Esti Hírlap, 1971. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-01 / 283. szám
• Egy parasztemberről a harmincas években kiderült, hogy csodálatos képeket tud festeni. Cikkeztek róla, képeit felhozatták a fővárosba. Majd elfeledkeztek a Szeged környéki naiv festőről, s ez az ember megsértődött. Képeiért senki sem fizetett, hiába várta az elszámolást. S ekkor valamennyi alkotását egy kupacba rakta, alá meg tüzet gyújtott. Süli András, a primitív festő, aki aligha hallhatott a finánc Rousseauról, a francia naiv festőről, és mégis csaknem olyan szintű képeket alkotott: róla szólt a délutáni dokumentumfilm, a szomorú sorsú kisöregről, aki most ünnepelné, ha élne, a 75. születésnapját. Néhány évig hallatott csak magáról , miután képeit tűzre vetette, többé nem fogott kezébe ecsetet. Az 1967-ben készült kisfilmben megszólalt a művész. Az elesett, gyámoltalan parasztember meghatóan beszélt vonatos, tutajos, templomos, gőzhajós képeiről. Nagy kár, hogy ily rövid volt ez a film! • Az osztrák televízió estjén előbb a Kék Duna keringő históriáját mondták el, sok zenével, tánccal — aki szereti a valcert, örömét lelhette benne. Hosszabbra sikerült a főprogram: Schnitzler regényének televíziós változata. Fülledt levegőjű, nyomasztó egy és háromnegyed óra volt. Semmiképp nem állíthatjuk, hogy szórakoztató műsort láttunk, de azt sem, hogy haszontalan filmet. Unatkozó polgárok, duhaj asszonycsábítók, semmittevő főrangok és nagytőkések mutatkoztak be, a világháború előtti évek megannyi léhűtő figurája. Lassacskán kiderült: csaknem valamennyien romlottak, tragédiák körvonalai bontakoztak ki, egy öngyilkosság, egy párbaj, néhány hálószoba nem éppen diszkrét titka, s a fojtott hangulatot aláfestésként a teniszlabda szüntelen puffanása kísérte. Nem volt érdektelen a kor és az életforma bemutatása. Nem ismeretlen előttünk sem A távoli ország című film, kevés módosítással, áttehető hazai terepre. • Tündéri volt viszont Peter Lodynski show-ja. A vidám varázspálca humortól duzzadó zsákokat nyitott meg, s nem volt mentes némi pikantériától sem. Derűs perceket ajándékozott az igen tehetséges Lodynski kitűnő zongoristájával, pusztai Rómeó és Juliskájával, klasszikus festmények furcsa pozitúráival, a szavak játékával, és a varázspálca bohókás csínyeivel. Kiváló ritmusú profi show-t láttunk, jól fotografálva, ízlésesen dekorálva. (schiffer) Pénteken, két bemutató Lorcai hőfokon Fehér Miklós díszlete bűvöli el a nézőt, aki Garcia Lorca Donna Rosita című darabjának próbájára érkezik. A Vígszínház színpadán, a szoba fala áttetsző, akár a tüli, vagy a finom csipke, mögötte a kert, s a kerítés sejlik át. Ez a színpadkép is költészetet sugároz. — Lírai szépségű mű ez a Lorca-dráma: a fiatal lányról, akinek jegyese elutazik Peruba, hogy házasságukhoz pénzt szerezzen, de onnan sohasem tér viszsza, s a lány a várakozásban hervad el — meséli a rendező Kapás Dezső. — Ám, Lorca darabjának vonzereje nemcsak lírai szépségében rejlik, hanem az erőteljesen sugárzó forróságban, erotikában. Sohasem szerettem, hogy ha, mondjuk, angol darabot játszunk, akkor mindenáron angolok akarunk lenni, ha franciát, akkor franciák, de tény, hogy minden tájnak, a spanyol tájnak is, sajátos lelki természetrajza van. A színpadon az első felvonás jelenetei peregnek, a virulóan szép és boldog Rosita (Pap Éva) rajongva szereti vőlegényét (Oszter Sándor). A kislányt három idős ember féltő gondoskodása veszi körül: a nagynénié (Bulla Elma), a nagybácsié (Páger Antal) és dajkájáé (Sulyok Mária). A nagybácsinak mindene a télikertje: rózsákat nevel. ÉPP egy új rózsafajtáról mesél, amelyet Lorca szavaival — s Weöres Sándor fordításában — így jellemez : „Mikor reggel szertenyílik / sötétpiros, mint a vér / meg nem érinti a harmat / mivel meggyulladni fél. / Délidőben szétbomolva / mint ágas korall, kemény / ... aztán színezüst aranyként / közeleg, s kopog az éj / a csillagok előbújnak / elcsöndesedik a szél: / ekkor fényes sötétségben / minden szirma halni tér.” — Lám, ilyen a lorcai hőfok! — mondja tovább a rendező. — Lorca legszelídebb Verseiben is egy virág sokkal több önmagánál. Ma már elég tevésést tudunk arról, hogy hajdan minden virág valamilyen erotikus szimbólumot hordozott. Ez a vers is, természetesen,, nemcsak a nagybácsi rózsájára, hanem a darab egészére, Rosita sorsára is vonatkozik. Azt szeretnénk, ha ez a forróság ütne át az előadáson. — Nem lehet könnyű ezt a folyamatos felsőfokot tartani ... — Valóban nem, ráadásintegy másfél évtizeddel ezelőtt a párizsi Nemzetek Színháza előadásainak keretében a Vieux Colombier Színház bemutatott egy angol drámát. A színlapon nem tüntették fel a szerző nevét, csak a fordítóé állt ott: Yves Jamaiaque. S bár nagy vita volt ekkor, ki lehet az Erzsébet-kori dráma alkotója, nem tudtak dönteni, viszont „felfedezték”, s műsorukba iktatták e drámát Európa és Amerika társulatai. Játszotta a Theatre Workshop, a Roundhouse Theaterground, a berlini Schaubühne, több északeurópai, amerikai, olasz és román színház. Musicalváltozat is készült belőle. Ezt a szerző nélküli drámát próbálják most a Katona József Színházban. Eredeti címe Arden of Folversham, magyarra Somlyó György Gyilkosok a ködben címmel fordította le. A drámát sokáig Shakespeare-nek tulajdonították, mások szerint Marlowe, Thomas Kyd, esetleg John Lily tollából származik. Hasonlít Shakespeare darabjaihoz, sul Lorca modorában a jelenetek nem folyamatos összefüggésükben, hanem „folthatásokban” jelentkeznek. Rövid felvonások, követik egymást, s ezekben is a szereplőknek már első szavaikkal, a felsőfokot kell megütniük. A főszereplőkön kívül Bilicsi Tivadar, Békés Rita, Gyimesi Pálma és Földi Teri közreműködésével, december 3-án, pénteken lesz Garcia Lorca Donna Rositájának premierje a Vígszínházban. (i. f.) de minden kétséget kizáróan nem tőle való. Al-Shakespeare-darab. (A drámairodalomban ál- Shakespeare-drámák azok, amelyek a nagy költő munkáinak első foliokiadásából hiányoznak. Legalább tizenöt ilyen darabot ismernek: A tékozló fiú, Merlin születése, Szép Emma, Yorkshire-i tragédia stb.) A XVI. századból fennmaradt szerelmi krimi 1551. február 15-én játszódik. Thomas Arden földbirtokost (Kállai Ferenc) felesége, Alice (Ronyecz Mária) a szeretője (Blaskó Péter) segítségével elteszi láb alól. A különös az, hogy a tervről mindenki tud, mégis sikerül a gyilkosság. Két bérgyilkos is van a darabban, Blackwill és Shake bag (Iglódi István és Horváth József), nevüket Somlyó Gaz Jankónak, illetve Telizsáknak magyarította. A Katona József Színház előadását Babarczy László rendezi, szerepet kapott benne Szirtes Ádám, Benedek Miklós és a társulat sok más tagja is. (K. K.) Szerelmi krimi a XVI. századból A lakás dísze és eleganciája a PERZSASZŐNYEG Most a legszebbek közül választhat a Szivárvány budai áruházban a II., Mártírok útja 49. sz. alatt megnyílt, reprezentatív perzsaszőnyeg-kiállításon A világhírű Békésszentandrási Szőnyegszövő HISZ színpompás, kézi csomózású szőnyegei az áruházban megvásárolhatók. Díjtalan házhoz szállítás. "televízió — 13.10: Iskola-tv. Történelem (film) — 16.13: Reklámműsor. — 16.25: Bp. Honvéd—II. Dózsa bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése a kispesti pályáiról. — 18.20: Hírek. — 18.25: A leningrádi Ermitázs kincsei. Holland kismesterek. Az Intervízió műsora Leningrádból, felvételről. — 16.55: Bemutatjuk . . . Vukovics Oszkár tizedest. — 19.15: Esti mese. — 19.50: Tv-híradó. — 20.00: Háború és béke. Lev Tolsztoj regényének magyarul beszélő szovjet tévéfürrr változata. III. Borogyino. — 21.15: Zenei figyelő. A tv zenei újsága.. — 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR 20.00: Művészek a gyermekekért. Az UNICEF, az ENSZ nemzetközi gyermekvédelmi szervezet segélyalapja javára rendezett műsor közvetítése, Hágából, felvételről. — 21.20: Tv-híradó — 1. kiadás (ism.). CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT 8.10: Iskola-tv. Földrajz (ált. isk. 5. oszt.). A Dunántúlidombság. — 9.00: Élővilág (ált. isk. 7. oszt.). Az állatok testének felépítése — I. rész. .— 9.55: Számtan-mértan (ált. isk.. 6. oszt.) Érdekes feladatokat oldunk meg! (Törtek összeadása, kivonása). — 11.05: Magyar nyelvtan (ált. isk. 6. oszt.). Mennyi pénz van benne? (A számnév)* — 11.55. Földrajz (ált. isk. 7. oszt.). Afrikai tájképek — I. rész. □ A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM december 5-én, vasárnap este 6 órakor zárja a Párizsi múzeumok remekművei című,nagy sikerű kiállítását Majol naptól a moziblan ASSZONY A BANDITÁK ELLEN A polgárháború idején játszódik Jurij Rogov rendező filmje, amelynek főhőséül egy asszonyt választott, aki a rendkívül, súlyos időszakban szinte egymaga szállt szembe azokkal a banditákkal, akik a még bizonytalan hatalmi viszonyokat kihasználva raboltak,fosztogattak. A romantikus polgárháborús történet főszereplője Valentyina Tyelicskina. (Jelenet a filmből.) A KALÓZ MENYASSZONYA A romantikus tengeri históriát sejtető cím mögött valójában egy pikáns mai francia filmvígjáték húzódik meg, amelynek főhősnője felfedezi, hogy pénzért szeretkezni célszerűbb, mint ingyen, a film rendezője, Nelly Kaplan viszont a históriát a polgárok erkölcseinek leleplezésére szánja. (Jelenet a filmből.) HOLNAP: Bágya-est a rádióban NEGYVEN ÉV MUZSIKA — Negyven esztendő muzsika és legalább 25 év rádió: ez Bágya András pályafutása — mondja Botha Lajos, a Rádió könnyűzenei műsorainak és a zeneszerző december 2-i nyilvános estjének szerkesztője. — Nemcsak népszerű komponista, hanem a szakma mindentudója és irányítója is. A Rádió zenei felvételeinek rendezője; rendszeresen hangszerel régi és új dalokat; a konzervatórium dzsessztanszékének zeneelmélettanára, tevékenyen részt vesz a fiatal zeneszerzőgeneráció nevelésében, oktatásában. Munkabírását minden fiatal megcsodálhatja: saját estjét maga rendezi, az élő adást a közvetítőkocsiból irányítja. — Milyen népszerű Bágya-slágerek hangzanak el a műsorban? — Elég csak a címeket említeni: Csinibaba, Susu bolondság, Nekünk találkozni kellett, Megáll az idő, az első táncdalfesztiválon díjnyertes Más ez a szerelem, aztán a Négy szürke fal, az Egy fiú a házból és még sorolhatnám sok-sok év Bágya-slágereit. Az örökzöld melódiákat népes énekesgárda, lehetőleg a dal eredeti előadója eleveníti fel a Stúdió 11, a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Harmónia énekegyüttes közreműködésével; vezényel: Körmendi Vilmos. Alotóház Tokajban Alkotóházat rendeznek be Tokajban a Borsod megyében élő, vagy onnan elszármazott íróknak, költőknek. Két-három hétre húsz írót hívnak meg, sor kerül majd arra is, hogy a Tokajban alkotó írók a nyári hónapokban találkozzanak hegyaljai emberekkel, megismerjék a megye irodalmi emlékhelyeit. A tervek szerint az alkotóházban — a művészi telephez hasonlóan — minden nyáron fogadnak majd vendégeket. Krúdykiállítás A Szindbád-premier kapcsán Krúdy-kiállítás nyílt a Fuskin mozi galériáján. A tárlat a többi között bemutatja azokat a korabeli tárgyakat, amelyeket a fim forgatásakor kellékként használtak., Huszárik Zoltán, a film alkotója, aki grafikusként is ismert, több, a Szindbád hangulatát idéző grafikáját is kiállítja a tárlaton. Néhány vitrinben a közönség Krúdy Gyula életének epizódjait megörökítő dokumentumokat láthat. Értékes leletek Befejeződött az idei ásatási évad a székesfehérvári középkori Romkertben, ahol a középkori királyi bazilika maradványait kutatja dr. Kralovánszky Alán, az István király Múzeum tudományos munkatársa. A régész megállapította, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben, a XV. századbeli szentélybővítéssel kapcsolatos munkák az északi oldalhajó keleti végére is kiterjedtek. Az ásatás során több érdekes lelet került elő: néhány gótikus faragvány-töredék, több száz színes mozaikszem, valamint egy nagyobb, aranylemezt magában foglaló üveglap.