Esti Hírlap, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
A KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG MEGVIZSGÁLJA Napirenden: az öltönyök ára Ma délelőtt a XIX. kerületi Pártbizottság végrehajtó bizottsága a Vörös Október Férfiruhagyár árpolitikáját tárgyalta. Az üzem vezetőinek tájékoztatója szerint, a gyár termékeinek 45— 50 százalékát a hazai piacon, 35—38 százalékát a Szovjetunióban, 15—13 százalékát pedig a tőkés piacokon értékesíti. A múlt évben a belkereskedelemben forgalomba hozott cikkek nyeresége az 1968. évi 4,8 százalékról 6,5 százalékra emelkedett. De még így is a VOR volt a legolcsóbb a piacon. Az idén a vállalat nem tervez áremelést. Fontos feladatnak tartják az árak stabilizálását. Az év első három hónapjában növelték a belkereskedelmi szállításokat: az eredeti tervhez viszonyítva 25,4 százalékkal több árut szállítottak belkereskedelmi partnereiknek. A VOR keresett ruhái nem voltak hiányzó cikkek, s ma sem azok a ruházati üzletekben. Az Üzem továbbra is igyekszik eleget tenni a szállítási szerződésekben vállalt kötelezettségeinek. Ám, gondot okoz a gyárnak, hogy a kereskedelmi vállalatok készletei — az előrejelzések szerint — olyan mértékben növekedtek, hogy egyes helyeken máris szüneteltetik az áruátvételt. A Férfi- és Fiúruha Nagykereskedelmi Vállalat például leltárt rendelt el, s 15 napig nem vett át újabb szállítmányokat. A Ruházati Bolt Kiskereskedelmi Vállalat június 18. óta, minden indoklás nélkül megtagadja az átvételt. A kerületi pártbizottság hasznos segítséget ad, amikor reflektorfénybe állítja egy nagy ruhagyár árpolitikáját, áruellátási működését. Különösen azért figyelemre méltó ez, mert tavaly sokgondot, elégedetlenséget okozott, hogy keresett ruházati cikkek eltűntek az üzletekből. Az idén a vállalatok és a kereskedelem is próbálkozik a tavalyi tanulságok levonásával, a múlt évi hibák megszüntetésével. • Ebben a folyamatban nagy szükség van a kerületi pártbizottságok észrevételeire, tapasztalataira, arra, hogy „ébren tartják” ezt a fontos, a lakosság valamennyi rétegét érintő kérdést. (d. k.) Új park épül a Hotel Duna Intercontinental és a Petőfiszobor között. A tervezők érdekes formájú, gomb szökőkutakat helyeztek el a sétányon. (MTI Fotó : Kácsor felv.) A Merkúrnál befizetett, aztán nyert a lottón ítélet a Trabant-perben Mi köze Fortunának a Merkúrhoz, vagyis: a lottótárgynyereménynek a Személygépkocsit Értékesítő Vállalathoz? A kérdésre a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős ítélete ad választ. CSAK ELŐJEGYEZTÉK T. István 1965-ben Trabantot rendelt a Merkúrtól. Megrendelését elfogadták, előjegyezték. A vállalat ígérete: 1970-ben szállítja a gépkocsit, majd küld értesítést, ha a vételárat fizetni kell. T. István négy évig várt. 1969-ben megtudta: a Merkúr törölte az igénylést, mert — állítása szerint — T. István a vételárat felszólításra nem fizette be. De különben sem jogosult gépkocsira, mert időközben Trabantot nyert a lottón. T. István kérte: állapítsa meg a bíróság, hogy megilleti-e őt a gépkocsi. A Merkur így védekezett: T. István igénylését „csak” előjegyezték, ez még nem szerződés, tehát nem köteles a felperesnek Trabantot eladni. A bíróság más véleményen volt: T. István vételi ajánlatot tett, a Merkur elfogadta: ez szabályszerű adás-vételi szerződés. Az előjegyzés adminisztrációs művelet, egyáltalán nem függ össze a szerződéssel. „Ha létrejött is a szerződés — folytatódik a Merkur gondolatmenete —, utóbb megszűnt, mert T. István felhívásra sem fizetett.’’ A vállalat nem köteles tehát Trabantot adni. Miután a vállalat semmivel nem tudta bizonyítani a felszólítást, újabb mentséget keresett. T. István felszólítás nélkül is tudhatta, hogy fizetnie kell, mert a vállalat a sajtóban hírül adta: mindenki köteles a vételár egy részét előre befizetni. ALAPTALAN KIFOGÁSOK A bíróság ezt az érvelést sem fogadta el. A fizetési feltételek utólagos változtatása a szerződés módosítását jelenti — mondja az ítélet. — Ez pedig — a Polgári Törvénykönyv szerint — kizárólag a szerződő felek közös megegyezésével történhet: kölcsönös és egybehangzó nyilatkozat kell hozzá. Semmiképp sem tekinthető ilyennek egy sajtóközlemény. A Merkur ezek után sem adta fel a Trabantért folyó harcot: ha igaz, hogy a szerződés érvényesen létrejött, hogy a felperest nem szólítottuk fel a fizetésre, hogy a sajtóközlemény nem szerződésmódosítás, a Trabant akkor sem jár T. Istvánnak, mert a vállalat utasítást kapott: magánszemélynek nem lehet két autója. A felperes nyert egyet a lottón, másikra nem jogosult. Az ítélet szerint ez a kifogás is alaptalan. A vállalat nemcsak hogy nem módosíthatja saját belátása szerint a szerződést, de nem is szüntetheti meg. Belső utasítás kötelezheti a vállalatot, de az sohasem vonatkozik az állampolgárokra, nem csorbíthatja törvényes jogaikat. EGYENRANGÚ ÜZLETFELEK A szerződés tehát érvényes. A Merkur a pert elvesztette. Mit jelent ez? A vállalat 1965-ben kötelezte magát, hogy a Trabantot átadja, T. István pedig vállalta, hogy a gépkocsit átveszi és kifizeti az ellenértéket. Ez a szerződés lényege. A Merkúrnak monopolhelyzete nem ad államigazgatási jogkört, nem hatóságként áll szemben ügyfelekkel, hanem mint eladó a vevővel. Az állampolgárokat nem utasíthatja, semmire nem kötelezheti. A jogokat és kötelességeket ugyanis a szerződés határozza meg, amely ebben az esetben is két egyenrangú üzletfél megállapodása. Azt egyoldalúan, önkényesen sem T. István, sem a Merkur nem módosíthatja és nem szüntetheti meg. A Polgári Törvénykönyv mindkettőjükre vonatkozik. K. A. Feltárják a pipagyárat Véglegesen rendezik a sárospataki Rákóczi várnegyedet: teljesen feltárják például a nemrég felfedezett Rákóczi-korabeli kovácsműhelyt és pipagyárat. Felújítják bővítik a termálfürdőt is amelyre nemcsak Hegyalja, Hegyköz, Bodrogköz és a Hernád völgye lakói, hanem a szomszédos Kelet-Szlovákiából érkező vendégek is igényt tartanak. LIBÁS JÓSKA ARANYLÚDJAI Gombnyomásra forog a tojás Ezer rajnaival kezdték ♦ Paplanüzem indul — Amikor Franciaországban jártam és egy szőlősgazdával vitatkoztam, megkérdeztem tőle, menynyit telepített tavaly. Azt felelte: semmit. Hát tavalyelőtt ? Akkor se. Mondtam neki, hogy mi itt mennyit telepítettünk ... A franciaországi vitáról egy hintón szorongva értesültem — kicsit sokan jöttünk Egerből vendégségbe —, miközben a lovak nehezen kaptattak a dombokon, éppen a friss telepítésű szőlők között. Dér József mondta el, vagy ahogyan a faluban nevezik: Libás Jóska, az egerszóláti Béke Tsz elnöke. ELADTÁK A BIRKÁKAT Hogy egy ilyen „libás” előnév valójában mit takar, azt mindig viselője helyzete és személye dönti el. Hogy itt a faluban a szeretet jele, azt könnyű kitalálni, ha valaki azt is tudja, hogyan nőttek a jövedelmek évről évre ebben a dombos, kis túlzással „felvidékinek” nevezett községben, ahol a vidék soha nem kedvezett különösképpen a mezőgazdaságnak. Szegény falu volt ez mindig,csomásnak jártak el az emberek, a tsz se hozott nagy jövedelmet. Amikor Dér idejött elnöknek, tudta: ki kell találni valamit, amiből gyorsan pénzt lehet csinálni, így jutott eszébe a liba. Rögtön hozzá kell tenni: nem nagyon bíztak az ötletében. Mert igaz ugyan, hogy minden parasztportán tartanak libát, de más dolog tíz vagy húsz, s megint más több száz, vagy éppen több ezer liba tartása. Jön a libainfluenza — mert ilyen is van, ez a libák egyik legpusztítóbb betegsége —, s pillanatok alatt oda az egész vagyon. Végül mégis beszereztek ezer nagy testű rajnai ludat. Eladták a birkákat, amelyek azelőtt a domboldalakon legelésztek, átalakították a hodályokat, s a zöldet a libák kezdték csipkedni. Az első évben az ezerből négyszáz elpusztult. De még így is hasznot hajtott a vállalkozás. KÁNIKULA A KELTETŐBEN Ez volt a kezdet. Ma tízezer libája van a tsz-nek, jövőre húszezer lesz és tojásaik garantáltanfertőzésmentesek. De az igazi üzlet csak az idén kezdődik. Mert egy libatojás ára 13—16 forint. Ám egy kislibáé 23—26, s akad olyan vásárló, aki adott esetben 40-et is megadna érte. Márpedig a tojásokat eddig el kellett küldetni Egerbe és más keltetőállomásokra. Ez külön szállítási költséggel járt, meg természetesen, a munkabérrel, a szállítás közben esett károkról nem is beszélve. A legjobb ház idehaza keltetőt csinálni. Elektromosat, nagyot, hogy akár bérmunkát is vállalhassanak, a saját 200 ezer tojásuk keltetésén kívül. A keltetőépület tervét a tsz tervezőbrigádja készítette. A keltetőállomáson egy szakember és egy villanyszerelő dolgozik, továbbá 10—12 asszony, váltott műszakban. ők rakják be a tojásokat, szedik ki a kislibákat. Kétóránként megnyomnak egy gombot, s a gép a tojástartó ládákat másik szögbe dönti, a liba helyett „megforgatja”, hogy egyenletesen kapják a meleget: a 37,8 fokot. Itt egy asszony egy év alatt félmillió forint értéket termel. Már az idén a tsz jövedelmének 60—70 százalékát a libák adják. (A 300 tagból mindössze 15—20 dolgozik a libákkal.) Az évi tiszta nyereség: egymillió forint. Az évenként leszedett toll mennyisége: 50 mázsa. Jövőre paplanüzemet terveznek. A LÉPCSŐKÖN SZALONNÁZOTT Hát innen a név: Libás Jóska. Aki egyébként nem egerszóláti, hanem abasári. A családja ma is ott él, ő meg mindennap hazajár. Alacsony, barna ember, ért a történetekhez — meg a szervezéshez. Maga meséli: még Markazon volt tszelnök, amikor a miniszterhelyettes nem akart neki Zetort adni. Kiült szalonnázni a földművelésügy lépcsőjére, hogy ő onnan traktor nélkül el nem mozdul. Másfél óra múlva megvolt a Zetor. Most azt mondja: javasolta Fehér Lajos elvtársnak, máshol is ilyesmit kéne csinálni, a „felvidéki” tsz-ekben, mint ez a libafarm. Igaz, nem minden tsz tudja mozgósítani a fél ország vezérkarát, ha egy beruházásról van szó — de ez mit sem von le Dér József és az egerszólátiak érdemeiből. Mint ahogyan az sem, hogy különb sajtója se igen akad egy tsz-nek, mint az egerszóláti Békének. Pedig még sajtófőnökük sincs. Bernáth László Tejbor -borjaknak A Bólyi Állami Gazdaság sátorhelyi üzemében működik az ország egyik legnagyobb borjúnevelő telepe. A borjak mesterséges táplálásának megkönnyítésére a gazdaság gépet hozatott Olaszországból. Az automata vezérlésű berendezésbe naponta egyszer betöltik a tejport és a hozzá való vizet, az elkészíti a tejet, sőt, kellően fel is melegíti. Az olasz „tejbár” éjjel-nappal működik, a borjak tehát bármikor fogyaszthatnak az állandóan „tőgymelegen” tartott tejből. Kitűnő csemege a bolgár szőlőbefőtt 1 üveg ára: 5 Ft Keresse, kérje a budapesti élelmiszerboltokban!