Esti Hírlap, 1972. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

• Némi lelki­ismeret­­furdal­ás támadt bennem Vértessy Sándor híradóban elhangzott szavai nyomán. Arról beszélt, milyen ala­pos, hosszadalmas váloga­tó-értékelő munka előzi meg a tegnapihoz hasonló nemzeti tévéesteket, meny­nyien dolgoznak azon, hogy jól sikerüljön a prog­ram. Most hogy írjam le ennek tudatában a Berli­ni miniatűrök című mű­sorról, hogy a rég­i zenema­­sinák­at meg a bábfilm­stúdiót bemutató részeken kívül eléggé érdektelen, „érdekességeket” sorakoz­tatott fel. Vagy hogy meg­merevedettnek érződik már a nemzeti estek nyolc óra előtti programjának formája, s jó lenne valami friss ötlettel új életet vin­ni bele. Tisztelet a mun­kának és az igyekezetnek, de bizonyos, hogy ugyan­ilyen erőbedobással hatá­sosabb, érdekesebb prog­ram is összeállhat, ha nem ragaszkodunk a merev sé­mákhoz. • A filműsoridőben vetített játékfilmet úgy is nevezhet­nénk: részletes használati uta­sítás kezdő házasoknak. Manf­red Mosbloch író-rendező fiatal hőseivel a konfliktusok egész sorát járatja végig, lel­kiismeretesen számba véve mindazt, ami két, egymást szerető ember között létrejö­het. Ezt a házassági tanács­adást frisseséggel, olykor életszerű szituációkkal adta közre, s bár pedagógiai szán­déka pőrért mutatkozott, vég­eredményben jóindulatú film­ként emlékszünk az Anya­­könyvvezető . .. Tessék be­lépni! című produkcióra. A legrokonszenvesebb talán a természetes megjelenítésre való törekvés volt, különösen a két főszereplő, Ma­this Schrader és Madelaine T­ierek friss, közvetlen játéka révén. • Az Egy nagyváros slágerei sorozatban bemu­tatott Rostock remek pél­dája lehet annak, hogyan kell szórakoztatóan megis­mertetni egy várost, össze­kapcsolva neves énekesek egy-egy produkciójával. Könnyed, elegáns, érdekes műsor volt ,jó zenével és jó kísérőszöveggel. És kü­lönösen örüílü­nk, hogy, ha csak egy dal erejéig is, de találkozhattunk Gisela May-jal, akiről éppen ezekben a napokban olvas­hattunk rendkívül elisme­rő kritikákat budapesti vendégszereplése alkalmá­ból. • És még egy délutáni műsorról: a Lipcsei szőrmék című riportfilm nemcsak tar­talmában volt érdekes, hanem azért is, mert jelezhet egy utat, amellyel a nemzeti es­tek felfrissíthetők. Magyar ri­porter szemével láttuk a szőr­mefeldolgozás és szőrmevásár különböző fázisait, és kimon­dottan nekünk szóltak a prog­ramban elhangzott interjúk is. Tehát a vendégország mutat­kozott be úgy,­­hogy az ne­künk, külföldieknek mondjon sokat. (bársony) ( TELEVÍZIÓ ) SZERDA 16.25: Irány az egyetem! Elő­készítő a felsőfokú felvételi vizsgákra. Optika. — 17.13: Hí­rek. — 17.20: Üzemi kirándu­lás. NSZK rövid játékfilm. — 17.45: Kisfilmek. 1. Férfimunka (a pozsonyi filmstúdió kis­­filmje). 2. Napfény-sziget (a prágai dokumentumfilm stú­dió kisfilmje Kubáról). — 18.20: Szó-mi-szó . .. Zenei szótár. Antal Imre műsora. — 18.40: Radar. Ifjúsági érdek­­védelmi műsor. — 19.10: Rek­­lámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Bors. Kalandfilmsorozat. 11. Camarada Matteo. — 21.15: „Nőttön nő tiszta fénye” Em­­lékműsor Arany János szü­letésének 155. évfordulóján. — 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR: 20.00: Cseppek. Tévégroteszk. — 20.30: Convergentie. Román népszerű-tudományos film. — 20.40: Tv-híradó — 1. kiadás (ism.) — 21.10: Egyszer egy évben. A Slágerstúdió győzte­seinek estje. Az Intervízió műsora Drezdából, felvételről. Tudományos utánpótlás Diákkörök disputája Sajtótájékoztató az Eötvös Egyetemen Jubileumi konferenciaként emlegetik egyetemi ber­kekben a március 16-án kezdődő országos tudományos diákköri konferenciát, mert ez lesz a tizedik ilyen orszá­gos tanácskozás. Az előzőekhez hasonlóan a tudományos diákköri munka, az eredmények számbavétele és bemu­tatása, és természetesen tapasztalatcsere a program. A konferencia nyolc szekciója az ország különböző egyete­mein tartja meg üléseit. A több száz tudományos diákkö­ri dolgozat közül a legjobbakat felolvassák és megvitat­ják. A legtöbb dolgozat, majd­nem kétszáz, a társadalom­­tudományi szekcióhoz ér­kezett, a legkülönbözőbb témakörökről — hallottuk a ma délelőtti sajtótájékoz­tatón, a társadalomtudo­mányi szekció üléseinek megszervezésével meg­bízott egyetemen, az Eöt­vös Loránd Tudomány­­egyetem Bölcsészettudo­mányi Karán. Dr. B. Mé­száros Vilma docenst, az előkészítő bizottság elnökét kértük, mutassa be köze­lebbről a társadalomtudo­mányi tagozat munkáját. Munkalélektan — Április 10-től 12-ig zajlanak az ülések, a ma­gyar nyelvészeti, egyetemes nyelvészeti, magyar irodal­mi, világirodalmi, történel­mi, pszichológiai és peda­gógiai-népművelési alszek­­ciókban hangzanak el a dolgozatok. A pályázatok az ország egyetemeinek bölcsészkari diákköreiből és tanárképző főiskoláitól érkeztek, s talán meglepő­en hangzik, a műszaki egyetemről is érkezett két dolgozat a társadalomtudo­mányi szekcióhoz, mind­kettő pszichológiai, köze­lebbről munkalélektani té­mával foglalkozik. Egy pillantás a dolgoza­tok tárgyát felsoroló, több­oldalas listára. Ilyen témák szerepelnek: Emlékezet­vizsgálat a kisegítő iskolai tanulókon, Hasonlóságok és különbségek Lev Tolsztoj és Németh László világné­zetében és művészetében, a Feltámadás és a Bűn című regények alapján. A törté­nelmi dolgozatok között, több az ókortudománnyal foglalkozik. Debrecenből valóságos kötet érkezett a Shakespeare-szonettek ma­gyar fordításainak elem­zéséről. Egy érdekes pályá­zat azt elemzi, miként mu­tatkozik meg Rimbaud költészetében a Párizsi Kommün eseményeinek, majd bukásának hatása. — Ha a dolgozatok té­májából következtethe­tünk, úgy tetszik, nem fe­nyeget az a veszély, hogy a diákkörök tagjai jelen­téktelen, tizedrangú apró­ságok bogarászásába vesz­nek bele tudományos ku­tatások címén... Irodalmi ízlés — Tapasztalataim sze­rint — mondja B. Mészáros Vilma — a diákokat na­gyon is a friss, aktuális kérdések érdeklik. A problémaérzékenységre egy példát. Éppen most van alakulóban egy kis diákkö­ri munkaközösség, tagja­it az irodalmi ízlésre való nevelés kérdése izgatja. Sokféle elképzelésük van már, az indulás módját kell megtalálniuk. — Milyen szerepet tölte­nek be a diákkörök az egyetemi oktatásban, kö­zelebbről­ a tudományos munkára való felkészítés­ben? — A válasz a tudomá­nyos diákkörök munkájá­nak a lényegében van. A diákkörök lényege, értel­me, célja, hogy a diákok az egyéni érdeklődésük alap­ján, maguk választotta té­mákat önállóan dolgozzák fel. Nem véletlen, hogy például a nyelvészeti tan­szék mostani fiatal oktatói a tudományos diákkörből kerültek ki. Vagy: a pszichológia szak hallgatói a tudományos diákkörben kapnak lehetőséget a kü­lönböző kísérletek elvég­zésére, ami tanulmányaik szempontjából rendkívül fontos. Ez a diákkör példá­ul erős nemzetközi kap­csolatokat épített már ki külföldi intézetekkel. Tö­rekvésünk, hogy a tudomá­nyos diákkörök olyan műhelyekké váljanak, ahonnan a tudományos utánpótlás kikerül. Az évek során nem egy diákköri munkából valóságos tudo­mányos eredmények szü­lettek, és több megjelent már szakfolyóiratokban is. Az önálló tevékenységre nevelés remek lehetősége a diákkör. Hozzávéve, hogy az oktatói munkának is a tudományos felkészültség adja meg a hitelét, s ha valaki jó pedagógus akar lenni, mindig is többet kell adnia a diákjainak az elő­írt szükségesnél. Nyolc minisztériumi díj — Visszatérve a konfe­renciára, mi lesz a prog­ram? — Négy ülést tervezünk, ahol a majdnem kétszáz elfogadott dolgozat közül huszonnégyet olvasnak fel a diákok. Ezeket a dolgo­zatokat a Szabolcsi Miklós elnökletével működő csúcszsűri választja ki. A legjobb dolgozatokat ju­talmazzák. A nyolc minisz­tériumi díj és a kari dí­jak mellé szeretnénk még néhányat biztosítani, hi­szen sok értékes, tehetsé­ges munka rászolgál a ju­talmazásra. Ehhez szeret­nénk megnyerni — hason­lóan a többi szekcióhoz — különböző intézményeket, elsősorban kiadókat, aka­démiai intézeteket. Már kaptunk néhány igenlő vá­laszt. Bízunk benne, hogy ezek a díjfelajánlások még csak az elsők ... (be) Bács-Kiskun Budapesten Ezen a héten megkezdő­dik a Bács-Kiskun megye életét, fejlődését bemutató több hetes fővárosi ren­dezvénysorozat. Elsőként már ma délután 3- kor a Várban a Bács-Kis­kun megye népművészetét és a halasi csipke történe­tét felvonultató kiállítást Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese nyitja meg. Csütörtökön délután a Fővárosi Műve­lődési Házban a megye népművészetéről rendez­nek tanácskozást, amelyen Baja, Kalocsa művészeté­ről és a kalocsai népi épít­kezésről hangzanak el elő­adások. Ugyanekkor dr. Ortutay Gyula, akadémi­kus a megyei fafaragók ki­állítását nyitja meg a Fe­hérvári úti művelődési centrumban. Szombattól a Mezőgazdasági Múzeumban Bács-Kiskun megye ipará­ról, élelmiszergazdaságá­ról és településfejlesztésé­ről szóló kiállítást láthat­ják az érdeklődők. Szom­baton délután a Hazafias Népfront székházában a fővárosban élő Bács-Kis­kun megyeiek találkoznak. Este pedig a Fővárosi Mű­velődési Házban a megye népi együttesei adnak gá­laműsort. Vasárnap délelőtt Ga­­ramvölgyi József műve­lődésügyi miniszterhelyet­tes A magyar képzőmű­vészet száz éve a Bács-Kis­kun megyei múzeumokban címmel nyitja meg a Ma­gyar Nemzeti Galéria ki­állítását. FRANCIA ÖTLET Könyv — az állami nászajándék Az idei esztendő, mint tudjuk, a könyv éve. A francia kormány ebből az alkalomból úgy határozott, hogy minden új házaspár­nak egy könyvet — fran­cia klasszikust — ad nász­ajándékba. Ez mintegy 6,5 millió frankjába kerül a francia államháztartásnak. Párizs már el is küldte az ország 38 ezer polgármes­terének az új házasok szá­mára szétosztandó könyve­ket, a polgármesterek ad­ják majd tovább az anya­könyvvezetőknek. A jelszó tehát ezentúl Franciaor­szágban: Nászút Balzac­­scal... (Vagy Victor Hugó­val, Stendhallal, Flaubert­­tel, amit az anyakönyvve­zető éppen kioszt). Mjdennaptól a mozikban MOURET ABBÉ VÉTKE Nemcsak Mouret abbé, hanem a rendező vétke is ez a film. Emile Zola egyik híres regényét vitte filmre Georges Franja rendező, akinek idézzük szavait ren­dezői céljairól: „Amit én be akarok mutani, az vala­mi csodálatos és tragikus történet, amely naturalis­tának szeretne látszani, de túllép ezen a naturaliz­muson, hogy eljusson a képzeletbelibe, a fantaszti­kusba.” A szép Serge abbé és a különös leány, Albiné szerelmének története va­lóban csodálatos és tragi­kus, csakhogy a rendező nem képes túljutni ennek naturalista regisztráláson, végülis elvesztek a gondo­latok, a történet közhe­lyekből álló képsorokká vált. A rendezői ügybuzga­lom ugyanis túlszárnyalta Zolát, a virgonc Albinból kacér, ámde szűziesen fe­hér Ophéliát csinált és az elválás tragikus perceihez még egy jóskora vihart is odakanyarított, de van a filmben kígyó és sok más kellék is, amely Zola könyvéből hiányzik és a filmben is teljesen felesle­ges. A Mouret abbé vétke című film egyetlen erénye a Paradon — a Paradi­csomokért — csodálatos, te­­levényes világának bemu­tatása. A film főszereplője két fiatal színész, Francis Huster és Gillian Hills, akit Roger Vadim, a híres ren­dező fedezett fel, Veszélyes kapcsolatok című filmjé­ben. (Kócsag) A VILÁG SZÉGYENE A színes olasz dokumentumfilm Giuseppe Scotese rendezésében, három év munkája nyomán készült el, s annak a megdöbbentő ténynek járnak utána, hogy válto­zatlanul a világon a legnagyobb probléma az elégtelen táplálkozás. Adataik szerint a Földön egy nap alatt még mindig tízezer ember hal éhen. Ennek a ténynek a kö­rülményeit vizsgálja ez, az egyes részleteiben megdöb­bentő képeket mutató dokumentumfilm. A költő felel IRODALMI ESTEK MÁRCIUSBAN Az Egyetemi Színpad márciusi irodalmi estjeinek sorát Surányi Ibolya Ba­­lassi-estje nyitja 5-én, va­sárnap délután fél 4-kor, amely műsor már túl van az ötvenedik is­métlésen. Estjén Csen­­geri Adrienne, Kecskés András és Stadler Vil­mos működik közre. Janus Pannonius emlékest lesz március 11-én és 25-én a költő halálának 500. év­­­­fordulója alkalmából. Ver­sek, levelek, kiadatlan epi­grammáik, korabeli doku­mentumok hangzanak el. Közreműködik az ELTE Balassi Bálint szavalóköre. A nagy sikerű fiatal előadóművészek feszti­válja két estjét ismétlik meg márciusban. 12-én, vasárnap délután fél 4-kor Markaly Gábor József At­­tila-műsorát, 18-án 7 óra­kor pedig Márai Enikő és a Kaláka együttes Lányok, a húsvét múlik című vi­dám reneszánsz műsorát láthatja a közönség. Weöres Sándor Psyché, egy hajdani költőnő ver­sei című sorozatából állí­totta össze műsorát Cser­­nus Mariann. A műsor elő­ször március 15-én és 16- án 7 órakor hangzik el a költő bevezetőjével. A köl­tő felel című sorozatban március 19-én Sipos Gyula, 26-án pedig Simonyi Imre költői estjét tartják meg. OLCSÓBB LETT az ideális, korszerű HABSZIVACS AGYBETÉT Nagy választékkal várja kedves vevőit a WIMPASSING SZAKÜZLET Budapest VI., Népköztársaság útja 8. Telefon: 315—722.

Next