Esti Hírlap, 1967. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-01 / 153. szám

Professzorok ingujjban Világhírű szovjet tudós vendégeink a Műszaki Egyetemen A vendégkönyvben meleg hangú sorok és három világ­szerte ismert név őrzi a lá­togatás emlékét: Al. V. Rei­dig akadémikus, a Szovjet­unió Tudományos Akadé­miájának elnöke, a tudóskül­döttség vezetője, N. G. Ba­szott és N. M. Zsavoronkov akadémikusok a Műszaki Egyetemre látogattak. Kiváncsi akadémikusok A műszaki tudományok Duna-parti fellegvárába ér­kező vendégeket dr. Csáki Frigyes rektor köszöntötte. S ahogy az üdvözlés orosz nyelven elhangzott, oldotta, közvetlenné vált a hangulat. A szovjet tudósok érdeklő­dése sok mindenre kiterjedt. A rendkívül energikus, friss mozgású, markáns arcú Kel­­dis akadémikus arról kért tájékoztatást, hogy a buda­pesti egyetemen folyó okta­tásban és kutatásban hogyan érvényesül az elmélet és a gyakorlat egysége, hogyan tartanak lépést a technika új vívmányaival az egyetemi tanárok, mennyire ismerik és segítik az iparban születő eredményeket, s milyen módja van annak, hogy az ujjal megismertessék a túl­növő szakem­berientsed­eket. t­s. Dr. Erdei László profesz­­szor mutatja be az egyetem — és az ország — egyik büszkeségét, a derivatográ­­fot, amely Paulik Ferenccel és Paulik Jenővel hármuk találmánya. A kis szobában talpalatnyi hely sem marad, mindenki látni akarja, ho­gyan működik a lipcsei és a hazai nagydíjas, világszaba­dalmazott gép. A tudomá­nyos munkatársak még azt is elmondják, hogy a készülék­ből — amely a hő hatására az anyagok szerkezetében végbemenő változásokat jel­zi, s ezzel a kutatásban és az iparban rendkívül jelen­tős szerepe van —, mintegy 150 már a Szovjetunióban is működik. A beszélgetés köz­ben elhangzott kérdésekre dr. Csáki professzor válasza s ez a rövid bemutató a fe­lelet: az egyetemi kutatás és az ipar kapcsolatának jó pél­dája. Az eddig hallgatag Zsavoronkov akadémikus, a kémiai technológia kutatója, belemelegszik a beszélgetés­be, nem is indul tovább, ezt a tanszéket akarja közelebb­ről megismerni. A tudománynak nincs­ szüksége protokollra. A hír­adástechnikai tanszéken — dr. Barta István tanszékve­zető professzor a vendéglá­tó — már lekerülnek a za­kók. Barátok beszélgetnek barátokkal, akiket nem az ismeretség ideje, hanem a közös szenvedély visz közel egymáshoz. Színes televízió Tolmácsra itt sincs szük­ség: a házigazdák angolul és oroszul ismertetik a színes televízió kísérleteit, amelyek végéhez' ~közelednése'at egée-i­temen. Egyszerre négyr1 kép~ ernyőn jelenik­ meg:vá' ifta, gyáros díszítésű csikóbőrös kulacs, s amikor másik kép­re kapcsolja valaki, egyhan­gúlag nevetve kérik vissza a kedves itókaképet, amelyen kellemesebb a színek minő­ségét vizsgálni. Az amerikai, angol és francia készülékek mellett ott áll négy év kí­sérleteinek eredménye: a magyar is. Aztán más mű­szereket nézegetnek, a be­szélgetést avatatlan már nem is érti, de a hangból megér­zi: világhírű szovjet akadé­mikus és fiatal magyar ku­tató most azonos birodalom­ban mozog. Az újért és a mind újabbért folyó küzde­lem birodalmában ... 99Szelíd állat... ” Az aerodinamikai tan­szék kísérleti termében ijesztő méretek, a ventillá­­tormodellek, kísérleti eszkö­zök mellett eltörpül az em­ber. A tudós otthonosan mo­zog mellettük, ismeri erejü­ket, keze alatt „szelíd állat a gép”. Dr. Grúber József professzor németül tájékoz­tat a tanszék kísérleteiről. Keldis akadémikus sok min­den iránt érdeklődik, hisz egyik birodalma a modern aerodinamika. Látogatásuk végén Keldis akadémikus tapasztalatait így foglalta össze: — Nagyon tetszett, hogy az egyetem laboratóriumaiban kutatócsoportokat fejlesztet­tek. Eredményeik bizonyít­ják, hogy konkrét kapcsolat­ban állanak a gyakorlati élettel. Az oktatómunkában kitűnő elvet valósítanak meg: az ipar szerkezetének gyors változásait figyelem­be véve a szakembernevelés­ben a biztos, erős alapot nyújtó általános képzésre he­lyezik a hangsúlyt. További sikereket ebben a nagy és nehéz munkában! Bársony Éva Nagy kapacitású laserek A látogatás legnehezebb percei: kiválasztani néhá­nyat az egyetem számos tu­dományos műhelye közül, hogy a vendégek közvetlenül is lássák a munkát. A ven­dégek programja szoros: ■ délután újabb látogatásra­­ “Kellett­­ menniük, ma­jd az Akadémián várta őket a­­ hallgatóság: Basson akadé­mikus előadást tartott a nagy kapacitású laserekről. (A la­serek és maserek kutatója meghökkenti az embert. Nyú­lánk, izmos termetével, ma­gas, boltozatos homloka alatt majdnem gondtalanul vidám tekintetével, megkapóan fiús mosolyával olyan fiatal, hogy szinte hihetetlennek tűnik: már három éve tulajdonosa a Nobel-díjnak.) Végül sikerül a választás. Az általános kémiai tanszé­ken angolra vált a beszélget KOSSUTH · Július 1. — szombat 15.00: Hírek. — 15.15: Tánczene. — 16.00: Hétvége... — Közben: 17.00: Hírek. — 17.05: A Hétvége című műsor folytatása. — 17.38: A Magyar Rádió és Tv szimfoni­kus zenekarának új felvételeiből.. — 18.00: Hangképek, tudósítások a KISZ VH. kongresszusáról. — 18.30: Népdalcsokor. — 19.00: Esti Krónika. — 19.21: Hangle­mez­eK. — 19.25: Nicolai Gedda énekel. — 19.44: A nagy család. Kosztolányi Dezső elbeszélésének rádióváltozata. — 20.00: Mi, fia­talok. A politikai sanzon-pályá­zat döntőjének közvetítése a Vígszínházból. — Közben: Kb. 20.55: Bájoló. Szerelmes versek. — Kb. 21.05: Hírek. — Kb. 22.00: Hírek. — Kb. 22.15: Sporthírek. — Kb. 22.20: Táncoljunk! — Köz­ben: 24.00: Hírek. PETŐFI 15.07: Új lemezeinkből. A ró­zsalovag. Részletek Richard Strauss operájából. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Zenekari muzsika. — 17.10: Traianus Duna-hídja. — 17.30: Frasquita. Részletek Lehár —Harsány! operettjéből. — 18.00: Hírek. — 18.12: Fiatal Képzőmű­vészek Stúdiója. Riport. — 18.27: Hangverseny a stúdióban. — 19.07: A kérintőtől a sirtakl­ ig. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika IL kiadás. -20.21: Ez nálatok nincs! A Ma­gyar Rádió és a Novi Sad-i Rá­dió vámmentes vidám műsora. — 21.48: Leopold Stokowski hangversenye. — 22.56: Ügetőver­seny-eredmények. — 23.00: Hí­rek. Július 2. — vasárnap KOSSUTH 6.00: Hírek. — 6.10—7.30: Kelle­mes vasárnapot! — Közben: 6.25: Hirdetőoszlop. — 6.35: Kö­szöntjük a táborba indulókat. — Közben: 6.50: Műsorismertetés. — 7.30: Falusi életképek. — 8.00: Hírek. — 8.10: Budapesti beszél­getés Leopold Stokowskival. — Riport. — 9.00: Édes anyanyel­vünk. — 9.05: Legény élet. Rádió­játék. — 9.51: Vasárnap délelőtt... a Magyar Rádió Magazinja. — 11.25: A Magyar Rádió és Tv szimfonius zenekarának hang­versenye. — Közben: Kb. 12.00: Hírek. — Kb. 12.10: Egy korty tenger. — Kb. 12.50: Jó ebédhez szól a nóta ... — 13.30: Rádió­lexikon. — 14.00: Weimari Zenei Magazin, I. rész. — 15.00: Hírek. — 15.05: Időjárás jelentés. — 15.08: Marica grófnő. Részletek az operettből. — 16.34: Lemezek közt válogatva ... — 16.58: Hall­gatóink figyelmébe! — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Made in Hungary — tánczene, könnyűzene, jazz. — 17.35: Világhírű szovjet elő­adóművészek. — 18.20: Nótacso­kor. — 19.00: Ik­rek. — 19.10: A tél fiai. — Jankovich Ferenc re­génye rádióra alkalmazva. — 20.19: Ritmikus percek. — 21.04: A vígopera remekei. I. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló. — 22.00: Hírek. — 22.10: Sporthírek, totó­­eredmények. — 22.15: Randevú. — 23.00: Két Bach-kantáta. — 24.00: Hírek. — 0.10: Könnyűzene. PETŐFI: 7.30: A református egyház fél­órája. — 3.00: Színes népi muzsi­ka. — 8.40: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 8.55: Operakalauz. — 9.55: Kisfa­ludy Károly. — to.ll: Mit hal­lunk a jövő héten? — 10.42: Goethe megzenésített versei. — 13.03: Vasárnapi koktél. — 13.00: Mesekönyvből jöttünk. — 13.47: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.03: Táskarádió. — 15.07: Mes­terek — mesterművek. — 15.27: Leopold Stokowski vezényel. — 16.10: Az első magyar egyetem. — Dr. Kolta János kandidátus előadása. — 16.30: Verbunkosok, népdalok. — 17.05: Magyar tá­jak. — 17.35: Magyar művészek operetthangversenye. — 18.20: Az idei évad. Illés Jenő jegyzete a Thália Színházról. — 18.30: André Cluytensre emlékezünk. — 19.50: Jó estét, gyerekeit! — 20.00: Hírek. — 20.10: Operarész­letek. — 21.00: Bozót. Taar Fe­renc rádiójátéka. — 22.00: Jazz. — 22.14: Két vonósnégyes. — 22.57: Galoppverseny-eredmé­ nyek. — 23.00: Hírek, a televízió műsora Július 1. — szombat 15.43: A Tv Filmmúzeuma. Vi­haros alkonyat. Magyarul beszé­lő szovjet film. — 17.15: A Ma­gyar Hirdető műsora. — 17.25: Hírek. — 17.30: Delta. Tudomá­nyos híradó. — 18.05: Közvetítés a KISZ VII. kongresszuséról, fel­vételről. — 18.45: A Tv jelenti. Aktuális riportműsor. — 19.30: Cicavízió... — 19.40: Tv-híradó. — 20.00: Mi, fiatalok. A politikai sanzon-pályázat döntőjének köz­vetítése a Vígszínházból. — A szünetben: Kb. 20:55: Francesca da Rimini táncol. Szovjet balett­­film. — 22.00: Ketten. Tv-film. 1. Útikaland. 2. Évforduló. — 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás: a televízió műsora Július 2. — vasárnap 9.38: Leningrád-sorozat: Lenin­grád elővárosa. Az Intervízió műsora. — 10.10: Négyszög és háromszög. Csehszlovák rajz­film. 10.20: Művészinasok a Dunakanyarban. Helyszíni köz­vetítés. — 11.10: Ifjúsági kisül­­mek. 3. Barátok a gyufán (cseh­szlovák bábfilm). 2. Teddy mac­kó (NDK-bábfilm). — 11.35: A Magyar Hirdető műsora. — 15.38: A Magyar Hirdető műsora. — 15.50: Nyári mezőgazdasági szakfil­msorozat. A mindszenti Tiszavirág Tsz zöldségkertészete. — 16.15: Mesél a postakört. Kis­fáim. — 16.30: Belle és Sébastien. Magyarul beszélő francia filmso­rozat. 7. Út a nagy szakadék fe­lé. — 16.55: Mágnessé? IH. — 17.25: Százéves a Magyar Posta. Jubileumi hangverseny az Erkel Színházból, felvételről. — 18.45: Show-hivatal. A könnyűműfaj rivaldája. — 19.35: Esti mese. — 19.50: Sporthírek. — 20.00: Tv­híradó. — 20.20: Világirodalmi Magazin. — 22.20: Tv-híradó. — 2. kiadás. SZÍNHÁZAK SZOMBAT—VASÁRNAPI MŰSORA Operaház sz.: Tannhäuser (H- bérl., 10. el., 7); v.: Faust (Opera -Balett-ciklus, K-soroz., 10. el., 7). — Operaház Erkel Színháza sz. és v.: Marcel Marceau (pan­tomim-estje, fél 8). — Vidám Színpad sz. és v.: Nyugalom, a helyzet változatlan (fél 8). — Kis Színpad sz.: Bolond vasár­nap (fél 8); v.: Két férfi az ágy alatt (7). — Zeneakadémia Kis­terem sz.: Magyar Állami Hang­versenyzenekar (vez.: Sándor Frigyes, közr.: Dénes Vera. „Bachtól Bartókig**, 6. el., fél 8). — Budai Parkszínpad sz. és v.: Maya­­a Fővárosi Operettszínház vendégjátéka, 8); v. de: Olasz operahangverseny (10). — Város­majori Szabadtéri Színpad sz. és A kaktusz virága (a József Attila Színház vendégjátéka, 8). — Csajkovszkij Parkszínpad v.: Gyilkosság az Alhambrában (bűnügyi revü, a Győri Kisfalu­dy Színház vendégjátéka, 8. Rossz idő esetén 3-án, hétfőn.) — Kultéti Gyula Szabadtéri Szín­pad sz. és v.: Egy drága szempár (vidám operettest, 8); v. de.: Bo­hócparádé (10). — Ligeti Sátor­­cirkusz sz. és v.: Humberto Cir­kusz vendégjátéka (fél 4 és fél *). József Attila színház vendégjátéka JÚLIUS 1-TŐL A KAKTUSZ VIRÁGA A VÁROSMAJOR­ SZÍNPADON című nagy sikerű zenés vígjáték A képpé vált gondolat VHPCIPVP BUDAPESTRE ÉRKEZETT é ! ! IVd IC?­O MARCEL M­ARCE­AU A pályaudvaron alig is­mertük meg. Marcel Mar­­csau-ról civil képet talán még sohasem láttunk. A fotóriporterek többnyire színpadi arcát, a hagyomá­nyos bajazzóarcot örökítik meg: liszttel bekent, látszó­lag kifejezéstelen, merev áb­­rázatot, erősen rajzolt sze­met, meredt tekintetet. Po­zsonyból érkezett, világos színű farmernadrágban, ezüstgombos ingben, fekete tányérsapkában. A középkori ritmusok, pojácák, népi mu­lattatók késői rokona — ízig­­vérig modern jelenség. Vi­lágsztár — a sztárok minden hivalkodása nélkül. Kísérő­je, bátyja, aki egyszemély­­be­n menedzsere is. A pálya­udvartól a szállodáig kísér­jük, az autóban nyilatkozik az Esti Hírlapnak. Bipről, Chaplin cset­ló-botló kisem­berért emlékeztető figurájá­ról faggatjuk. Dip 1947-ben a Theatre de Poche színpadán született, minden történt vele. Bip vi­lágszerte ismert ötvenkét országban harmincöt Bip­­történetet mutattam be. Re­pertoáromon a harmincöt Bip-jelenet mellett húsz kü­­lön­böző kisebb történet sze­repel. Tíz filmet forgattam a pantomimről, s a világ minden nagy televíziós állo­mása felvette műsorom egyik részét. Párizsban pantomim­iskolám van. Tanítok, ját­szom és járom a világot. A múlt tíz napban Prágában és Pozsonyban léptem fel. Negyvennégy éves. A szín­padon tizenhattól nyolcvan­­évesig játszik az emberi élet­korról. Iskolát teremtett. Ta­nulni lehet tőle, de utánozni soha. Kellékek és díszletek nélkül eleveníti meg a gon­dolatot. Művészetének lénye­gét így határozza meg: „A gesztus a képpé vált gondo­lat! Minden felesleges gesz­tus az üres szóhoz, a hamis hanghoz vagy zeneietlen szö­veghez hasonlít: a homályos, erőtlen mozdulat olyan, mint a botladozó lépés, vagy a da­dogó szó”. HÉT FŐBŰN Ügyi hírlik, Marceau sikere Prágában és Pozsonyban fer­geteges volt. Előadásának el­ső részében négy rövid jele­netet és a Hét főbűn című kompozíciót mutatja be. A szünet után ismerhetjük meg Bipet, többek között úgy, mint az utcák muzsikusát és úgy, mint katonát. A Bip ön­gyilkos lesz című jelenet kí­sérőzenéje magyar cigány­zene. No, nem a vendégsze­replés kedvéért. Kilenc éve minden alkalommal ez a ze­ne kíséri a történetet. — Megtiszteltetés szá­momra a magyarországi meghívás. Érthetően nagy örömmel jöttem Budapestre, hiszen önök még nem isme­rik az én Riperd­et, ped­ig én az egész világnak meg aka­rom őt mutatni. Bip mindig játszani akar és szeretni, muzsikálni és táncolni, és barátokat szerezni, mert a kicsi, rongyos Bipnek olyan nagy szíve van, hogy belefér az egész világ. Három éve turnézom ezzel a műsorral, egyebek között felléptem a Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban is. Szere­tem a pantomimet, mert nemzetközi nyelv. A világ minden táján és minden né­pével megértetem magam. Marcel Marceau ma, hol­nap és hétfőn este lép fel az Erkel Színházban. Sebes Erzsébet KELLÉK ÉS DÍSZLET NÉLKÜL — Kétévtizedes karrier történetét öt perc alatt lehe­tetlen elmondani — szabad­kozik. — Ez idő alatt annyi Marcel Marceau a pályaudvaron (MTI —Molnár Edit felv.) ­ Új vetélkedősorozat el­ső adását láthattuk szerdán este: a Tizenkét szék műso­rában a szovjet művészettel és történelemmel kapcsola­tos kérdések hangzottak el. A Magyar Televízió gyakorla­tától eltérően, nem egymás­sal mérték össze tudóinkat a versenyzők, a címben is sze­replő tizenkét szék tulajdo­nosai — hanem önmagukkal. A jelentős tétért küzdő ver­senyzőnek módjában volt megállni, vagy tovább ját­szani az egyre növekvő dí­jért, természetesen, dupla vagy semmi alapon. Izgal­mas, érdekes, a közönség fi­gyelmét felajzó versengési forma ez, hiszen a nyeremé­nyért nem személytelen csa­patok küzdenek, hanem egyének, akikkel, ha elnye­rik a nézők rokonszenvét, ugyanúgy együtt izgulhat az egész ország, mint a közel­múltban a Riporter kereste­tik versenyzőivel. Abban, hogy már­ az első forduló hi­bátlanul sikerült, nagy része volt a kitűnő Vitray Tamás­nak, és a nemcsak rokon­szenves, de talpraesett első számú versenyzőnek is.­­ Emlékezetes művészi élménnyel ajándékozott meg bennünket a televízió, ami­kor műsorába iktatta a nagy­­német rendező, Fritz Lang Hollywoodban készült mű­vét, a Tébolyt. A film a tin­cse­lések ellen emel szót, a megvadult, állattá züllött tö­meg gyilkos indulatát ítéli el az erőszak kultuszát hirdető Egyesült Államokban, ahol a „Lynch bíró” és a „Colt she­riff” jelentette hosszú ideig a törvénykezést. Nem kevés művészi bátorságról tesz ta­núságot ez az 1936-ban ké­szült film­ alkotójának, a Németországból emigrált rendezőnek volt élmény­­alapja azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakulhat jám­bor emberekből tébolyult és fanatizált, farkasfal­kán­ál ke­gyetlenebb tömeg. A filmet a közelmúltban elhunyt Spencer Tracyre emlékezve mutatták be: alakítása­­való­ban felejthetetlen. Kár, hogy a film ismétlésére már más­nap délelőtt sor került, még mielőtt a „szájpropaganda” hírét vihette volna... A A Zenélő órák záró­­adása lényegesen jobb volt, mint az előző, vidékről köz­vetített műsorok, de még mindig gyengébb, mint amit a múlt évek során megszok­tunk. Az egyes műsorok ugyanúgy öregszenek, mint az emberek, illetve sokkal gyorsabban: egy bizonyos idő után a legjobb ötlet is elveszti érdekességét, elfá­rad, kimerül. A Zenélő órák szerencsésen túlélte a hason­ló adásokat, hosszú ideig ké­pes volt megújulni minden esztendőben — de ebben az évben, úgy lászik, ezt a nép­szerű műsort is elérte végze­te. Ebben a szezonban már nem látjuk többet, nem hall­juk a bevezető bécsi ha­rangjáték csengő-bongó me­lódiáját — és egy rendkívül fáradt év után kíváncsian várjuk, képes lesz-e a jövő évben megújulni az adó is...? Cs. L Amatőr régészklub A gazdag történelmi múl­tú Vác városban és a kör­nyező községekben számos műkedvelő régész tevékeny­kedik. A szenvedélyes régi­séggyűjtők közül tizenketten most megalakították az ama­tőr régészek klubját. Tervezik, hogy gyűjtemé­nyükből még ebben az évben kiállítást rendeznek. Bemu­tatkozásuk igen látványosnak ígérkezik; értékes leletek, köztük római kori, a honfog­lalás idejéből származó kar­dok, edények, cserépkorsók és egyéb használati tárgyak kerülnek majd a nyilvános­ság elé. (MTI)

Next