Esti Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
. • Az Ember, lakás, bútor című bútortörténeti áttekintés gondosan, hozzáértéssel készült produkció volt. Rendezője: Takács Gábor. De a képernyőn helye lenne olykor olyan témának is, hogyan tudja ma kellemessé, kényelmessé és széppé tenni az ember legközvetlenebb környezetét, az otthonát. A látáskultúrára, a képzőművészeti igényre nevelés, nemcsak az ilyen jellegű népszerűsítő képzőművészeti műsorokon múlik, hanem rendkívül nevelő hatású lehet a minket körülvevő tárgyak „hétköznapi esztétikája"’ is. S ebben az egyik legfontosabb helyet a lakás, az otthon foglalja el. Jó lenne ötletes megoldásokkal, ízlésfejlesztő, illusztrált tanácsokkal szolgáló, a díszítő tárgyak között fellelhető giccset kritizáló műsorokat indítani a lakáskultúráról. • Befejeződött a Bors második sorozata. Nem sok jót írhatunk róla. Tartalmi gyengeséget szolgálnak rá a kritikára. A hírek szerint már készül a harmadik blokk is, szeretnénk remélni, hogy abban nem találkozunk a képtelenségeknek és a — finoman szólva — naivitásoknak ilyen tömegével, s újra a régi, kedves, ügyes, leleményes Borsot kapjuk vissza, aki egyszerre volt kalandhős és élményeivel egy kor legendás eseményeinek jellegzetes figurája. Az utolsó rész a történet gyengeségei ellenére a legjobb volt a második sorozatban, Sándor P£1 rendező feszült hangulatot tudott teremteni, izgalmat keltett. De még ezzel együtt is egyszerűen képtelenségnek tűnt Borsék befejező akciója a határállomáson, ekkora „bukfenceket” még egy kalandfilm sem bír el. Félrevezető volt és emiatt bosszantó a végső dokumentumfelvételek bevágása ebbe a túlságosan is érezhetően kitalált történetbe. Ez így hamisítás. • Az ólombetűs vallomások második jelentkezésével Csillag István újságíró riportalanyaival ismerkedtünk. A műsor értéke az volt, hogy úgynevezett hétköznapi embereket hozott elénk. Sorsuk, munkájuk, egyéniségük nyomán napjainkról adott képet. (bársony) □ TAKÁCS JÓZSEF grafikai kiállítása nyílik vasárnap a váci Vak Bottyán Múzeumban. Miskolcon, a Galériában Basilides Sándor festőművész gyűjteményes kiállítása szombat délben nyílik. HOLNAP NYÍLIK Szovjet iparművészeti kiállítás A Műcsarnokban az utolsó simításokat végzik a holnap nyíló szovjet iparművészeti kiállítás anyagán. Lidia Zalotová, a társ lat szovjet igazgatója mondja: " Szeretnénk képet adni a szovjet iparművészet-' ről, amely különösen az utóbbi években igen nagyot fejlődött. Meggyőzően bizonyította ezt a tavaly megrendezett össz-szövetségi jubileumi kiállítás, amelyet a Lenin-centenárium alkalmából láthatott Moszkvában, később Leningrádban és Kisinovban a közönség. Az ott látott gazdag anyag egy részének első külföldi állomása most Budapest: ezer iparművészeti alkotás szerepel a seregszemlén, ezek segítségével szeretnénk számot adni arról, hol tartunk az iparművészet különböző ágazataiban. A kiállítás képet ad arról is, miként alkalmazzák a különböző szovjet köztársaságban élő művészek a sajátos régi népművészeti hagyományokat a mai kornak megfelelő alkotásokban. A köztársaságok e sajátos iparművészete mellett megfigyelhetők a különböző művészeti iskolákból kikerült alkotók kézjegyei is. Szembetűnően jelentkezik ez a sokszínűség például a kitűnő észt, lett és litván fiatal művészek faliszőnyegein. Őket e műfaj úttörőiként tartják számon. Felvonultatja a kiállítás a több mint 200 éves Lomonoszov porcelángyár termékeit, amelyek különösen kecsességükkel, leheletvékony finomságukkal hívják fel magukra a figyelmet. Láthatók a leningrádi művészeti üveggyár néhány különösen szép munkái — vázák, tálak, térelválasztó színes üvegelemek — itt készülnek ugyanis az egyedi megrendelésre gyártott műtárgyak. Külön teremben kaptak helyet a kiállításon a különböző szovjet köztársaságokba)) készülő kerámiamunkák, s ezek jól érzékeltetik az egymástól eltérő technikát, amelyet a művészek alkalmaznak. — A Szovjetunióban — mint ismeretes, régi hagyományai vannak az ötvösművészetnek. A régi hagyományokat használják fel a modern ékszerek készítésénél művészeink. Féldrágakövekkel díszítik a kiállításon bemutatásra kerülő nyakláncokat, gyűrűket, karkötőket, ruhadíszeket, fülbevalókat. A bőrdíszművességből is kapunk egy kis ízelítőt a kiállításon. 18 gyufacímke + egy kis szerencse — és Ön a vendégünk! Kétszemélyes balatoni hétvége, részvétel a Hotel Helikon megnyitó ünnepségén, négyszemélyes családi ebédek és több, hasonló nyereményt sorsolunk ki a HUNGARHOTELS TOMBOLAJÁTÉKÁN Ezen mindazok részt vesznek, akik nevük és pontos címük feltüntetésével beküldik a 13 darabból álló Hungarhotels gyufacímke-sorozatot. Az első 300 beküldő részére meghívót küldünk a nyilvános, műsoros sorsolásra, amelyet A BÉKE SZÁLLÓ KUPOLATERMÉBEN tartunk április 27-én kedden délután 6 órakor. Beküldési határidő: április 20. Címünk: HUNGARHOTELS TOMBOLA Budapest 4. Postafiók 106. LÉMEZALBUM Koncz Zsuzsa harmadik lemezalbumán dolgozik. Májusban fejezik be a felvételeket. Az új album, amelynek számait az Illés zenekar tagjai komponálták, ősszel kerül az üzletekbe. (MTI fotó: Hadas felv.) Keresztapa maffia nélkül Új film készül Hollywoodban, A keresztapa címmel. A forgatókönyvet egy nagy sikerű regény nyomán írták, de most, a forgatás kezdetekor, kénytelenek átírni. Az olasz—amerikai polgári jogok ligája nevű szervezet ugyanis azt kívánta Al Ruddy filmproducertől, hogy filmjéből húzzon ki minden utalást a maffiára és a Cosa Nostrára, ez a három szó egyáltalán ne szerepeljen a filmben. A producer s a ligát képviselő Anthony Colombo (persze csak név, nem vérrokona az olasz miniszterelnöknek) tárgyalásain megegyezés született. A Cosa Nostra s a maffia szókat nem ejtik ki a filmben. Nem érdektelen tudni, hogy Anthony Colombo kicsoda: annak a Joseph Colombónak a fia, aki a maffia egyik jól ismert vezetőembere a New York-i Brooklyn negyedben. A forgatókönyvet a bestseller regény írója, Mario Puzo írta, a leendő film rendezőjének, Ford Coppolának a társaságában. Az említett tárgyalásokon azonban már nem vett részt, az inkriminált szavakat az ő tudta s megkérdezése nélkül húzták ki utólag a forgatókönyvből. Nem alaptalan a gyanú, hogy az olasz—amerikai polgári jogok ligája nevű szervezet voltaképpen fedőszerv. S nem annyira az olasz származású amerikaiak, mint inkább csak az olasz (és nem olasz) származású amerikai maffiavezérek érdekeit védi. (is) RENDEZŐK RANDEVÚJA ISMERKEDÉS A FILMEKKEL A közelmúltban magyar filmdelegáció járt Moszkvában és Grúzáéban a Szovjet Filmművész Szövetség meghívására. Három filmet mutattak be, s e három film rendezője, operatőre vett részt a delegációban. A Szerelemmel Makk Károly és Tóth János, a Szerelmesfilmmel Szabó István és Lőrinc József, a Gyula vitéz télen-nyáronnal BácskaL Lauró István és Hertzenik Miklós. TÉSZTA A FALON — Hogy fogadták a magyar filmeket — kérdeztük Makk Károlytól és Szabó Istvántól. — A három produkciót megvásárolták forgalmazásra is, de a vetítéseket most a Szövetség rendezte, így természetesen nem tehet képünk arról, hogy mit szól filmjeinkhez a szovjet közönség. A kollegák és a kritikusok elismeréssel szóltak munkáinkról a vetítések utáni megbeszélésen, amelyen megvitattuk a mi filmjeinket és a nekünk bemutatott új szovjet produkciókat is. — Milyen új szovjet filmeket láttak? — Én egy kicsit késve érkeztem — mondja Makk Károly —, ezért Moszkvában nem láthattam mindent, Tbilisziben viszont több új grúz filmet vetítettek nekünk és ezek nagyon érdekesek voltak. Fiatal grúz rendezők például egyórás játékfilmeket, szabályos burleszkeket forgattak — valószínűleg a televízió miatt ilyen rövidek ezek a filmek —, amelyek a leghétköznapibb dolgokról igen mulatságosan szólnak a nézőkhöz. Számomra külön élmény volt egy nagyon érdekes dokumentumfilm, amely Tbiliszi" egy speciális pékségét mutatta be: egy hatalmas, gödörszerű sütőkemencében a falra ragasztják a tésztát, amely így sül ki lángossá. Mindez nemcsak látványnak volt érdekes, hanem utána elvittek valamennyiünket a film helyszínére is. érdekes, teljesen egyéni hangvételű produkciójáról. Láttuk a Rubljovot is, erről is sokat hallottunk már korábban. Ami teljesen újvolt, egy fiatal rendező Bjelorusz pályaudvar című filmje. Szokatlan témát dolgozott fel: a történet kiindulópontja egy temetés, egy katonatiszt meghalt, s ebből az alkalomból összetalálkozik néhány frontharcos bajtársa, akikkel együtt harcolt. A film ezeknek az embereknek egyetlen napjáról, illetve éjszakájáról szól, akik valaha egész fiatalon, a dicsőséggel végigharcolt háború után tértek haza, s most, ahogy megismerjük őket, kiderül, hogy életüik elmúlt 25 esztendeje nem volt olyan konfliiktusmentes, mint gondolták akkor, amikor virágesővel fogadták őket a bielorusz pályaudvaron. A film gazdag gondolatisága mellett érdekesen is van elkészítve, várhatóan igen nagy sikere lesz a Szovjetunióban, s gondoljuk, nálunk is, amikor elkerül Magyarországra. — bel — SZOKATLAN TÉMA — Néhány nagyon érdekes új filmet láthattunk Moszkvában — mondja Szabó István. — Panfilov Kezdet című filmjéről mér megjelent egy-két híradás a magyar lapokban, — ő csinálta a Tűzön nincs átkelés című kitűnő filmet, — valamint Paradzsanov Gránátvirág című, nagyon Sárkány a színpadon A SIEGFRIED FELÚJÍTÁSA Nagyszabású Wagnerre pr ízre készül az Operaház. A Rajna kincse és a Walikür felújítása után a Tetralógia következő műve jut el új betanulásban és új rendezésben a közönség elé: a Siegfried. A Nibelung ciklusnak érdekes története van dalszínházunkban. A Rajna kincsét és a Walkürt Mahler Gusztáv kezdeményezte nálunk, s természetesen folytatni akarta a Wagner-bemutatóikat. Mahler 1901-re tervezte a Siegfried előadását, de minthogy helyzete a színház igazgatói állásában tarthatatlanná vált és távozott, csak egy évvel később tudták színpadra vinni. 1392. április 9-én játszották először. A címszerepet Perotti Gyula alakította. Mime: Dalnoky Bébi, Alberich: Takács Mihály, Brünnhilda: Szilágyi Arabella, Erda: Hilgermann Laura volt, s az Erdei madár hangja: Bianchi Blanka. Operaházunk új Siegfriedjének Mikó András a rendezője, aki újszerű színpadi megoldásokkal teszi korszerűvé Wagner zenedrámáját, s benne például ■Siegfriednek a sárkánnyal való viaskodását. Siegfried szerepét ketten tanulják: Csányi János és Turpinszky Béla. Mikó hollandiai meghívást is kapott Gershwin Porgy és Bessének rendezésére. K. K. Szakít a maszkírozással A betegségéből felépült Laurence Oliviert levélben meginterjúvolta a Romániában megjelenő A Hét című hetilap. „Miben látja ön a művészet igazi hivatását?” — kérdezte A Hét munkatársa. Laurence Olivier így válaszolt:— Az emberi lélek tanításában, az emberi szív önmagáról tett vallomása által. Arra a kérdésre, hogy „milyen gyakorlati megvalósításokban öltenek testet az ön elvei?”, így felelt: — Újabban szakítok a maszkírozással. Ez körülbelül azt jelenti, hogy nem találom többé sem helyesnek, sem szükségesnek elhitetni a közönséggel, miszerint az alakított szerep önmagamtól teljesen független, idegen ,emberi sors. □ A MAGYAR PEN CLUB csütörtökön délután öt órakor az írószövetség Bajza utcai székházában klubdélutánt tart Siegfried Lenz tiszteletére, □ KORTÁRS ZENESZERZŐK KÖZÖTT címmel. Kroó György szerkesztésében jelentette meg a Zeneműkiadó új kötetét, amely közli a Bartók Béla nemzetközi zeneszerzőverseny zsűrijének tagjaival folytatott beszélgetéseket. A könyvecske Tadeusz Bairdet, Szulhan Cincadrét, Farkas Ferencet, Ligeti Györgyöt és Goffredo Petrassit szólaltatja meg. □ LIPTÁK GÁBOR A Duna—Tisza regéi című új könyvében folytatja a magyar tájak rege- és mondaanyagának feldolgozását. A kötetet Szántó Piroska illusztrációi díszítik. □ SZÉCSI MARGIT gyermekverseit Eszem a gesztenyét címmel jelentette meg a Móra Ferenc Könyvkiadó. A kötet rajzait Réber László készítette.