Esti Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-24 / 46. szám

• A Tapsifüles... (ren­dező: Bánki Iván,­­ szer­kesztő: Módos Péter) cí­mű könnyűzenei összeállí­tás sikerült Tetszett az Il­lés-együttes. Jó volt még ebben a műsorban a ke­­resetlenség, a show-műso­­rok gyakran idegesítő, vil­­lódzó­ hókuszpókuszainak mellőzése. Illésék mellett Koncz Zsuzsa, Máté Péter, Bencze Márta, a Bajtala­­tiió, az olasz Farida, a Ko­vács-kvartett, az Operaház balettkara szerepelt­­ jól.­­ Büszkék lehetünk fia­tal zeneművészeinkre, amint ez a nemzetközi ver­senyeken aratott sorozatos sikereikből újra meg újra kiderül. S kiderült A mu­zsika ifjú követei című, Zsoldos Péter által jól ve­zetett tegnap­ esti műsorból is. Szűk a helyünk, de leg­alább a nevüket írjuk le e tehetséges és értelmes ifjú muzsikusművészeknek, akik most a tv-nézők zenei él­ménytárát is gazdagítot­ták: Torma Gabriella és Hamari András (zongora), Horváth László (klarinét), Erdélyi Csaba (brácsa), öt­vös Csaba (ének). m Karinthy Ferenc szerzői estje A Magyar Írók Szövetsé­ge és a TIT irodalmi nyel­vi szakosztálya holnap 8 órai kezdettel rendezi meg a Kossuth Klubban Ka­rinthy Ferenc szerzői est­jét. Bevezetőt Bodnár György, az MTA Irodalom­tudományi­­ Intézetének osztályvezetője mond. Köz­reműködik: Demján Edit, Huszti Péter és Mensáros László. A bemutatkozó szerző is készen áll, hogy válaszoljon olvasóinak kér­déseire. □ MUNKÁSDALOSOK műsorát rendezik meg a Rádió kóruspódiuma I—II. című adás keretében feb­ruár 27-én délután 5 órakor és 28-án délelőtt 10.30-kor, a Csepeli Munkásotthonban. □ MA DÉLUTÁN 5 órakor a Gorkij Köny­vesboltban, a Szovjet Kul­túra Barátainak Klubjában lemezfelvételekkel illuszt­rált előadást tart Tiszai An­dor író az orosz zenéről. A klubnapon hanglemezeket, képzőművészeti albumokat és könyveket sorsolnak ki a tagok között. Teheráni premier után - beugrás Budapesten Beszélgetés Róna Viktorral Orosz Adél és Róna Vik­tor a napokban érkeztek haza Teheránból, ahol nagy sikert aratva táncol­ták el Adam­ Giselle cí­mű balettjének főszerepeit. A vendégfellépésre szóló meghívást­­ még 1969 no­vemberében kapták, ami­kor Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Reza Pahla­­vi sahnak, Irán császárá­nak meghívására hivatalos látogatáson Teheránban járt. Ebből az alkalomból iráni és magyar művészek részvételével gálaestet ren­deztek a teheráni opera­házban, a Randaki Hall­ban, ahol bemutatkozott­ az Orosz—Róna kettős is. Töb­bek között egy részletet táncoltak el a Giselle-ből, s a baletigazgató még azon az éjszakán meghívta őket a teljes szerep eltáncolásá­­ra a premieren. Fiatal együttes — A premier előtt mind­össze hat napot töltöttünk Teheránban, így arra nem­igen volt időnk, hogy meg­ismerkedjünk a várossal, de mivel naponta együtt próbáltunk a Randaki Hall művészeivel, magunk is éreztük: mindent megtesz­nek, hogy az európai kul­túra, ezen belül a klasszi­kus balett meghonosodjék náluk — kezdte a beszél­getést Róna Viktor. Opera­házunk Kossuth-dí­jas mű­vésze. — A balett-társulat egymás után tűzi műsorá­ra a klasszikus baletteket, s egymás után fogadja az európai művészeket, együt­teseket operaházában. Há­rom hónappal a mi premie­rünk előtt vendégszerepelt Teheránban a leningrádi Kirov-balett a Giselle elő­adásával, táncolt a Randa­ki Hallban a „Csipkerózsi­ka” címszerepében a Co­­vent Garden egyik pri­ma­balerinája, Lucette Aradous. A társulat következő pre­mierje pedig „A hattyúk tava” lesz, a főszerepek el­­táncolására a Dán Királyi Balett szólistáit hívták meg. Műsorukon egyébként per­zsa zeneszerzők egyfelvoná­­sosai mellett szerepel a Hamupipőke, a Csipkeró­zsika és Prokofjev balettje, a Rómeó és Júlia. A Giselle előadását ho­gyan fogadta a közönség? — Az eredeti koreográ­fiát Ann Heaton, a Covent Garden volt balerinája ta­nította be. A kevés tradí­cióval rendelkező fiatal együttes, természetesen, még nem áll olyan magas művészi fokon, mint az eu­rópai vagy a tengerentúli társulatok. De rendkívül szimpatikus a fegyelme­zettségük, lelkesedésük, tanulni vágyásuk. Úgy éreztem, közönségük igé­nyes, érti és élvezi azt, ami szép. Adéllal együtt nagyon boldogan fogadtuk a tap­sot, hiszen mindkettőnk­nek kedves szerepe, s örül­tünk, hogy a klasszikus balettet tulajdonképpen most tanuló fiatal társulat élén eltáncolhattuk a pre­mieren és az első előadá­son a főszerepeket. Visz­­szavárnak minket, s ahogy tudunk, újból fellépünk a teheráni opera Giselle­­előadásán. Róna Viktor egyébként a Giselle Albert grófját csak­nem a világ minden ré­szén táncolta már, Fran­ciaországban, Izlandon, Olaszországban, Skóciában, az USA-ban, Egyiptomban, Spanyolországban, a Szov­jetunióban, Kubában, s öt éve rendszeresen az NDK- ban. S táncolta Margot Fonteynnel, Liane Daydé­­val, Alicia Alonsóval és Galina Samtsovával, vagy Spanyolországban például a román Magdalena Popá­val, akivel próbálnia sem kellett, hiszen mindketten Leningrádban tanulták be a szerepet. A legtöbb al­kalommal Orosz Adéllal lépett fel. Úgy hallottuk, hazaérkezése után két be­ugrásra kérték fel. Exportszerep __ — Vasárnap délelőtt be­ugrottam a Csipkerózsiká­­ba, s hatévi szünet után ezen az előadáson ismét együtt táncoltam Kun Zsu­zsával. Kedden este pedig a Laurencia helyett mű­sorra tűzött Bahcsiszeráji szökőkútban táncoltam. Március 28-án Budapesten lesz premierem Hertel A rosszul őrzött lány című, nagyon kedves klasszikus balettjének férfi főszerepét táncolom. A koreográfiát Sir Frederic Ashton, a Co­vent Garden koreográfusa tanítja be, majd az együt­tessel az NSZK-ban a dort­­mundi­ magyar heteken A fából faragott királyfit ad­juk elő. Adéllal kéthetes meghívást kaptunk a Szov­jetunióba, szeretnénk en­nek is eleget tenni. Nyolc premier Holnaptól szombatig nyolc premiert tartanak a budapesti színházak. A premiernyitány színhelye az Irodalmi Színpad: hol­nap este tűzi műsorra elő­ször Georg Büchner két egyfelvonásosát. Pénteken négy premier lesz. A Magyar Állami Operaházban felújítják Richard Strauss A rózsalo­vag című háromfelvonásos vígoperáját, Mikó András rendezésében. Az amerikai dráma meg­teremtőjének egyik leg­szebb darabját O’Neill: El­­jő a jeges című négyfelvo­­násos drámáját állítja színpadra a Vígszínház, Horvai István rendezésé­ben. A Nemzeti Színházban Shakespeare remekét, a Romeo és Júliát mutatják be, Major Tamás rendezé­sében. Júlia: Törőcsik Ma­ri, Romeo: Sztankay Ist­ván,­­dajkájaként — mint vendég — Horváth Teri lép fel. A Fővárosi Operett­színházban Marton László vendégként állítja színpad­ra Fényes Szabolcs kétré­szes zenés játékát, a Mit vesztett el, kisasszony? című Békeffix Szenes-víg­játékot. Szombaton délután indul a Mikroszkóp Színpad if­júságpolitikai sorozata, melynek első bemutatója Danyiil Ali: Csak az iga­zat­... című dokumen­tumjátékának változata, Szűcs János rendezésében. Premier lesz a hétvégén a 25. Színházban és a Thália Színházban is. Tanítani fog­ ­ a bécsi zeneművészeti főiskolától kapott meghí­vás? — Áprilisban utazom Bécsbe a megbeszélésre. Felkértek ugyanis, hogy szeptembertől balettmes­terként tanítsak a főisko­lán, mégpedig a hétfői bu­dapesti operaházi szünna­pokon foglalkoznék a kü­lönböző évfolyamok hall­gatóival. A megtisztelő meghívásnak azonban csak úgy tudok eleget tenni, ha ez nem akadályozza művé­szi munkámat. Bár íj­ánc­­pedagógusi diplomám is van, három éve tanítok a Balettintézetben­ is, ma azonban elsősorban előadó­­művész vagyok. A színpad az életem és a tánc, s amíg úgy érzem, hogy a táncom­mal valamit ki tudok fe­jezni, addig számomra minden más csak másod­lagos. A szakemberek úgy mondják, művészete csúcs­pontján van. Sokat dolgo­zik ma is. Világhírű, a leg­keresettebb magyar táncos, akit szívesen választ part­nerének a világ bármely táncosnője. Sebes Erzsébet Londonban szovjet művészeti kiállítás nyílik London, február 24. Stanley Levinson telefon­­jelentése: Nagyszabású szovjet mű­vészeti kiállítás nyílik Lon­donban. Szovjet képzőmű­vészek alkotásait mutatják be a West End-beli Hay­ward képtárban. Az angol közönségnek alkalma lesz átfogó képet kapni a szov­jet művészeti élet reprezen­táns alkotásaiból az 1917- től napjainkig terjedő idő­szakban. Festmények, raj­zok, továbbá építészeti al­kotások kicsinyített máso­latai kerülnek bemutatásra. Különösen izgalmasnak ígérkezik a tárlatnak az a része, amely a szocialista forradalom utáni első évti­zed szovjet művészeti alko­tásait tárja a londoni kö­zönség elé. A Sunday Times legutóbbi számában ez al­kalomra tízoldalas, színes melléklet jelent meg. Pén­teken — a megnyitó napján — a BBC a korabeli szovjet művészet jeles alkotásaiból mutat be dokumentumfil­met. Számítógép a pedagógusképzőben A s­épzés színvonalának em­elése, az oktatás tartal­mának és módszereinek fejlesztése érdekében ebben a tanévben új alapdokumentumok lép­tek életbe a pedagógus­­képző intézményekben. A tanárképző főiskolákon, a tanító és óvónőképzőkben bevezetett új tantervek és programok keret jellegűek, tehát tartalmukat a helyi adottságoknak, körülmé­nyeknek megfelelően ala­kítják ki. A korszerűsítés terén fontos lépés lesz, hogy a képzőkben is alkalmazzák a számítógépeket. Először az egri tanárképző főiskola kap mintegy 10 millió fo­rint értékű, Odra-típusú számítógépet, amelyet a matematikai tanszéken he­lyeznek üzembe az idén. A gépet — a főiskolán kívül — igény­be vehetik más in­tézmények, vállalatok is. A tervek­ szerint ezután a nyíregyházi tanárképző főiskola gazdagodik majd számítógéppel. Szegeden és Pécsett pedig az ottani egyetemeken már működő gépekkel dolgoz­hatnak a helyi főiskolák. (MTI) MORBID TÉMA... Wade Williams amerikai filmproducer, aki filmet készített a Tate-gyilkosságról, most forgalmazót keres alkotása számára. Eddigi próbálkozásai sikertelenek maradtak, mert több amerikai filmforgalmazó kijelentette, nem hajlandó közreműködni egy ilyen morbid látvány bemutatásában, „amely az erőszak és a legaljasabb szexualitás bélyegét viseli magán”. Arto­n aplója mozik­an A lovag végakarata Szabályos kalandfilmet készítettek a Szovjet—Észt Stú­dióban Arvo Valton „Gabriel herceg” című elbeszélése nyomán. A XVI. században játszódó történet Szent Bri­gitta ereklyéje, kolostorok, apácák, lovagok és rablók küzdelmeinek színterére viszi el a kalandos, izgalmas filmek kedvelőit, feltehetően elsősorban a legifjabb mozinéző korosztályt. (Képünkön: jelenet a filmből.) Jó estét, Lollobrigida A Jó estét, Mrs. Camp­bell című színes amerikai filmvígjáték esetében már a két főszereplő világsztár — Gina Lollobrigida és Philippe Leroy — neve elegendő biztosíték a si­kerhez. (A Vadmacska-sze­­repekből kinőtt Gina érett asszonyként sem veszített vonzóerejéből, szebb, mint valaha, de nemcsak gyö­nyörű, hanem tehetséges, temperamentumos színész­nő.) S ha ehhez hozzáve­szünk még egy ügyesen bo­nyolított, többszörösen feje tetejére állított, pezsgő, bő humorú történetet, kitűnő­en szórakozunk. A film egy olasz kisvá­rosban játszódik, ahová sok-sok év múltán család­juk társaságában ismét el­látogat a három hajdani amerikai pilóta, Mrs. Campbell egykori szeretői.­­ Természetesen mit sem tud­nak egymásról, s mert minden alapjuk megvan ehhez, külön-külön mind­egyikük magát tekinti a köztiszteletben álló szép­asszony feltűnően csinos leánygyermeke apjának. Az ebből származó bonyodal­mak után, a jól bevált hol­lywoodi recept szerint, ter­mészetesen happy enddel végződik a történet. Könny, meghatódás, nagylelkűség, egyetértés, többszörös csa­ládi boldogság — mindez együtt van, s hogy mind­ezektől­ mégsem szakadt meg a szívünk, az a ren­dező, Melvin Frank érde­me, aki eg­y -egy jól időzí­tett, sziporkázó ötlettel for­dítja, humorra az érzelmes­kedésbe hajló jeleneteket. (h. m.) szaküzleteiben. Vidékre csomagküldő szolgálatunk: Bp. V., Kossuth L. u. 2. Elektromos masszírozógép Ára: 300 Ft .

Next