Esti Hírlap, 1968. április (13. évfolyam, 78-101. szám)

1968-04-01 / 78. szám

Értékesít, informál, szervez a Magyar Kereskedelmi Kamara Jelentettük már: áprilisban közgyűlést tart a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara. Nemcsak érdekképviseleti szerepe bővül: a külkereskedelmi munkát végző vál­lalatokon kiírni, a termelő, értékesítő és felhasználó vállalatok, gazdasági egységek is tagjai lehetnek. Mi­lyen céllal, milyen elképzelésekkel lépnek a Kereske­delmi Kamara tagjai sorába? Erről intéztünk körkérdést néhány új önkéntes kamarai taghoz. Jeszenszky István, a Ma­ révéi­, mi magunk is részt­­gyar Alumíniumipari Tröszt vehetünk a magyar külke­­vezérigazgat­ó-helyettese, a­reskedelem továbbfejlest­­követte ezeket mondta ü­lésében. (bt) SZÉLES KAPCSOLATOK — Világszerte fontos és mind keresettebb cikk, az alumínium. Ebből követke­zik, hogy a magyar alumí­niumiparnak is mind széle­sebb értékesítési lehetősé­gei vannak a világpiacon. Az újabb és újabb, iparunk számára kedvező külföldi piacok, értékesítési lehető­ségek felkutatásában, úgy gondoljuk, nagy segítsé­günkre lehet a megfelelő szakapparátussal rendelke­ző Magyar Kereskedelmi Kamara. Bíró Károly, a HUNGA­­ROHOTELS (a Hungária Szállodaipari Vállalat) osz­tályvezetője mondja: " Az új mechanizmusban­­ni is önálló exportjoggal rendelkező vállalat lettünk. Ahhoz azonban nincs meg­felelő apparátusunk, hogy mint vállalat, önállóan lép­jünk fel, s kezdeményez­zünk a világ különböző ré­szein. Ehhez várunk segít­séget széles körű kapcsola­tai révén a Magyar Keres­kedelmi Kamarától, ide a világ minden tájáról befut­nak érdeklődések, tudako­zódások. Hogy példát mond­jak: valamelyik ország ke­reskedelmi vállalata esetleg azt kérdezi a Kamarától: van-e lehetőség Magyaror­szágon röntgengépek vásár­lására? A Kamara erre pon­tos információt tud adni, megjelölve a röntgengépeket exportáló magyar vállalat címét, s a külföldre szállít­ható áruk mennyiségét és árát. Meglehet azonban, hogy az illető külföldi or­szágban, továbbfejlesztve a kapcsolatokat, magyar hét megrendezésére is sor ke­rülhet, ahol már mi is sze­repelhetünk. A Kamarától tehát azt várjuk, hogy mi­nél több külföldi partner­rel hozzon össze bennün­ket. PIACKUTATÁS Az Országos Piackutató Intézetben, dr. Markó Já­nos tájékoztat: — Sok összetett vizsgá­latot végzünk. Magyar gyá­raktól, vállalatoktól, intéz­ményektől­ olyan feladato­kat kapunk, amelyekben a belföldi piaci események mellett, a megfelelő külföl­dieket is fel kel tárnunk. Az ilyen jellegű vizsgálódá­sainkban várunk nagy se­gítséget a Magyar Keres­kedelmi­ Kamarától, amely gazdagabb, bőségesebb in­formációk birtokába jut, mint amire mi önállóan ké­pesek lennénk. Reméljük, hogy e kialakuló kapcsolat Biztonságosa­bb háztartási készülékek NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS BUDAPESTEN Nemzetközi bizottság ta­nácskozik Budapesten: 19 ország 260 küldötte tárgyal arról, milyen biztonsági előírások szerint gyártsák a hűtőszekrényeket, a vil­lanybojlereket, a kenyér­pirítókat, a vasalókat, a kapcsolókat. Szó volt egy igen szellemes készülék­ről, amely a pillanat töredék része alatt ki­kapcsolja az áramot, ha az ember zárlatos lámpá­hoz, grillsütőhöz vagy kap­csolóhoz nyúl. Ily módon a készülék megakadályozza, hogy az áramütés balese­tet okozzon. Megvitatták, milyen egységes, egyforma típusú dugós csatlakozókat gyártsanak az egész vilá­gon. Ez nemcsak a keres­kedelemnek lenne jó, de például lehetővé tenné a különféle típusú villanybo­­rotvák használatát minden országban. Megegyeztek a kettős szigetelésben, amely­­lyel elkerülhetővé tehetik a háztartási készülékek föl­delését. Lassú év volt... Mester és tanítványa Jó szakmát tanul, de unatkozik Az ifjú, aki valahol a Belvárosban egy egészen ritka mesterséget tanul, itt ül előttem. Barna garbójá­val, dús hajával, széles ská­lájú műveltségével valami­lyen művészeti főiskolás­nak tűnik. A mesteréről faggatom: — Milyen ember? — Néha morózus, néha beszédes. — Miről beszél? — Pihenő? — Pihenő nincs. A mes­ter szeri­nt egy perc is vesz­teség. Délben a fiú kisétál a Duna-partra, vesz egy üveg tejet, két kiflit, s leül a lépcsőkre, ebédelni. Havi kétszázból, amit keres, nem ülhet be étterembe. Az ál­lami ipari tanulóknál más­képp van — mondja. — Ők harminc fillérért kapnak ebédet. Neki nem sikerült bejutnia közéjük, így állt kisiparoshoz. A szakmát itt is megtanulja, s ez a fontos. — Hogyan volt negyven éve, amikor ő inas volt. — Mindig erről? — Esetleg szakmai dol­gokról. — Tegezi vagy magázza? — Tegez. De nem lené­zésből, vagy azért, mert inas vagyok. — Hány órát ülnek egy­más mellett? — Délelőtt négyet, dél­után négyet. Közben ebéd­szünet. A mesterséget nagyon ked­veli, szívesen mesél róla, de kér, hogy erről ne írjál?, nem akarja, hogy a mester ráismerjen. — Fél tőle? — Szó sincs róla. Csak mi szerződést kötöttünk a kezdet kezdetén, s nem mindegy, hogyan telik el a hátralevő év. — A szerződésben mi áll? — A mester jogai és az én jogaim. Mennyi szabad­ság jár, mennyi az órgbér­­gatás ne nehezedne rám. A srácok az iskolában mesé­lik, hogy tornatanárt szer­ződtettek a munkahelyük­re, naponta mozognak, fel­frissülnek. Én meg irigylem őket. Kósa Csaba PIHENŐ NINCS AKIKET IRIGYEL A szabadság évi harminc nap: huszonnégy nap nyá­ron, hat télen vehető ki. Ezenkívül, éppúgy, mint az állami ipari tanulóknak, bizonyos ünnepnapokon szabadság jár. Illetve: jár­na. De, például március 21- én sem engedte el a mes­ter — bár az ipari tanuló­iskolából igazolást hozott. A mester arra hivatkozott, hogy a KIOSZ-tól nem ka­pott erről értesítést. Az órabérrel a következő a helyzet: egy forint tizenöt fillért kap, De több járna. Az iparitanuló-iskola igaz­gatója közölte a fiúval, hogy jó bizonyítványa egy forint harminc filléres óra­bérre jogosítja. A mester viszont nem hajlandó erről tudomást venni: neki az is­kola nem parancsol, őt az iskola nem érdekli, s egyál­talán nem örül, hogy a fiú­nak hetenként egyszer részt kell vennie az előadásokon. — Nem akar helyet vál­toztatni ? — Nem. Szerződést ne bontson az ember. Külön­ben is, a szakmát jól meg­tanulhatom. — Hogyan telt el ez az egy év? — Lassú volt. Az una­lom miatt. Délelőttönként kitettem magam elé az Ady-kötetet, mindennap megtanultam egy verset. Nemrég a mester szólt, hogy ez nem jó így, kiesek a munkából. Azóta csak a zsebrádiómat hallgatom. A mester nem szeret be­szélgetni. Csak beszélni. Ha tanulója kezdeményez té­mát, leinti, így nyomasz­tóbban telnek a napok. — Vannak, akik azt mondják nekem, ne panasz­kodj, te császár vagy, re­mek szakmád lesz, ezt a kis időt kibírod. Nem is pa­naszkodom. Valóban jó szakmát kapok a kezembe. A sorsom sem olyan rossz hogy ne lehetne kibírni, csak ez a nyomasztó hall­ Új városközpont épül Kőbányán, a Pataki István tér körzetében. Az építkezés első szakaszában a Körösi Cso­rna út, Előd utca, Harmat utca közötti területen meg­kezdték az öt- és tízszintes lakóházak építését. Képün­kön a Körösi Csorna úti körzet toronyházai, amelyek hamarosan tető alá kerülnek. (MTI fotó : Fényes felv.) MÁTÓL: TAVASZI FORGALOM Légi újdonságok Kedvezmények ♦ Gyorsabb utazás Ma reggel a Ferihegyi repülőtérről Nemeslaki Zoltán, pilóta magasba emelte a MALÉV IL—18- as repülőgépét, fedélzetén sok, Zürichbe induló ma­gyar és külföldi turistával. Ezzel a járattal megkezdő­dött a MALÉV nyári idé­nye. Ebből az alkalomból rövid számvetést kértünk Zamek Vladimírtól, a vállalat vezérigazgatójá­nak első helyettesétől.­­ •Sikerrel zártuk a­ múlt évet, 208 030 utast, illetve 7436,7 tonna árut szállí­tottunk nemzetközi vo­nalainkon. A személyforgalom az 1966. évihez viszonyítva 10,4, az utasszállítás pedig 18,5 szá­zalékkal növekedett. Je­lentősen nőtt a Ferihegyi repülőtér forgalma: össze­sen 560 427 utas és 11 561 tonna áru érkezett, indult vagy utazott át Budapest légikikötőjén, az összfor­galom 31 százalékkal volt magasabb, mint 1966-ban. A repülőtér forgalmi és irányítási szervei 46 074 gé­pet, külföldit és magyart fogadtak, indítottak vagy továbbítottak. — Mi jellemzi a most életbe lépett új nyári me­netrendet? — A nyári forgalom ide­jére a 30 európai és közel­­keleti várost, valamint 25 országot érintő vonalháló­zatunkon sűrítettük nem­zetközi járatainkat. Mától kezdve a MALÉV Bejrút, Kop­penhága, Amszterdam, Frankfurt, Zürich és Szófia viszonylatban, va­lamint a Bécs és Berlin közötti szakaszon állított be további járatokat. Azok a külföldi légitársa­ságok, amelyek a MALÉV vonalainak egy részét ve­lünk közösen tartják fenn, sűrítették budapesti me­netrendszerű járataik szá­mát. — Hogyan követi a MA­LÉV a turistaforgalom fej­lődésének irányát? — öt európai országban — a fővárosok bekapcsolá­sán kívül — néhány fonto­sabb turistaközpontot is összekötöttünk Budapest­tel, közvetlen járatokat in­dítunk. Az­ NDK-ba például gyakorlatilag heti 29 alka­lommal van légi összeköt­tetés Berlin, Lipcse és Drezda végállomással. Ju­goszláviába egy héten tíz­szer repülünk Belgrád, Dubrovnik és Zágráb érin­tésével; az NSZK-ban nyolc járatunk Frankfur­tot, Münchent és Düssel­dorfot érinti. A MALÉV három olaszországi járatá­nak célja Róma és Milánó. — Milyen újdonságokat ígér a nyári menetrend? — Megváltoztattuk a MALÉV bizonyos vonalve­zetését. A Budapest—Berl­­i­n—Koppen­hága—Stock­holm—Helsinki járatot több különálló járatra bon­tottuk, s a közbenső leszállások csökkentésével rövidítet­tük az utazási időt. A frankfurti vonalat he­tenként egyszer Amszter­damig, kétszer Párizsig hosszabbítottuk meg; a brüsszeli járatokat Zü­­richen át vezetjük. Itt jegyzem meg, hogy azok a magyar turisták, akik Zü­­richen át utaznak Brüsszel­be, forintért is megvásárol­hatják jegyeiket, Zürichben kiszállhatnak, s mindazo­kat a jogokat élvezhetik, amelyeket az egyébként csak Zürichbe utazók kap­hatnak. Újabb szakaszok­kal egészült ki azoknak a MALÉV-járatoknak száma, amelyekre Budapesten ma­gyar állampolgárok forin­tért válthatnak jegyet, er­re részletesen utazási iro­dánk ad információt. — Figyelembe veszi-e a MALÉV a különféle utas­kategóriák érdekeit és en­nek megfelelően alakítja-e kedvezményrendszerét ? A normál tarifák mellett, amelyek az év minden sza­kában alkalmazhatók, olyan kedvezményes me­nettérti díjtételeket vezettünk be, amelyek érvényességét és a me­nettérti helyeken eltölt­hető napok számát meg­határozzuk. Ez alól kivételt képeznek a skandináv országok, vala­mint Finnország, ahol úgy­nevezett családkedvezmény van érvényben. Az egyéni forgalomban Budapest és az európai városok között bevezetett kedvezményes menettérti díjtételek a nor­mál tarifákból csaknem 20—25 százalékos kedvez­ményt adnak. Érvényessé­gük egy hónap, a külföl­dön eltölthető napok szá­ma legalább 12. A rokon­látogató vagy turista útle­véllel rendelkező állam­polgárok ezeket a feltétele­­ket könnyen teljesíthetik, tehát igénybe vehetik a kedvezményes díjtétele­­ket. A­ turistaárfolyam be­vezetése kétségtelenül ál­talában megemelte a köz­lekedési díjakat a nemzet­közi vonalakon — a légi­forgalom tarifáit is. A szo­cialista országok egymás közötti forgalmában a díj­tételek nem változtak. (békés) KERESSE FEL ÚJONNAN NYÍLT HARISNYA SZAKÜZLETÜNKET VII., Lenin körút 32 ITT A BUDAPESTI HARISNYAGYÁR MINDEN TERMÉKÉT MEGTALÁLJA

Next