Esti Hírlap, 1966. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
AZ UTOLSÓ ANEKDOTA KABOS GYULA EMLÉKÉRE Kevesen kísérték ki a pályaudvarra 1938. december 18-án Kabos Gyulát, amikor elindult Amerikába. „Szedem a sátorfámat” — mondta. A színészkamara akkortájt alakult meg, s ő a korabeli hírlapi közlemény szerint békés úton bontotta fel szerződését a Városi Színházzal. Tudjuk, hogy a hír mögött a szélsőjobboldal nyomása rejtőzött. Fehér hattyú volt a darab címe, s azt tanácsolták a színigazgatónak, ne játszassa a komikus főszerepet Kabossa. Nehéz szívvel hagyta el a hazát, óriási színpadi és filmsikerei színhelyét Mindössze két területen nem tudott érvényesülni: mint színpadi szerző, és mint színigazgató. Egyszer a Fővárosi Operettszínházat vette át, de minden megtakarított pénze elúszott. Mint mindent, ezt is flegmatikusan viselte el, és folytatta a színészi munkát Szeretett pénzt keresni, de költeni is. Sok száz vidám történet fűződik a nevéhez. Egyszer megkérdezték tőle, bedőlt-e valaha is színészi ugratásnak? — Persze — válaszolta —! Szirmai Imre rábeszélt arra, hogy legyek színész. Az ő rábeszélő tehetségével sokkal jobb dolgot is ajánlhatott volna Például azt, hogy Rotschild legyek. Egyik sikeres színházi szerepét ferde nyakkal kellett alakítania — Mondd kérlek — kérdezte tőle a primadonna —, nem fárasztó az hónapokon keresztül minden este ferdén tartani a nyakadat? — Nem — hangzott Kabos felelete —, ha a pisai ferdetorony kibírta háromszáz évig ingyen, miért ne bírnám én ki esti háromszázért? — ,,Bizarr humora van” — írta róla Bálint György, és aki megnézi filmjeit, láthatja, hogy művészete nem kopott meg a negyedszázad alatt, amióta meghalt Játékát kolléga, rendező, díszletező, maszkmester egyformán kíváncsisággal, izgalommal figyelte. Utolsó filmjeinek egyike volt a Beszállásolás. Nóti Károly és Aszlányi Károly témájából készült. Ügyvédbojtárt játszott benne, akinek gazdáját behívták fegyvergyakorlatra. A filmgyárban felépítettek egy vasúti pénztárt. Kabos megjelent az ablaknál, s egy egész és egy fél jegyet kért. A fél jegyet lovának, mert a gebe még csak négyéves. Úgy mondta el a szöveget, hogy az operatőr belekacagott a felvételbe. Meg kellett ismételni. Az utolsó anekdota New Yorkból érkezett róla. Állítólag rápirongatott Mály Gerőre, barátjára, aki nagyszerűen főzött és valamiféle vendéglőt akart létesíteni. — Nem szégyened magad, Gercsi. Színész létedre szakács akarsz lenni? Mály keserűen válaszolta: — Még soha nem hallottam olyan szakácsról, aki éhen halt. Színészről már hallottam... Kristóf Károly Meglepetés Dísztök-ügyben Krónikások feljegyzése szerint most hetven esztendős a disztök-divat. Nagy szó a mai változatos, mindig újat kereső világban, amikor a hajviseletek hónapok alatt buknak el s a kabátfazonok sem bírnak ki fél évnél többet A dísztök viszont dacolt az idő vasfogával, sőt! Az évek nemhogy ártottak, használtak neki. A dísztök nem üstökös volt a divat egén, hanem bolygó. Őszintén szólva egy kicsit le is maradtunk dísztök-termelésben, ha figyelembe vesszük, hogy Mauthnerék árjegyzéke szerint többfajta dísztök volt forgalomban, mint ma. Igaz, hogy akkor csupán a kiskert-tulajdonosok vásároltak dísztököt, s a kerítés díszítésére vesztegették el, míg ma nem mondhatja modernnek, korszerűnek lakását az a házigazda, akinek legalább három valamirevaló dísztök nincs az asztalán. A baj csupán az, hogy szűk a választék. Ma még csak sima, rücskös, körte formájú — csíkos, alma alakú — zöld dísztök áll a vásárlók rendelkezésére, amibe nem nyugodhatunk bele. Hírek szerint a növénynemesítők végre hozzákezdtek a keresztezés munkálataihoz, így most már remélni lehet, hogy rövid időn belül recés, csipkés, cápa formájú, levendula színű és ementáli sajtot formázó dísztököt is kapni lehet majd. Hogy mikor? Idő és tilrem kérdése az eehsz. Kivárjuk* (b. i.) A miniszter cikke Alejandro Roces, a Fülöp-szigetek nevelésügyi minisztere minden héten ír egy cikket a Manila Chronicle lapba. Az utolsó cikkéből — állítólag — csak a cím jelent meg: Mit tudok a nőkről? Alatta három hasábnyi üres hely. Két pólus a szíven A pacemakerről, a beteg szív ritmusát szabályozó készülékről májusban két alkalommal is írt az Esti Hírlap. A bőr alá helyezett, saját elektromos forrással rendelkező műszerről az olvasó — a többi között — megtudhatta: két vezetéke, a két pólus, a szív két pontján hat, szabályosan percenként 70—80 elektromos ingert ad. A szív természetes idegingereinek kieséseit úgy próbálja helyrehozni, hogy elektromos ingerekkel készteti öszszehúzódásra és tágulásra az izmokat Pulzus: tizennégy Most a nyugatnémet magazin, a Quick szeptemberi számában írásban és képben mutatta be, hogyan él a bajor fővárosban egy fiatalember esztendők óta pacemakerrel a szívében. Max Lang húszéves kirakatrendező (civilben szenvedélyes labdarúgó) az egyik müncheni áruházban hirtelenül elszédült földre zuhant és elájult klinikára került kiderült betegsége. A fiatal dekoratőr állapota napról napra romlott, pulzusa percenként csak tizennégyet vert Ekkor hal hónapja alá nyolc voltos elemmel táplált pacemakert operáltak. Öt esztendeje. Azóta Max Lang megnősült feleségül vette a nála két évvel fiatalabb Mariont — Maxnak dolgoznia szabad, izgatnia magát nem — mesélte a riporternek a feleség ... — Az utóbbi azonban azért sem egyszerű, mert az uram lelkes futballdrukker, ma is jár mérkőzésekre és szívesen kártyázik. — Az embernek sok mindent meg kell tanulnia — mondta a férfi. — Rájöttem, nem ment könnyen, a nyugalom, a belső nyugalom nyitjára. .Fogásaim közül egy: míg például a tv képernyőjén a krimit nézem, arra gondolok, ez játék, csak játék... Szabadságukat Hollandiában töltötték. Hőség volt, kánikula. Az asszony az egyik éjjel két óra tájban arra ébredt, hogy a férj hörög, vadul dobálja magát. Panaszkodott: nem kap levegőt — Múló rosszullétnek véltem — emlékezett Marion —, nyugtató tablettát adtam Maxnak. Nem használt. Kiderült: új elem kellett. Lang új pacemakert kapott. Ismét dolgozik. Foglalkozást változtatott, mélynyomásretusőr lett. Jól keres. És készül a következő operációra... Max Lang a riportertől így búcsúzott: — Boldog vagyok. Feleségem megért, támogat, munkatársaim figyelmesek, munkámat szeretem, barátaim vannak, a szabadidőm sem unalmas... És élek! (lászló) Új elem kellett — Valamikor nagyon szerettem táncolni — folytatta Langné. — Abbahagytam, abbahagytuk. Tudjuk, amire általában nagyon kevesen gondolnak: nem is olyan magától értetődő, hogy valaki a következő órában még él... Legnagyobb gondunk, állandó aggodalom, jó-e még az elem? Az orvosok rendszeresen mérik a pulzust, eddig minden esetben szabályosnak találták, biztosan funkcionál a pacemaker. Lokálban délelőtt Lila fény a parketten, a vörös szmokingos zenészek igyekezettel játszanak, a miniszoknyás dizőz angolul suttog a kezében tartott mikrofonba: hamisítatlan éjszakai hangulat... Az asztalokról azonban hiányoznak a poharak, pincérek sem láthatók, s a levegő füstmentes, kissé kijózanító. Mert bárban vagyunk ugyan, de délelőtt fél 11 óra van, és szórakozó vendégek helyett néhány komoly hivatalnok ül az asztaloknál: a kerületi tanács népművelési osztályának megbízottja, a Szerzői Jogvédő Iroda képviselője, s a kereskedelem ellenőre. Az alkalom pedig ami idehozta őket az Astoria Szálló bárjába, a bár októberi műsorának főpróbája. Sokszor bírálták a vendéglátó helyek lokálműsorait, amelyek csak arra voltak jók, hogy a fogyasztásért magasabb összeget számíthassanak fel. Egy napon azután a tanács megbízottai beültek a bárokba, hogy ellenőrizzék az előadások színvonalát, mérlegeljék, nem sérti-e az ízlést az előadott dalok szövege, sőt, később „osztályzatot” kaptak a szereplők kosztümjei is. ... Pereg a műsor, változik a fény: sárga, kék, piros. A zsűritagok kezében blokk, abba időnként jegyezgetnek. Korda György éppen befejezte az éneklést. Az egyik zsűritag utána szól: — Mi van az angol számmal? — Elnézést, de helyette az olaszt énekeltem. A műsorváltozást nem kifogásolják, mehet tovább a főpróba. Fekete tüll-lepellel borított karcsú lányt narancssárga és vörös fény világít meg. Balogh Edina táncszáma előtt énekel is, meglepően jól. Véget ért a másfélórás műsor. A bírálók véleménye szerint egyike a legjobbaknak az utóbbi időben. A hangulatvilágítás kialszik, a zsűri tagjai egy pillanatra megtorpannak a szálló kijáratánál: a Kossuth Lajos utcában verőfény, dél van... (ts.) DIVAT veszérkabát. A Május 1. Ruhagyár két szép újdonsága: modern vonalú szivacs és a tó(Wormser felv.) Halló, itt Kalózrádió! Anglia körül, a nyár tengeren, mintegy tíz, engedély nélkül működő, úgynevezett kalózrádió működik. Legnevezetesebb közülük a Caroline. 1961 óta sugároz műsort, mégpedig főképp úgynevezett popzenét (népszerű beat-számokat). Becslések szerint ma már 1 millió hallgatója van. S miből él a Caroline adó, meg a többi kalózrádió? Természetesen: a hirdetésekből. A Caroline-t egyébként egy Allan Crawford nevű ausztráliai üzletember alapította, jelenlegi igazgatói: egy ír és egy angol, dán uszály hajóra szerelték az adóállomást, holland személyzete, amerikai, angol és kanadai szerkesztői vannak és pillanatnyilag panamai zászló leng az adótorony tetején. A hirdetésekből származó haszna évi 5,6 millió dollár. A brit kormány, parlamenti nyomásra, most készül felszámolni a Caroline-t. (Megszállni nem lehet, mert a rádióállomás a brit partoktól elég messze áll, s ez már nem brit felségterület, hanem semleges zóna.) Terv szerint a jövő hónaptól kezdve szigorú pénzbüntetésre ítélik (börtönbüntetést is kilátásba helyeztek) azokat a vállalatokat, amelyek hirdetéseikkel a kalózadót finanszírozzák. Azonkívül javasolják a BBC-nek, hogy az eddiginél jóval több tánc- és beat-zenét sugározzon műsoraiban. (bt) Sophia Loren hadat indít A miniszoknya iránti lebecsülését kifejezendő, Sophia Loren a jövő hónapban bokáig érő felsőkabátban, térden alul érő szoknyában és csizmában szándékszik megjelenni New Yorkban, ahol átveszi az „Esztendő sztárja” kitüntetést. „Manapság egy férfi szinte egyetlen pillantással áttekintheti az egész nőt — állapította meg Loren — s ez olyan, mintha egy nagyszerű tál ételt egyetlen harapással akarnánk lenyelni”. HAJNALI INTERURBÁN Henry Costes párizsi fényképész közölte, hogy két héttel ezelőtt kora reggel a felesége — Myléne Demongeot színésznő — telefonon jelentkezett valahonnan az azúrpartról. Közölte, hogy hirtelen és halálosan beleszeretett egy másik férfiba. Costes azóta hírét sem hallotta a feleségének. lőerőd oldal AKIT ÉN ELIGAZÍTOK.. Velem kora pár szólít meg a Corvin sarkán. Rokonszenves nép, bécsieknek nézem őket, kérdeznek valamit, és kis töprengés árán azt is megfejtem, hogy mit. A Roosevelt térre szeretnének eljutni, buszon, gyorsan. Vetélkedő számnak beillő feladat, fogós a kérdés, két okból. Az egyik a pillanatnyi hadihelyzet a Blaha Lujza tér nevű csatamezőn. Felelős embernek alaposan át kell gondolnia, mit tanácsol. Körülnézek a földindulás hegyein, völgyein, és előbb magyarul megtervezem, vajon tényleg, hogyan is? Honnan indulnak most a Rákóczi út autóbuszai a Duna felé? S miután a kérdésnek ezt a felét magamban megválaszoltam, második, nem kevésbé nehéz akadály: áttenni a szöveget Goethe nyelvére. Tudásom ehhez egészen rendkívül kevés, ám azt annál nagyobb verejtékezés közepette szoktam nyújtani. Mutogatok hát buzgón a túloldal felé, hogy ott, innen hundert méterre. Lottó Áruház, reksz... És hogy a jármű száma tizenkilenc, azaz elf, övölf, drájcén, fircén ... nánicén... no, ez az, tehát: nánicén! Nem mindennapi erőpróba volt, de megérte a fáradságot. Boldogan ismételgetik, hogy busz, nanycén, megértették, hálásan köszönik, és a legnagyobb igyekezettel iramodnak feksz, Lottó, hundert méter. Jómagam pedig büszkén fordulok be a Rökk Szilárd utcába, és ahogy az utcatáblára felnézek, és látom, hogy nem Rökk, hanem Somogyi Béla, csak akkor vágódik eszembe: No, szegény bécsi bácsi, mi lett veletek? Amióta megvan az Erzsébet-híd, a 79-es busz tájára se megy a Roosevelt térnek. Kissó METRO A most épülő új metró állandó beszédtéma országszerte. Szerkesztőségünkhöz is számosan fordulnak levélben, telefonon, s érdeklődnek a földalatti vasútról, vasutakról. Kérdéseikre válaszolunk. — Mit jelent maga a metró szó... ? — A metró eredete a francia métropolitain. Jelentése a francia nyelvben minden, ami az anyaország fővárosára vonatkozik. Így lett a párizsi földalatti vasút chemin de fer métropolitain. Ezt a gyakorlatot vette át az orosz nyelv is, s a moszkvai földalatti vasutat metropolitennek, rövidítve metrónak nevezik. — Hol épültek az első földalatti vasutak? — Az első dédapáink idejében — még gőzzel hajtva — 1863-ban indult Londonban. Glasgow's „modernizált” párja kötélvontatású volt. 1890-ben adták át a villamos metrót az angol fővárosban. Az európai kontinensen pedig 1894—95-től fut földalatti Budapesten. Bár csupán három kilométer hosszú, négyszög keresztmetszetű építése, amelynél a födémét közbenső oszlopok támasztják alá, jól bevált. Számos későbbi mintaképéül szolgált. — És a többi... ? — Sok város a budapesti példát követte. 1902-ben a berlini, 1904-ben a New York-i, 1912-ben a hamburgi, 1919-ben a madridi, 1927- ben a tokiói, 1930-ban az athéni és 1933-ban a stockholmi készült el. Ezek mind úgynevezett kéreg alatti földalatti vasutak. A bécsit most tervezik. Az 1900-tól járó párizsi metrónál más eljárást alkalmaztak. — Mi a jellemző a szovjet földalatti vasutakra? — A moszkvai harmincnegyven méter mélyen épült, mélyvezetésű. Az első, 11,6 kilométeres szakaszát 1935. május 15-én adták át. Azóta is évről évre újabb és újabb kilométerekre terjeszkedik. Ma már a tökéletesített pajzsos alagútépítési módszerrel dolgoznak. A kijevi, leningrádi is hasonló. — S milyen lesz az új budapesti metró? — Harminc méter mélységben húzódik. A műszaki feladat megoldását nehezítette, hogy folyó homokon vezet át. A munkát másfélkét atmoszféra nyomás alatt keszonban végzik. A Blaha Lujza téren a lejáró lépcsők már elkészültek, láthatók...