Esti Hírlap, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-02 / 257. szám
• A szovjet kultúra napjai sorozatában Találkozások címmel olyan riportműsort láttunk, amely témája és megszólaltatott alanyai révén érdekes is lehetett volna. Mert a találkozások, amelyekről Alekszander Rot, szovjet egyetemi tanár, Major Tamás és Suara Róbert nyelvész professzor felelevenítették emlékeiket, egy érdekes portrét rajzolhattak volna fel, izgalmas történelmi eseményekbe ágyazva. A riport azonban széteső volt. Annál szebb élményt szerzett az Ajtó című Konyeckij-adaptáció ismétlése, ami méltó epizódja a televíziós szovjet kultúra napjainak. • Egy ragyogó táncrészlet a West Side Storyból, átlagos színvonalú revü jelenetek és riportelemeket utánzó mesterkélt keretjáték — lényegében ez volt a 12 óra tánc című szórakoztató műsor. Nem a műfajok keveredése gyengítette a produkciót, hanem a sokféle élen erőszakolt összetűzése, azzal az igénnyel, hogy Bogár Richard ne csak koreográfusként mutatkozzék be, hanem portré is rajzolódjék róla. Ez utóbbi törekvés azonban túl direkt „természetességgel” szólt mindig közbe. • Szép történet került a képernyőre szombaton késő éjszaka, Igéző címmel. Egy jólelkű, öreg szibériai parasztról, egy magányos férfiról, Andrásról, egy okos kutyáról. ..aki” megérzi Andrásban a szeretetet és ragaszkodással válaszol rá, és a gonosz erdőkerülőről, aki kegyetlenül és irigyen vet véget a hallgatag András és a kutya idilli és megindító barátságának. Szinetár Miklós rendező a történetet két nagyszerű színészre bízta. Az öreg szibériai paraszt szerepében Rajz János megindítóan tiszta, sokat értő, szeretnivalóan beszédes figurát teremtett, Avar István hallgatásainak, pillantásainak súlya volt. Rövid szerepében Bánhidy László is elhitette a gonosz irigységet. A zenei aláfestés elmaradhatott volna. Egyébként a tévéfilm eszköztelenül mondta el a történetet. Talán túlságosan is Lengyel József kitűnő párbeszédeit Czabarka György felvételei csínján követték, a kamera egyszerűen lefényképezte azt, amiről a szavak informáltak. Illusztratív képek kísérték a mesélő mondatait. (bársony) Kehely, misekönyv, szedertől EGYHÁZI KINCSEK KIÁLLÍTÁSA Szelíd arcú, félénk madonnák, szenvedésüket alázattal tűrő vértanúk, karcsú angyalok, drágakövekkel ékített úrfelmutatók, ünnepélyes ikon, kelyhek, menóra, arany- és ezüstfonalakkal kivarrt úrasztalterítők, súlyos misekönyvek. Kis vidéki plébániák, csöndes sekrestyéiből, híres székesegyházak kincstárából kerültek ide, a Nemzeti Galéria termeibe. ISMERETLEN MESTER Az Egyházi gyűjtemények kincsei című kiállításon hat egyház: a római katolikus, a református, az evangélikus, az izraelita, a magyar orthodox és a görögkeleti szerb egyházak elsőben mutatják be közös tárlaton ,rendkívül nagy értékű, féltve őrzött remekeiket. A bemutató a XIV. századtól a XIX. század közepéig vezeti az egyházi gyűjtemények gazdag anyagát. Híres, ma már művészettörténeti fogalommá lett alkotások, s eddig csak kevesek által ismert remekek, kallódó kincsek, amelyekkel a kutatók is csak most ismerkednek — együttesen adják e tárgyak művészettörténeti sorsát, értékét. Ki gondolta volna, hogy most a kiállításra készülődvén, az egyik gyöngyösi plébánián megtalálják a koragótikus magyar ötvösműhely legszebb darabjait, s Pásztón egy gyönyörű, XV. század végi cibóriumot, s egy kicsiny faluban, Tereskén pedig egy XVII. századi ismeretlen mester gyönyörű, egy tömbfából faragott szentsír korpuszát? IDŐRENDBEN A kiállítás időrendi sorban mutatja be a különböző egyházak eltérő filozófiában és értelemben fogant műveit. Ez az elképzelés segíti a párhuzam megteremtését, de talán kevésbé a különböző arculatú egyházak művészetének sajátos megértését. A bemutató legkiemelkedőbb darabjai a magyar gótika nemzeti sajátsággá fejlesztett díszítőtechnikájával, a sodronyzománccal készített ötvöstárgyak — aranyba, ezüstbe, drágakőbe álmodott költészet —, a Hunyadi Mátyást megkoronázó Széchy Dénes esztergomi érsek kelyhe és Luky Benedek hálakelyhe. A díszes szaruserleg is Mátyás király személyéhez kapcsolódik. Itt van Oláh Miklós pásztói botja, a garamszentbenedeki híres útmutató, s mellettük M. S. mester kálváriája, a Báti mester gyöngéd lírával fogalmazott, törékeny nőalakjai, a Telkibányai mester Piétája és a Tótlaki mester vértanúsági jelenete. Az egyik falon kicsiny idő- és tömjénfüst-barnította Szent György-kép. A Petőfi téri orthodox templomból. A restaurálásnál derült ki: XVI. századi novgorodi orosz ikon, Nyugat-Európában talán egyedül Franciaországban lelhető párja, években Nemesesen készített oltárterítő. Ügyes kezű falusi asszony hímezhette ezt a megejtően hangulatos Utolsó vacsora jelenetet. A világszegélyes terítő négy sarkában földönjáró angyalok, középütt az ovális asztal körül az apostolok. Az ábrázolás érdekessége: Jézus, Lukács és János kivételével valamennyi apostolnak jókora piros orrot hímeztek. A református egyház gazdag gyűjteményében Szentpétery József híres kelyhei, keresztelőedényei mellett például puritán egyszerűségű úrasztali kanna, amelyet „A Szentháromság egy Istennek tisztességére buzgó indulatútyokból csináltatták Nemes Dikó Péter Uram és Felesége N. Borbély Judit a debreceni sz.Ekklesiának a nagytemplomban levő úrasztalára. Anno D. 1703 Die 7. apr.”. Az izraelita egyház gyűjteményében a finom mívű edények, fűszertartók között a szederesték komoly, ünnepélyes hangulatát idéző kerimiatálak, s egy 1768-ból származó Haggadan művészi festményekkel ellátva, amely készült és íratott helyben, Köppcsény községben, Pozsony városának közelében, a dicső emlékű Aser Anii kísérdemű Chájim fia által, aki Köppcsényből származik, a kisidőszámítás szerint 528 évben”. Az egymással oly ritkán találkozó, különböző egyházak stílusát, hitét dokumentáló tárlatot Dávid Katalin művészettörténész rendezte, nagy hozzáértéssel, szeretettel. Harangozó Márta A pásztói cibórium □ A VASAS Művészegyüttes 80 tagú vegyeskara Vass Lajos vezetésével holnap Lengyelországba utazik. Tíz városban adnak hangversenyt. Több művet lengyel nyelven mutatnak be. Érdemes megnézni, ÉRDEMES MEGVÁSÁROLNI a közös rendezésében kiállított JLUCENIK varrásfőpoh (*t A kiállítás helye: CSEPEL MINTATEREM Bp. V., Bajcsy-Zsilinszky út 59. Nyitva: november 2-től 14-ig VARRÁSBEMUTATÓ SZAKTANÁCS ADÁSa ANNO D. 1703 Az evangélikus egyházközség egyik legeredetibb darabja egy, az 1650-es Új Ady-kötet románul A bukaresti magyar sajtó új román nyelvű Adykötet megjelenéséről ad hírt. G. Georgescu román költő összegyűjtött Ady-fordításairól van szó. A kritikus szerint könyve kiegészíti a román Ady-kultusz szempontjából alapvető Jebeleanu-fordításokat. Georgescu új kötete 14 olyan verset tartalmaz, amelynek ez az első román fordítása. Ilyen többek között, az Álmodik a nyomor, Ének a porban, Havasok és Riviéra, A magyar messiások és a Párizs az én Bakonyom. Georgescu a lefordított 60 verssel Ady költői életművének legjellemzőbb vonásait igyekezett kiemelni. A Kriterion Könyvkiadó jövő évi tervében újabb Ady-kötet szerepel, Paul Drumaru száz versfordítása. —bb— □ ÜZENET címmel Tankönyvkiadó szemelvényeket adott közre a magyar irodalom századaiból, az Ó-magyar siralomtól, napjainkig. A kötet szerkesztője: Keresztúry Dezső. Nem tudom, futotta-e erejéből, hiszen nagy beteg volt már, meghallgatta-e a rádió múlt heti, péntek délutáni műsorát, amely híres hősei közé vezetett el bennünket. Nagy regényeinek főszereplői, a Talpalatnyi föld Gaz Jóskája és Marikája, az Őszi vetés emlékezetes figurája és az Isten malmai Mezei Lászlója és Szarka Sándora szólaltak meg, mondták el bánatukat és megbántottságukat, örömtelen életüket, reménységüket, terveiket, s vontak be minket erkölcsi rendszerük bűvkörébe. • Akkor még nem gondoltuk, miért is gondoltuk volna, hogy két nappal később fájdalmas, aktualitása lesz ennek az összeállításnak. Mintha hősei együttes felvonulással, megnyilatkozással búcsúzni jöttek volna teremtőjüktől-életrehívójuktól, az írótól , Szabó Páltól. Megszólaltak a regényfigurák, beszéltek, vallottak, s minden mondatukon, ítéletükön éreztük: helyes volt. S nem véletlen ez, hiszen Szabó Pál úgy ismerte ezeket a parasztembereket, hogy nem tudott félrecsúszni a tolla, nem tudta úgy leírni egy-egy ember arcát, lelkiállapotát, hogy ő azt ne látta, ne ismerte és mélységében ne érezte volna. Szabó Pál hősei kemény emberek. Kegyetlen volt a világ, amelyben születtek, dolgoztak, éltek, szerettek és bölcs megfontolással terveztek. Szavaik természetességében, érzéseik igazságában egy földhöz kötött, földre nyomott szenvedő osztály, a parasztság történelmi igazságát szólaltatták meg. S teremtőjük nemcsak ismerte ezeket az embereket, de szerette is. Hogyne szerette volna, hiszen közülük jött, a legmélyebb zsellérsorsból. A biharugrai parasztimból, akit Móricz Zsigmond segíteni akaró jó szava, bátorítása irányított az irodalmi pályára, a Nemzeti Parasztpárt egyik alapító tagja, s 1938-tól 1944 végéig elnöke volt. A felszabadulás után is őket, földhözragadt, reménykedő hőseit képviselte a Parlamentben, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségében és az Elnöki Tanácsban. Témáért, emberségért mindig is hozzájuk tért vissza, tőlük merített ihletet. Sok-sok elbeszélést, regényt, színdarabot, sok forgatókönyvet írt. A Talpalatnyi föld Gáz Jóskája, egy tömbből faragott, súlyos embersége — egy nemzedék példaképe. Élete utolsó percéig dolgozott, perelt, vitázott a parasztságért, „az új földért”. Az idén augusztusban valóságosan is megjelent a képernyőn egyik kedves figurája, Só Mihály, s később a Nyitott könyvben ő maga is, betegen, fáradtan, de tervekkel teli és az Isten malmai szereplői, a mezeik, a kiskeszik, a birtalanok, mindmind egy „nyugtalan élet” tanúi. Hetvenhét éves volt. Alig néhány hónappal élte túl legjobb, legmeghittebb barátját-harcostársát, Veres Pétert. Most, amikor e sorokat írom, gondolatban még egyszer felidézem magamban regényhőseinek szavait, gondolatait, s a fájdalmas aktualitás visszhangozva erősíti fel igazságukat, kemény emberségüket. Csak ennyit. A többi most nem engedi a fájdalom... (h. m.) Hódít az Egri csillagok RÖVIDÍTETT ANGOL VÁLTOZAT Várkonyi Zoltán kétrészes, színes produkciója, az Egri csillagok, felkeltette a világ filmforgalmazó cégeinek érdeklődését. A film Föld körüli útra indult. A másfél órásra tömörített verziót angol nyelvterületekre kötötték le, most folynak a szinkronizálás munkálatai. Vetítik majd a filmet Görögországban, Olaszországban, valamint Pakisztánban és Indonéziában is. Zolnay Pál Arc című produkcióját a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK, Bulgária és Jugoszlávia közönsége tekintheti meg a közeljövőben. Az ítéletet a szocialista országok közül ugyancsak a Szovjetunió, Bulgária és Lengyelország vette át forgalmazásra. A Tóték verzióját, az Isten hozta, őrnagy urat az összes szocialista országban vetítik. Nagy keresletnek örvend a népszerű Csili csala bácsi is a filmforgalmazók körében. Bulgária, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Lengyelország mellett az NSZK televíziója is bemutatja majd a Varázslót. Lekötötték francia, angol nyelvterületre is. A cannes-i díjnyertes Magasiskola Norvégiában, ,a Új-Zélandban, Franciaországban és Ausztráliában, továbbá a jugoszláv, lengyel és román mozik előadásain szerepel majd. Máriássy Félix filmje, az Imposztorok, a Szovjetunióban, Bulgáriában, Romániában és Kubában kerül a mozik műsorára. Révész György filmje, az ugyancsak fesztiváldíjnyertes Utazás a koponyám körül, iránt is nagy az érdeklődés. EGERBEN LESZ Auróra ’70 VERS ÉS PRÓZA FESZTIVÁLJA Egy hónappal ezelőtt egri meghívót kézbesített a posta mindazoknak, akik a tavaszi kulturális szemlék bemutatóin vers- és prózamondásukkal aranydiplomát nyertek. A feladó a Magyar—Szovjet Baráti Társaság volt, amely a KISZ-szel, s — az idén első ízben — a Művelődésügyi Minisztériummal karöltve, immár negyedik alkalommal rendezi a szovjetorosz vers és próza országos fesztiválját. A színhely ezúttal Eger lesz. Itt találkozik november 4-én az ország hetven legkitűnőbb amatőr előadója, s délután máris megkezdődik az elődöntő első fordulója a megyei művelődési központban. Ez alkalommal az öt előre kijelölt szovjet, illetve orosz vers közül kell egyet elmondani, majd — a következő két fordulóban — egy szabadon választott irodalmi alkotás, illetve egy Lenin szellemét idéző mű szerepel a versenyzők műsorán. A zsűri — amelynek a többi között tagja Rab Zsuzsa költő és műfordító, Jancsó Adrienne előadóművész — nyilvános pontozással dönti el, melyik húsz legjobb szereplő jut a november 6-i döntőbe. Szavaz azonban a közönség is: a közönség díját ugyanaznap este adják át a Gárdonyi Géza Színházban rendezendő gálaesten, amelynek szereplői — Gyarmati Vera, VIT-díjas hegedűművész, Antal Imre VIT- díjas zongoraművész, s az egri szimfonikusok mellett — az Auróra ’70 győztesei. Ekkor nyújtják át a verseny első három helyezettjének az MSZBT szovjetunióbeli turistautazásra szóló meghívóit, a többi győztes pedig a KISZ Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium különdíját kapja. Müncheni vendégek A müncheni egyetem néprajz szakos hallgatói Straube professzor vezetésével, tanulmányútra érkeztek Magyarországra. Programjukban a Néprajzi Múzeum nemzetközi gyűjteményének tanulmányozása, Eger, Gyöngyös múzeumainak megtekintése szerepel.