Esti Hírlap, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-23 / 274. szám
Megkezdődött azMSZMP X. kongresszusa Fock Jenő megnyitója után Kádár János előterjesztette a KB beszámolóját . Ma két órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját az MSZMP X. kongresszusa. A tanácskozóteremben több mint ezren foglaltak helyet: a pártértekezleteken megválasztott küldöttek, a testvérpártok delegációi, meghívott vendégek, a párt- és a munkásmozgalom veteránjainak csoportja, a pártmunka, a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet vezető személyiségei. Pontosan két órakor Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke lépett az emelvényre. Javaslatára megválasztották a kongresszus elnökségét, majd Fock Jenő megnyitó beszédet mondott, s ebben külön köszöntötte a testvérpártok delegációit és a delegációk vezetőit. Ezután megválasztották a kongresszus munkabizottságait: a titkárságot, a fellebbviteli bizottságot, a jelölő bizottságot, a szerkesztő bizottságot, a mandátumvizsgáló bizottságot és a szavazatszedő bizottságot. A kongresszus ezután elfogadta a napirendet: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója. Előadó: Kádár János; 2. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése. Előadó: Brutyó János; 3. A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: Varga Gyula; 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. A kongresszus egyperces néma felállással adózott a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom elhunyt harcosai emlékének. A napirend elfogadása után a jelenlevők nagy tapsa közepette Kádár János lépett az emelvényre és megkezdte előadói beszédét. Az ülésteremben (Mti Foto : Szebellédy ferv.) A XV. évfolyam, 274. szám 13/0. november 23., hétfő Köszöntő tizedik kongresszus a szabad ország huszonötödik évében; kommunista párt kongresszusa a Lenin-centenárium esztendejében, mind jövőre utaló jel és bizonyosság, hogy 1970. november 23. meghatározó dátumként kerül majd népünk és a magyar munkásmozgalom történetébe. Mától kezdve az ország a kongresszusi teremre figyel, együtt él a küldöttekkel, köszönti a tanácskozókat, s a vendégeket, kik jelenlétükkel megtiszteltek bennünket, figyeli, várja a következő évek programját, a jövőt meghatározó döntéseket. Nem volt még kongresszus, amelynek kezdete előtt oly egyértelműen világos lett volna, mint most, hogy a párt ügye az ország ügye. Hónapokkal ezelőtt a Központi Bizottság az ország nyilvánossága elé tárta a kongresszus téziseit, a párt szervezeti szabályzatának módosítására kidolgozott javaslatait, s tegnaptól nemcsak a küldöttek, hanem az egész ország tanulmányozhatta, olvashatta a négy esztendő munkáját összefoglaló jelentést. Ma délután a televízióban rendkívüli adásnap kitárul a kongresszusi terem, a kamerák és a képernyők jóvoltából még hazánk határain túl is figyelemmel kísérheti a közvélemény pártunk legmagasabb fórumának tanácskozását. S e jelekből levonhatjuk a legfontosabb tanulságot: csak az a párt állhat legfőbb, meghatározó ügyeiben enynyire teljes nyíltsággal az ország, s a világ elé, amelynek útja, célja, programja és tevékenysége mindenben egybevág egy nép egészének útjával, céljával, programjával és akaratával. A kongresszus hetében a párt mérlegel, s előretekint a jövőre. Mérlegel, áttekinti a kilencedik kongresszus óta végzett munkát, a sikereket és a gondokat, mérlegeli és megvizsgálja a javaslatokat, a bírálatokat, amelyek hoszszú hónapokon árt gyűlések és tanácskozások ezrein elhangzottak. A felszólaló küldöttek szava a kongresszusi teremben az ország egészének nevében szól, az ország egészének véleményét tolmácsolja, mindazt, amit taggyűléseken, pártértekezleteken, a legfontosabb társadalmi szervezetek tanácskozásain oly nagyfokú felelősséggel, alkotókészséggel és tennivágyással százezrek hangoztattak. S e felelős megnyilatkozások belső tartalma most így foglalható össze: folytassa tovább a párt a csaknem másfél évtizede bevált, s az élet által helyesnek igazolt politikát, mert ez megfelel az ország, a nemzet alapvető érdekének. Százezrek és milliók bizonyították és igazolták napjainkig, hogy csak ez a politika — s ennek határozott, következetes érvényesítése az élet minden területén — lehet az alapja hazánkban a szocializmus teljes felépítésének, a haza felemelkedésének. A jövőre tekintve, a kongresszus alapjában azonos, de minőségében új célt ajánl az országnak. Ez az új cél: folytassuk magasabb szinten hazánkban a szocializmus építését. E magasabb szint új normái a Központi Bizottság irányelveiben pontos és meghatározott tartalmat kaptak, értelmük a teljességben és a hatékonyságban fejezhető ki. Teljesség a jó politika megvalósításában, érvényesítésében az élet minden területén, teljességre törekvés a közélet szocialista demokratizmusában és a teremtő munkában, ebben nyernek értelmet azok a törekvések, amelyeket a kongresszus dokumentumai öszszefoglalnak. Az ország — tükrözték a viták, a tanácskozások — a kongresszustól e célok jóváhagyását kéri. S ma népünk úgy köszönti a pártot, a párt kongresszusát, hogy vállalja, s bizonyítja: készen áll sikerre vinni a jövő nagyszabású programját