Esti Hírlap, 1967. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1967-05-03 / 102. szám
Megkezdődött a szakszervezetek kongresszusa Ma az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját a szakszervezetek XXI. kongreszszusa. A teremben a budapesti és vidéki gyárak, bányák, üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviseletében több mint 600 szavazati jogú küldött és mintegy 500 vendég foglalt helyet Csaknem ötven országból érkeztek hazánkba delegációk. Jelen vannak öt nemzetközi szervezet — a Szakszervezeti Világszövetség, az össz-afrikai Szakszervezeti Szövetség, a Latin-amerikai Egységkongresszus, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet küldöttei. Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökének javaslatára a küldöttek egyhangúlag megválasztották a kongresszus elnökségét. Részt vett a tanácskozáson, és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, és Biszku Béla, a központi bizottság titkára, a politikai bizottság tagjai, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, az egyes szakmai szakszervezetek számos vezetője, a szocialista brigádok több tagja. Az elnöki megnyitó után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára terjesztette be a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját, mondást vél az egyszemélyi felelős vezetés és az üzemi demokrácia erősítése között. A gazdasági vezetők megnövekedett döntési jogköre új helyzetet teremt, de a gazdasági vezetőknek meg kell érteniük, hogy a vállalat tevékenysége nem lehet eredményes, ha nem támaszkodnak a dolgozókra. A reform szükségessé teszi, hogy a dolgozók a jövőben nagyobb áttekintést kapjanak a vállalat tevékenységéről, s az üzemi demokratizmus révén részt vegyenek a gazdasági vezetésben. Hangsúlyozta: a dolgozók megnövekedett felelőssége azt is jelenti, hogy élniük kell az üzemi demokrácia lehetőségeivel. A gazdasági vezető akkor jár el helyesen, ha a döntés előtt kéri a dolgozók véleményét. Amilyen mértékben egy-egy üzem kollektívája megismeri a feladatokat, s a vezetés kéri a véleményeket, a dolgozók oly mértékben éreznek felelősséget a vállalat tevékenységéért. Az egyszemélyi felelős vezetés és az üzemi demokrácia növelése tehát kiegészíti és feltételezi egymást. Változatlanul nagy jelentősége van a szocialista munkaversenynek. A vállalati önállóságnak érvényesülnie kell a verseny irányításában és értékelésében is. Ezután Gáspár Sándor rátért a szakszervezetek feladatainak tárgyalására az életszínvonal, az élet- és munkakörülmények javításában és az érdekvédelmi tevékenység fejlesztésében. (A referátum lapzártakor tart.) Gáspár Sándor beszéde Gáspár Sándor bevezetőben beszélt a kongresszus összehívását megelőző szakszervezeti választásokról. A választások során mintegy hárommillió szakszervezeti tag ötszázezer tisztségviselőt választott meg, s több mint egymillió szervezett munkás mondta el véleményét Bebizonyosodott: a múlt négy esztendőben megnőtt a szakszervezetek szervezeti ereje, növekedett politikai tömegbefolyásuk. A választási tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a magyar szakszervezetek XX. kongresszusának határozatai realizálódtak abban a nagy társadalmi átalakulásban, amely hazánkban a múlt négy évben végbement A SZOT főtitkára ismertette a beszámolási időszak politikai, gazdasági eredményeit, majd a társadalom osztályszerkezetében végbement változásokról beszélt Szólott a harmadik ötéves terv céljairól, előirányzatairól, s elmondta, hogy a legfontosabb feladat most az, hogy magasabb színvonalú és következetes munkával fejlesszük társadalmi rendünket, lépjünk fel még határozottabban az ellen, ami viszszahúz. A referátum behatóan elemezte a szakszervezetek feladatait a gazdaságirányítási rendszer reformjának megvalósításában. A szakszervezetek részt vettek a gazdaságirányítási rendszer reformjának kidolgozásában, s egyetértenek annak céljával. Az alapelvek széles körben ismertté váltak, a részletek kidolgozásán azonban még munkálkodnak; nem mindenki előtt világos minden összefüggés, s ezért akadnak még félreértések. A beszéd további részében az előadó áttekintést nyújtott a reform céljairól, legfőbb vonásairól, s rámutatott, hogy a gazdasági reform azt is jelenti, hogy a dolgozók nagyobb beleszólási jogot kapnak az üzem életébe, élet- és munkakörülményeik alakításába, a feladatok kidolgozásába, megvalósításába és ellenőrzésébe. Gáspár Sándor ezután arról a helytelen szemléletről szólt, amely ellent Blaha Béla üdvözli a kongresszus küldötteit. (Bozsán felv.) Ma délelőtt: magyar—osztrák tárgyalások Dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár ma reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét A koszorúzási ünnepségen jelen voltak a kancellár kíséretében levő személyiségek, magyar részről Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Péter János külügyminiszter, Rosta István, a KKI elnöke, Bartos István, a Fővárosi Tanács vbelnökhelyettese, Pesti Endre vezérőrnagy, a Budapesti Helyőrség parancsnoka, valamint a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium vezető munkatársai. A kora délelőtti órákban az Országház épületében megkezdődtek az osztrák—magyar tárgyalások. Az osztrák küldöttséget Josef Klaus, a magyar delegációt Fock Jenő vezeti. Részt vesz a tanácskozáson dr. Lujo Toncic-Lorini osztrák és Péter János magyar külügyminiszter. (Bozsán felv.) TORREY CANYON: A kapitány a felelős! Monrovia, május 3. A libériai kormány tegnap nyilvánosságra hozta azt a jelentést, amelyet egy háromtagú vizsgáló bizottság állított össze a Torrey Canyon tankhajó zátonyra futásának okairól. A jelentés megállapítja, hogy a szerencsétlenségért egyedül a hajó olasz kapitánya, Pastrengo Rugiati felelős, és javasolja, hogy a kapitánytól vonják be a hajózási jogosítványt. Mint emlékezetes, a libériai zászló alatt futó hajó, amely a Bermudákon bejegyzett Barracuda társaság tulajdonában volt, és egy amerikai olajtársaság (az Union Oil Company of California) számára szállított olajat, március 18-án futott zátonyra a „világ végén”, Anglia legdélnyugatibb csücskénél. A hajóból kiömlő olaj előbb Anglia, majd Franciaország partjait szennyezte be, és nagy pusztítást vitt végbe a tenger élővilágában is. Becslések szerint több évre van szükség, hogy a katasztrófa nyomait eltüntessék. ATHÉN: Polgármesterek eltávolítása Koliasz, a görög katonai puccskormány feje, tegnap esti sajtóértekezletén hosszasabban foglalkozott az EDA feloszlatásának indoklásával. A legnagyobb és legszámottevőbb görög politikai pártok közé tartozó EDA (Egységes Demokratikus Baloldali Párt) feloszlatását azzal indokolta, hogy ez a párt „erőszakosan akarta letörni Görögországban az uralkodó rendet”. Mint magyarázatából kiderült, Koliasz bizonyítékok hiányában arra a feltevésre alapította állítását,, hogy az EDA tervében szerepelt „Görögország eltávolítása a Nyugattól”. Koliasz a továbbiakban azt hangoztatta, hogy kormánya baráti együttműködésre törekszik minden országgal, „ha nincs is hasonló társadalmi rendszere”, mint Görögországnak. Az AP hírügynökség a görög kormánykörökre hivatkozva megjegyzi, hogy a katonai diktatúra nem szándékszik a jelenleg érvényben levő nemzetközi kereskedelmi egyezményeket felmondani. Az AFP jelentése szerint a katonai junta megfosztotta tisztségétől Pireusz és más három, Athén körzetébe tartozó város polgármesterét, azon a címen, hogy — noha a Centrum Unió tagjai — „kommunista szavazatokkal” kerültek hivatalba. LASSAN JÖN A HIDEG LEVEGŐ: nem kell nagyobb lehűléstől tartani Az átmeneti melegedés után, amely kellemessé tette kétnapos ünnepünket, ismét északnyugat, észak felől hidegebb légtömegek érkeztek Nyugat-Európa partvidéke fölé. Ezek már tegnap elárasztották Franciaországot, Nyugat-Németországot, Csehszlovákia jórészét, s még a koradélutáni órákban sem engedték 8—9 foknál magasabbra felmelegíteni a levegőt. Mára virradóra pedig a Brit-szigeteken, s Franciaország csaknem felén oly hideg levegő került uralomra, hogy a hajnali órákban a hőmérséklet már mínusz 1, mínusz 3 fok alá süllyedt. Hasonló volt a helyzet Észak-Európában is, főként Svédországban, Finnországban és Dániában. Svédországból és Finnországból mínusz 4,mínusz 11 fokos fagyokat jelentettek. A Szovjetunió északi felében pedig még nagyobb arányú volt a lehűlés. Nálunk is hűvös volt az időjárás, 3—8 fokig süllyedt a levegő hőmérséklete. Szerencsére, a tőlünk északnyugaton időző hideg légtömegek mozgása meglassult, kisebb sebességgel érkezik felénk. Ha számíthatunk is bizonyos fokú befolyására, nagyobb lehűléstől nem kell már tartanunk. Időnként megnövekvő felhőzet, az éjszakai és délelőtti órákban szórványos, futó esőkkel, délután és este többfelé záporesővel, zivatarral. Mérsékelt, időnként megerősödő, változó irányú szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 19 fok volt.