Esti Hírlap, 1971. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

• Egész nap a híreket lestük. Napközben a rádió híradásait, este a televízió tudósítását A megrendítő hír: a három szovjet koz­monauta életét vesztette — odaszögezett a készülék mellé. Minél többet halla­ni, megtudni Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev tragé­diájáról. Elismerés tehát a Fórum szerkesztőinek azért, hogy ennek a váratlanul felmerült szomorú témának is helyet adott a külpoliti­kai műsorban. Igaz, sok jó és érdekes kérdés hangzott el a jelenlegi külpolitikai eseményekről és összefüg­gésekről, de valójában fi­gyelmünk újra és újra az űrhajósokkal kapcsolatos kérdésekre tért vissza. Ezt az általános figyelmet fe­jezte ki a sok kérdés, amely a külpolitikusok közt helyet foglaló űrszakértőhöz érke­zett. (bársony) Tihanyi koncertek Júliusban és augusztus­ban ismét rendszeressé te­szik a szabadtéri koncerte­ket a Balaton partján. Az északi part nagyobb helye­in július első napjaiban kezdik meg programjukat a zenekarok, a déli parton pe­dig a hónap közepétől tér­zenével szórakoztatják a vendégsereget a nagyobb nyaralóközpontok parkjai­ban, sétányain. Balatonfü­­reden már hagyománya van a Tagore sétány szabadtéri koncertjeinek. Hasonló ha­gyomány alapjait vetették meg tavaly Tihanyban. Az egykori apátság udvarán július 2-án tartják meg az első múzeumkerti hangver­senyt. Ezenkívül Keszthe­lyen, Hévízen, Siófokon, Fo­nyódon, Balatonlellén és Balatonföldváron terveznek nyári szabadtéri zenei prog­ramot. □ Háromlemezes kiad­ványban jelentette meg a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Mozart vonósötö­ Beit PEST-BUDA SZÁZADAI: Kőbánya története Süllők a tóban • Földrajzi középpont Birtokperek után Fogas kérdésnek minő­sülne egy rangos vetélkedő kérdései között, hogy mi kö­ze lehet a balatoni süllő­nek a főváros X. kerületé­hez? Annyi, hogy abból a halastóból származnak, amelyet a Rákos-patak partján Cord­us Antal az 1870-es években halszapo­­rításra létesített. Az a kér­dés, hogy a lánchídi orosz­lánok milyen rokonságot tartanak Kőbányával, már kisebb problémát okozna, de azért nem közismert, hogy ott bányászott mész­kőből faragták, akárcsak a híd felső oszlopait, a budai Alagút homlokzatát, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia épületét, az Állami Operaházat és az Egyetemi Könyvtárt. A kerületben ugyanis a középkortól kezdve intenzív bányászat folyt, a múlt század hatva­nas éveiben egy esztendő alatt tízezernél is több ko­csi követ szállítottak el az alagutakból. Csak a század­fordulón hagyták abba a nem gazdaságos kiterme­lést, 1244. évi adománylevele jutatta Pest városának meg­művelésére, de akkor még nem nagyon tudtak mit kezdeni vele. Később a margitszigeti apácák birto­kává vált, a török hódolt­ság után pedig évtizedes birtok perekben jutott újra a város tulajdonába, hogy szőlőművelésre használják fel az Óhegy és Újhegy dű­lőit. A múlt században aztán a több kilométernyi meddő bányajáratokat — mert a fejtés a föld alatti vájatok­ban folyt — a sörgyárait ászok pincékként hasznosí­tották, erre szolgálnak most is. Amellett gombát te­nyésztenek bennük. Ám a két világháború között ín­séglakások is keletkeztek egyik-másik járatban, ami­ről a Kőbánya története cí­mű munka döbbenetes ada­tokat szolgáltat. Vetélkedő nélkül Az imént vetélkedőt em­legettünk; nem kétséges, hogy a tévé „Fekete-fehér” játékának sok köszönhető az utóbbi időben megjelent kerületi monográfiák létre­jöttében. A Kőbánya törté­netét feldolgozó huszonnégy íves kötet azonban nem tartozik ezek sorába. Szalai György várostörténész, a Budapesti Történeti Mú­zeum tudományos munka­társa már akkor hozzákez­dett az anyaggyűjtéshez, amikor még híre-hamva sem volt várostörténeti ve­télkedőnek. Elmélyült és gondos kutatómunkával nemcsak a korábbi feldol­gozások anyagát hasznosí­totta, hanem kéziratos for­rásokat, személyes vissza­emlékezéseket, eredeti, ed­dig ismeretlen dokumentu­mokat is, összegezés és for­rásértékű munka egyszerre. Aranyszájú pap Az 1244-es adományle­véltől napjainkig ismerhet­jük meg Kőbánya múltját, iparának, nagy gyárainak történetét a sertéstelepek működését, ahol egy-egy évben félmilliónyi sertést hizlaltak, árultak. Szalai György figyelme kiterjedt a városi élet minden moz­zanatára, lakáskérdésre és egészségügyre, társadalmi mozgalmakra és politikai választásokra egyaránt, kü­lönösen jó portrét rajzolt Hock Jánosról, Kőbánya aranyszájú papjáról, aki az 1918-as polgári forradalom idején országos jelentőségű egyéniséggé vált. A szerzőt támogatta a kerületi nép­front helytörténeti bizottsá­ga, amelynek tagjai nem­csak anyagot gyűjtöttek, fényképeket kutattak fel, hanem megvitatták a kötet egy-egy elkészült fejezetét is, így vált egy ember írá­sa egy kerület ügyévé. Szalai György le­gelmé­lyül többen a kőbányai munkásmozgalom fejlődését tárta fel Politzer Zsigmond, Farkas Károly kezdeti te­vékenységétől az évszáza­dos sztrájkharcokon át Braun Éva és Pataki István mártírhaláláig, akiket a kőbányaiak joggal érezhet­nek a sajátjuknak. Purucaki Béla Döbbenetes adatok A bányászat adott nevet­­a főváros legrégibb perem­­kerületének, amelyik az 1950-es egyesítés óta nem is szélső helyzetű, hiszen Bu­dapest földrajzi középpont­ja a Zalka Máté tér közelé­ben. A térséget még IV. Béla SZABADTÉRI PREMIER - SIKERREL többi között —, cigány nyelven előadott Cigány­dalával. Hofi Gézát ünne­pelték szellemes, új műso­ráért, melyben nem kímélte a televíziót, a sajtót, a ma­gyar labdarúgást. Sikeres volt a Hofi—Koós-kettős paródiája a Kessler-nővé­­rekről, ebben mindketten bemutatták humoruk, szó­rakoztató készségük legja­vát. A műsor második felé­ben Harangozó Teréz és Korda György mutatta be a s­lágerpiac régi és mai szerzeményeit, melyet a közönség sok-sok virággal jutalmazott. Külön meg kell em­líte­­tem­ a fiatal tagokból álló Expressz-együttest. A ze­nekar megtalálta az­t a stílust, mely a „kísérőze­ne­karok” között az élre helyezi őket Nagyszerű a kapcsolatuk az előadó­­művészekkel, a közönség­gel, mókáznak, játszanak, de ha kell bemutatják hangszeres tudásukat a tánczenétől a beatig. Első szabadtéri tapasz­talatunk: jó műsort kap nyáron a Balaton üdülő­­közönnsége. . (fekete) Tegnap este, kissé hideg időben a Budai Parkszín­padon a ,,Halló, itt Bala­ton !” című műsorral kez­dődött a budapesti sza­­badtéri színpadok prog­ramsorozata. Telt ház fogadta a szín­padra lépő Koós Jánost, aki nagy sikert ért el . 6x6-88? NEM 6x6-666-666 Július 5-től mindig a 666—666-os számot hívja. Ezen jelentkezik a számjegy helyett csak egyet: a -os számot kell megjegy­eznie! -szól tárcsázza a­ 6-os számot, és másodpercen belül jelentkezünk, szóval bemondja a címét, perc sem kell, s a kapuban várja a □ A IX. ESZPERANTÓ NYÁRI EGYETEM július közepén nyílik meg Gyulán. Eddig több mint háromszá­zan jelentkeztek az egye­tem előadásaira; a jelent­kezők 85 százaléka külföl­di. Legtöbben Lengyelor­­ságból és Olaszországból jönnek. A Bolgár Néphadsereg Művészegyüttese befejezte sike­res magyarországi vendégszereplését. A csaknem két­száz tagú ének- és táncegyüttes a Szép bolgár hazánk című műsort mutatta be, nagy sikerrel. Képünkön: jele­net a bolgár vendégek búcsúelőadásából. (MTI-fotó: Friedmann Endre felv.) Újra Mici néni Júliusban 15 játékfilmet — köztük számos korábbi nagy sikerű alkotást — tűznek műsorra a mozik. Ismét vetítik Mamcserov Frigyes vígjátékát, A Mi­ci néni két életét, amely­nek főszerepében újra lát­hatjuk a nemrég elhunyt Kiss Manyit, Rimszkij-Kor­­szakov zenéjével tűzik a mozik műsorára A boldog­­ság madara című színes szovjet filmet, amelyet évekkel ezelőtt játszottak. Felújítják A kétéltű ember című szovjet alkotást, amely egy évtizeddel ez­előtt az egyik legnagyobb filmsiker volt A baráti országok film­gyártását további három csehszlovák, egy bolgár, egy NDK-beli és egy ju­goszláv alkotás képviseli a mozik júliusi műsorában. Az amerikai filmgyártás legfrissebb terméséből há­rom kerül júliusban a ha­zai közönség elé. Marcello Mastroiannit ezúttal színes angol film­ben láthatjuk, John Boor­­mann alkotásában, Az utol­só Leóban. Frank Kramer viszont olasz kalandfilmet rendezett: vadnyugati vá­roskában játszódik a Hé, barátom, itt van Sabata! című színes filmje. A má­sodik világháború idősza­kát idézi az Emberi torpedó című japán filmalkotás. KOKOSCHKA FESTETTE Carlót nem adják reklámcélokra Képzőművészeti és film­­körökben feltűnést keltett a perpatvar, amely a Ponti család és Oscar Ko­koschka, a világhírű festő között támadt egy portré miatt. A portré Carlo Pon­ti és Sophia Loren Carlo nevű gyermekét ábrázolja. Remek­ expresszionista fest­mény, merész és modern alkotás, mint az osztrák művész számos korábbi munkája. Még a múlt évben tör­tént, hogy a most 83 éves festőművész kapcsolatot keresett a Ponti-Loren párral. Találkozásuk al­kalmával közölte, hogy le­festené a kis Cáriét. A szü­lők megtiszteltetésnek érezték a mester ajánlatát, hízelgő volt számukra Ko­koschka kívánsága. A portré kitűnően sikerült, de nem maradt náluk, mert a képet a művész elvitette. Sophia Loren és férje azt remélte, hogy a kisfiú portréját hamarosan vi­szont láthatják Kokoschka kiállításán. Nem így tör­tént. Megtudták ugyanis, hogy viszontlátják ugyan, de nem a tárlaton, hanem egy nagy tápszer­gyár rek­lámjaként. A csalódott filmsztár megdöbbenéssel v­ette tudomásul, hogy a kis Carlót ábrázoló képet hir­detésnek akarják fel­használni: a tápszergyár „Híres gyerekek, híres fes­tők ábrázolásában”­­ című sorozatának egyik darabja­ként a szokásos hírveréssel körítve. Oscar Kokoschka a gyár megbízásából festette le a gyereket. Carlo Ponti és felesége tiltakozott a kép ilyen fel­­használásának terve ellen. Mindent elkövettek, hogy a közlésnek elejét vegyék. Nagy összeget ajánlottak fel a műtárgy megvásárlá­sára. A gyár hajthatatlan maradt, s még örvendett is a külön reklámnak. Sophia Loren jogtanácsosa ha­talmas összegű kártérítési perrel fenyegette meg mind a gyárat, mind Oscar Kokoschkát. Ekkor sikerült megegyezniük. A gyár nem használja fel reklámcélra a képet, de nem is fizeti ki a tiszteletdíjat. Carlo Pon­ti haragjában lemondott a kép megvásárlásáról. Ki fogja tehát kifizetni a fes­tőművész honoráriumát? A müncheni bajor képző­­művészeti múzeum jelent­kezett vevőnek. Ifjabb Car­lo Ponti Kokoschka-festet­­te portréja így kerül köz­gyűjteménybe. Kristóf Károly Nyári parádé Holnap mutatja be Új műsorát a Fővárosi Nagy­cirkusz Nyári parádé cím­mel. Rónaszéki András pa­rodista ez alkalommal új oldaláról mutatkozik be. Modern bohócszámot ké­szítettem, amelyet a hagyo­mányos smink és öltözék nélkül mutatok be. A mű­sorban főként fiatalok sze­repelnek, szeretnénk meg­próbálni valami újat. A Nyári parádé során több­ször találkozom a közön­séggel, afféle összekötő le­szek a műsorszámok között. Megjelenek mint rikkancs, mint zenehumorista, mint potyautas, és elmondok majd néhány vidám stró­fát. Gárdonyi­jubileum Jövő év októberében lesz ötven éve, hogy Gárdonyi Géza, aki egy negyedszáza­dig Egerben dolgozott, meg­halt. Az egri vármúzeum irodalomtörténeti osztá­lyának vezetője, dr. Ko­­rompai János, irányításá­val jubiléris ünnepséget készítenek elő. A jubileum alkalmával a Magyar Iro­dalomtörténeti Társaság Gárdonyi-emlékülést fog tartani, rendsítsék a Gárdo­­nyi-házat, felfrissítik az ál­landó Gárdonyi-kiállítást. A jubileum alkalmából az Akadémiai Kiadó Ifj Ma­gyar Múzeum sorozatában megjelenik a titkos írásos feljegyzések teljes szövege. Az 1000 oldalt kitevő anyagból 800 oldalt Gilicze Gábor, 200 oldalt pedig Gyürk Ottó „fordított” magyarra. □ A KISZ II. ORSZÁ­GOS NÉPMŰVÉSZETI TÁ­BORA e héten nyitt meg a Tolna megyei Dombori köz­ségben. A táborban 18 me­gyéből érkezett 50 ifjú népművész dolgozik július 26-iig hímző, szövő, faragó és fazekas szekcióikban. Mű­veikből a táborozás végén kiállítást rendeznek.

Next