Esti Hírlap, 1971. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-01 / 153. szám
• Egész nap a híreket lestük. Napközben a rádió híradásait, este a televízió tudósítását A megrendítő hír: a három szovjet kozmonauta életét vesztette — odaszögezett a készülék mellé. Minél többet hallani, megtudni Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev tragédiájáról. Elismerés tehát a Fórum szerkesztőinek azért, hogy ennek a váratlanul felmerült szomorú témának is helyet adott a külpolitikai műsorban. Igaz, sok jó és érdekes kérdés hangzott el a jelenlegi külpolitikai eseményekről és összefüggésekről, de valójában figyelmünk újra és újra az űrhajósokkal kapcsolatos kérdésekre tért vissza. Ezt az általános figyelmet fejezte ki a sok kérdés, amely a külpolitikusok közt helyet foglaló űrszakértőhöz érkezett. (bársony) Tihanyi koncertek Júliusban és augusztusban ismét rendszeressé teszik a szabadtéri koncerteket a Balaton partján. Az északi part nagyobb helyein július első napjaiban kezdik meg programjukat a zenekarok, a déli parton pedig a hónap közepétől térzenével szórakoztatják a vendégsereget a nagyobb nyaralóközpontok parkjaiban, sétányain. Balatonfüreden már hagyománya van a Tagore sétány szabadtéri koncertjeinek. Hasonló hagyomány alapjait vetették meg tavaly Tihanyban. Az egykori apátság udvarán július 2-án tartják meg az első múzeumkerti hangversenyt. Ezenkívül Keszthelyen, Hévízen, Siófokon, Fonyódon, Balatonlellén és Balatonföldváron terveznek nyári szabadtéri zenei programot. □ Háromlemezes kiadványban jelentette meg a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Mozart vonósötö Beit PEST-BUDA SZÁZADAI: Kőbánya története Süllők a tóban • Földrajzi középpont Birtokperek után Fogas kérdésnek minősülne egy rangos vetélkedő kérdései között, hogy mi köze lehet a balatoni süllőnek a főváros X. kerületéhez? Annyi, hogy abból a halastóból származnak, amelyet a Rákos-patak partján Cordus Antal az 1870-es években halszaporításra létesített. Az a kérdés, hogy a lánchídi oroszlánok milyen rokonságot tartanak Kőbányával, már kisebb problémát okozna, de azért nem közismert, hogy ott bányászott mészkőből faragták, akárcsak a híd felső oszlopait, a budai Alagút homlokzatát, a Magyar Tudományos Akadémia épületét, az Állami Operaházat és az Egyetemi Könyvtárt. A kerületben ugyanis a középkortól kezdve intenzív bányászat folyt, a múlt század hatvanas éveiben egy esztendő alatt tízezernél is több kocsi követ szállítottak el az alagutakból. Csak a századfordulón hagyták abba a nem gazdaságos kitermelést, 1244. évi adománylevele jutatta Pest városának megművelésére, de akkor még nem nagyon tudtak mit kezdeni vele. Később a margitszigeti apácák birtokává vált, a török hódoltság után pedig évtizedes birtok perekben jutott újra a város tulajdonába, hogy szőlőművelésre használják fel az Óhegy és Újhegy dűlőit. A múlt században aztán a több kilométernyi meddő bányajáratokat — mert a fejtés a föld alatti vájatokban folyt — a sörgyárait ászok pincékként hasznosították, erre szolgálnak most is. Amellett gombát tenyésztenek bennük. Ám a két világháború között ínséglakások is keletkeztek egyik-másik járatban, amiről a Kőbánya története című munka döbbenetes adatokat szolgáltat. Vetélkedő nélkül Az imént vetélkedőt emlegettünk; nem kétséges, hogy a tévé „Fekete-fehér” játékának sok köszönhető az utóbbi időben megjelent kerületi monográfiák létrejöttében. A Kőbánya történetét feldolgozó huszonnégy íves kötet azonban nem tartozik ezek sorába. Szalai György várostörténész, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársa már akkor hozzákezdett az anyaggyűjtéshez, amikor még híre-hamva sem volt várostörténeti vetélkedőnek. Elmélyült és gondos kutatómunkával nemcsak a korábbi feldolgozások anyagát hasznosította, hanem kéziratos forrásokat, személyes visszaemlékezéseket, eredeti, eddig ismeretlen dokumentumokat is, összegezés és forrásértékű munka egyszerre. Aranyszájú pap Az 1244-es adománylevéltől napjainkig ismerhetjük meg Kőbánya múltját, iparának, nagy gyárainak történetét a sertéstelepek működését, ahol egy-egy évben félmilliónyi sertést hizlaltak, árultak. Szalai György figyelme kiterjedt a városi élet minden mozzanatára, lakáskérdésre és egészségügyre, társadalmi mozgalmakra és politikai választásokra egyaránt, különösen jó portrét rajzolt Hock Jánosról, Kőbánya aranyszájú papjáról, aki az 1918-as polgári forradalom idején országos jelentőségű egyéniséggé vált. A szerzőt támogatta a kerületi népfront helytörténeti bizottsága, amelynek tagjai nemcsak anyagot gyűjtöttek, fényképeket kutattak fel, hanem megvitatták a kötet egy-egy elkészült fejezetét is, így vált egy ember írása egy kerület ügyévé. Szalai György legelmélyül többen a kőbányai munkásmozgalom fejlődését tárta fel Politzer Zsigmond, Farkas Károly kezdeti tevékenységétől az évszázados sztrájkharcokon át Braun Éva és Pataki István mártírhaláláig, akiket a kőbányaiak joggal érezhetnek a sajátjuknak. Purucaki Béla Döbbenetes adatok A bányászat adott neveta főváros legrégibb peremkerületének, amelyik az 1950-es egyesítés óta nem is szélső helyzetű, hiszen Budapest földrajzi középpontja a Zalka Máté tér közelében. A térséget még IV. Béla SZABADTÉRI PREMIER - SIKERREL többi között —, cigány nyelven előadott Cigánydalával. Hofi Gézát ünnepelték szellemes, új műsoráért, melyben nem kímélte a televíziót, a sajtót, a magyar labdarúgást. Sikeres volt a Hofi—Koós-kettős paródiája a Kessler-nővérekről, ebben mindketten bemutatták humoruk, szórakoztató készségük legjavát. A műsor második felében Harangozó Teréz és Korda György mutatta be a slágerpiac régi és mai szerzeményeit, melyet a közönség sok-sok virággal jutalmazott. Külön meg kell említetem a fiatal tagokból álló Expressz-együttest. A zenekar megtalálta azt a stílust, mely a „kísérőzenekarok” között az élre helyezi őket Nagyszerű a kapcsolatuk az előadóművészekkel, a közönséggel, mókáznak, játszanak, de ha kell bemutatják hangszeres tudásukat a tánczenétől a beatig. Első szabadtéri tapasztalatunk: jó műsort kap nyáron a Balaton üdülőközönnsége. . (fekete) Tegnap este, kissé hideg időben a Budai Parkszínpadon a ,,Halló, itt Balaton !” című műsorral kezdődött a budapesti szabadtéri színpadok programsorozata. Telt ház fogadta a színpadra lépő Koós Jánost, aki nagy sikert ért el . 6x6-88? NEM 6x6-666-666 Július 5-től mindig a 666—666-os számot hívja. Ezen jelentkezik a számjegy helyett csak egyet: a -os számot kell megjegyeznie! -szól tárcsázza a 6-os számot, és másodpercen belül jelentkezünk, szóval bemondja a címét, perc sem kell, s a kapuban várja a □ A IX. ESZPERANTÓ NYÁRI EGYETEM július közepén nyílik meg Gyulán. Eddig több mint háromszázan jelentkeztek az egyetem előadásaira; a jelentkezők 85 százaléka külföldi. Legtöbben Lengyelorságból és Olaszországból jönnek. A Bolgár Néphadsereg Művészegyüttese befejezte sikeres magyarországi vendégszereplését. A csaknem kétszáz tagú ének- és táncegyüttes a Szép bolgár hazánk című műsort mutatta be, nagy sikerrel. Képünkön: jelenet a bolgár vendégek búcsúelőadásából. (MTI-fotó: Friedmann Endre felv.) Újra Mici néni Júliusban 15 játékfilmet — köztük számos korábbi nagy sikerű alkotást — tűznek műsorra a mozik. Ismét vetítik Mamcserov Frigyes vígjátékát, A Mici néni két életét, amelynek főszerepében újra láthatjuk a nemrég elhunyt Kiss Manyit, Rimszkij-Korszakov zenéjével tűzik a mozik műsorára A boldogság madara című színes szovjet filmet, amelyet évekkel ezelőtt játszottak. Felújítják A kétéltű ember című szovjet alkotást, amely egy évtizeddel ezelőtt az egyik legnagyobb filmsiker volt A baráti országok filmgyártását további három csehszlovák, egy bolgár, egy NDK-beli és egy jugoszláv alkotás képviseli a mozik júliusi műsorában. Az amerikai filmgyártás legfrissebb terméséből három kerül júliusban a hazai közönség elé. Marcello Mastroiannit ezúttal színes angol filmben láthatjuk, John Boormann alkotásában, Az utolsó Leóban. Frank Kramer viszont olasz kalandfilmet rendezett: vadnyugati városkában játszódik a Hé, barátom, itt van Sabata! című színes filmje. A második világháború időszakát idézi az Emberi torpedó című japán filmalkotás. KOKOSCHKA FESTETTE Carlót nem adják reklámcélokra Képzőművészeti és filmkörökben feltűnést keltett a perpatvar, amely a Ponti család és Oscar Kokoschka, a világhírű festő között támadt egy portré miatt. A portré Carlo Ponti és Sophia Loren Carlo nevű gyermekét ábrázolja. Remek expresszionista festmény, merész és modern alkotás, mint az osztrák művész számos korábbi munkája. Még a múlt évben történt, hogy a most 83 éves festőművész kapcsolatot keresett a Ponti-Loren párral. Találkozásuk alkalmával közölte, hogy lefestené a kis Cáriét. A szülők megtiszteltetésnek érezték a mester ajánlatát, hízelgő volt számukra Kokoschka kívánsága. A portré kitűnően sikerült, de nem maradt náluk, mert a képet a művész elvitette. Sophia Loren és férje azt remélte, hogy a kisfiú portréját hamarosan viszont láthatják Kokoschka kiállításán. Nem így történt. Megtudták ugyanis, hogy viszontlátják ugyan, de nem a tárlaton, hanem egy nagy tápszergyár reklámjaként. A csalódott filmsztár megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a kis Carlót ábrázoló képet hirdetésnek akarják felhasználni: a tápszergyár „Híres gyerekek, híres festők ábrázolásában” című sorozatának egyik darabjaként a szokásos hírveréssel körítve. Oscar Kokoschka a gyár megbízásából festette le a gyereket. Carlo Ponti és felesége tiltakozott a kép ilyen felhasználásának terve ellen. Mindent elkövettek, hogy a közlésnek elejét vegyék. Nagy összeget ajánlottak fel a műtárgy megvásárlására. A gyár hajthatatlan maradt, s még örvendett is a külön reklámnak. Sophia Loren jogtanácsosa hatalmas összegű kártérítési perrel fenyegette meg mind a gyárat, mind Oscar Kokoschkát. Ekkor sikerült megegyezniük. A gyár nem használja fel reklámcélra a képet, de nem is fizeti ki a tiszteletdíjat. Carlo Ponti haragjában lemondott a kép megvásárlásáról. Ki fogja tehát kifizetni a festőművész honoráriumát? A müncheni bajor képzőművészeti múzeum jelentkezett vevőnek. Ifjabb Carlo Ponti Kokoschka-festette portréja így kerül közgyűjteménybe. Kristóf Károly Nyári parádé Holnap mutatja be Új műsorát a Fővárosi Nagycirkusz Nyári parádé címmel. Rónaszéki András parodista ez alkalommal új oldaláról mutatkozik be. Modern bohócszámot készítettem, amelyet a hagyományos smink és öltözék nélkül mutatok be. A műsorban főként fiatalok szerepelnek, szeretnénk megpróbálni valami újat. A Nyári parádé során többször találkozom a közönséggel, afféle összekötő leszek a műsorszámok között. Megjelenek mint rikkancs, mint zenehumorista, mint potyautas, és elmondok majd néhány vidám strófát. Gárdonyijubileum Jövő év októberében lesz ötven éve, hogy Gárdonyi Géza, aki egy negyedszázadig Egerben dolgozott, meghalt. Az egri vármúzeum irodalomtörténeti osztályának vezetője, dr. Korompai János, irányításával jubiléris ünnepséget készítenek elő. A jubileum alkalmával a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Gárdonyi-emlékülést fog tartani, rendsítsék a Gárdonyi-házat, felfrissítik az állandó Gárdonyi-kiállítást. A jubileum alkalmából az Akadémiai Kiadó Ifj Magyar Múzeum sorozatában megjelenik a titkos írásos feljegyzések teljes szövege. Az 1000 oldalt kitevő anyagból 800 oldalt Gilicze Gábor, 200 oldalt pedig Gyürk Ottó „fordított” magyarra. □ A KISZ II. ORSZÁGOS NÉPMŰVÉSZETI TÁBORA e héten nyitt meg a Tolna megyei Dombori községben. A táborban 18 megyéből érkezett 50 ifjú népművész dolgozik július 26-iig hímző, szövő, faragó és fazekas szekcióikban. Műveikből a táborozás végén kiállítást rendeznek.