Esti Hírlap, 1969. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1969-02-01 / 27. szám
Selyemre nyomott dísztávirat Kérem a pontos időt • Mikor olcsóbb a telefonbeszélgetés? • Érme helyett egyforintos NÉHÁNY IDŐSZERŰ, SOK OLVASÓNKAT FOGLALKOZTATÓ KÉRDÉST INTÉZTÜNK GAZSI NÁNDORHOZ, A POSTA VEZÉRIGAZGATÓSÁG TÁVKÖZLÉSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉHEZ. • A posta nemrég kiterjesztette a 33 százalékos kedvezménnyel járó távbeszélgetés idejét. Milyen az új rendelkezés közönségsikere? — Azelőtt csak este 22 óra után lehetett 33 százalékkal olcsóbban telefonálni a belföldi forgalomban. A közönség kívánságának megfelelően az időpontot előbbre hoztuk 20 órára. Tapasztalatunk szerint még kevéssé ismert ez a lehetőség, ritkán élnek a kedvezménnyel. — Hányféle szolgáltatást ad most a posta? — Budapesten 18, vidéken 13 félét. Legtöbben a pontos időt, a név szerinti tudakozást és az ébresztőszolgálatot hívták. A fővárosban tavaly több mint 20 milliószor kérték a pontos időt, és mintegy hatszázezerszer az ébresztést. — Nem megfelelő a dísztáviratok választéka. Terveznek-e újabb változatokat? — Egyetértünk a panaszosokkal Bár a kérdés megoldása nem látszik könnyűnek, ugyanis az ország 3200 postahivatalában kell minden forgalomba kerülő dísztávirat megfelelő példányszámáról egyszerre gondoskodnunk —, mégis úgy határoztunk: feltétlenül bővítjük a választékot. Elsősorban a virággal díszített táviratok variációit szélesítjük, tehát az olcsóbb fajtát, de növeljük a DT jelűt, a drágábbat is. Gondoltunk arra is, hogy a kommersz sorozat mellett legyen egészen különleges, reprezentatív kivitelű, rézkarc, vagy selyemre nyomott dísztávirat, sőt, a tv családi félkörében elhangzott javaslatra reagálva, kiadunk tréfás karikatúra-dísztáviratokat is speciális alkalmakra. A közönség még nem tudja, hogyha 11 nappal a kézbesítés ideje előtt adja fel dísztáviratát, vagy bármilyen sürgönyét, a posta pontosan a meghatározott napon kézbesíti.Ezúttal a jelentősebb névnapokon, amikor a táviróforgalom a megszokottnak négy-ötszörösére is felmegy, elkerülhető a torlódás okozta késedelem. — Lesz-e új telefonkönyv? — Az utóbbi időben két számváltozási jegyzéket adtunk ki. Az idén nagyobb arányú átkapcsolás, tömeges számváltozás nem lesz, az új telefonkönyvet 1969- ben nem adjuk ki. Megjelentetése csak néhány év múlva, az új lágymányosi telefonközpont átadása után válik időszerűvé. — Vásárolhat-e a magános előfizető közületi telefonkönyvit, vagy fordítva? — Ennek nincs semmi akadálya. A posta jelenleg mindenféle telefonkönyvigényt teljesít. — Hogyan fogadták a segélykérő és a falutelefonok felszerelését? —— Rendkívül nagy örömmel. Másfél év alatt 619 községben szerelt fel a posta segélykérő állomást. Hangsúlyozzuk: e telefonokon nemcsak segély kérhető, hanem az állomásról hívott fél által fizetett, úgynevezett .^’’-beszélgetés is folytatható. Ezek az állomások a postahivatal zárvatartása után is működnek. Az országban sok olyan helység, külterületen lakott hely található, 100—200 lakossal, ahol nincs telefonállomás. A posta, mérlegelve a társadalmi szempontokat, minden lehetőséget felhasznál az említett fehér foltok felszámolására. 460 külterületi helyen szerel fel távbeszélő állomást, eddig 245 már működik. — Lesz-e több nyilvános telefonállomás Budapesten? — Igen. Minden ezzel kapcsolatos panasz jogos. A posta 20—30 éves készülékeket javítgat, de további javításuk már lehetetlen. Eddig azért nem cseréltük ki ezeket a készülékeket, mert kevés új telefonberendezésünk volt. 1969-től a posta Budapesten ezer új utcai, nyilvános telefonállomást állít fel. Az új készülékek elsősorban árkádokban, kapualjakban lesznek, ezekből az új egyforintos pénzérmével lehet telefonálni. A trafikokban és a színházak előcsarnokában továbbra is tantusszal működnek a készülékek. — Van-e elég telefonérme? — A posta hét és fél millió távbeszélő érmét gyártott. Ebből egymillió 500 ezret az utcai fülkékben használtak. A múlt ősszel, amikor ismét keresett cikk lett a tantusz, a posta félmillió új telefonérmét veretett. Véleményünk szerint elegendő ez a mennyiség, ahol nincs, ott a dohánybolt vezetője tehet róla. Békés Attila Februári műsor a Vígszínház Bárban (XIII., Szent István körút 16.) 1969, SLÁGERKOKTÉL Fellép: Poór Péter - Magay Klementina - Payer András - Mikes Éva - Dániel Gabriella táncosnő Konferál: Halmi Gábor Zene: Mártonffy-trió Kerti Márta énekel Koreográfia: Weörös Boldizsár NYITVA: 22 órától reggel 4-ig Asztalfoglalás: 118—208 Hétfőn műsorszünnap Hűhó a hó körül... több olvasónk (Kovács •* Pisti óvodai beosztott, Kemény Jenő alkalmi hómunkás és Sánc Elek síbajnok) panaszkodott szerkesztőségünkben, hogy az idén nem esett megfelelő mennyiségű és minőségű hó. Munkatársunk a panaszok nyomán felkereste az illetékeseket, hogy olvasóinknak megnyugtató információkkal szolgálhassunk. A METEOROLÓGIAI INTÉZETBEN munkatársunknak nyilatkozott „Az ember előre semmit nem tudhat” főosztály vezetője: — Mi, kérem, semmiről nem tehetünk. Időben megjósoltuk a havat. Január elejére nagy mennyiségű hófúvást ígértünk, mi tehát megtettük a magunkét. Mit csináljunk, ha az ipar csak a jósolt mennyiség egy tizedét szállította? A HÓIPARI VÁLLALAT igazgatóját nem találtuk, mert éppen Svájcban tanulmányozta a nagyüzemi hőtermelés modern módszereit. Helyettese így vélekedett: — Mi, kérem, nem tehetünk semmiről. Egyebet nem tudok mondani, mert eddig az esőgyártásban dolgoztam. Annyi azonban biztos, hogy a kapott nyersanyag csak esőgyártásra jó, legjobb esetben kijön belőle egy kis ólmoseső, de maximum dara, vagy Zúzmara. Persze a kereskedelem is ludas. Nagyon óvatosan rendeltek. A HÓKERESKEDELMI VÁLLALAT vezetője a kérdést sem várva válaszolt: — Mi, kérem, nem tehetünk semmiről. A magyar hóipar által legyártott hó nem hó, azaz nem jó. Vállalatunk tíztagú delegációja jelenleg a skandináv országokban tartózkodik, és amennyiben a megegyezés megszületik, már húsvétra itt lesz a príma svéd importhó. Persze, bajok vannak a szállítással is. Alig van közvetlen északi szelünk. Jó lenne utána nézni a Szél- és Orkánvállalatnál, hogy mit csinál a szél, amikor nem fúj? A SZÉL- ÉS ORKÁNVÁLLALAT igazgatója a következőket mondta: — Mi, kérem, nem tehetünk semmiről. Ugyanis a rossz kooperáció következtében sok az üresjárat. Vannak olyan gyorsjáratú viharaink, melyek néhány vacak bárányfelhővel és sajtpapírral közlekednek. Könnyű mindent a szállítási vállalatra tolni. Menjenek a... Ide munkatársunk már nem ment el, mert közben arról értesültünk, hogy néhány maszek megkezdte a műhógyártást. K Ősz Ferenc „TÍZMILLIÓ PESTI A keddi tanácsülésen jelentette be Kőmíves István vb-elnökhelyettes: a főváros lakossága elérte a kétmillió főt. Ezzel Budapest a kétmilliós nagyvárosok sorába lépett. Valójában már eddig is — nappal — két és fél millió ember tartózkodott a fővárosban. S mert a félmillió bejáró dolgozó és vendég részben állandóan változott, meghatározott idő alatt megfordult Pesten az egész ország. Ezért nem túlzás, ha a Városházán „tízmillió pestiről” beszélnek. A nyolcmillió, nem Pesten lakó magyar kicsit pesti is. Az egész ország érdeklődése kíséri a budapesti fejlesztést, a metró építését, a belvárosi rekonstrukciót, vagy a budai Vár helyreállítását , hiszen előbbutóbb a vidéki ember is jár majd az új földalattin, felkeresi az új belvárosi nagyáruházát, s meglátogatja a várpalotát. S a hozzánk érkező levelek bizonyítják, hogy a szigeti vita vagy a hegyvidék fejlesztése hozzászólást vált ki Szombathelyen és Debrecenben is. Ez érthető. Budapest nemcsak egy magyar város , az egész ország fővárosa, az egyetlen metropolis hazánkban. Mindez sok előny, de sok gond és felelősség is. Előny, mert a tervezésben mindig kiemelkedő helyet kell hogy elfoglaljon a főváros. S a fejlesztésben nemcsak a tanács, hanem a minisztériumok is szerepet kérnek és kapnak. Éppen most jelentette be Sarlós István vlelnök, hogy a tanács és a főhatóságok megegyeztek több nagy tervben. Egyebek között megvalósul az új nagyáruház, s közös erővel több új főutat is építenek. A sajátos helyzet nagy felelősség is. A tanács gondoskodása kiterjed minden Pestre látogatóra. A naponta bejáró dolgozó és a vendég is jár buszon, és bevásárol itt. Többen úgy vélik, hogy a munkaidő csökkentése után, idővel, majd hét végén elnéptelenedik a főváros. Igaz, sok pesti vidéken tölti majd a víkendet. De vidéken is rövidül a munkaidő, s hétvégén mind több vidéki rándul majd fel a fővárosba, hogy itt pihenjen, szórakozást keressen, vagy bevásároljon. S erre is felkészül a Fővárosi Tanács. Vagyis a meghosszabbított hétvég még inkább pestivé teszi a nyolcmillió vidékit. S várható, hogy még nagyobb érdeklődést kelt minden új fővárosi elképzelés és döntés, még teljesebben az egész ország ügye lesz a budapesti fejlesztés. Aczél MÁR BÚGNAK A GÉPEK Földművelés a magasból A Repülőgépes Növénynemesítő Állomás 50 repülőgépe már kint van a földeken. Fejér, Szolnok, Csongrád, Békés, Hajdú és Borsod megyék őszi gabonavetése alá szórják a fejtrágyát. 10 szovjet és 40 lengyel különleges gépen röpködnek a pilóták a földtől néhány méteres magasságban. Naponta 40—50 felszállást végeznek. Az idén 1 millió 80 ezer hold repülőgépes művelésre kötöttek szerződést az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel.