Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

LEGTÖBB A HÍRADÁS- TECHNIKÁBAN NŐK A VAS- IPARBAN KEVÉS A SZAKMUNKÁS A FÉRFIAK TÖBBET A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN Delta-éttermek a fővárosban Új szállodák, Mézes Mackók ♦ Felújítják az EMKÉ-t ♦ Magyar konyhák külföldön KERESNEK A vasiparban foglalkoz­tatott nők aránya Buda­pesten 37,7, vidéken 32,4 százalék — állapították meg a vasasszakszervezet központi vezetőségi ülésén. Legmagasabb^ a nők ará­nya a híradás- és vacuum- technikában, itt meghalad­ja az ötven százalékot, de jelentős a járműiparban, a kohászatban is. A vasiparhoz tartozó ágazatokban a nők 72 százaléka fizi­kai munkás, s mintegy 20—22 százaléka admi­nisztratív beosztásban dolgozik. A nők 83—90 százaléka képesítés nélkül került az üzemekbe, és betanított vagy segédmunkás, lett. A szakmunkások aránya rendkívül alacsony: 5,5—6 százalék. A felmérés sze­rint a nők munkája mind fontosabb a vasiparban, mert a kialakult új ipar­ágak nem nélkülözhetik a precíz, pontos és különle­gesen ügyes női munka­erőt. Ennek ellenére a dol­gozó' nők keresete válto­zatlanul alacsonyabb, mint a férfiaké, bár a különbsé­gek az utóbbi években csökkentek. 1967-ben a nők keresete a férfiakénak 68,7 száza­léka volt, s ez az arány 1970-rc 76 százalékra mó­dosult. A nők munkájának erköl­csi elismerésében is előre­lépett a vasipar: 1969-ben a kiváló dolgozó kitünte­tésben részesültek 26,5 szá­zaléka nő volt. A vasasszakszervezet most határozatot hozott a nők helyzetének további javítására. Új szállodák épülnek Bu­dapesten a negyedik ötéves tervben, bővítik a Mézes Mackók hálózatát és meg­nyílnak az első fővárosi Delta-éttermek — jelentet­ték be a Pannónia vezetői, amikor beszámoltak a Vá­rosházán munkájukról, ter­veikről. Hotel Volga A Budaörsi úton épül a Hotel Wien. A kétszáznegy­ven férőhelyes szállodában étterem és drink bár is lesz. Az EMKE Szállóban nemzetközi színvonalú lo­kál nyílik. Az új szálló át­adásával egyidőben felújít­ják az EMKE régi helyisé­geit is. A Normafa közelé­ben a Hotel Olimpia 360 személyes lesz. Éttermen kívül bisztrót és drink­bárt is terveztek. Télen is nyitva lesz, a sízőknek és szánkózóknak megfelelő felszerelést adnak. A vadászati világkiállí­tás alkalmával nyílik meg a Dózsa György úton a 740 személyes Volga Szálló, amelybe Mézes Mackót és drink-bárt is terveznek. A vadászati világkiállí­tás idejére elkészül a fővá­rosi szállodákat mentesítő visegrádi és dobogókői szálló is. Gyorsan, olcsón A Pannónia egyik fon­tos törekvése, hogy nagy forgalmú, a vendégeket gyorsan — és főként olcsón — kiszolgáló éttermeket nyisson a fővárosban. A A SZERSZÁMLAKATOS HOBBYJA Kölcsönkért kiállítás MADÁRKALITKÁVAL KEZDTE ÚJ KÍSÉRLET: RÉZ ÉS FA * Egy kattintás a kapcso­lón: ötven különböző be­rendezési tárgyat világít meg a villany. Állólám­pák, tv-állvány, virágko­sár, falitál, váza, árnyké­pek ... Világos és sötét, mattszinű lemezkavalkád. Mindez egy kiállítási te­remben, Kiskunfélegyhá­zán. A kiskun napok idei meglepetését Pardely Ala­dár szerszámkészítő szol­gáltatta. DIÓFÁVAL SZÍNEZI — A fiam néhány éve megkért, csináljak neki madárkalitkát. Már az első napon rádöbbentem: enge­delmeskedik 'az anyag, jól formálható, a fantáziát kö­veti a kéz. — Mivel dolgozik? — Az alapanyag egysze­rű lemez, közönséges, réte­ges furnír. Erre ragasztom rá — árnyalásként, színe­zésként — a 0,5—0,7 mil­liméteres furnírt, amelyet fényesítek, plitúrozok, csiszolok. Ez a színező le­mez diófából készül, s ren­geteg árnyalt színvariációt tesz lehetővé. A kiállított tárgyak kö­zött látni egy félig kész tá­lat: rézlemezből. Üjabb kísérlet talán? EGY-KETTŐ MARADT — Igen, a színes furnírt kombinálom a rézlemez­zel. Nagyon érdekes az „egyveleg”. Próbálkozom: a legújabbak közül valók az úgynevezett árnyképek is, amelyek intarziás meg­oldásokat kínálnak. — Mikor dolgozik? — A formát elképzelem, skiccet készítek, majd sab­lont papírból. Nyolc ' órát dolgozom a vegyigépgyár­ban, aztán rohanok haza: addig nincs nyugtom, amíg meg nem csinálom. — Hány tárgyat készí­tett eddig? — Talán százat. De egy- kettő kivételével már nin­csenek a birtokomban — ismerőseim szétkapkod­ták. A kiállítási anyagot is úgy kértem vissza ... (völgyi) Balatonon beváltak a Del­ta-éttermek. Hasonlókat kívánnak építeni Budapes­ten is. Az előre gyártott szerkezetű • pavilonokban önkiszolgáló rendszert ve­zetnek be. Valószínű, hogy az elsők között nyílik meg a Dózsa György úti Delta. Ezenkívül még négy he­lyen folynak tárgyalások építkezésre. A Teleki té­ren a Fővárosi Tanács és a VIII. kerületi Tanács se­gítségével épül az önki- szolgáló étterem. Nagy sikert arattak Bu­dapesten a főként hideg- konyhai készítményeket árusító Mézes Mackók. Nemrég megnyílt a Köztár­saság téri Mézes Mackó, s a következő öt évben újabbak készülnek. A Pannónia jelentősen fejlesztette nemzetközi kapcsolatait. Állandó és ideiglenes magyar éttermek nyíltak Szófiában, Varsó­ban, Grácban és Lipcsé­ben. Nagy elismerést szer­zett a magyar konyhamű­vészetnek a moszkvai ma­gyar étterem. De ételbe­mutatókat rendezett a Pan­nónia Svájcban, Jugo­szláviában, Japánban és Peruban is. . Több menü A Pannónia alapvető fel­adata a turizmus igényei­nek kielégítése. Ugyanak­kor mind nagyobb részt vállal a közétkeztetésben is. Éttermeiben nőtt az elő­fizetéses ebédek és a me­nük kiszolgálásából szár­mazó forgalom. Az új fej­lesztési tervek mindenütt számolnak a hazai közön­ség kívánságaival, ugyan­akkor elősegítik az idegen- forgalom fellendítését is. FRISSEM ÁCSOLT TETŐK (2.) Még csak három... Jánkmajtison -Kocsis Sán­dor kapta a harmadik kész házat. . A szomszédok már egy hónappal az átadás előtt — ahogy befejezéséhez köze­ledett az építkezés — meg­változtatták a viselkedésü­ket. Akadt, aki a köszö­nést is megszüntette. Egyik éjszaka a négygyermekes Kocsis Sándort, aki föld­művesszövetkezeti állása mellett a községi tűzoltó- parancsnoki tisztet is ellát­ja, s a víz levonulása óta a tanácson segédkezett a se­gélyek igazságos szétosztá­sában, meglesték a tanács­háza mögött, beszorították az épületbe, s hajnalig — a rendőrség érkezéséig* — ostrom alatt tartották. A térkép legkeletibb, jel­legzetes csücskébe húzódott településen, a fővárostól 370 kilométerre, az építke­zések előrehaladtával el­érkezett az időszak, ami­kor szakadással fenyeget­tek az emberi együttélés gátjai, és egy másfajta, ha­rag és düh duzzasztotta ár söprő rohama fenyegette a falut. 1970 nyarán a közsé­gi tanács kijárási tilalmat rendelt el: este 9 és reggel 6 között tilos volt az utcán tartózkodni. Szeptember derekára a tilalmat felol­dották, de rögvest másikat kellett helyébe állítani: az italbolt napi kétórai idő­szakon túl nem árusíthat szeszes italt. A 120 percet az itt-tartózkodó hatszáz újjáépítő munkás kedvéért engedélyezték. Mindezt később, s a lá­togatóknak szánt, politúro- zottabb előadásban hallot­tam, legalább fél tucatnyi véleménnyel megerősítve — az első meglepetés a ta­nácsházán ért. Az - elnök? „Kérem, én vagyok az el­nök — nyújtja a kezét egy alacsony, fáradt tekintetű ember —, jobban mondva én helyettesítem az elnö­köt.” Kisnaményból hívták be, mielőtt a községet Jánkmajtishoz csatolták, ott dolgozott tanácselnök­ként; előbb kidőlt , a jánki tanácselnök — idegfáradt­ság miatt ment kórházba —„ majd követte a tanács- titkár, hasonló panaszok­kal. A behívott tanácselnök: — Bejöttem, valakinek vál­lalnia kellett. Ismerem az embereket, Jánkon szület­tem, a testvéreim itt él­nek. A menekülés óráiban is itt voltam: az. úttesten térdig nőtt a víz, amikor megjelentek a kétéltűek, százan, százhúszan is fel­jutottak egyre, bújt egy­máshoz, helyet szorított a másiknak öreg és fiatal, ha­ragos és barát; azt mond­tam akkor : ne bántsa sen­ki az én népemet, a ve­szély megmutatja igazi ér­zései*! De a veszély elmúlt, és a nagy összetartás mára semmivé foszlott. Most mindenki tudja, mije volt, s milyen holmija nem veszhetett oda a másiknak — én tudom: mennyit ve­szítettek mindnyájan, meg­értem a fájdalmukat, s magyaráznám, hogy a fáj­dalom táplálja az igazta­lan tetteket is ... de nehéz, nagyon nehéz a munkám. — Értem és érzem, per­sze, a félelmüket is. Vége a nyárnak, az őszben lép­kedünk, s háromszázhu­szonegy összeroskadt ház helyén mindössze három beköltözhető áll. Lesz-e mindenkinek fedél a feje felett? Télire lesz, ismét­lem, naponta százszor is, de néha egy-egy percre engem is elfog a kétkedés. Van ház, ahol most öntik az alapokat... Aztán vé­gigmegyek a falun, és lá­tom: sokasodnak az álló falak, egyre több tetőn emelik a szekercét az ácsok; csak az idő legyen kegyes hozzánk, szeptem­ber-október ne hozzon esőt, s legalább egy szobá­KÜLÖNLEGES ROVARIRTÓ Újfajta, különleges ro­varirtószer kerül az üzle­tekbe, a Bio-Strip. Előállí­tója — a Shell céggel kö­tött megállapodás alapján — a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezet. A szer, amely­ből az idén 10 ezer csoma­got szándékoznak forga­lomba hozni, négy hónapra megtisztítja a különféle helyiségeket a legyektől, a szúnyogoktól, a molyoktól. A borospince mennyeze­tét is mintha hatalmas hor­dók dongáiból alkották volna. A Badacsonyi Ál­lami Gazdaság új feldolgo­zó. palackozó és harminc­ezer hektoliteres tárolóhe­lyiséget épít Badacsonyör- sön. Eddig 42, egymástól távol levő pincében érlel­ték és tárolták a jófajta Kéknyelűt és a Szürkeba­rátot. Ez a helyzet sok költséget emésztett fel, ezért határozták el az egy­séges „borkombinát” meg­építését. Remélhetően az idei termés már az új pin­cében kapja meg jellegze­tes badacsonyi zamatát. Mindenesetre a hordók már megérkeztek — ha egyelőre üresen is — az épülő pincébe. ja mindenkinek lesz. Hal­lottam már többször a szárnyra kelt híreket, hogy alig-alig segítenek az em­berek, csak nézik, hogy épí­tenek nekik: hát erről még annyit, hogy rongyember mindenütt akad — sajnos, nálunk is —, de a többség, ha az ideje engedi, hiszen a földdel, az állattal is gond van, ott áll a mester mellett és teszi, amire ké­pes. A Táncsics utcában néze­lődöm, errefelé nagy volt a pusztítás. Friss gyümöl­csöskertek, jonatánok rozs­davöröse, a szilva puha­kékje. „A gyümölcstermés jó — mondja a kerékpáros ember, akivel összeomlott házának roncsai és épülő otthonának falai előtt be­szélgetek —, de csupán a gyümölcs jó, a termés oda­veszett. Az alma minősége nem éri el a tavalyit. Az ára sem.” Ketten tartanak felénk, a városi kinézetű emberben mérnököt, vagy ellenőrző személyt vélnek, akinél mód van érdeklődni, pa­naszt tenni: késik az épí­tőanyag — mondja egyi­kük —, vagyis ami a tető­re kéne, a pala. A kerék­páros még nem tart itt, és kissé rosszkedvű is, mert a szomszéd utcában, a fiá­nál szintén jobban halad­nak, mint nála. „Nem tu­dom, mi lesz az ácsokkal. Itt dolgoznak a Pista bá- tyóéknál, ma kaptak fize­tést, aztán keveslik, s ki­jelentették, hogy amibe belekezdtek, azt még befe­jezik, de utána fogják a szerszámot, és visszautaz­nak a városba.” Mit érzek a szavaikból? Tanácstalanságot, sértett­séget, szorongást? — ma­gam sem tudom. — Kétségtelen — kezdi a műszaki ellenőr —, hogy Fehérgyarmaton előbbre tartanak. De ott állami vállalatok építenek, itt meg kisipari szövetkezetek. Ná­luk nagyobb a szervezett­ség és talán gyorsabb az anyagellátás a munka­tempó. Novemberre azért mi is teljesítjük a kor­mányhatározatot; vég­képp, gondolom, jövő nyá­ron vonulhatnak el a te­herautók és a munkások. — Másfél hónapja va­gyok idelent, két nagy él­ményem van. Az első: o diákok, akik vagonkirakás- -tól a malterhordásig min­dent vállaltak, nélkülük nem is tudom, mihez kezd­tünk volna, hol tartanánk most. A másik: az a láz, amely bennünket, műsza­kiakat magával ragadott. Talán azért van, mert máshoz nem is kezdhetünk — kultúrház, mozi nincs —. hajnalban kelünk, sö­tétedésig az építkezéseken futkosunk, éjfélig az iro­dában tanácskozunk. — Nekem munkaköröm­nél fogva könnyen támad összetűzésem az itteni la­kosokkal, de haragom soha. Másfél hónap óta most utazom először haza, Pest­re, há otthon kérdik, mi­lyenek ezek az emberek, nekem a szívük fog eszem­be jutni. Az öreg néni. A falakat húzzák nála, de a segélyből előre vásárolt 70 liter pálinkát. Ha kész a ház, ezzel vendégeli mind­azokat, akik megépítették neki. Az emberek itt a keleti csücsökben ... Kurucok földje volt, Rákóczi népe gyújtott tábortüzeket. A fiatal pesti mérnök szerint 15—20 évet ugra­nak az időben. Elsőre kö­rülményeikben, de a körül­ményeket követi majd a tudat, a szemlélet, az esz­mélet, a gondolkodás. Kós* Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents