Esti Hírlap, 1967. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-02 / 232. szám
Itt a jövő Budapestre készül Város-szociológiai vizsgálatok Tömörebb elrendezés Közvéleménykutatás az új lakónegyedekről A holnap Budapestjét a BUVÁTI rajzasztalain tervezik. S nemcsak építészek, statikusok, gépészmérnökök, hanem közgazdászok, szociológusok, demográfusok, település-földrajzosok, geodéták, statisztikusok, s a közlekedés- és a közművesítés szakemberei is. A Budapesti Városépítési Tervező Intézetnek 700 alkalmazottja van, sok közöttük európai hírű, kiváló szakember. Mivel foglalkoznak jelenleg a BUVÁTI-ban? — kérdeztük Győri Lászlótól, a vállalat igazgatójától. — Ami most talán a legidőszerűbb: a negyedik és az ötödik ötéves tervidőszak lakástelepítéseivel. Azt kellett megállapítanunk, hogy Budapesten hol lehet a leggazdaságosabban lakást építeni. Célunk az egységes városalakítás, egyszersmind a lakások számának maximális növelése volt. Ez bizony komplikált feladat, előkészítése három évbe tellett. Egyebek közt meg kellett oldani a számításba vehető területek gazdasági értékelésének matematikai rendszerét. Hogy hol építsünk tömegesen lakásokat, azt sok tényező befolyásolja: a talajviszonyok, a szükséges bontás aránya, a közművesítés várható költsége, a közlekedés várható megoldása. A gazdaságosság vizsgálatára elektronikus számítógépeket is használtunk. A gazdaságosság azonban csak addig előz meg más tényezőket, míg a városszerkezet egysége megőrizhető, s meg nem gátolja az alapvető feladat teljesítését, atársadalmi igények kielégítését. Az erre vonatkozó városszociológiai vizsgálat négy évvel ezelőtt kezdődött, a város több településén összegyűjtötték az ott lakók véleményét, környezetükről. A szakemberek szerint az ilyen közvéleménykutatások eredménye nagyban befolyásolja majd, hogy a jövőben milyenek legyenek az új városrészek. Eddig három nagyobb települési terület szociológiai vizsgálatából vontak le következtetéseket a tervezéshez, s a páskomligeti 11 ezer lakásos új városrész tervezői már megkísérlik öszszeegyeztetni rendezési tervükben az összegyűjtött megjegyzéseket, kívánságokat a városrendezés elveivel. Tömörebb, városiasabb elrendezést terveznek, aránylag sok zöldterülettel. Az új városrész — népességszáma akkora lesz, mint Ceglédé — most a BUVÁTI egyik legjelentősebb tervezési feladata. A munkát úgy készítik elő, hogy az építkezés már a mostani tervidőszak utolsó éveiben megkezdődhessék. Az építkezés megindítását az határozza meg, hogy a harmadik házgyár mikor kezd termelni. Más tervezési munkákkal is foglalkoznak a BUVÁTI mérnökei. Ők készítik a Víziváros teljes rekonstrukciójának tervét, a Tétényi úti kórház 240 ágyas új pavilonjának dokumentációját, terveznek rendelőintézetet, s az István kórház területére új épületet az Országos Kardiológiai Intézetnek. A László kórháznak 300 ágyas, a Gyáli úti kórháznak 124 ágyas pavilon terveit készítik el. Ugyancsak a BUVÁTI-nak kell majd felülvizsgálni az összes bauxit-beton szerkezetű budapesti épületeket, s egyik részlege a HKI kezelésében levő lakóépületek felújítási tervein dolgozik. Pakots György ////, ////////////////////////////////////. Nem lehet ezt elég korán kezdeni: a legkisebbek is ott szoronganak a magnetofon mellett és hallgatják a legújabb slágereket. (MTI fotó : Patkó felv.) A bika halála Szarvasvadászaton a Hosszúvölgyben ♦ Megszólal a kagylókürt ♦ Puskavégre került a remete vadkan A terepjáró nagyokat zökkenve vág a meredek emelkedőnek. Patakokat, víztócsákat szelünk át, a kerekek messzire fröccsentik a sarat. Vadászatra megyünk. Durfin Jánossal, az öreg nagybörzsönyi „puskás emberrel” és a Zrínyi Vadásztársaság tagjaival ülünk a kocsiban. A Hosszúvölgybe tartunk. Az autó fékez, kiszállunk. Szúrós, száraz fűre lépünk, gombák puffannak cipőnk alatt. Körül a zöldből sárgába, barnáspirosba szédülő őszi erdő. Lassan hamvadnak a színek. Csak a Hoszszúbérc és a Tolmács hegy tetején szikrázik még a fény. Elkésett madarak húznak át a völgyön. Neszezve, lassan készül a csönd. Védtelen kis szél jön valahonnét. Rágyújtunk. Az erdő őszi, fanyar ízével vegyül a füst. A völgyben, tőlünk 150 méternyire, a Börzsöny patak keresgéli útját. Előtte néhány összeszokott vadalmafa borzong. — Ide jár esténként az öreg szarvasbika. Itt iszik, itt legel — mondja a vadász. FELEMELKEDIK A TÁVCSÖVES PUSKA Messziről szaggatott bőgés hallatszik. Figyelünk, várunk. A Hosszúbérc tetejéről mind sűrűbben tör fel a kereső, élethatát harcra hívó szarvasbőgés. Tüzet, szenvedély, varázslatot visz az őszi erdőbe. F'nyújtott hang: a társtalanságban társat kereső hívás. A vadász szájához emeli a nag v, csúcsánál m°»fúrt tengeri kagylót. Válaszol a szarvasnak. A kagyló rejtekjáratjából megtévesztő azonossággal szólal meg a hang. A szarvasbika is azonnal válaszol. Várunk. Végre feltűnik. Emelt fellel szimatol bele a leverőbe. Egész teste megfeszül. Megint felhangzik rekedt éneke. A távcsöves puska lassan keresi az állat legérzékenyebb pontját... Az állat nyújtózva szakad bele a levegőbe. A földre huppan ... ja Mátyás Ferenc, a Zrínyi Vadásztársaság elnöke. — öreg volt már, nagyon „javakorabeli”. A fejdísze nemigen fejlődött volna. Vadászkalandokról, híres történetekről esik szó. Azt is elmondják, hogy a Börzsöny vadállományát hamarosan felfrissítik. Az itteni vulkanikus eredetű talaj — kevés a növényekben a tápláló mész, só — nem kedvez az agancs fejlődésének. Különféle tápsókkal etetik a vadakat, s nemsokára kétszáz szarvasbikát telepítenek ide Somogyból. S akkor remélik, hogy a bronz- és az ezüstérmes agancsok mellé aranyat érő is kerül. A Börzsöny másik nagy vadja a vaddisznó. Évente több százat lelőnek, mert nagy kárt tesznek a mezőgazdaságban. Van olyan vadász, aki ezen a nyáron már húsz vaddisznót is elejtett. A napokban került puskavégre a Börzsöny egyik hírhedt remete vadkanja. A nyolcéves, 240 kilós állatot már többször megsebezték, de csak most sikerült leteríteni. Legkedvesebb vadászélményét kérdezem Durján Jánostól. — Közel vagyok a hetvenhez, de még néhány évvel ezelőtt egy idényben hatvanvalahány vaddisznót is kilőttem. Egyszer egyetlen lövéssel három vadkant terítettem le... És nagyon bizonykodik, hogy ez így igaz. Harangozó Márta TALÁN ARANYÉRMES IS Késő este érkezünk az erdei házba. Borral kínálnak, beszélgetünk. — Sokszor kinéztük, sokszor megcsodáltuk már ezt a 14 agancságú bikát —mond AMÍG TANÁCSKOZTAK Egyetlen szippantásra 27 ezer köbméter levegő JÉGMÁGLYA, VÍZFÜGGÖNY ♦ TÁVHŐMÉRŐ MEKKORA A LOBOGÓ Alaposan megtréfálta az időjárás a Parlament műszaki vezérkarát! Néhány héttel az ülésszak előtt, azt hitték, nem lesz szükség az ülésterem hőmérsékletének mesterséges szabályozására, elvégzik azt a hűs szeptember végi napok. S amikor megkezdődött a törvényalkotó tanácskozás, a kánikulának is beillő meleget rendszabályozni kellett — az eddigi módszerrel, vagyis: a Kossuth térről beszívott meleg levegő elé jégmáglyát raktak. Naponta tíz mázsa jeget használtak el a levegő hűtésére. Az országgyűlés idejében a Parlament hatalmasakat „lélegzett”: óránként 27 ezer köbméter friss, pormentes, tiszta levegő áramlott az aranycsipkés folyosókra, az irodákba, az ülésterembe. Az utcáról beszívott levegő áthaladt a jégmáglyán és az Országház alatt kanyargó több kilométeres csőlabirintuson, s mielőtt „belépett” volna az ülésterembe, vízfüggöny állta útját, amely visszatartotta a nem kívánatos porszemeket Az Országház külső falán elhelyezett jókora hőmérő plusz 28 fokot mutatott — a falakon belül csak 21 fokig emelkedett a higanyoszlop. S ha télen van az ülésszak? Olyankor naponta egy vagon szenet tüzelnek el a Parlament kazánjaiban. Érdemes megemlíteni: Steindl és mérnöktársai olyan kitűnő fűtőberendezéseket terveztek, készítettek, hogy azok — kisebb változtatásokkal — ma is remekül működnek. Egyébként az egész Parlamentben távhőmérő ellenőrzi a belső légtér hőmérsékletét. Lakatosok, villanyszerelők, asztalosok, kárpitosok, kőművesek — 58 műszaki ember — álltak éjjel-nappal készenlétben, dolgoztak az országgyűlési munka sikeréért. — Az ülés megkezdése előtt gondosan megvizsgáltuk a felvonók, a hangosbeszélők, a villamosvezetékek, a jelzőcsengők működését Külön-külön főpróbát tartottunk — mondja Vatai János, a Parlament műszaki osztályának helyettes vezetője. — Biztosítottuk, hogy az ülésteremben meglegyen a világításhoz szükséges 24 kilowatt energia. Ám amikor a tv-sek, a filmesek bekapcsolják az erős fényű lámpákat, még több energiára van szükség, s ilyenkor a terem hőmérséklete megemelkedik egy fokkal. A képviselők Ház-beli közlekedését két nagy teljesítményű, egyenként tízszemélyes felvonó szolgálta. A meghívott vendégek ugyancsak két lifttel mehettek a karzatig. S működött még a gasztronómia felvonója is, amelyben a Gundel szállította a menüket. Az ülésszak véget ért , levonták az Országház csúcsáról, a 70 méteres magasságból a nemzeti lobogót Amíg lengett — az országgyűlés idején — a lent állók sokszor találgatták méretét , pontos nagysága: hossza 5 méter, szélessége 2 méter. Anyaga különleges, erős, sűrű vászon. (b. a.) „Minden kérelemmel ellátott kávéház...“ MA 125 ÉVES A PILVAX ♦ DOMOSZLÓRÓL KÜLDIK A KÖSZÖNTŐT ÉS A GONDOZÓT „Jelentés az Úrs-utczai kávéházról, Pesten”. Pilvax Károly polgár és kávés — így szerepel az anyakönyvekben: „polgár és kávés” — ma 125 éve adta közzé a lapokban .Jelentését”, amely szerint „a Libaschinszky-féle házban levő, élességéről ismeretes és minden kérelemmel ellátott kávéházat átvevén, valódi italokkal, a’ kávéhoz reggelenként friss tejföl vagyon és pontos szolgálattal s tisztasággal törekedem minden óhajtásnak megfelelni. Azon vendég urakat, kik levélbeli ügyeikben czímemet használni akarják, a legfontosabb átvételről biztosítom.” A mai Pilvax kávéjának — ifjú üzletigazgatójának, Thajrzó Sándornak — jelentése pedig így szól: a 125. évfordulón „ünnepségsorozattal emlékezünk: 1500 vendéget hívtunk meg, 1500 vendégnek terítünk.” Persze, nem mind az 1500 vendégnek egyszerre, szépen, egy hónapra elosztva, a történelmi kávéház-étteremben mindennap legyen ünnep. Az 1500 vendég, aki aranymetszésű, finom meghívót kapott, a mai Pilvax 1500, becsben tartott törzsvendége, akik itt tartották esküvőjüket az évek során, vagy akik csak „igazolva” hagynak ki egyegy napot. Három múzeum is tart ebben a hónapban a Pilvaxban kis kiállítást: a Vendéglátóipari Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a herendi gyár házimúzeuma. Herend különben az évfordulóra a régi, 125 évvel ezelőtti mintával új porcelán-étkészletet szállított a Pilvaxnak, ezzel terítenek most, az ünnepi hónapban, gyertyafény mellett. Az étlapon mindennap jó néhány régi, a hajdani Pilvax étlapján szerepelt ételt is főz a szakács. A Domoszlói Állami Gazdaság pedig az évforduló tiszteletére két hold szőlőtermését csak a Pilvaxnak palackozza, szállítja. Kétfajta bort: Köszöntő néven egy rizlinget és Gondűző elnevezéssel egy hárslevelűt Knerék az ünnepi palackokra külön művészi ízléssel egy, régi Pilvaxot ábrázoló metszet vignettáját készítették el. k. gy. Új lignitmező Várpalotán feltárták és bekapcsolták a termelésbe azt a lignitmezőt amely délkeleti irányban helyezkedik el a föld alatt. A geológusok által feltérképezett telep felé három kilométer hosszú vágatrendszert építettek ki és ebben csillepályákat fektettek le. A rajta futó szerelvényeket automatikus jelzőrendszerek irányítják, amelyek tökéletes biztonságot nyújtanak a föld alatti szállításoknál. A bánya rakodó állomásán is modern villamos szerkezetek tartják fenn a rendet. Más részeken szállítószalagok fuvarozzák a lignitet. A 2500 kalóriás, 20 évre elegendő szénkeineset az S. N. bánya egyik aknáján keresztül küldik a felszínre. (MTI) VÄSÄROLJON VASArARON OKTÓBER 2-TŐL 14-IG NŐI ÉS FÉRFI KOZMETIKAI CIKKEKET, HÁZTARTÁSI ÁRUKAT 30-40%-os engedménnyel illatszer-háztartási boltokban! SZEZONVÁSÁR - EGÉSZ MÁS ÁR! Építkeznek Csillebércen A jövő évben megkezdődik a budapesti új szemészeti klinika építése. Ezzel egy időben 600 vagonos hűtőházat emelnek Budaörsön és ugyancsak a 21-es Építőipari Vállalat Csillebércen új központi épületet épít az úttörőtábor számára. Csak a -nál! LEGÚJABB METEOR-TV Ára: 6700 Ft A készülékhez KÜLÖNLEGES SZOLGÁLTatások 1967. október 2. hétfő