Esti Hírlap, 1969. december (14. évfolyam, 281-304. szám)
1969-12-04 / 283. szám
Szakbizottsági vita a Parlamentben Dr. Pesta László elnökletével ma a Parlament Gobelin Termében ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. Bartos István, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának vezetője, Földi Vilmos, a SZOT üdültetési főigazgatóságának vezetője, dr. Gál György, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője és dr. Darabos Pál, az Orvosegészségügyi Dolgozóik Szakszervezetének főtitkára. A képviselők dr. Farádi Lászlónak, az egészségügyi miniszter első helyettesének referátuma alapján megvitatták az egészségügyi tárca jövő esztendei költségvetésének tervezetét. Az előadást élénk vita követte. (MTI) Az Akadémia és a Rádió költségvetése Az országgyűlés kulturális bizottsága ma megtárgyalta a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Rádió és Televízió 1970. évi költségvetését. A művelődési tárca jövő évi előirányzatairól dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a bizottságot. Dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese a szerzői jogról szóló törvény végrehajtási rendeletének tervezetét ismertette. (MTI) KGST-tanácskozás Szófiában Szófia, december 4. A KGST élelmiszeripari állandó bizottságának 12. ülésszaka megnyílt Szófiában. Az ülésszakon Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vesz részt. Az ülésszakon — egyebek között — megvitatják az állandó bizottság 1970-re vonatkozó munkatervét, valamint az élelmiszeripar korszerű gépekkel való ellátásának kérdéseit. XIV. évfolyam, 283. szám 1969. december 4., csütörtök Folytatja munkáját a moszkvai csúcstalálkozó Moszkva, december 4. Hável József, az MTI tudósítója jelenti. A nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjában változatlanul a szovjet főváros áll, ahol ma a hét szocialista ország csúcsértekezlete folytatja munkáját: a közös érdekű nemzetközi kérdések megvitatását. Az egy-két naposra tervezett találkozón a béke és haladás sorsáért világpolitikai felelősséget viselő szocialista országok képviselőinek tanácskozása célratörő, elvtársi légkörben folyik. Ami pedig a megbeszéléseket körülvevő hangulatot illeti, ez a legteljesebb mértékben bizakodó. Erre az indokolt optimizmusra jogos alapot szolgáltat az a körülmény, hogy a moszkvai találkozó részvevői a már elért eredmények talajáról léphetnek tovább, amikor a nemzetközi politika változatosnak ígérkező ,menetrendjét" veszik szemügyre, nem csupán az esztendő végéig, hanem hosszabb távon is. A kedvező kiindulópontok számításba vételénél előtérbe kerül az a tény, hogy az elmúlt időszakban erősödött a VDK- val vállalt hatékony szolidaritás, fokozódott az arab népek igazságos harcának támogatása, erőteljesen tért hódított az összeurópai értekezlet eszméje. Moszkvában általános a vélemény: a szocialista országok a közös álláspont kimunkálásával, az együttes tevékenység meghatározásával adnak világos választ a bonyolult világpolitikai helyzet által feltett kérdésekre, tovább folytatva és még szélesebb fronton, még hathatósabban kibontakoztatva a béke és biztonság javára indított diplomáciai offenzívájukat. Tanácskozik a KISZ KB Ma délelőtt ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Napirendjén a KISZ 1969-es munkájának elemzése és a jövő esztendő legfontosabb tennivalóinak meghatározása szerepelt. A beszámolót Méhes Lajos a KISZ KB első titkára tartotta. Egyebek között hangsúlyozta: a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a különböző ifjúsági rétegek problémáira. ÖNÉRZETES TÉLAPÓ — Nem akarok a mai szakállasokra emlékeztetni! Kötélhúzás a NATO „keményei” és „rugalmasai” között az európai biztonsági értekezlet ügyében Brüsszel, december 4. A NATO miniszteri tanácsának a tizenöt tagország külügyminisztere részvételével ma Brüsszelben kezdődött kétnapos értekezletén a napirend első és legfontosabb pontja az európai biztonsági értekezlet problémája. A Varsói Egyezmény tagállamai által Budapesten, majd Prágában egy, valamennyi európai ország részvételével tartandó biztonsági értekezlet megtartására tett javaslat világszerte olyan kedvező fogadtatásra talált, hogy a NATO miniszteri tanácsa nem tud kitérni a vele való foglalkozás elől. Ez már tegnap este is megmutatkozott Manlio Brosiónak, a NATO főtitkárának szokásos sajtóértekezletén. Brosio újságírók kérdésére válaszolva első alkalommal lehetségesnek minősítette egy európai biztonsági értekezlet megtartását. Szavaiból azonban az derült ki, hogy nem minden problémára kiterjedő értekezletre gondol; szerinte megfelelő érintkezések után, ha van remény eredményre, egyes témákat európai biztonsági konferenciákon, másokat pedig két- és többoldalú találkozókon kell megoldani. Egyes lapértesülések szerint a NATO miniszteri tanácsa nem az ülés záróközleményében, hanem különnyilatkozat formájában foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ebben a nyilatkozatban valószínűleg felsorolják azokat a kérdéseket, amelyeknek megtárgyalására sor kerülhet az európai biztonsági értekezleteken. A NATO kebelén belül e kérdésben változatlanul éles vita folyik a „rugalmasak” és a „kemények" között. Ez utóbbiak nyíltan ugyan már nem mernek szembehelyezkedni a javaslattal, de mindenáron több évre szeretnék elodázni az értekezlet megtartását. A NATO miniszteri tanácsa mostani ülése iránt éppen az európai biztonsági értekezlet problémája miatt rendkívül nagy az érdeklődés. Kontinensünk minden részéből mintegy 300 újságíró van jelen, közöttük több mint húszan a szocialista országok sajtóját képviselik. A belga lapok rá is mutatnak : soha még ennyi újságíró a szocialista országokból nem követte figyelemmel a NATO miniszteri tanácsának munkáját. Lehel Miklós Nguyen Thi Binh asszony látogatása Kállai Gyulánál Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke ma délelőtt a Parlamentben fogadta Nguyen Thi Binh asszonyt, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminiszterét, aki baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, s a kíséretében levő dél-vietnami személyiségeket. A baráti légkörben lezajlott látogatáson jelen volt Péter János külügyminiszter és Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Ma délelőtt Nguyen Thi Binh asszony találkozott a magyar sajtó képviselőivel és beszámolt a dél-vietnami nép szabadságharcáról. Tapasztalatcsere az urbanizációs gondokról BESZÉLGETÉS KOPPENHÁGA FŐPOLGÁRMESTERÉVEL Mint arról hírt adtunk, tegnap Budapestre érkezett Urban Hansen, Koppenhága főpolgármestere. A dán közéleti személyiség Sarlós Istvánnak, a Fővárosi Tanács elnökének koppenhágai látogatását viszonozza most. A két főváros együttműködéséről, a kapcsolatok szélesítéséről tárgyal Budapesten. — Milyen jelentőséget tulajdonít Koppenhága és Budapest együttműködésének? — Alapvetőnek tartom a személyi kapcsolatokat az országok közötti együttműködésben, tekintet nélkül a társadalmi rendszerre. Ilyen személyi kapcsolat bontakozott ki a múlt esztendőben városaink között Sarlós István látogatásával. Mostani utunk célja: a kapcsolatbővítés. Koppenhágában a jövőben is örömmel fogadunk minden olyan küldöttséget, amely az együttműködés további lehetőségeit és formáit keresi. A dán főpolgármester elsősorban az urbanizációs gondokról, a lakásépítésről, és az ezekkel összefüggő kérdésekről kíván tapasztalatcserét folytatni Budapesten. Dániában is nagymérvű a vidékről való feláramlás. Érdekli a dán vendéget, hogy a magyarok milyen intézkedést tettek ennek a folyamatnak a szabályozására, s milyen ipartelepítési politikánk. Érdeklődésének középpontjában áll: miként folyt le, s milyen eredményeket hozott Nagy-Budapest kialakítása, a környező települések beolvasztása a fővárosba? Koppenhágát ugyanis — a háború előtti Budapesthez hasonlóan — huszonegy, közigazgatásilag önálló település veszi körül. Az egyesítésre már megvan a terv, de még nem döntöttek. Az elővárosok lakosságának nagy része a dán fővárosba jár be dolgozni. A jelenlegi helyzet — egyebes között — a közlekedésben is gondokat okoz. Felvetődött már a földalatti építésének terve is (ezért a főpolgármester érdeklődéssel kíséri a budapesti metróépítést), mert Koppenhágában, úgy, mint Budán — jegyezte meg Urban Hansen — sok a szűk, keskeny utca. Ezekben az autóbuszközlekedés akadozik. A dán főpolgármestert a műszaki szakemberek képzése is érdekli. Bár Koppenhágában is nagy figyelmet fordítanak erre, Urban Hansen jobbnak, s ezért követésre méltónak találja a magyar műszaki képzést. Erről a kérdésről is szó lesz azon a tárgyaláson, amelyet a két főváros küldöttsége folytat egymással.