Esti Hírlap, 1969. december (14. évfolyam, 281-304. szám)

1969-12-04 / 283. szám

Szakbizottsági vita a Parlamentben Dr. Pesta László elnök­letével ma a Parlament Gobelin Termében ülést tartott az országgyűlés szo­ciális és egészségügyi bi­zottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés al­­elnöke, dr. Bartos István, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának vezetője, Földi Vilmos, a SZOT üdültetési főigazgatóságá­nak vezetője, dr. Gál György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának alosz­tályvezetője és dr. Darabos Pál, az Orvosegészségügyi Dolgozóik Szakszervezeté­nek főtitkára. A képvise­lők dr. Farádi Lászlónak, az egészségügyi miniszter első helyettesének referá­tuma alapján megvitatták az egészségügyi tárca jövő esztendei költségvetésének tervezetét. Az előadást élénk vita követte. (MTI) Az Akadémia és a Rádió költségvetése Az országgyűlés kulturá­lis bizottsága ma megtár­gyalta a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a Magyar Tudo­mányos Akadémia, vala­mint a Magyar Rádió és Te­levízió 1970. évi költségve­tését. A művelődési tárca jövő évi előirányzatairól dr. Polinszky Károly műve­lődésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a bizottságot. Dr. Orbán László, a műve­lődésügyi miniszter első he­lyettese a szerzői jogról szóló törvény végrehajtási rendeletének tervezetét is­mertette. (MTI) KGST-tanácskozás Szófiában Szófia, december 4. A KGST élelmiszeripari állandó bizottságának 12. ülésszaka megnyílt Szófiá­ban. Az ülésszakon Bulgá­ria, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Romá­nia és a Szovjetunió kül­döttsége vesz részt. Az ülés­szakon — egyebek között — megvitatják az állandó bi­zottság 1970-re vonatkozó munkatervét, valamint az élelmiszeripar korszerű gé­pekkel való ellátásának kérdéseit. XIV. évfolyam, 283. szám 1969. december 4., csütörtök Folytatja munkáját a moszkvai csúcstalálkozó Moszkva, december 4. Hável József, az MTI tudósítója jelenti. A nemzetközi közvélemény érdeklődésének közép­pontjában változatlanul a szovjet főváros áll, ahol ma a hét szocialista ország csúcsértekezlete folytatja mun­káját: a közös érdekű nemzetközi kérdések megvitatását. Az egy-két naposra ter­vezett találkozón a béke és haladás sorsáért világpo­litikai felelősséget viselő szocialista országok kép­viselőinek tanácskozása célratörő, elvtársi légkör­ben folyik. Ami pedig a megbeszéléseket körülve­vő hangulatot illeti, ez a legteljesebb mértékben bi­zakodó. Erre az indokolt optimizmusra jogos alapot szolgáltat az a körülmény, hogy a moszkvai találkozó részvevői a már elért ered­mények talajáról léphetnek tovább, amikor a nemzet­közi politika változatos­nak ígérkező ,­menetrend­jét" veszik szemügyre, nem csupán az esztendő vé­géig, hanem hosszabb tá­von is. A kedvező kiindu­lópontok számításba vé­telénél előtérbe kerül az a tény, hogy az elmúlt idő­szakban erősödött a VDK- val vállalt hatékony szo­lidaritás, fokozódott az arab népek igazságos har­cának támogatása, erőtel­jesen tért hódított az össz­európai értekezlet eszmé­je. Moszkvában általános a vélemény: a szocialista országok a közös állás­pont kimunkálásával, az együttes tevékenység meg­határozásával adnak vi­lágos választ a bonyolult világpolitikai helyzet ál­tal feltett kérdésekre, to­vább folytatva és még szélesebb fronton, még hathatósabban kibontakoz­tatva a béke és biztonság javára indított diplomá­ciai offenzívájukat. Tanácskozik a KISZ KB Ma délelőtt ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága. Napirendjén a KISZ 1969-es munkájának elemzése és a jövő esztendő legfontosabb tennivalóinak meghatározása szerepelt. A beszámolót Méhes Lajos a KISZ KB első titkára tar­totta. Egyebek között hang­súlyozta: a jövőben na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a különböző ifjúsági rétegek problémáira. ÖNÉRZETES TÉLAPÓ — Nem akarok a mai szakállasokra emlékeztetni! Kötélhúzás a NATO „keményei” és „rugalmasai” között az európai biztonsági értekezlet ügyében Brüsszel, december 4. A NATO miniszteri ta­nácsának a tizenöt tag­ország külügyminisztere részvételével ma Brüsszel­ben kezdődött kétnapos értekezletén a napirend első és legfontosabb pont­ja az európai biztonsági értekezlet problémája. A Varsói Egyezmény tagál­lamai által Budapesten, majd Prágában egy, va­lamennyi európai ország részvételével tartandó biz­tonsági értekezlet megtar­tására tett javaslat vi­lágszerte olyan kedvező fogadta­tásra talált, hogy a NA­TO miniszteri tanácsa nem tud kitérni a vele való foglalkozás elől. Ez már tegnap este is megmutatkozott­­ Manlio Brosiónak, a NATO főtit­kárának szokásos sajtó­­értekezletén. Brosio új­ságírók kérdésére vála­szolva első alkalom­mal lehetségesnek mi­nősítette egy európai biztonsági értekezlet meg­tartását. Szavaiból azon­ban az derült ki, hogy nem minden problémára kiterjedő értekezletre gon­dol; szerinte megfelelő érintkezések után, ha van remény eredményre, egyes témákat európai bizton­sági konferenciákon, má­sokat pedig két- és több­oldalú találkozókon kell megoldani. Egyes lapértesülések sze­rint a NATO miniszteri tanácsa nem az ülés zá­róközleményében, ha­nem különnyilatkozat formájában foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ebben a nyilatkozatban valószínűleg felsorolják azokat a kérdéseket, ame­lyeknek megtárgyalására sor kerülhet az európai biztonsági értekezleteken. A NATO kebelén belül e kérdésben változatlanul éles vita folyik a „rugal­masak” és a „kemények" között. Ez utóbbiak nyíl­tan ugyan már nem mer­nek szembehelyezkedni a javaslattal, de minden­áron több évre szeret­nék elodázni az értekez­let megtartását. A NATO miniszteri ta­nácsa mostani ülése iránt éppen az európai bizton­sági értekezlet problémá­ja miatt rendkívül nagy az érdeklődés. Kontinensünk minden részéből mintegy 300 új­ságíró van jelen, közöt­tük több mint húszan a szocialista országok saj­tóját képviselik. A belga lapok rá is mu­tatnak : soha még ennyi újságíró a szocialista or­szágokból nem követte fi­gyelemmel a NATO mi­niszteri tanácsának mun­káját. Lehel Miklós Nguyen Thi Binh asszony látogatása Kállai Gyulánál Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke ma délelőtt a Parlamentben fo­gadta Nguyen Thi Binh asszonyt, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes for­radalmi kormányának kül­ügyminiszterét, aki baráti látogatáson tartózkodik ha­zánkban, s a kíséretében levő dél-vietnami személyi­ségeket. A baráti légkör­ben lezajlott látogatáson jelen volt Péter János kül­ügyminiszter és Le Huu Van, a Dél-vietnami Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügy­vivője. Ma délelőtt Nguyen Thi Binh asszony találkozott a magyar sajtó képviselőivel és beszámolt a dél-vietnami nép szabadságharcáról. Tapasztalatcsere az urbanizációs gondokról BESZÉLGETÉS KOPPENHÁGA FŐPOLGÁRMESTERÉVEL Mint arról hírt adtunk, tegnap Budapestre érkezett Urban Hansen, Koppenhá­ga főpolgármestere. A dán közéleti személyiség Sarlós Istvánnak, a Fővárosi Ta­nács elnökének koppenhá­gai látogatását viszonozza most. A két főváros együtt­működéséről, a kapcsolatok szélesítéséről tárgyal Buda­pesten. — Milyen jelentőséget tulajdonít Koppenhága és Budapest együttműködésé­nek? — Alapvetőnek tartom a személyi kapcsolatokat az országok közötti együttmű­ködésben, tekintet nélkül a társadalmi rendszerre. Ilyen személyi kapcsolat bonta­kozott ki a múlt esztendő­ben városaink között Sarlós István látogatásával. Mos­tani utunk célja: a kapcso­­latbővítés. Koppenhágában a jövőben is örömmel fo­gadunk minden olyan kül­döttséget, amely az együtt­működés további lehetősé­geit és formáit keresi. A dán főpolgármester el­sősorban az urbanizációs gondok­ról, a lakásépítésről, és az ezekkel összefüggő kérdé­sekről kíván tapasztalat­cserét folytatni Budapes­ten. Dániában is nagymérvű a vidékről való feláramlás. Érdekli a dán vendéget, hogy a magyarok milyen intézkedést tettek ennek a folyamatnak a szabályozá­sára, s milyen ipartelepíté­si politikánk. Érdeklődésé­nek középpontjában áll: miként folyt le, s milyen eredményeket ho­zott Nagy-Budapest ki­alakítása, a környező te­lepülések beolvasztása a fővárosba? Koppenhágát ugyanis — a háború előtti Budapesthez hasonlóan — huszonegy, közigazgatásilag önálló te­lepülés veszi körül. Az egyesítésre már megvan a terv, de még nem döntöt­tek. Az elővárosok lakos­ságának nagy része a dán fővárosba jár be dolgozni. A jelenlegi helyzet — egye­bes­ között — a közlekedés­ben is gondokat okoz. Felvetődött már a föld­alatti építésének terve is (ezért a főpolgármester érdeklődéssel kíséri a bu­dapesti metróépítést), mert Koppenhágában, úgy, mint Budán — je­gyezte meg Urban Han­sen — sok a szűk, kes­keny utca. Ezekben az autóbuszközle­kedés akadozik. A dán főpolgármestert a műszaki szakemberek kép­zése is érdekli. Bár Kop­penhágában is nagy figyel­met fordítanak erre, Urban Hansen jobbnak, s ezért követésre méltónak találja a magyar műszaki képzést. Erről a kérdésről is szó lesz azon a tárgyaláson, amelyet a két főváros kül­döttsége folytat egymással.

Next