Esti Hírlap, 1966. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-01 / 77. szám
• „Az én házam, az én váram” — ezt a közismert szállóigét választotta mottóul legutóbbi vitájához a televízió egyre népszerűbbé váló Csak felnőtteknek! műsora. A vita tárgyát a család és társadalom kapcsolata képezte — illetve képezte volna, ha a vitatkozó felek beszélgetés közben el nem térnek a tárgytól... A meghívott szakemberek ugyanis nem a bevezetőben felvetett problémákat vitatták meg, inkább a családon belüli problémákról beszéltek. A vita így is érdekes volt, tanulságos, a néző az adás végén nem azzal az érzéssel állt fel, hogy becsapták. Mégsem ártana azokat a kérdéseket, amelyek felett most elsiklottak a vitatkozó felek, mégegyszer, alaposan, megbeszélni a televízió nyilvánossága előtt. Hiszen olyan problémákról van szó, amelyekről nem csak érdemes beszélni, de szükséges is. • A heti műsorban két film is szerepelt. Mindkettőt láthattuk már a mozik műsorán, a képernyő azonban, mintha még jobban kiugratná a hibákat, és kidomborítaná az erényeket, mint a filmvászon. A „Patyolat akció” című magyar film jelentéktelenebbnek, szürkébbnek, mesterkéltebbnek tűnt, ,,A katona apja” viszont jobban érvényesült a tv-ben. Finom lírájával, szívből jövő, csendes humorával, tragikus befejezésével jobban magával ragadta a nézőt, mint a mozik közönségét... • A vetélkedők, fejtörők és más efféle, ügyességet és tudást próbára tevő játékok a televízió legnépszerűbb műsorszámai közé tartoznak, így nem csoda, hogy egyre különösebb szellemi tornáknak lehetünk tanúi. Csütörtökön is újfajta versengés résztvevői helyezkedtek el a kamerák előtt: Forog az idegen! A jól pergő, de nem túlságosan nagy igényű vetélkedőt Kovalik Károly vezette, Krencsey Mariann közreműködésével; a versengés csak néhány esetben torpant meg, és akkor is, többnyire a versenyzők hibájából. Hadd jegyezzük meg, a nézőt boszszantja, ha valaki olyan kérdésekre sem tud válaszolni, amelyek megválaszolásához egyáltalán nem kell különösebb talentum, ha olyan kérdéseknél is izzadva hallgat, amelyekre a képernyő előtt ülők túlnyomó többsége válaszolni képes. CS. I. D CZAKÓ MÁRIA operaénekesnő hangversenyinterjú keretében tart olaszországi élménybeszámolót a Magyar Sajtó Házában. Mihail Romm magyar hang bemondásos, nagydíjas szovjet dokumentumfilmje az emberi méltóság védelmében. Bemutató: április 14. Budapesten a Szikra (délután), a Május X. (délután), a Vörös Snarty (délelőtt) az Alkotmány, a Dózsa, a Kőbánya és a Táncsics, valamint tizenegy vidéki nagyvárosi filmszínház műsorán. Beszéljen három kitüntetettel My Fair Lady Lehoczky Zsuzsa Jászaidíja olyan művészi teljesítményt jutalmazott, amelynek a könnyű múzsa templomában, az Operettszínházban tapsolt a közönség. A fiatal színésznőt — egyéves kaposvári és kétévi szegedi szereplés után — 1962 őszén szerződtette az Operett, s már bemutatkozó szereplésén, a Mosoly országában felfigyelt rá a közönség. Izig-vérig mai, fiatal, temperamentumos, jó hangú és jó mozgású szubrett jelent meg a színpadon, akinek játékát nem béklyózzák az operettszínjátszás sokat kifogásolt, ósdi rekvizitumai. — Az első huszonöt-harminc színpadra lépésemet a színlapok zörgése követte, a közönség akkor ismert meg. Aztán — lehet, hogy elfogult vagyok — már alig zörögtek a színlapok, ha megjelentem a színen. A Három napig szeretlek modern fiatalasszonya után a Tündérlaki lányok, a Csókolj meg, Katám, s a Bál a Savoyban egy-egy emlékezetes alakítása következett , aztán: a My fair Lady... — A bemutatót nyolcheti próba előzte meg. De én másfél éven át készültem erre a nagyszerű szerepre. A Pygmalion Elizája a prózai színésznők álma; az operettszínésznőnek — álmai netovábbja. S azzal az élménnyel is gazdagított, hogy — Ajtay Andor után, aki a Tündérlaki lányokban volt partnerem — újra kiváló prózai színésszel, Básti Lajossal játszhattam együtt. Ilyen partnerektől lehet a legtöbbet tanulni. Eliza alakításáról azt írta az egyik kritika: Lehoczky Zsuzsa ebben a szerepben bizonyította be, hogy kitűnő szubrettből — színésznővé érett. — Nagyon jólesett a dicséret, s most a kitüntetés, mert pályakezdésem óta arra törekszem, hogy az ének- és tánctudás mellé — ami a jó szubrett ismérve —, elérjem azt a többletet is, amit az emberábrázoló színészi játék jelent S most újra ilyen feladatra készülök: színházunk foglalkozik a tervvel, hogy jövő évadban előadjuk a West Side Storyt. Hiszen a My fair Lady után megnőttek közönségünk igényei, s mi sem szállíthatjuk lejjebb a mércét. Hónapok óta ez a feladat izgat, erre készülök, noha a premierre valószínűleg csak a jövő évad derekán kerül majd sor. (zs.) Félig ismert színész ! Senki nem emlékszik arra, hogy valaha a valóságos keresztnevén szólította volna. „Gellért! fürdőnek, hegynek jó név, de színésznek..dörmögte rá annak idején Mányai. Gyerekkorából hozta magával — tán, mert állhatatos, hűséges természet — a Kutya becenevet; azóta kutyája ő a színházi világnak, ezen a néven vált történetek százainak hősévé. Kevés színészről kering annyi derűs anekdota, mint róla. Mégis, valódi színészi súlyának, tehetségének talán alatta maradt a híre a szakmán kívül, azaz a közönség körében. „Félig ismert színész vagyok” — mondja magáról keserűség nélkül Raksányi Gellért: a rádióból külön a hangját, a színpadról, filmről arcát ismerik. Arca és hangja, úgy érzi, nem állt egybe az emberek tudatában. Nincs ugyanis a szó szokott értelmében vett „szerepköre”. Pedig különös statisztikát mondhat a magáénak: az egyik legtöbbet foglalkoztatott színész és ráadásul senki nem ugrott be annyit, mint ő. Némethi László Galileijében például a főszerepet kivéve az öszszes férfiszerepet eljátszotta. A Volt hős a Feledhetetlen 1919-ben, játszotta epizód- szerepek százait a Nemzeti- ben és a filmvásznon: SS- ezredeseket, kulákfiúkat, bérgyilkosokat, rendőrnyomozókat — meg olyan emlékezetes főszerepeket, mint a Villámfénynél robusztus, duhaj Bakos jegyzője. — Duhajkodtam, dülöngöttem, csuklottam, verekedtem a színpadon hosszú éve- ken át. Furcsa ellentmondás, hogy ez a szakmán belüli jobban ismert színész még- sem elsősorban a szakmára, hanem — rendületlenül és idestova húsz éve — a közönségre figyel oda; nem a „premierszínész”, nem a be-avatottaknak, hanem a pub-fikumnak játszik, s a közönséggel való kontaktus megteremtése után kezd igazán beérni. „Az volna jó, ha a kritikákat a tizedik előadásról írnák a kritikusok.. . sóhajt. Úgy látszik, a sokféle szerepben megnyilvánult markáns tehetsége, a sok negatív figurán át megőrzött szeretetreméltó egyénisége mégsem maradt oly észrevétlen. Tegnap — kollégáinak is nagy örömére — megkapta a Jászai-díjat. S ebben a közönség elismerése is benne van. (fencsik) Szép tárg szép környezet Melegbarna bőrbevonatú ülőgarnitúra, dolgozószoba, benne minden harmonizál, minden tárgy ugyanannak a nemesen egyszerű koncepciónak része: emberhez simuló, fellengősség nélküli — szép. Akik jártak a Műcsarnok idei nagy országos iparművészeti kiállításán, bizonyára emlékeznek erre a két szobára. Tervezője: Fekete György, ezért kapott Munkácsy-díjat. Már két évvel ezelőtt, a Csók Galériában bemutatott tárgyaival — két iparművész kollégájával együtt rendezett kiállításán — azt feszegette: hogyan lehetne univerzálódó környezetünket egyéníteni és hogyan lehet szűk lakásviszonyok közepette is kulturált otthont teremteni. A pécsi uránvárosi Olimpia Étterem és orvostudományi egyetem berendezése (az utóbbi nyolc év munkája), a rádió új stúdiói is részben vagy egészben az ő terveit dicsérik. Ő tervezte a lipcsei, a brünni, a damaszkuszi és a plovdivi vásár magyar pavilonját is. A frissen kitüntetett művészt a környezetkultúra iskolai oktatása is foglalkoztatja. A reform talán alkalmat ad erre. Ha fakultatívan, ha csupán két-három iskolában, kísérleti jelleggel, de be lehetne vezetni a középiskolák alsó két osztályában ... Épület, utca, lakás, öltözködés, viselkedés tudatos szemléletét, alakítását. Kicsit politechnika is lehetne ez, kicsit játék is, színes modellekkel, makettekkel. Hogy a gyerekek e fogékony korukban ne csak a képet, szobrot lássák művészetnek. (f. f.) Április 1. — péntek KOSSUTH: 14.00: Hírek. — 14.05: Romantikus zongoramuzsika. — 14.30: Műsor napköziseknek. — 15.00: Ü ZENEtek. — 15.40: Versek. — 15.50: Munkásénekkarok. — 16.00: Hírek. — 16.15: Tavaszi séta Dunaújvárosban. — 17.00: Tánczene. — 18.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.15: Hazánk hírei. — 18.20: Új Zenei Újság. — 19.05: Tudományos híradó. — 19.20: Énekszámok. — 20.00: Esti Krónika. — 20.30: Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál 1966. A cipők éneke. Sós György rádiójátéka. — 21.22: Operettrészletek. — 22.00: Hírek. — 22.20: A zongoramuzsika mesterei. Ravel. — 23.24: Verbunkosok. — 24.00: Hírek. 0.10: Operákból. PETŐFI. 14.00: Tánczene. — 14.15: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.30: Könnyűzene. — 15.00: Hírek. — 15.05: Operarészletek. — 15.50: Iskolarádió. — 16.05: Alom tréfáiból. — 16.40: Fúvószene. — 17.00: Hírek. — 17.05: Hangverseny a stúdióban. — 17.40: Közgazdasági előadás. — 17.55: Jazz Finnországban. — 18.30: Húsz perc derű. — 18.50: Daljáték-részletek. — 19.00: Hírek. — 19.10: Elégés Fesztivál 1965. — 20.33: Népi zenekar. — 21.00: Hírek. — 21.05: Könnyűzene. — 21.40: Láttuk, hallottuk... — 22.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kimarad. — 23.00: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.35: Zenekari muzsika. — 19.10: Tánczene. — 20.28: Örvény. Szuchony operájára. — 22.30: Hírek. Április 2. — szombat KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—8.00: Reggeli zene. Közben 5.30, 7.00: Reggeli Krónika. — 5.00, 6.00, 6.30, 8.00: Hírek. — 8.20: Lányok, asszonyok . .. — 8.40: Könnyűzene. —— 6.10: Hol történt? — 9.30: Zongoraművek. — 10.00: Hírek. — 10.17: A vándordiák. Lehár daljátékának közvetítése. — 12.00: Hírek. — 12.1 : Pergolesi—Schubert hangverseny. — 13.01: Fiatalok Stúdiója. — 13.16: Magyar tájak zenéjéből. — 14.00: Hírek. — 14.20: Tito Gobbi énekel. — 14.45: Mi történt a héten a nagyvilágban? — 15.00: Csak fiataloknak! Tánczene. — 15.40: Mozart: C-dúr szimfónia. — 16.00: Hírek. — 16.15: Hétvége. PETŐFI: 4.30—10.15: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — 14.00: Kodály-kórusok. — 14.20: Tudósítás az ENSZ-ből. — 14.30: Könnyűzene. — 15.00: Hírek. — 15.05: Heti hangversenykalauz. — 15.40: Operettekből. — 16.00: Akiket a vonat hoz. Ifjúsági rádiójáték. A TV MŰSORA PÉNTEKEN: 14.30: Tanulmányi kirándulás (ism.). a 16.45. Angol nyelv Asm.). — 17.10: Fizika (középisk- II. oszt.). — 18.10: Az iskola-u postája, színházak pénteki műsora Operaház: Manon Lescaut (D- bérlet, 7. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Bohémélet (10. bérlet, 8. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Marat halála (4. sorozat, B-bérlet, 7. előadás, 7). — Katona József Színház: Későn (7). — Madách Színház: A vágy villamosa (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: A bolond lány (7). — Vígszínház: A fizikusok (7). — Ódry Színpad: Leon és Noel (bemutató, fél 8). — Thália Színház: U. Richard (7). — József Attila Színház: Húszévesek (7). — Fővárosi Operettszínház: My fair Lady (7). — Bartók Színház a Fővárosi Operettszínházban: Az olimpikon (3). — Vidám Színpadi És mi ebből a tanulság? (fél 8). — Kis Színpad: Leszállás Párizsban (7). — Zeneakadémia: MA^ Szimfonikusok (vez.: Lukárs Miklós, MAV-bérlet, XIV., fél 8)* — Zeneakadémia Kisterem: Az Alma-trió hangversenye (fél 8). -J Állami Bábszínház: Toldi (10)( Dani Bogárországban (2). — Kamara Varieté: Nem nálunk történt (6 és fél 9). Hajrá a taps-prémiumért AZ OPERAHÁZ ÁPRILISI ESEMÉNYEI Hosszú szünet után ismét hallhatjuk Puccini „vadnyugati” operáját, a Nyugat lányát. Ezzel — a Manón, a Bohémélet, a Tosca, a Pillangókisasszony és a Turandot mellett — csaknem teljes lesz a budapesti dalszínházak Puccini-repertoárja. „Tatarozás alatt a kiszolgálás zavartalanul folyik” a Népköztársaság útján. Sőt, nemcsak a kiszolgálás, hanem a műhelymunka is. Április végére az időrágta Faust-előadás talán ugyanúgy megszabadul kopásaitól és a vastag porrétegtől, mint az előcsarnok aranycirádás, színes faldíszei. A gondos festők és aranyozok munkájával — bár csak félig készült el — minden látogató elégedett... A Rigolettóban közös si ■ kert aratott Ion Piso és Octav Enigerescu, a bukaresti operaház két vezető művésze külön is fellép. Az Erkel Színházban a 211 Lammermoori Lucia és a 23-i Traviata férfi főszerepét Giacomo Aragall, az utóbbi évek talán legkellemesebb meglepetését szerző spanyol vendég tenorista énekli. Debreceni szereplői lesznek a 15-i Don Pasquale előadásnak. A szerelmes Ernestót Köröndi György, a vidám özvegy Norinát Hankiss Ilona alakítja. (Köröndi ezenkívül Lenszkijt énekli 6-án, Csajkovszkij Anyeginjében.) Lehet, hogy a debreceni művészek szerepeltetését a szükség diktálja: a két premier, külföldi fellépések, betegségek nehezítik a legkényesebb hangszer művészeinek beosztását. A közönség viszont örülne, ha a szükségből ezúttal is erény születne, s a vidéki társulatok legjobb alakításaival sorra megismerkedhetnének. Feszített munka folyik a balett próbatermeiben is: Ravel és Sztravinszkij három világhírű balettkompozíciójának (Daphnis és Cloe, Tűzmadár, Petruska) bemutatása Eck Imre, illetve az eredeti Fokin-koreográfiákkal, a vártnál nagyobb erőfeszítést követel táncművészeinktől. A színházi üzem évvégi hajrája most indul — a tapsprémiumért. —rl— A Televízió második negyedévi műsortervében szerepel Illyés Gyula Tévétevők című tv-játéka. A képen: Törőcsik Mari és Soós Edit a kamera előtt. (MTI fotó: Keleti Éva felvétele.) Lengyel társulat érkezik Négy estén át a Thália Színházban vendégszerepel a varsói Ateneum Színház társulata. Műsorukon Agnieszka Osiecka Virágozzanak az almafák című darabja szerepel, amelyben az elmúlt öt évtized slágerei, dalai, táncai elevenednek fel. Előadásuk a nyelv ismerete nélkül is élvezhető; egyébként ezzel a produkcióval nyerték el tavalyelőtt a Mai lengyel színjátszás-fesztivál első díját. Janusz Warminski, a színház igazgatója ma délben — Jugoszláviából átutazóban — Budapestre érkezett, és sajtótájékoztatót tartott a Művelődésügyi Minisztérium tanácstermében. Említettük már — az első rész bemutatása után — a Fiúk a térről című sorozatot. Nos, a tegnap este elhangzott harmadik rész után is elmondhatjuk: Hollós Ervin és Hámori Ottó munkája — Bozó László rendezésében, jó színészek gondos tolmácsolásában — érdekes és tanulságos volt. Reális epizódja volt a rádiójátéknak, hogy még a katonai különbíróságban is akadt egy százados, aki a tények hatására vitába kényszerült feljebbvalóival. És nemcsak izgalmas, de a valóságot tükröző is volt a fasiszta hadnagy és a humánus vonásokat mutató főhadnagy beszélgetése a büntetőtáborosok szökése előtt. A teljes igazság bonyolult, sok ágú és sok hogy; nem mindenki volt ördög, akit a kor nyomása, a hamis tudat hatalma megtévesztett. Az elsősorban fiatalokhoz szóló műsoroknak különösen fontos kötelességük, hogy a részletek bonyolultságának felmutatásával erősítsék meg az ifjú hallgatókban a lényeget: a haladás és a reakció erőinek küzdelmét Többször hallottunk már jól sikerült összeállításokat amerikai humoristák tollából — emlékezetes volt például egy meg is ismételt Art Ruchwald-műsor sikere. A csütörtökön sugárzott „Édentől Nyugatra” című műsor nem tartozott e nemben a legjobbak közé, bár mulatságos és tanulságos volt, többek között, az elnök sajtófőnöke és a makacs újságíró között elhangzott, nem is nagyon karikírozott párbeszéd. Hiányzott azonban a Solymosi Ottó rendezte műsorból valami — talán egy rövid keretjáték? —, ami megadta volna az egész műsor sajátsorsát. És hallottunk olyan számot is, amely nem egy amerikai árnyékot leplezett le, legfeljebb az illető amerikai szerző tehetségének hiányosságát. Vagy lehet, hogy éppen ez volt a szerkesztők célja?... A. HOLNAP: Megnyitó a Műcsarnokban A Műcsarnok termei az országos képzőművészeti, majd az országos iparművészeti kiállítás után újabb országos méretű kiállításnak adnak otthont A III. Országos Népi Iparművészeti Kiállítást holnap délelőtt fél 11-kor nyitja meg — a HISZÖV és a Népi Iparművészeti Tanács nevében — Erdős József, az OKISZ elnöke. A kiállítás az élő népi iparművészet és háziipar legszebb munkáit mutatja be. 200 A Madách Színház kétszázadszor játssza holnap Shaw: Tanner John házassága című vígjátékát. Az előadás az eredeti szereposztásban, változatlan sikerrel szerepel a színház műsorán.