésre, azt legjobban a fil­mek bizonyítják, s most a közgyűlés felnőtt stílusa is erről győz meg. Ez jogosítja fel a filmművészet barátait, hogy bízzanak: a viták hasz­nos (bár végleges megoldást soha nem hozó) periódusát a holtpontról kimozduló akti­vitás szakasza követi a szö­vetség munkájában. Bemáth Lisdó A TELEVÍZIÓ új műfaja Színház a stúdióban Évente körülbelül 60 drá­mai művet sugároz nézőinek a televízió. Ebből csak húsz az eredeti tv-játék, a többi negyven helyszíni színházi közvetítés. Most a televízió érdekes átmeneti műfajt teremt a kettő között, s ez a Színház a stúdióban. Lényege: egy- egy színházi produkciót a színház a tv megrendelésére dolgoz ki. Saját színpadon próbál, az utolsó próbahéten részt vesz a tv rendezője is, végül az egész produkció át­vonul a stúdióba, az egye­nesből közvetítő kamerák elé. Az új műfajjal jól jár a tv, amely így maga válogat­hat, örül a színház, különö­sen a vidéki társulat, amely igy nagy publicitáshoz jut, és örül a közönség, mert jól jár a több látószögből fel­vett, jobban világított, közel­képekkel intimebbé vált elő­adással. Arról is gondoskod­nak, hogy jusson a darabok­ból „konzerv” az uborkasze­zonra: telerecordingra rögzí­tett stúdiófelvételeket adnak majd a nyári szünetben. Az idei évadban a legkö­zelebb a Borsodi Hét során a miskolci Nemzeti Színház játssza el a stúdióban Isza- jev Nem magánügy című darabját: a debreceniek pe­dig Moreto Donna Dianájá­nak májusi előadására vál­lalkoztak. Várkonyi Zoltán és Kazán István rendezőkkel is tárgyal a tv egy osztrák vígjáték, meg egy Maeter- linck-darab bemutatásáról a Víg-, illetve József Attila Színház társulatával. A győ­riek egy Nusic-darabbal lép­nek közönség elé, és szó van a Közjáték Vichyben víg­színházi előadásának stúdió­felvételéről. A drámairoda­lom klasszikusai közül azo­kat a darabokat igyekeznek vidéki előadásban bemutat­ni, amelyek a fővárosban nincsenek műsoron — mint például a veszprémiek elő­készületben levő Mózese, Madách Imre drámája. (--*.) UNESCO’könyvlár a Parlamentben Egyre több kutató látogat egy kis különgyűjteményt az Országgyűlési Könyvtár­ban. Az alapításának husza­dik évfordulóiához érkező UNESCO (az Egyesült Nem­zetek Szervezetének nevelés­ügyi, tudományos és kultu­rális szervezete) itt helyezte el magyarországi könyvtárat. Akit érdekelnek a világ szel­lemi fejlődésének tényszerű adatai, a fejlődő országok si­kerei, legkönnyebben itt tá­jékozódhat. A letéti könyv­tár — minden darabja UNESCO-kiadvány — egye­lőre 1400 kötetből és sokféle folyóiratból A kicsiny, de tartalmában annál jelentősebb gyűjte­mény sok érdekességgel fo­gadja az érdeklődőket. Ugyanúgy olvasható cikk- gyűjtemény a hangszalagok és -lemezek szerepéről az oktatásban, mint az afrikai felsőoktatás helyzetéről szó­ló tanulmány. Az UNESCO természettudományi prog­ramja is igen széles körű; az egyik kiadvány a si­vatagterületekkel és jö­vőbeni felhasználásukkal foglalkozik. Egy áttekintő mű férfiak és nők változó társa­dalmi helyzetét mutatja be Dél- és Délkelet- Ázsiában. Az évente 12-szer megje­lenő Le Courrier de l’Unesco nyolc nyelven (köztük japá­nul és arabul) egy-egy köz­érdekű kulturális témakört tárgyal. A budapesti mozik és szín­házak látogatottsága — a te­levízió gyors és széles körű elterjedése közben — tovább csökkent. A fővárosi népmű­velésről szóló legújabb tájé­koztató szerint a budapesti mozik 1965-ben 12 000-rel ke­vesebb előadást tartottak, mint 1960-ban. A nézők szá­ma 9 millióval csökkent. Ezt annak tulajdonítják, hogy a televízió-előfizetők száma a fővárosban időközben mint­egy 300 000-re emelkedett. Mivel az érdeklődés előre­láthatólag a továbbiakban sem növekszik. A népműve­lési szervek újabb intézmé­nyek létesítése helyett in­kább a meglevők korszerűsí­tésére törekszenek. Eddig 44 budapesti filmszínházban hajtottak végre nagyobb re­konstrukciót. Kialakult a szélesvásznú mozik hálózata. A fővárosi színházakban múlt évben 6 százalékkal ke­vesebb előadást tartottak, mint 1960-ban. Itt is elsősor­ban az épületek korszerűsí­tésére fordítanak nagy gon­dot. A legjelentősebb re­konstrukciós feladat az Álla­mi Bábszínház átépítése lesz, mintegy 23 millió forint költ­séggel. A Thália Színház fel­újítására 7 millió forintot, a Vesszen a bársonyfüggöny! F en egy szoba, „ahová nem kulcslyukon ku­kucskálunk be. A kíváncsi­ság oly hatalmas volt, hogy a kulcslyukat kézzel-köröm- mei kivájta Leszakította a zárat, bezúzta az ajtót, végül eltüntette a szoba negyedik falát is. Ami itt történik, közügy.” így írt Kosztolányi a színpadról. Amikor a függöny felgör­dül és kezdődik az előadás... Nem, ezt így ma már nem írhatom le. A függöny ugyanis egyre több színhá­zunkban nem gördül fel, pe­dig mindegyikben megkez­dődik esténként az előadás. De miért is akadok fenn ezen a fent nem akadó bár­sonyon. amikor az ókori gö­rög színház sem ismerte a függönyt, a görög dráma mégis, napjainkban is, kasz- szasiker. Slsckespeare is megvolt nélküle, nálunk pe­dig eayetlen színházi évad sem képzelhető el Shakes­peare-bemutatók nélkül. Szóval, nem is lényeges kérdés a függöny. Lehet, hogy fontos volt, amikor az idő múlását, a színhely vál­tozását jelezte, hangtalan le- s felgördülésével. de ma már a díszletezók nyílt színen ci­pelik be a bútorokat, az er­dőt, vagy a tengert. A szüne­tet, mint legutóbb tapasztal­tam, dobszó kísérettel is be lehet jelenteni, az előadás végét pedig a ruhatárosnők elpakolt horgolásairól ki le­het találni. És hogy az elő­adás mikor kezdődik? Ezt egyrészt közli az újság, a rá­dió és a műsorfüzet, más­részt a színpadról is előbb vagy utóbb tudomásunkra hozzák. Színházaink ez irá­nyú leleménye kifogyhatat­lan. Van finom módszer: az igazság szavainak világító fé­nye előtt két reflektorral az arcunkba világítanak (szem­héjunk nyomban függöny­ként gördül le). Van őszinte módszer, fekete jéger alsó­ban megjelenő, jól táplált színészeink nyíltszíni öltözé­ke. Van meghökkentő mód­szer, a mozdulatlan színész­bábu egyszer csak énekelni kezd, de mögötte a kandalló mozdulatlan marad. Ezt fo­kozni is lehet. Előbb moz­dul meg a kandalló és csak utána a színész, hogy regél­ni kezdjen. Van, amikor ne­gyedórás némajáték ringat a színház varázsával, bár az igazsághoz tartozik, hogy az ideggyógyintézeti környezet­hez nem könnyű hozzászok­ni. A példákat még sorol­hatnám, mert rendezőink ki­fogyhatatlanok a módszerek­ben és a közönség történel­mi kíváncsiságát felülmúlva tépik és tüntetik el a bár­sonyfüggönyt. (Sobők) IMTI-Futo — Bajkor íeivj Magyar szatíra Amerikából jöttem címmel mutatta be a kaposvári szín­ház Ágoston György—Veres István szatíráját. Rendező Giritz Mátyás. Képünkön: je­lenet a második részből. Előbbre hoztak a tavaszt Kellemes meglepetéssel szolgál a Filharmónia a ze­ne rajongóinak: a Zeneaka­démián előbbre hozták a ta­vaszt! Március 7-én még a Téli bérlet keretében vezényli Norman del Mar az Állami Hangversenyzenekar roman­tikus estjét, a télnek szól An­ted István Chopin-muzsiká- ja... De már 8-án a szege­di Bartók Zenekart a Tava­szi bérlet keretében szólal­tatja meg a tehetséges Bem- stein-tanítvány, a novarai karmesterverseny 1963. évi győztese: Eliahu Inból. Mű­során szerepel a Háry János- szvit, melynek hőse igazán könnyen áttolhat bennünket — mint Mária Lujzáékat a burkus határon — télből a tavaszba.. József Attila Színház korsze­rűsítésére 3 millió, forintot szánnak, s a közeli évek ter­vében szerepel a Vidám Színpad és a Madách Kama­ra Színház felújítása is. (MTI) Menuhin és Karajan filmen Menuhin és Karajan televíziós filmet készít Mozart A-dúr hegedűverse­nyének előadásából Clouzot rendező, aki az előző produk­ciót (Schumann IV. szimfó­niája) próbamunka közben, pulóveres muzsikusokkal ké­szítette Karajanról, most a schönbrunmi kastély díszlet­másába, tükrök és aranydí­szek ragyogásába ülteti a Wiener Symphoniker együt­tesét. □ A HELYTARTÓ című Hochhut-dráma világvissz- hangja nyomán, érthető ér­deklődés előzi meg azoknak a magánleveleknek — törté­nelemtudósok által ellenőr­zött — hiteles kiadását, me­lyeket XII. Pius pápa írt a német püspökökhöz a máso­dik világháború alatt. □ A MY FAIR LADY a vidéki színházakban is foly­tatja útját. A debreceni Eliza. Nagy Anna. Egyébként Nagy Anna játssza a debre­ceni színház soron levő be­mutatójának, Csehov Sirá­lyának főszerepét is, Lengyel György rendezésében. □ A SZOVJETUNIÓ NÉPDALKINCSÉBÖL tizen­hat kötetes kiadvány készül. A gazdag kottaanyagot és szöveggyűjteményt hangle­mezsorozat egészíti ki. A ze­neszerzőkből és folklórtudó­sokból alakult szerkesztő bi­zottságot Dmitrij Sosztako- vics vezeti. D UJ MAGYAR DARAB próbáit kezdték meg a sze­gedi Nemzeti Színházban. Bágyoni Attila A Bottár-ügy című drámájának bemutató­jára március 26-án kerül sor. Rendező: Komor István. A színházban folynak Mozart Magyarországon még nem játszott Idomeneo című ope­rájának próbái. □ A MOSZKVAI NAGY SZÍNHÁZ vendégjátékcseré- re kötött megállapodást a bé­csi Staatscrperrel. A végleges megállapodást e hónap ele­jén írták alá az osztrák fő­városban. A cserejátékok időpontja: 1968. szeptember- október. a gyermekkiadva­NYOKRÖL rendez vitát az írószövetség szerdán dél­után. Bevezetőt Bauer Tibor- né mond, aki az 1965-ös év termését elemzi. '□ BARTHA MÁRIA fes­tőművész olajképeiből, tus- és tollrajzaiból rendeznek kiál- lítást a Danuvia. Gorkij Mű­velődési Házban, Virágok himnusza címmel. Soós Klá­ra művészettörténész tart megnyitó beszédet. □ SZÁZ FABULA. A Pe­tőfi Irodalmi Múzeum dísz­termében április elején a Száz fabula megjelenésének 400. évfordulója alkalmából nyitják meg a Heltai Gáspár műveiből rendezett kiállítást. A Száz fabula mellett bemu­tatják Heltai több más mű* vét is. 1S€S. március I. — kedd KOSSUTH: 14.00: Hírek. — 14.05: Falusi délután. — 16.00: Hírek. — 16.15: Prokofjev-művek. — 1S.57: Pa- taky Kálmán énekel. — 17.01: Rádióiskola. — 17.56: Műsoris­mertetés. — 18.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.15: Hazánk hírei. — 18.20: Három dal. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Közvetítés a Bp. Honvéd—Li­verpool KEK labdarúgó-mérkő­zés H. félidejéről. — 19.45: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. — 19.55: Jó éjszakát, gye­rekek! — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Táticzene. — 21.05: Emlé­kezés Rideg Sándorra. — 22.00: Hűek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Asconai Zenei Hetek, 1965. — 23.33: Onerettrészletek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Az ope- retírészletek folytatása. PETŐFI: 14.00: Pr>klasszikus hangver­seny. — 15.00: Hitek. — 15.05: A Deák-együttes játszik. Tárká- nyi Tamara énekel — 15.20: A Német Néphadsereg ének- és zenekara műsorából. — 15.35: Cseppkőország titkai. — 15.50: Iphigénia Aulisban. Részletek Gluck operájából. — 16.15: A Gyermekrádió műsora. — 16.35: A Gyermekrádió zenés műsora. — 17.00: Hírek. — 17.05: Könnyű­zene. — 17.20: Nincs közös nyel­vűnk? If j. Gerencsén Ferenc írá­sa. — 17.30: Hangverseny a stú­dióban. Kocsis Albert hegedül, Szabó Csilla zongorázik. — 18.00: Közvetítés a Bp. Honvéd— Liverpool KEK labdarúgó-mér­kőzés I. félidejéről. — 18.50: Tánczene. — 19.00: Hírek. — 19.10: A Magyar Rádió zongora- versenye. Válogató. II. rész. — 21.00: Hírek, — 21.05: Hangver­senynaptár. — 21.20: Nyugtalan boldogság. Részletek Miljutyin operettjéből. — 2L50: A köz­mondás másik fele. Antal Gá­bor írása. — 22.00: Hanglemez­gyűjtők húszperoe. — 22.20: Jel­fogó. — 22.35: Verbunkosok, né­pi táncok. — 23.00: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.35: Kamara­zene. — 19.10: Tánczene. —- 20.00; Rossini operáiból. — 20.43: A köpenicki kapitány. — 21.00: Mo­zart zongoraversenyei. — 22.07: A jazz kedvelőinek. — 22.30: Hí­rek. 1966. március 2. — szerda KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—8.00: Reg­geli zene. — Közben: 5.30, 7.00: Reggeli Krónika. — 3.00, 6.00, 6.30, 8.00: Hírek. — 8.20: Könnyű dallamok. — 8.55: Orvosi taná­csok. Az epebetegek étrendjé­ről. — 9.00: Fényképek. Anato­li j Prisztavkin elbeszélése. — 9.10: A Bp. Móricz Zsigmond gimnázium kórusa énekel. — 9*20: Barokk muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.10: KötmyŰzestei híradó. — 10.53: Néhány perc tudomány. — 11.00: ískolarádfó. — 11.15: A Berlini Rádió műso­rából. — 11.29: A Szabó család. — 12.00: Hírek. — 12.15: A MET népi zenekara játszik. — 12.57: A budapesti színházak műsora. — 13.00: Válaszolunk hallga­tóinknak. — 13.15: Ooerarcszle- tek. — 14.00: Hírek. — 14.Q5: Gazdaszemmel a nagyvilág me­zőgazdaságáról. — 14.20: Dénes Margit dalaiból. — 14.30: Lá­nyok, asszonyok... — 14.58: Beethoven: I. szimfónia. —• 15.23: OrosTjánkőlykök. Folyta­tásos rádiójáték. IX. — PETŐFI: 4.30—10.10: Azonos a Kossuth­rádió műsorával. — 14.00: Krisz­tina kisasszony. Zenés játék. — 15.00: Hírek. — 15.05: Az operett­közvetítés folytatása. — 16.03: Prokofjev-müvek. a televízió műsora KEDDEN: 14.30: Orosz nyelv (isin.). — 15.25: Kémia (ism.). — 17.15: Hí­rek. — 17.20: Kerékasztal. Be­szélgetés a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem ka­raira való felvétel lehetőségei­ről. ■— 17.50: Napló. — 17.55: Bp, Honvéd—Liverpool. Kupagyőz­tesek Európa Kupája labdarúgó- mérkőzés. Közvetítés a Népsta­dionból. — A szünetben: Kb. 18.45: Esti mese. — Kb. 19.45: Tv-hiradó. — 20.05: Schiller: Teli Vilmos. H árom felvon ás os szín­mű. Közvetítés a Győri Kisfalu­dy Színházból. — Az I, szünet­ben: Kb. 20.53: Kisfilm. — AH. szünetben: Kb. 21.55: A hét könyvei. — Kb. 22-55: Tv-hiradó — 2. kiadás. SZÍNHAZAK KEDDI MŰSORA: Operaház: Manón Les cant (Opera—Nemzeti bérlet, I. soroz. A—B. 6. el., 7) — Operaház Er­kel Színháza: Hamupipőke (7* béri. 7. el., 7) — Nemzeti Szín­ház: Két nő közt (7) — Katona József Színház: Magadra kiálts (7) — Ma cl a eh Színház: Hamlet (7) — Madách Kamara Színház: Az élet királya (7) — Vígszín­ház: A fizikusok (7) — Ódry Színpad: Az orvos dilemmája (fél 8) — Thália Színház: A helytartó (Egyetemi bérlet A ft. előadás, 7) — József Attila Szín­ház: Húszévesek (7) — Fővárosi Operettszínház: Bál a Savoyban (7) — Bartók Színház a Főváro­si Operettszfnházban: Az olim­pikon (3) — Vidám Színpad: Es mi ebből a tanuLság( (fél 81 — Kis Színpad: Leszállás Pá­rizsban (7) — Egyetemi Színpad: Fausta Falion! zongoraestje (Beethoven zongoraszonátái, I. soroz, fél 8) — Állami Bábszín­ház: Aladdin csoda lámpája (10). Ellopták a Hold. t (3) — Kamara Varieté: A zebra másik olda­la (6 és fél 9). Háromszázezer ív-készülék Szélesvásznú mozik hálózata Felújítás a színházakban

Next

/
Thumbnails
Contents