Esti Hírlap, 1967. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1967-05-02 / 101. szám

Az Akadém nagygyűlése (Folytatás az 1. oldalról) Rusznyák István elnöki megnyitója után Erdey-Grúz Tibor, az akadémia főtitká­ra terjesztette elő az-elnök­ség beszámolóját. Beszédében szólt arról a közvetlen se­gítségről, amelyet az akadé­miai kutatás az ipari és me­zőgazdasági termelésnek nyújtott. Hozzájárult ez a segítség a termelékenység növeléséhez, korszerű új ter­mékek, új agrotechnikai el­járások bevezetéséhez, új nyersanyagforrások feltárá­sához és nyersanyagkincsíink gazdaságosabb, korszerűbb kiaknázásához. Az Akadémia emellett természetesen nagy gondot fordított a természet­tudományi alapkutatásokra, a tudomány belső fejlődés­törvényéből adódó problé­mákra. Ezek kidolgozásában elért eredményeink tovább növelték a magyarországi tudományos tevékenység nemzetközi megbecsülését. Beszámolója más részében foglalkozott azzal, hogy az erők összpontosítása érdeké­ben az utóbbi években az Tetszett SALGÓ OSZKÁR Salgó Oszkárt a polgári életben Pécsi Sándornak hívják. Ezen a néven sok­kal ismertebb, hiszen fia­talon szökkent üstökösként művészeti életünk égbolt­jára, már 28 éves korában Kossuth-díjat kapott. Igaz, hogy akkoriban még kön ­nyedebb kézzel osztogat­ták az aranykoszorút, mint manapság, de már akkor is nyilvánvaló volt, hogy Pécsinél megérdemelt helyre került a kitüntetés. Korunk vérbeli komé­diásaként egyforma köny- nyedséggel fújja a színmű­vészet ágainak minden or­gonasípját: színpadon, filmben, tévében, rádió­ban egyaránt olyat produ­kál, hogy oda kell figyel­ni rá. Ilyen jónak azon­ban, mint a Sellő a pe­csétgyűrűn Salgó Oszkár filmszerepében, ritkán lát­tuk. Minden kritika kü­lön kiemelte, részletesen méltatta, ehhez hozzá ten­ni alig lehet. Inkább egy ötletet ten­nénk hozzá, hátha akad jó fantáziájú író — akár B^rkesi, akár más —, aki „ráharap”. Ügy gondoljuk, hogy ezt a Salgó-figurát, ezt a Pécsi-remeklést ér­demes lenne átmenteni és folytatni. Salgó-Pécsi egy­fajta magyar-Maigret fel­ügyelő lehetne, megírásra váró magyar krimi sorozat hőse, ilyen „salgósan”, akinek nyomozásain hétről hétre vagy hónapról hó­napra izgulhatnánk. Ha jól írják meg, legalább olyan jó szórakozást és kellemes izgalmat tudna szerezni, mint Simon Templar. S az Angyallal szemben még az az elő­nye is lenne, hogy nem kellene devizát fizetni ér­te. * (bt) • * * • ........................... ,Sherlock Holmes rajongói bizonyára nagy örömmel ve­szik tudomásul, hogy újabb film készül a nagy mester- detektívről. James Hill ame­rikai rendező a jóindulatú forgatókönyvírók segítségé­vel a kiváló detektívet Lon­don legsötétebb gyilkos figu­rájával, Hasfelmetszó Jack- kel állítja szembe. Az elmúlt 80 év alatt, ami­Akadémia nem alapított új kutatóintézetet, csupán két kutatócsoportot hozott létre. A rendelkezésre álló erőfor­rásokat néhány korábban létrehozott intézet székházá­nak befejezésére koncent­rálták. így elkészült a kí­sérleti orvostudományi ku­tatóintézet székháza s az automatizálási kutatóintézet székhaza is, tető alá ke­rült. Ezek a beruházá­sok lényegesen hozzájárultak a kutatási kapacitás növeke­déséhez. Befejezésül az Akadémia külföldi tudományos kapcso­latainak fejlődéséről számolt be Erdey-Grúz Tibor. Az elmúlt három évben az Akadémia hatáskörében 4700 külföldi utazás való­sult meg, ebből 225 három hónapnál hosszabb tanul­mányút volt. Ugyanez idő alatt 5440 kül­földi kutató látogatott hoz­zánk. Erdey-Grúz Tibor főtitká­ri beszámolója után került sor az akadémiai díjak és az akadémiai aranyérem átadá­sára. Megzavart élvezet A Traviata premiersaárnba menő felújítását közvetítette az Erkel Színházból a rádió. Kár, hogy a Petőfi adón köz­vetítette, amelyen — az éve­ken át elhangzott sok-sok hivatalos ígéret ellenére — ma is áthallások vannak. így aztán az élvezet korántsem volt zavartalan. S az ember megintcsak eltűnődhetett azon: dicséretes, hogy a rá­dió ilyen friss, s egy kima­gasló zenei eseményt a pre­mieren közvetít, de akkor már miért nem azon az adón sugározza, amelyen zavarta­lanul lehet hallgatni is? S miközben e sorokat pa­pírra, vetem, eszembe jut, hogy néihámy évvel ezelőtt csaJenem szó szerirat ugyan­ilyen gílosszát írtam az Esti Hírlapba, ugyanerről a témá­ról. Akkor a Carmen pre­mierszámba menő felújítását közvetítette a rádió, szintén a Petőfi adón, ugyanilyen zavaró technikai körülmé­nyek közöfój s ugyanígy meg­írtam ugyanazt, amit most. Az irodalmi hetilap leg­utóbbi számának egyik glosszája ezt a címet viseli: „Szentírás-e az újság?” . .. No, de hogy ennyire ne legyen az! j —ás Kinyomozta? Arthur La Bem angol író legújabb könyvében azt állít­ja, hogy Viktória királynőnek — aki 1837-től 1901-ig ural­kodott —, férje halála után szerelmi viszonya volt John Brown nevű inasával. óta Conan Doyle tollából legelőször megjelent a Baker Street 222. számú lakosztály híres lakája, nem kevesebb, mint 21 színdarab (köztük a Broadwayn nemrég bemu­tatott zenés vígjáték), több mint 100 film és megszám­lálhatatlan rádiójáték meg­írására ösztönözte a szerző­ket. © A Televízió már eddig is többször odakíváncsisko­dott az idősebb testvér, a Rádió műsoraihoz, láthattunk már a képernyőn rádiós ve­télkedőt, rádiós kabarét is. Ilyenkor, ha esetleg nem volt sikeres a műsor, könnyen át lehetett hárítani a felelőssé­get; a Tavaszi bezsongás cí­mű kabaré, a Vígszínház nyilvános előadásának közve­títése azonban már nyíltan vállalt, közös produkció. A műsor egyik sokat emlege­tett, majdhogynem középpon­ti témája a tavaszi fáradtság volt; szerencsére, az eset írói és szereplői inkább csak be­széltek róla. Néhány szelle­mes tréfa, és egy jó ötlet — a válási szertartás — maxi­mális kihasználása pedig azt eredménj’ezte, hogy a ta­vaszi fáradtság a nézőkön is csak néha-néha vett erőt. De volt a műsornak néhány problematikus pontja. A színé­szek, nyilvános adásról lévén szó, nem tudták eldönteni: a nézőtéren ülőknek, vagy a kameráknak játsszanak-e, és így meglehetősen vegyes fel­fogásban oldották meg fel­adataikat. Az egyébként ki­tűnő Bárdi György pedig nem bízott az előadásra ke­rülő írásmű szatirikus erejé­ben, és alaposan túljátszottá a szöveget (Ö Május 1-ének délelőttjén mar-mir hagyománynak tekint­hető, hogy a televízió jóvoltából nemcsalt a budapesti ünnepi fel­vonulással ismerkedhettünk meg. Azok, akik valamilyen ok­nál fogva nem a szabadban, nem az utcán köszöntötték nr ünne­pet, otthon, a képernyő előtt ül­ve is ott érezhette* magukat Budapest és a baráti országok fővárosainak ünneplő do’gozói között, a felvonulók színes for­gatagában. @ Május 1-én, a televízió születésének tizedik évfordu­lóján, a műsor udvarias gesz­tussal a tv-nézőket köszön­tötte. Mert a tv-néző az adásr sál egyidős: mint tv-néző,- életkorától függetlenül, ma­ximum tízéves. Szellemes, könnyeden csevegő összekötő szöveg idézte a tíz esztendő jelentős eseményeit, megszó­laltak olyan személyiségek, akiket a képernyőről ismert meg az ország apraja-nagyja, és természetesen, megeleve­nedett néhány, az elmúlt év­tized legemlékezetesebb si­kereiből is. Külön dicséretet érdemel a finom önirónia. Es ha rosszmájúak altarunk len­ni, akkor is csak egy' kérdé­sünk lehet: hogy lehet, hogy a Táncdalfesztivál kimaradt? XJgy megszoktuk már, hogy majdnem minden műsorban szó esik róla... ® Tegnap este, záróakkord­ként egy nagyszerű japán revüt láthatott a közönség. Ha hinni lehet a bemondónak — .s miért ne lehetne hinni? —, a világ e legnagyobb rcvüegyültesének, a „Kincsesbánya” együttesnek (ja­pán nevének magyar fordítása ez), több mint négyszáz tagja van — közülük nvolcvanegyné- hányan jöttek el Párizsba, ahol a tv-kamerák megörökítették a produkciót. A csak fiatal lá­nyokból álló együttes tagjai egy­formán jól táncolták az angol, a francia, a dél-ameriltai jellegű koreográfiákat, s emellett bemu­tatták a hagyományos japán tánc néhány, európaiak számára ter­vezett érdekességét is. Ez a re­vücsapat azonban nemcsak tán­col, hanem énekel is, méghozzá kitünően. Olyan ragyogóan szólaltatták meg a különböző nemzetek jellegzetes dalait, tán­colták táncait, hogy ez már-már saját egyéniségük rovására ment. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a kitűnő japán együttes nem nyújtott volna záróakkordként élvezetes szóra­kozást a tv nézőinek. Cs. I. Sherlock Holmes és társai NŐI HABSELYEM NADRÁGOK 19 FT -TOL * a Lottó Jki'uhú&httn Rákóczi úl 36. Nyitva szombaton is 9-től 9-ig — Azonnal .jöjjön, doktor úr!, a férjemen is kitört a „ta­vaszi bezsongás”. Rossz idő, közepes program Cannes-ban A fesztivál gépezete teljes üzemben van. A napi két versenyfilm és a hivatalos program mellett zajló „kriti­kusok , hete” vetítésein kívül naponta átlagosan egy tucat filmet kínál megnézésre a Marché du Film, a Filmvá­sár. Az időjárás pedig azok­nak kedvez, akik a tenger vize és a part lágy fövenye helyett a vetítők foteljeit ré­szesítik előnyben. Olyan hű­vös, borús az idő (tegnap ‘délelőtt esett is), amilyent a moziigazgatók imádkoznak maguknak egy tavaszi vasár­napra. Az eddig bemutatott nyolc versenyfiim közül alighanem a jugoszláv Talállcoztam bol­dog cigányokkal is viszi el a népszerűség pálmáját; bizo­nyos mértékig joggal. Alelc- ssander Petrovics, a film rendezője kitűnően érti a hatáskeltés minden fortélyát, ■ remekül mozgatja a kamerát, - nagyszerűen vezeti a színé­szeket, van érzéke a szüiha- tások iránt, jó ritmusban komponálja meg a romanti­kus elemekből formált me­sét. Nem lépi át a jó ízlés határát, egy pillanatig sem akar félrevezetni olyan . irányba, mintha mondaniva­lójának társadalmi érdeket is akarna adni. Legrosszabbnak — ponto­sabban az eddigi program egyetlen valóban rossz film­jének — a dán Vörös köpeny bizonyult. Történelmi legen­da: színes, szélesvásznú és rendkívül ostoba megvalósí­tásban. Némi csalódást kel­tett a cseh film, a Hotel ide­geneknek is, amely a cseh „új hullám” bizonyos voná­sait, elsősorban a kafkai rá­hatást magán viseli, de gyengébb megvalósításban, mint eddig ismert társai. Az angol színalt képvisele­tében bemutatott Ulysses cí­mű film kevéssé sikerült, de a fesztiválvezetőség bak­lövése — megeonzúrázták a film feliratait — olyan bot­rányt váltott ki, amely érté­kénél nagyobb beszédtémává tette Joseph Strick filmjét. Őszinte Líraiságával és szín- kultúrájával nyerte el sokait rokonszenvét a svéd Elvira Madigan, Bo Widerberg új filmje. És a filmek mellett persze a fesztivál tartozéka, a sztárparádé is, amely első­sorban a fotósokat és a fesz­tiválpalota előtt ácsorgó tö­megeket vonzza. A szerény indulás után néhány „nagy szám” jelent­kezett a közeli napokra, a lista élén a most érkező Elizabeth Taylor—Richard Burton házaspárral. Végezetül még egyszer ma- gunltról szólva: a sajtó Véle­mények, az elhangzott ma­gánbeszélgetések szerint egy­aránt nyugodtan elmondhat­juk, hogy a Tízezer nap si­kert aratott. Rokonszenvvel és elismeréssel fogadta szin­te a teljes francia kritika, dicsérőleg emlékezett meg róla jó néhány olasz lap, va­lamint a napi hír-ügynöksé­gek tudósításai. A Cinéma 67 című francia folyóirat, több más lap és tv munka­társai keresték meg Kosa Fe­rencet és Sára Sándort (és a tévék természetesen Bürös Gyöngyit), hogy interjút ké­szítsenek velük. Küldöttségünk tagjai egyébként a zsúfolt prog­ramtól fáradtan, de nyilván a siker megnyugtató érzésé­vel holnap térnek vissza Budapestre. Bán Róbert M a délelőtt összeült a Ma» gyár Tudományos Aka­démia 127. közgyűlése. Az elnökségi beszámoló után már ma délután — s holnap is — sor kerül az osztályve­zetőségek referátumaira. Nem kevés eredményről ad­hatnak számot ezek a be­számolók a tudomány szin­te valamennyi ágában. Je­lentős a társadalomtudo­mányok fejlődése. A társa­dalmi tudat kérdéseivel egy­aránt foglalkoznak irodal­márok, szociológusok, törté­nészek. Értékes eredményeket mondhatnak magukénak a filozófusok, akik a mai pol­gári filozófia és ideológia el­leni küzdelemben értek el nemzetközi színvonalú ered­ményeket. A polgári ideoló­gia bírálata során felmerült problémákat illetően, külö­nösen a manapság annyit emlegetett elidegenedés kér­désében a marxista megol­dást igyekeztek megfogal­mazni. A történettudomány­ban is jelentősen megélén­kült a vitaszellem. Tartal­mas viták bontakoztak tó nemzeti múltunk értelmezé­se körül. A legszélesebb kö­rű vita — amely a közel­múltban elhunyt kitűnő tu­dós, Molnár Erik tanul- mánysorozatához kapcsoló- lódott — az osztályküzdel­mek és függetlenségi harcok viszonyával, a társadalmi haladás és a nemzeti ön- rendelkezés összefüggéseinek megvilágításával foglalko­zott. E viták a történetírá­sunkban és szemléletünkben megbúvó nacionalista ma­radványok elleni harchoz kapcsolódtak. Figyelmet ér­demel, hogy a nacionalizmus maradványainak kiküszöbö­lésére irányuló eszmei-tudo­mányos törekvések nálunk éppen olyan időszakban bon­takoztak ki, amikor egyik­másik: szocialista ország tör­ténetírásában ellentétes elő­jelű tendenciák bukkantak feL Nem fölösleges szót ejteni arról sem, hogy a társadal­mi tudat kérdéseivel szoro­san összefüggő neveléstudo­mányi problémák mintha háttérbe szorulnának az Akadémián. Nyilván ez ösz- szefüggésben van a pedagó­gia, a neveléstudomány ál­talános helyzetével, amely viszonylag elmaradottabb ál­lapotot mutat, mint a társa­dalomtudományok más te­rülete. Ez azonban még job­ban indokolná, hogy a ma­gyar tudományos kutatás fellegvárában többet foglal­kozzanak a nevelés kérdé­seivel. 127. MÁJUS 2, KEDD KOSSUTH: 15.00: Hírek. — 15.10: Kérdez­zen! . .. Üzemi postánkból. — 15.15: A leopárd. X. — 15.35: Ka- balevszkij: Gordonka-zongora­szonáta. — 16.02: Gazdasági új­ságíróké a szó. — 16.07: Operett- dalok. — 16.24: Rádiőiskola. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe! — 17.00: Hírek. — 17.15: Melis György-hangverseny. — 17.48: üzemi pszichológia. Riport. — 18.03: Broniszlav Iiubermann he­gedül. — 18.29: Könnyűzenei hír­adó. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: A Szabó család. — 20.00: Híres prímások muzsikálnak. — 20.25: Ismeri-e? Könnyűzenei rejtvény műsor. — 20.55: Hírek. — 21.00: Életem, emlékeim... A mikrofon előtt Molnár Antal ze­netudós. — 22.00: Hírek. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Éjszakai Rá­diószínház. Wolfgang W'eyrauch hangjátéka: Haláltánc. — 23.37: Operettrészletek. — Közben: 24.00: Hírek. PETŐFI: 15.00: Tánczene. — 15.45: Két Liszt-rapszódia. — 16.00: Hírek. — 16.05: Népdalok. — 16.20: Vi­lágirodalmi mozaik. — 16.35: Lortzing operáiból. — 16.55: A sportriporter jelentkezik... ■— 17.00: Csúcsforgalom. Riportmű­sor. — 18.00: Hírek. — 18.10: Jan- csó Adrienn*, énekel. Bige József furulyázik. — 18.26: Kozmosz. — 18.51: MÁV szimfonikusok hang­versenye. — 19.51: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Esti Króni­ka II. — 20.30: Pillantás a mai világirodalomra. Részeg a bozót­ban. Amos Tutuola nigériai író regénye rádióra alkalmazva. — 21.30: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. — 21.50: Nem­zetközi állóeszközgazdálkodási szimpózium — 1967. — 22.00: Sosztakovics: IV. vonósnégyes. 22.25: Ritmus és melódia. — 23.00: Hírek. URH: 18.00: Hírek. — 18.05: Hangle­mezparádé. — 19.00: Tardos Béla szerzői estje. — 19.54: Jazz. — 20.09: Bartók művészi pályája. — 20.39: Közvetítés a Francia Rádió Filharmonikus Zenekarának hangversenyéről. — 21.35: Haydn: C-dúr trió. —*21.55: Otel­ló. Részletek. — 22.37: Farkas Fe­renc—Dsida Jenő: Lírikus kantá­ta. — 23.00: Hírek. MÁJUS 3, SZERDA KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—7.57: Reg­geli zenés műsor. — Közben: 4.45: Falurádió. — 5-00: Hírek. — 5.30: Reggeli Krónika. — 6.00: Hí­rek. — Kb. 6.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika II. — Kb. 7.30: Üj könyvek. — 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.22: Há­rom variáció zongorára, — 8.551 Orvosi tanácsok a mozgásról és a testtartásról. — 9.00: Magyar nó­ták. — 9.34: Kozmosz. — 10.00: Hírek. — 10.10: Zenekari muzsi­ka. — 11.00: Iskolarádió. — 11.30: A Szabó család. — 12.00: Hírek. 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 13.18: Don Pasquale. Részletek. — 14.07: A tanító. — Dczséry László műsora. — 14.37: Népdalfeldolgozások. PETŐFI: 4.26—7.57: Azonos a Kossuth rá­dió műsorával. — Közben: 6.20: Torna. — 10.00: Szovjet kórus­művek. — 10.10: Amerikai komé­dia. Zenés játék. — 12.00: Zene­kari muzsika. — 12.47: Gazda­szemmel a nagyvilág mezőgaz­daságáról. — 13.02: Könnyűzenei híradó. — 13.32: Iskolarádió. — 13.47: Vízállásjelentés. — Kettő­től hatig . .. Zenés délután. — 14.00: Hírek. — 14.05: Időjárásje­lentés. — 14.08: Mai témák, mai dalok. — 14.18: Régi magyar da­lok. — 14.30: Orvosi tanácsok a mozgásról és a testtartásról.' — 14.35: Kazal László énekel. — 14.55: Fiatalokról fiataloknak. SZÍNHÁZAK KEDDI MŰSORA: Operaház: A varázsfuvola (Opera—Balett ciklus, A-sorozat, 9. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Magyar Állami Hang­versenyzenekar (vez.: Németh Gyula; közr.: Ann Schein. Tava­szi-bérlet, 1. előadás, fél 8). — Nemzeti Színház: Czillei és a Hunyadiak (7). — Katona József Színház: A csörgősipka (7). — Madách Színház: A mi kis váro­sunk (7). — Madách Színház Ka­maraszínháza: A bolond lány (7). — Vígszínház: Cyrano de Ber­gerac (Komb, bérlet, 1. sorozat, 7. előadás, 7). — Thália Színház: Tóték (7). — József Attila Szín­ház: A kaktusz virága (Orvos E- bérlet, 6. előadás, 7). — Főváro­si Operettszínház: Egy éj Velen­cében (B-bérlet, 4. előadás, 7). — Bartók Színház a Fővárosi Ope­rettszínházban: Én, Varga Kata­lin (3). — Irodalmi Színpad: Az oroszlán torka; Statisztika (E- bérlet, 5. előadás, 7). — Egye­temi Színpad: Pécsi Balett ven­dégjátéka (5 és 8). — Állami Bábszínház: Angyal szállt le Ba­bilonba (felnőtt el., fél 8). — Kamaraterem: Elzbieta Steíans- ka-Lukovirz csembalóestje (Egye­temi-bérlet. Fél 8).

Next

/
Thumbnails
Contents