Esti Hírlap, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
Weineremlékverseny A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Weineremlékversenyt hirdet. A versenyt Weiner Leó halálának tizedik évfordulóján, október 25. és december 1. között tartják. Vonósnégyesek, illetve hegedű- és zongoraszonáta-párok nevezhetnek. A verseny kétfordulós, mindkét forduló nyilvános. Övön alul Reggeli laptársunk kritikusa a Bartók Színpad szabadtéri operettelőadását értékelve, a címszereplőnőt szó szerint így dicséri: „emberi tudott lenni, kellően érvényesítve megjelenése egzotikumát, sötét tónusú, „öv alatti” hangjának vonzó erejét Vajon mire gondol, mit szimbolizál e töprengtető kitétel abszolút hallású írója? Mágusok Egy Richard Ross nevű holland bűvész nyerte meg az 1970. évi mágus-világbajnokságot. A világbajnokságot a mágus egyesületek nemzetközi szövetségének évi kongresszusával párhuzamosan rendezték meg 125 bűvész, illuzionista és bűvészkomikus részvételével. Hármas operettjubileum okat játszó színészek A nemrég befejeződött színházi évad sikereiről tanúskodnak a most összegezett adatok. Gyakran játszottak az idén táblás házak előtt a fővárosi színházak. A Nemzetiben a Mózes, a VII. Hadrian, A bűnbeesés után és a Fejezetek Leninről előadásain mindvégig kint függött a tábla. Minden jegy elkelt. A Katona József Színházban a Varsói melódia, az Iván, a rettentő és a Stuart Mária állt az érdeklődés középpontjában. A Vígszínház idei legnagyobb közönségsikerét az Angliai Erzsébet és a Vörös postakocsi aratta. A Pestiben még ebben az évadban is csak az előrelátók jutottak el az Egy őrült naplójához, de állandó telt házat vonzott A hős és a csokoládékatona, valamint az Adáshiba című Szakonyi-darab is. A Madách Színház idei slágere a III. Richard volt, a Kamarában pedig a Vonó Ignác — és változatlanul: A bolond lány, amely 600. előadásához közeledik. A Thália látogatási csúcsai: a Kalevala, A magyar kérdés és a Stúdióban játszott Ki lesz a bálanya? című Csurka-mű. A József Attilában Illyés Gyula Malom a Séden című drámája volt az évad egyik legsikeresebb bemuttatója , de 90 százalék fölött mozgott valamennyi előadásuk látogatottsági aránya. A Fővárosi Operettben kora ősszel hármas jubileumot ünnepelnek: változatlanul utolérhetetlen a Csárdáskirálynő, az új évad elején éri meg ezredik előadását. A My Fair Lady is ünnepel a szezon kezdetén, 500. előadásával. A harmadik jubileum pedig a West Side Story sikeréhez fűződik: már szeptemberben megéri 100. előadását. Érdekesen alakult a színészek foglalkoztatottsága.. A fellépések számát tekintve a budapesti győztes, Pálos Zsuzsa, a József Attila Színház művésze, aki az idén 277 színházi előadáson szerepelt. Utána következik Mécs Károly és Inke László 275, illetve 274 fellépéssel. Káló Flóriánt 265- szor, Kozák Andrást 257- szer, Bodrogi Gyulát és Hadics Lászlót 248-szor láthatták a színházlátogatók. Kétszáznál több fellépéssel szerepel a listán Bulla Elma, Tahi Tóth László, Avar István, Márkus László és Szilvássy Annamária. ÚJDONSÁGOK LISTÁJA Boszorkánypere pontos szöveggel MATEMATIKA- ÉS METEOROLÓGIA-TÖRTÉNET Az Akadémiai Kiadó harmadik negyedévi tervében több érdekes könyv kapott helyet közeli és távolabbi múltunkról. A magyarországi Tanácsköztársaság 50. évfordulója című kötet a múlt évben megrendezett nemzetközi tudományos ülésszak előadásait összegzi, Gábor Sándorné és Mucsi Ferenc szerkesztésében. R. A. Averbuck szovjet történészprofesszor válogatott írásait Andics Erzsébet rendezte sajtó alá. A magyar nép szabadságküzdelme 1848—1819-ben címmel. Heckenast Gusztáv Fejedelmi (királyi) szolgáló népek a korai Árpád-korban című könyve nemcsak az Árpádok X. századi államszervezését világítja meg, hanem érdekes adatokat tartalmaz arról is, hogyan nyomult előtérbe a magyarság gazdasági életében a földművelés a kalandozások korában. Szénássy Barna A magyarországi matematika története című könyvében a kezdetektől a két Bolyai tevékenységén át a modern magyar matematika kialakulásáig kíséri nyomon a tudományág hazai fejlődését. Schram Ferenc A magyarországi boszorkányperek című kétkötetes munkája 451 ilyen pert közöl betűhíven, teljes terjedelemben. Ezzel a néprajzon kívül a művelődéstörténet, a nyelvészet, a jogtörténet, sőt, az ideggyógyászat számára is fontos forrásmunkát ad. Réthly Antal a XVIII. század hazai időjárási eseményeiről és elemi csapásairól szóló adatokat gyűjti össze könyvében, és érdekes áttekintést nyújt — értékes naplórészletek alapján — a magyar meteorológia évszázados fejlődéséről. Az Elveszett Paradicsom A Körszínház premierje Kazimir Károly hívei ismét elégedettek; a rendző színtelen vagy túlszínezett előadások után, újra győztesként áll a porondon. A Körszínház idei premierje az évad egyik kellemes meglepetése. Olyan produkció, amely a színház látványosságát a gondolat erejével köti össze. Nemcsak felújítja, hanem meg is újítja a klasszikus értéket. Az Isteni színjáték és a Kalevala után az eposzdramatizálás izgalmasabb változatát teremti meg. Az Elveszett Paradicsom hatalmas barokk költemény. Bonyolultsága miatt sokféleképpen értelmezhető. Kazimir elolvasta a háromszáz éves vitaanyagot, azután félretolta a régi érveket, és személyes állásfoglalásként vitte színre Milton látomásait. Koncepciója nem fedi a szöveget (Jánosy István gondos-szép fordítását), ám ez csak ittott döccenti meg az előadást. Mit mutat Kazimir? A jó és a rossz hagyományos viadala helyett (amelyben legfeljebb az vitatható, melyik oldal a jó és melyik a rossz) az ember sorsával szembeni közöny változatainak küzdelmét. Olyan ellenfeleket, akik egyaránt csak eszköznek tekintik az embert, akik csak önmaguk igazolását és győzelmét keresik. A nagyvállalati menedzserként eljátszott isten Balázs Samu nagyvonalú alakításában a rideg bürokrata. Ultramodern bútorok, gumibotos, angyalok között védelmezi az alávetettség rendjét, amelyben az urat csak dicsérni szabad. Olyan világot teremt, amelyben csak létezni lehet, önálló akarattal, ember módra élni, felszabadulni — nem. Ezt az értelem nélküli alávetettséget kívánná örökéletűvé tenni szolgaserege. Fanatikusok és karrieristák üldözik az első emberpárt. Mihály, Gábriel és a többiek a technokrata nagyúr áramvonalas testőrei. Hát az ördögök? A Sátán Ádám és Éva elpusztításával szeretne bosszút állni Istenen és undok angyalain. Időnként mégis rokonszenvesek,mert olyan hatalom ellen lázadnak, amely lélektelen formalizmusával és álcázott kegyetlenségével felháborít. Kazimir a felszabadult szenvedély ördögfiókáival népesíti be a városligeti színpadot. Hippiparádét rendez, és — ahol a szöveg engedi — Bitskey Tibor segítségével elragadó, okos lázadót formál a Sátánból. Kedveli az élet szerelmeseit, a zene áramában önfeledt, izmos fickókat, a jó táncosokat. A komisz felsőbbség elleni zendülőket, akik egyszer talán majd az ősszülők gyermekeivel is törődni tudnak. De most még csak azért csábítják el Évát a tudás mámorával, hogy erejüket fitogtassák, az Isten és a formaruhás angyalkülönítményesek bosszantására. Ádám és Éva csetlő-botló árva. (Ezért is indokolatlan Madách Ádámját kínzó látomások idézése, a kitűnő előadás egyetlen rendezői melléfogása.) Kazimir a tanácstalanul vergődő, önmagát kereső embert állította középpontba. Menny és Pokol küzdelmében úgy foglal állást, hogy az embert választja, mindent Ádámtól és Évától vár, nekik kívánna megadni minden segítséget. Kozák András a rendezői felfogást elragadó sutasággal valósítja meg. Venczel Vera kismértékben tudja megoldani feladatát. Az előadás koncepciója csak gondolati váz, amely önmagában alapja lehetett csupán. Az Elveszett Paradicsom színrevitelének. A siker záloga, hogy Kazimir ezúttal a gondolattal egyenértékű látványosságot, játékot, izgalmas színházat produkál. Díszletben, jelmezben, kísérőzenében, koreográfiában és dramaturgiában egységes, minden részletében kidolgozott előadással várja a Körszínház vendégeit. A jól válogatott színésegyüttes, Szenczi Miklós professzor irodalmi tanácsadó, Rajkai György díszlettervező, Láng Rudolf jelmeztervező, a zenét összeállító és részben szerző Blum Tamás, Barkóczy Sándor koreográfus, Kőváry Katalin és Gosztonyi János összehangolt, céltudatos, jó munkát végzett. dr. Hi holnaptól a mozikban FUTÓHOMOK A lengyel filmrendezők kedvelik a tengerpartot. Nem csoda: fehér homokdanáival, fodrozó víztükrével egyszerre kietlen és romantikus ez a táj. Annak idején, a lengyel új hullám indulása táján, egy ilyen, kétszereplős, tengerparti film indította el a világhír útjára azokat a művészeket, akiket ma már mindannyian ismerünk. Wladislaw Slesicki ugyanehhez a környezethez fordult vissza, s a szereplők számát is csak eggyel növelte, a férfi és a nő mellé ez alkalommal egy tíztizenkét éves forma kisfiú csatlakozik. A férfi az apja, a lány viszont idegen, akit mi a gyerek szemével látunk. Az apa és a lány közötti kapcsolat furcsán befejezetlen, mikor megjelenik a lány szerelme. A kitűnő színészek (a lányt Malgorzata, Braunek, a férfit Marek Walczewski játssza, igen jól, és a rendező ügyes hangulatteremtő készsége ellenére sem tud igazán hatásos és meggyőző lenni ez a film. (Képünkön: Malgorzata Braunek.) KOMPOZÍCIÓ KOCKÁKBÓL Zománcozott kirakó? INTARZIA, ÉGETETT, SZÍNEZETT FA A Pécsi Ipari Vásáron gépek, iparcikkek, ipari pavilonok mellett, a főbejárat mögötti kis parkban kiállított farost intarziás falburkolatok, színes zománckompozíciók és fából készült szobrok, plasztikák hívták fel magukra a látogatók figyelmét. A kis területű szabadtéri kiállítás új anyagok és technológiák építészeti-művészi felhasználásának lehetőségeit mutatta be. A Bonyhádi Zománcművek és a Mohácsi Farostlemezgyár segítségével a Pécsi Képzőművészeti Stúdió fiatal művészei készítették a falakat beborító, monumentális hatású alkotásokat, a farost intarziás és zománcburkolatú kompozíciókat. Mesterük, Lantos Ferenc, egymásra állított kockái keltették a legteljesebb művészi hatást. Az ő munkái díszítik a bejárati kaput is, amely Bachmann Zoltán világos szerkesztésű, szép alkotása. Kismányoki Károly színes zománcnégyzetekből kirakós játék módjára szerkesztett falai melegséget, érzelmeket árasztanak. A fa újszerű belsőépítészeti felhasználásának lehetőségeire utalnak Koczogh András alkotásai. Különösen frontális beállítású, faragott művei alkalmasak erre, például méreteiben nem, de hatásában monumentális Dózsája. Az égetett, különleges technikával színezett fa előnye, hogy nem műtermék, hanem ősi, természetes anyag, nem hordja magán a gépi előállítás nyomait, megmunkált felületei a fával küzdő ember harcát tükrözik. v. s. A KARDFORGATÓNŐ Japán mese európaiaknak. Természetesen, található benne gaz, gátlástalan, kegyetlen szamuráj, meg jó szamuráj, szívtelen anya, aki a viharban elhagyja gyermekét, megtért rabló, aki felneveli a villámfénytől megvakult kislányt, a sötétbajnok, aki a vak lányt úgy megtanítja vívni, hogy pillanatokon belül tucatnyi ellenfél bőven vérző sebekkel, holtan hullik a földre. Ezeknek a „hullásoknak” szabályos koreográfiája van, s ez imitt-amott azért már komikussá is teszi az eredetileg véresnek szánt mesét. Meg egynémely japán ripacs szörnyűséges, vászonhasogató játéka is, akik úgy fejezik ki érzelmeiket, hogy talán Japánban is sokan megmosolyogják. A kardforgató vak lány egyébként nagyon szép, Yoko Matsuyama színésznőnek sem rossz, s aki kedveli az egzotikus, véres, melodramatikus meséket, bizonyosan elviselhetőnek találja ezt a japán filmet is. (Képünkön: Yoko Matsuyama.) Bernáth László C TELEVÍZIÓ ) SZERDÁN: 17.3«: Hírek. — 18.05: Hogyan ették a kását? Csehszlovák bábfilm. — 18.2«: Expedíció. — 18.55: Esti mese. — 19.05: Tv- Mintabolt. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: A fekete bikinis lány. Magyarul»beszélő angol bűnügyi filmsorozat. I. rész. — 21.10: Tv-Bérlet. A Magyar Televízió hangversenysorozata (II.) — Kb. 22.10, Tv-híradó, 2. kiadás. C KÖZLEMÉNYEK ) Értesítés: Tisztelettel értesítjük megrendelőinket, hogy az újjáépített fényképész műtermünket július 15-én megnyitottuk. Minden kedves megrendelőnket várják a Budapest VI. ker., November 7. tér 1. műterem dolgozói. ( SZÍNHÁZ ) Kiscelli Múzeum: Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye (vez.: Sándor Frigyes; közr.:Tarjáni Ferenc. Rossz idő esetén 16-án. I. sorozat, 3. előadás, este 8) — Városmajori Színpad: Charley nénje (8).