Esti Hírlap, 1971. október (16. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-01 / 231. szám

EG­Y RENDELET NYOMÁBAN Mennyi lesz a helyiségből Több? Kevesebb? • Garázs, műterem, dohánybolt Védett és kijelölt területek A hivatali szobában per­cenként cseng a telefon: méltatlankodó, tanácsta­lan vagy éppen ingerült hangok követik egymást. Tegnapig közölték a nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek új bérét, az érde­keltek nagy része azonban még most sincs tisztában a rendelke­zések különböző pontjaival. Sokan úgy ér­zik — kétségtelen: nem is oly egyszerű eligazodni a paragrafusok között —, a rendeletek számukra sé­relmesek, nem tudják, mi­re számítsanak. Nem fedezte a költségeket . Több mint két évtize­de nem változott a nem la­kásnak használt helyisé­gek akkor megállapított bé­re. Ez az összeg az akkor kialakult jövedelmi és ér­tékviszonyok szintjén állt. Nem fedezte a bérlemény működtetési, fenntartási költségeit, s alacsony mér­téke miatt nem ösztönözte a helyiségek indokolt mér­tékű igénybevételét. Most a kormány rendelettel ha­tározta el a helyiségek bérének felemelését — tá­jékoztat dr. Kovács Ilona, az Ingatlankezelési Fő­­igazgatóság igazgatási osz­tályvezetője. A rendeletben intézked­tek arról is: a Fővárosi Ta­nács VB bizonyos esetek­ben engedélyezhet bér­csökkentést vagy éppen magasabb bért is megszab­hat. A legtöbb gondot, bi­zonytalanságot most ez okozza: „A garázsomra vonatkozik-e ez, kevesebb vagy több bért fizetek majd?’’ — kérdezik pél­dául. által fenntartott kifőzdék helyiségbére 300 forintról 250 forintra csökkent. Júliustól Azokra a kisipari helyi­ségekre, amelyekben a la­kosságnak javító-szolgál­tatást végeznek, 250 forint helyett az évenként és négyzetméterenkénti bér 150 forint lesz. Az új helyiségbéreket 1971. július 1-i hatállyal kell fizetni. Szűics Gábor Növelhető, csökkenthető Legegyszerűbb eset, ami­kor a vb nem változtatott. Ide tartoznak például a zöldségesboltok bérlői.. Vannak, akiknek a rende­letben meghatározott ösz­­szegen kívül 30 százalék­kal növelhető a helyiség­bére. A személygépkocsi vagy más járműtároló he­lyiség, egyéb, gazdasági épület — istálló, csűr, fe­dett szín — bérlői­ tartoz­nak ebbe a kategóriába. Ez az intézkedés azokat érinti, akiknek a bérlemé­nye védett vagy kijelölt területen van, a külterüle­ten és az üdülőterületen le­vőket nem. Védett terület­nek a városközpont, kijelölt területnek a belső város­rész számít. (A területi el­határolások a XIII. kerü­leti IKV-nál szerződhetők be, Szent István körút 2.) A harmadik és egyben utolsó csoport azokkal az állami tulajdonban levő helyiségekkel foglalkozik, amelyekre kisebb mértékű bér alkalmazását engedé­lyezték. Ilyen a műterem. A mérséklés azonban csak azokra a műtermekre vo­natkozik, amelyeket a Mű­velődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályá­nak javaslata alapján utal­tak ki. Ezekre az évenkén­ti és négyzetméterenkénti 250 forint helyett 150 fo­rint bért határoztak meg. A dohányárudák, vala­mint a magánszemélyek Végre elköltöznek A Budapesti Vegyiművek a Váci úton levő berönyv­­üzemét és az Miatas úton levő gyártelepéről a csont­­enyvüzemet Hidasra tele­píti, ahol a Mecseki Szén­bányák leállított brikett­­üzemét veszi át és alakítja gyárteleppé. A két üzem nagyon szennyezte a fővá­ros levegőjét. A Vegyimű­vek 100 millió forintot költ az építési munkákra, amely összeg jelentős­­há­nyadát a szennyvíztisztítás­ra és vízszerzésre fordít­ják. Miben járunk jövőre a Tisza-vászon, nadrágcsizma, műsakk ♦ És az ára? Miben járunk jövőre? Kényelmesebb, csinosabb cipőben, mint eddig. Leg­alábbis erre biztató ígére­tet kapott az, aki végignéz­te a Tisza Cipőgyár 1972. első félévére szánt modell­jeinek kiállítását. Százöt­ven pár gyermek-,­­ női és férficipőt mutatott be az üzem és hat cipőnagyke­reskedelmi vállalat. Most már következhet a bör­ze... — Tárgyilagos, alapos börze — hangsúlyozták a rendezők —, naponta ugyanis sok seház közvéle­­ménykutató­ íven tudakol­tuk, melyik modelljeinket látná legszívesebben az üzletekben a lakosság. A különösen figyelemre méltó újdonságok között szerepelt például a fröccsöntött talppal, tex­til felsőrésszel készült férficipő, aztán az ugyancsak fér­fiaknak szánt strapa láb­beli, melynek lábágyát elő­re, egyben fröccsöntik. Sok szép dörzsből mo­dellt is láttunk. Nagy sike­re volt a hagyományos Ti­­sza-vászonból — speciális lenből — varrt lábbeliknek. Kínálták a BNV vásári dí­jas termékeit és legújabb testvéreinek egész sorát, köztük a Jasper, a Niaga­ra, a Meteor márkával for­galomba kerülő fehér-kék, fehér-piros edzőcipőket. Újmódi a vulkanizált, ro­mán varrott imitáció­jú Cortina férficipő; tetszetős a krokószerű lakk­bőr. Egyszóval: gazdago­dik, színesedik a férfidivat is! A női cipők közül moder­nek a lyukacsos szárú mű­lakk csizmák, a zsugorlakk kán­kánok, s főként a far­merhez, sportos öltözékhez jól illő hasított cipők. Ér­dekes ívelt talpformát ad a magasított orral készü­lő Polly-formagumitalp­­pal ellátott női lábbeli. Dicséret illeti a kiállított gyermekcipőket, amelyek között ugyancsak sok a formagumitalpas, szinte elnyúzhatatlan darab. Még a bébiknek is jut a legdi­vatosabb fazonokból, egye­bek közt a világoskék, drapp és sötétkék nadrág­csizmákból, melyeket az ügyes tervezők pehely­könnyű, hajlékony, mikro­porózus gumitalppal és színből- felsőrésszel tervez­tek. Sok szép és — remélhe­tően — jó cipő. De meny­nyiért.? A gyár szerint — ezt bi­zonyították a helyszínen pontos felvilágosítást adó, modellenként konkrét ösz­­szegeket megjelölő szak­emberek is — a Tisza Cipőgyár, hagyo­mányaihoz híven, válto­zatlanul a kispénzűek­­nek gyárt, ám az eddi­gieknél mind divatosab­bakat, tetszetősebbeket. A kiállított felnőtt model­lek átlagára nem haladta meg a kétszáz forintot, a gyermekeké a százötvenet, a bébiké a negyven-ötven forintot. — A gyár hétezer dolgo­zója évente több mint tíz­millió pár cipőt készít. Ter­mékeink egyharmadát ex­portáljuk — mondják. — A belföldnek nemcsak kész cipőket adunk, a gyárakat formagumitalppal is ellát­juk. A negyedik ötéves terv­ben előirányzott rekonst­rukciónk, gépcserék, új be­rendezések munkába állí­tása révén évente 13 mil­lió cipőt készít majd a Ti­sza Cipőgyár, több jut a hazai vásárlóknak és ex­portra is. cs. Benkő Judit Új út készül a régi, évszázados bástyafal tövében, a budavári palota keleti oldalán. (Wormser felvétele) TELT VÁZ A GORKIJBAN Előtérben az intenzív nyelvtanulás Lezárultak a jelentkezé­sek az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskolájának 1971—72. évi orosz nyelv­­tanfolyamaira. Mint Pé­­csi Ilona, az iskola igazga­tója a Magyar Távirati Iroda munkatársának el­mondotta, a határidő után is sokan jelentkeztek még telefonon vagy személyesen felvételre a népszerű és az elmúlt évek eredményeivel komoly tekintélyt kivívott nyelviskolába. Erre azon­ban már csak igen korláto­zott a lehetőség, a tanfolyamok ugyanis október 4-vel megkezdőd­nek. Nem végleges összege­zés szerint több mint 1600 hallga­tót vettek fel, és 115 tanulócsoportot ala­kítottak. A jelentkezések­ből megfigyelhető, hogy egyre inkább háttérbe szo­rulnak a heti kétórás tan­folyamok, és előtérbe lépnek a gyor­sított, 4—6—8 órásak. Sőt — különösen vállala­tokban, intézményekben — számos olyan kihelyezett intenzív csoport kezdi meg működését ebben a tanév­ben, amelyeknek részve­vői heti 12 órás megterhe­lést is vállalnak, hogy a munkájukhoz, külföldi ki­küldetésükhöz szükséges nyelvtudást minél előbb megszerezhessék. A DÉLI DUNA-ÁG FELFEDEZÉSE Megpezsdült az élet Budapest körül bezárult a zöld gyűrű. Az oxigént sugárzó , sá­vokhoz — a budai hegyek párás vonulatához, a Duna­kanyarhoz, a Velencei-tó nádrengetegéhez — felzár­kózott délen a Duna-ág is,­­vízinövényekkel borít­ot­t szigetecskéivel, cölöpökre épített horgásztanyáival, gyékényes, csalános part­jaival, a maga természetes varázsával. Tájaink felfedezésének különböző fokozatai van­nak. A kis Duna-part­ fel­fedezése lezárult, ezt min­dennél ékesebben bizonyít­ja a tény, hogy már nevet is kapott, véglegeset, hi­vatalosat: „Ráckevei (so­roksári) Duna-ág". A bi­zottság amely, hivatott ezt a testületet gondozni, s a természet ajándékát hozzá­férhetővé tenni, ugyancsak felvette új nevét: „Ráckevei (soroksári) Duna Intéző Bi­zottság". Nem a legegyszerűbb név, de nem is ez a lényeg. A lelkesedés, a tettrekész­­ség, a fáradhatatlanság a fontos, amely tagjaira — mérnökökre, tervezőkre, tisztségviselőkre, tudomá­nyos emberekre, jogászok­ra, pedagógusokra — jel­lemző. Ak­ik tudják, hogy hétvégeken százezer bu­dapesti keresi itt a leve­gőt. A bizottság titkárával, Kovács J. Gyulával a múlt nyáron vízibusszal jártuk be a vidéket. Az éledés hangulata érződött akikor mindenütt: a kialakulat­lanságé. A terveket termé­szetesen már készítették: csatornázás, útépítés, vil­lanyhálózat, üzletek, ven­déglők, mederkotrás, par­ti él­töltés... Mi változott azóta? Kis füzetecskével s ak­­tatáskányi fényképfelvétel­lel jön a titkár a találko­zóra. Az idei programfü­zettel, amely a nyár, s az ősz eseményeiről számol be, s amely a megpezsdült életről ad híreket i s a fotókkal, amelyek már a komoly megfontolt rende­zési munkák nyomát mu­tatják. — Légifelvételekkel dol­gozunk. A magasból készí­tett képek megmutatják, hol kell változtatni, alakí­tani a természeten. így jöttünk rá például, hogy a délegyházi tavakhoz fel­tétlenül fákat kell ültetni; másutt, hogy a partot fel kell tölteni, vagy éppenség­gel mederkotrásra lesz szükség. Néha a természet maga pótolja a hiányt. A Duna­­haraszti alatti mocsaras területet fiatal nyárfás bo­rította be annyi a nyárfa­­csemete, hogy bárkinek ad­nak belőle, aki kér. — Egyébként — mondja a titkár — 1972-ben a­­Du­na-ág fásítási, parkosítási terve együtt készül el a te­lepülések rendezési tervé­vel. A Duna-ági községek részletes rendezési tervei néhány helyütt már készen vannak, s mindenütt dol­goznak rajtuk. A partmenti települése­ken szakbizottságok ala­kultak, az ő véleményük, kritikájuk alapján is ala­kul a táj. „A legkisebb öt­letre is odafigyelünk, egyetlen javaslatot sem en­gedünk el a fülünk mel­lett. Az itteni lakosoknak igenis beleszólásuk van abba, mi lesz szülőföldjük sorsa.” — Fogadtak már el ősla­kosoktól javaslatot? — Nem is egyet. A du­naharaszti félsziget feltöl­tését például a lakosság ja­vaslata alapján fogadták el. Szigetcsé­s rendezési terve is jócskán foglal ma­gában helyi ötletet. Az idén megindult a fo­lyamkotrás a budapesti szakaszon, s ezzel párhuza­mosan a Molnár-sziget fel­­töltése. Hozzáláttak a strandépítéseikhez. 1972 vé­gére minden Duna-ági te­lepülésnek lesz bójával kö­rülvett strandja. S legalább négy helyütt kemping fo­gadja az evezősöket, a ka­jakosokat, ha egyelőre csak néhány sátor is ... — És a diafilmek? Ez a kérdés a titkár sze­mélyes ügyének szól. Régi, zörgő Opeljén évek óta járja a Duna menti falva­kat, s esti vetítéseken ma­gyarázza a vidék jövőjét, lehetőségeit, színes felvéte­leken viszi hallgatói elé következő éveket. — Holnap is megyek — mondja. — Az embereket érdekli, izgatja szűkebb hazájuk sorsa. Múlt év óta ismerem megszállott munkáját, gon­dolom, ő is Duna menti ember, onnan a vonzalom. Ingatja a fejét. A folyó mellé dolgozni jár csupán: a Vízügyi Igazgatóság fő­mérnöke. Újpesti lakos. Élt Borsodban, Komáromban, az ő keze nyomát őrzi a ta­tai Fényes-forrás — a Dunához a víz köti. — Ivóvizet, fürdőt adni: ez az elvem — mondja. Ez hajtja Budapest alatt, délen is. K. CS. Lósport versenynaptár Október 2-án, szombat, du. fél 3 órakor: ÜGETŐVERSENY. ŐSZI KÍSÉRLETI VERSENY. Október 3-án, vasárnap, de. 11 órakor: GALOFPVERSENY KÉTÉVESEK NAGYDÍJA. Október 6-án, szerda, du. fél 5 órakor: ÜGETŐVERSENY.

Next