Esti Hírlap, 1968. november (13. évfolyam, 258-282. szám)

1968-11-01 / 258. szám

\ L 'S I •''»** W k 'W'' f I ft ^ I I « • « A helyes döntés titka A tájékoztatás tudománya ♦ Potenciális lehetőségek „Tudományos-technikai forradalom'’, „Atomkor­szak”, „Irodalomáradat” — megannyi új fogalom nap­jaink jelzői közül. A szak­emberek hovatovább kép­telenek megemészteni mindazt az újat, amit a tu­dományok produkálnak, s csaknem elvesznek az in­formációk tengerében. Be­bizonyosodott, hogy a régi módon már nem lehet lé­pést tartani az új ismere­tek özönével; ez a kény­szer egy új tudományt szült: a tájékoztatás tudo­mányát­­ba merül, s eredményei nem jutnak el oda sem, ahol pedig nagy szükség lenne rájuk. A helyzetet tovább rontja, ha az ilyen elfelejtett mű képzelt hiá­nyában létrehoznak egy másikat. SIKERES PRÓBAÉV Az igazgató így fogal­maz: — Fel kell kutatnunk azokat a területeket, ahol a termelési tevékenység el­lentétbe került a felhasz­nálással: számolunk az ed­digi eredményekkel, kibo­­­x nyásszuk a lehetőségeket és eljuttatjuk, az érdekelt vál­lalatokhoz. Szinte pontról pontra ugyanez vonatkozik a li­­cenc­vásárlásokra, a kuta­tásokra és a nagyobb kül­kereskedelmi üzletekre is. Egy-egy meggondolatlan li­­cenc­vásárlás, megalapo­zatlan kutatás, vagy külke­reskedelmi akció, a megle­vő eredmények, a várható kihatások ismerete nélkül óriási károkat, illetve fe­lesleges kiadásokat okoz­­­­hat. Megelőzésükre nem árt tehát az intézetet felke­resni, amely megfontolt tu­dományos információkkal szolgál, s biztos alapot — ha kell, több választási le­hetőséget is — nyújthat a mélyen zsebbevágó dönté­sekhez. Az intézet az új körül­mények között is jól meg­állja a helyét. S bár sokré­tű tevékenységéből ezúttal csak egyet ragadtunk ki — ez is alátámasztja mun­kájuk jelentőségét. Ma már mind többen elismerik a vállalat érdemeit. Jellemző példa erre, hogy az idei próbaévben 40 millió fo­rint értékű szolgáltatással segítették elő a vállalatok helyes döntéseit. H. Gy. MEGRENDELIK, KIFIZETIK — Valóban — mondja Fóti István, a magyar Pro­­duktinform igazgatója —, korunk ipari forradalmá­nak ütemétől messze el­maradt a bámulatos ered­ményeket regisztrálni ké­pes gyakorlati módszer. Pedig a fejlődés üteme még az eddiginél is viharosabb lehetne, ha a szakirodalom­ban egyszer már rögzített eredményeket nem kellene ú­jra, meg újra kutatni és kitalálni. Ez a felismerés vezette a Kohó­ és Gépipari Minisz­tériumot is, amikor létre­hozta a tárca tudományos tájékoztató intézetét. Ám az új intézet életében ha­marosan jelentős változás állt be: január 1-től már nem a központi költség­­vetésből, hanem önállóan gazdálkodik. Mint mond­ják, ez jobb is, mert amit megrendelnek, és amiért fizetnek is , arra bizo­nyosan szüksége van a nép­gazdaságnak. KÉTSZER UGYANAZT? Az intézet tevékenységé­ben — ha egyáltalán le­het rangsort állítani — el­­ső helyen a műszaki isme­retszolgáltatás áll. Céljuk: megmutatni az érdeklődők­nek azokat a potenciális le­hetőségeket, amelyek a ma­gyar iparban megvannak, azokat az eredményeket, amelyekre forintmilliárdo­­kat áldozott az ország. Ma még gyakori eset, hogy lét­rehoznak valami nagysze­rű alkotást, ami azután rö­videsen a feledés homálya­ ////////////////////////////////////// ŐSZINTE SZEMBENÉZÉS MAI PROBLÉMÁKKAL Magyarul beszélő, széles­vásznú szovjet film Rendezte: Jurij Rajzman Bemutató: november 7. Tettének oka: az alkohol Az igazságügy­i orvosszak­értők nagygyűlésének má­sodik napja előadásokkal folytatódik. A csak szakmai körök érdeklődésére számot tartó beszámolók mellett több közérdekű előadás hangzik el. Az Igazságügyi Orvostani Intézet három munkatársa például a bód­ítószerrel el­követett öngyilkosságok gyakoriságáról tájékoztatta a nagygyűlés hazai és kül­földi részvevőit. — 1960—67 között 5323 öngyilkost boncoltak fel, s közülük 1225-en bódítósze­­rekkel követték el tettüket. Sajnos, növekedőben van a bódítószeres öngyilkosságok száma — állapították meg a szakértők. Nemek szerint vizsgálva a kérdést: elsősor­ban nők folyamodnak bódí­­tószerhez, de férfiaknál is növekvő tendenciát valla­nak a számok. A szakértők kutatásai alapján sürgős megelőző intézkedéseket tartanak szükségesnek a bódítószerekkel elkövetett öngyilkosságok csökkenté­séért. Ma több előadás is fog­lalkozott az alkohol krimi­nalisztikában játszott szere­pével. A klinikai tünetek és a magas ezrelékes véralko­­holértékek összefüggései című előadás szerzői pél­dául az évente végzett mintegy 25 ezer véralkohol­­meghatározás tapasztalatai alapján megfigyelték: akad­nak olyan esetek, amikor az ittasság foka és az ittas ember viselkedése, be­széd- és emlékezőképes­sége — általában a maga­sabb pszichikai teljesít­ménye­k között eltérés van. Az eltérés okait keresve, megvizsgálták az ittas em­berek iskolai végzettségét, foglalkozását, az elfogyasz­tott alkohol minőségét s más körülmények összefüg­géseit a véralkoholszint és a magatartás rendezettsége szempont­jából. Az alkoholizmus­ téma­körben délután kerül sor Az alkoholfogyasztás befo­lyása a teti sértések elkö­vetésében című előadásra. Egyetlen sokat mondó adat: a bonyhádi járásbíróság ha­­táskörében előforduló éven­kénti 150 esetből 45-en itta­san követtek el ilyen cselek­ményt. Ugyancsak lapzárta után hangzik el többek kö­zött a cserbenhagyásos köz­lekedési balesetek vizsgála­tával kapcsolatos előadás. A nagygyűlés holnapi programja is számos közér­dekű előadást ígér. L. T. Testi ősz Piacon az Amur A hajdúszoboszlói Bocs­kai Halászati Termelőszö­vetkezet brigádjai 1150 má­­zsányi halat fogtak ki ed­dig és szállították az or­szág különböző vidékeire. Ez évben nagyot változott a fogyasztásra került hal­fajok aránya: 970 mázsa pon­tyon kívül már 135 mázsa amurt is piacra küldtek. A fogadtatás kedvező: a fo­­­gyasztók máris megkedvel­ték a süllőre emlékeztető ízű növényevő halat. A le­halászással egyidőben nagy teljesítményű gépeket , állí­tottak munkába a halásza­ti termelőszövetkezet tó­gazdaságában: a Keleti Fő­csatorna mellett újabb 300 holdas halastavat építenek, s a jövő tavasszal már be­népesítik ivadékokkal. Az­t áldoz kedd délután három óra. A Petőfi Sándor utcában a szokásos vásárló, kirakat­­néző tömeg hullámzik; a szép, késő őszi nap sajátos hangulatot áraszt, jólesik a séta a Belvárosban. A Mar­tinéni térhez érek éppen, amikor sivító, idegtépő zaj késztet önkéntelen megál­lásra: egy autó fékez. Mi­re felfedezem a kocsit, már keresztben áll az úttesten, jelezve: váratlanul kellett megállnia, és csak a vezető jó reflexeinek, no meg a kocsi kitűnő fékjeinek kö­szönhette, hogy valóban meg is állt. Szép fehér-kék kocsi, fiatal férfi sápadtan ugrik ki belőle a pillanatok alatt összeverődött tömeg kellős közepébe. A kocsi előtt egy hatvan körüli hölgy áll és — kia­bál. — Mert mindig rohan­nak, mint az eszeveszettek! Mondja, így kell vezetni? Hova olyan sürgős? — pe­reg a hölgy nyelve. — De, kérem — mondja, még mindig reszketve a kocsi vezetője —, örüljön, hogy semmi baj nem történt. Hi­szen a néni teljesen várat­lanul lépett le az úttestre. Nem láthattam a parkoló autóktól... — Most ismerem csak meg magát! — így a hölgy. — Tudja, ki vagyok én? Az X-né (itt egy nevet mond) barátnője, aki vi­szont jól ismeri a maga édesanyját. Mondhatom, rendes fia van. Elgázol egy nőt... — Éppenhogy nem gázol­ta el. Örüljön, hogy ilyen ügyes ez a fiú! — kiált va­laki a tömegből. — Igaza van — zúg fel a kórus —, miért nem néz körül, mi­előtt lelép a járdáról? A kocsit közben a járda mellé tolják, a vezető ide­gesen nekitámaszkodik, közben a vita egyre hango­sabb. A nézők tábora két pártra szakad. F egyik fél a nénit szidja. ..És neki mi volt olyan sürgős? Külön­ben is, se zebra, se útke­reszteződés. A kocsinak volt előnye, a fiú nyugod­tan hajtott. És hogy meny­nyire nem száguldott, arra az a bizonyíték, hogy idő­ben megállt.” A másik csoport az ,,ál­dozat” mellé áll, és — bár elismerik, hogy ügyes volt a vezető, tehát szerencsés a hölgy — csak úgy általá­ban szidni kezdik a mindig rohanó autósokat. Az öreg hölgy pedig — aki olyany­­nyira sietett, hogy körül sem nézve akart átvágni az úton — most ráérősen ma­gyarázza a körülállóknak, mi „történt” vele. Kedves idős hölgy! Sze­rencsére semmi sem tör­tént. Nem önön múlott, bi­zony, nem. Anélkül, hogy általában védeni akarnánk a gépkocsivezetőket, ez az egy vezető ebben az egy ügyben igenis védelmet ér­demel. Lélekjelenlétének köszönhető, hogy ön él és hazamehetett a családjá­hoz. Tanuljuk meg végre: nem lehet figyelmetlen­ül átmenni az úttesten! Az öregség sem mentség erre. (lukács) Kuvaitira repül a bárány Számos ország háziasszo­nyai vásárolják a magyar vágott baromfit és a TE­­RIMPEX által külföldre szállított vágóállatok húsát. A TERIMPEX a közelmúlt­ban sok új piaccal, új ve­vővel épített ki kapcsolato­kat. Az új vásárlók közé tartoznak például a Perzsa­­öböl melletti­ országok. Re­pülőgépekkel rendszeresen küldi a vállalat a pecse­nyebárányokat Kuwaitba, Quatarba, Dohába, Bah­­rainba és Abu Dhabiba. A vágott baromfi legújabb vevői a japánok­­, ebbe a távoli országba a TERIM­PEX ez évben 1300 tonna baromfihúst küldött. A TERIMPEX egyik holland vevője most első alkalom­mal vásárolt vágóborjút, az első szállítmány súlya meg­haladta a 13 tonnát. (MTI) LÁZAS MUNKA, BETEGÁLLOMÁNYBAN Nagy Viktor Győzőt, a Fővárosi Elektromos Mű­vek 34 éves villanyszerelő­jét munkahelyén gyenge alkatú, beteges embernek ismerték, aki két év óta majdnem többet volt be­tegállományban, mint amennyit dolgozott. Nem­rég azonban kiderült, hogy a villanyszerelő korántsem olyan elesett, mint hitték, s a betegállományban töl­tött hosszú időt, valamint a táppénzt nem betegségé­nek, hanem vitathatatlanul boszorkányos kézügyessé­gének köszönhette... A férfit 1966 szeptembe­rében négy napra betegál­lományba vette a körzeti orvos. Ezt az időt Nagy — betegektől merőben szokat­lan módon — lázas mun­kában töltötte: beszerzett egy­­játéknyomdát, egy dá­tumbélyegzőt, egy másik bélyegzőt, valamint egy kerékpár-tömlőgumit. Nem sokkal később elkészült a mű: két hamis bélyegző a kö­vetkező szöveggel — „700 Rendelőintézet körzeti or­vos, XIX., Ady E. u. Bu­dapest” és „91 Belgyó­gyász csoportvezető felül­vizsgáló főorvos”. A gumitömlőből kivágta és összeállította a „keresőké­pes” és a „keresőképtelen” szavakat, valamint a „fe­lülvizsgáló bizottság” le­nyomatok Kezdetben meg­elégedett néhány nappal: kiíratta magát betegállo­mányba és a keresőképte­lenség idejét a beteglapon, pár nappal meghosszabbí­totta. Amikor látta, hogy semmi következménye nincs, már hosszabb időre vett ki pótszabadságot. 1966. november 27-től 1967. április 3-ig volt „beteg”, majd további egyhetes, 10 napos álbetegség után, már az idén egy újabb 27 napos keresőképtelenség követke­zett. Az ötletes álbeteg ezzel a módszerrel több mint 7000 forint táppénzt vett fel. Az SZTK-központ ellenőrei — elég későn — jöttek rá a csalásra, s a feljelentés során Nagy Viktor a rend­őrségre került. A XIII. kerületi Rendőr­­kapitányság a Nagy Viktor Győző ellen többrendbeli csalás, csa­lási kísérlet, valamint közokirathamisítás bűn­tette miatt folytatott el­járást. Ügyét vádemelési javaslat­tal hamarosan átadják az ügyészségnek. (balogh) ISTEN ÉS EMBER ELŐTT Magyar film a LÖVÉS A KOTTÁRA Román film MI LESZ VELED, ESZTERRE? Magyar film NE INGERELJÉTEK A MAMÁT Olasz film NYUGTALANOK Jugoszláv film A HÉT CERVI FIVÉR Olasz film A »SATURNUS« NEM VÁLASZOL Szovjet film

Next