Esti Hírlap, 1972. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

BUDAPEST KENYERE Mi történt a kormányhatározat óta • Nyolcmillióval több bér • Két lakótelepi sütöde épül Budapest kenyere — közügy. Ezért kísérjük figye­lemmel a Fővárosi Sütőipari Vállalat gondjait, ezért foglalkozunk a kenyér és péksütemények minőségének alakulásával, tudósítunk a különböző fórumokon folyó vitákról és tárgyalásokról. Most Sörös Pált, az FSV gaz­dasági igazgatóját kérdeztük: hol tart a kormány közel­múltban hozott határozatainak végrehajtása, megtörtén­tek-e a szükséges intézkedések? — A kormány orvosolta panaszainkat, s intézkedett egyes közgazdasági szabá­lyozók módosításáról, így a Fővárosi Sütőipari Válla­lat az idén 5,2 százalékos differenciált bérfejlesztés­ben részesül. Ez azt jelenti, hogy az idén 8 millió fo­rinttal több bért fizethe­tünk dolgozóinknak. A kormányhatározat alap­ján 1973-tól a negyedik öt­éves tervidőszak végéig évente további 3 százalékos bérfejlesztésre nyílik lehe­tősége a vállalatnak, ami öt év alatt 18,5 százalékos az­­átlagbéremelkedést jelent. Az FSV a bérpreferen­ciák kedvező módosítása ré­vén a múlt évi munka alapján 7 millió 500 ezer forint nyereségrészesedést oszt­hat fel dolgozói között. Ez az összeg megközelíti a múlt évi részesedést.­­ Kedvező intézkedés, hogy az eddig befizetett 40 százalékos amortizá­ciót, mintegy 6 millió forintot, visszakapjuk. Ezzel az összeggel előbb­re lendíthetjük a mű­szaki fejlesztést. Az 1971. január 1. óta végrehajtott műszaki fejlesztések több­letköltségeit is folyamato­san visszatérítik a vállalat­nak. 1972. január 1-től el­törölték a zsemle és a kifli forgalmi adóját. Ez a köny­­nyítés a vállalatnak 13 mil­lió forint megtakarítást je­lent. — Hogyan haladnak a be­ruházásokka­l ? — Nehezen indul a Szá­zados úti kenyérgyár rekonstrukciója. Elkezdő­dött a csepeli kenyérgyár építésének előkészítése, bár még a kivitelezőkkel folynak a viták. A ter­vezett öt-hat lakótelepi középüzemből azonban saj­nos csak a József Attila telepen és Óbudán tudjuk felépíteni a pékségeket. Nincs több pénzünk. A kormányintézkedések rendkívül nagy segítséget jelentettek vállalatunknak, biztosítják a dolgozók anyagi érdekeltségét és nyereségrészesedését, de sajnos, a fejlesztési alapot ezek az intézkedések nem növelik jelentősen, így a műszaki fejlesztés nem valósulhat meg olyan ütemben, ahogy kívánatos lenne. A jelenlegi gép- és építő­ipari árakat figyelembe véve, a Fővárosi Sütőipari Vállalatnak további anya­gi támogatásra lenne szük­sége.­­ Munkaerő-gondjaikat sikerül megoldaniuk? — A legutóbbi miniszter­­tanácsi ülésen döntöttek ró­la, hogy a sütő szakmát ki­emeltként kezelik, s így a társadalmi ösztöndíj össze­gét a jelenlegi 250 forint helyett 500 forintig felemel­hetik, szeptember 1-től pedig tanulóink 200 forint ösz­töndíj-kiegészítést kap­nak. Az utolsó éves tanulókat az egész tanév során szak­munkásbérben foglalkoztat­hatjuk, s bízunk benne, hogy a péktanulók nagyobb arányban kapnak kollégiu­mi férőhelyeket. Ez az in­tézkedés, reméljük, vonzób­bá teszi a fiatalok előtt a pékmesterséget. Dolecskó Kornélia A TAVASZI ÖNTÖZÉSNÉL vizet visznek a Hernádiról A hosszan tartó száraz­ság Borsod megye termő­földjein is érezteti hatását: szokatlanul mélyre süly­­lyedt a talajvíz szintje. Az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság éppen ezért felkészült a tavaszi öntözésre. A megye egyik fontos mezőgazdasági vi­dékén, a Hernád völgy­ében megkezdték a Bársonyos­csatorna feltöltését. A vizet a Hernédből emelik át a csatornába, s vele húsz termelőszövetkezet és há­rom állami gazdaság föld­jét öntözhetik. Elsőként az Ongai Állami Gazda­ság legelőin és rétjein kez­dik meg az öntözést. Az előöntözött réteken a hol­danként várható öt-hat mázsa szénatermés helyett előreláthatólag több mint húsz mázsát takaríthatnak be. Költözik a nyomda Új telepet létesít Kecs­keméten a Bács-Kiskun­­megyei Nyomda Vállalat. A Két templom közben igen rossz körülmények között dolgoztak a n­yomdászok, ráadásul a vállalat évről évre több megrendelést ka­pott a fővárosból. Az épí­tők két hete adták át a te­lepet, s azóta megkezdő­dött az üz­em áttelepítése a Szegedi útra. A nyomda teljes áttelepítése valószí­nűleg még ezen a héten befejeződik. Megérkezett a tavasz a STAR cipőüzletekbe Új tavaszi cipőkülönlegességek! Boltjaink: VII., Lenin krt. 39. VII., Lenin krt. 5. V., Kossuth L. u. 4. VII., Rákóczi út 32. Tekintse meg tavaszi kirakatainkat! A francia tájékoztatási központban audiovizuális nyelvoktatást tartana­k. Kalocsai vásárnapok Felújítják a nagyhírű kalocsai vásárokat. Az új­ra megrendezendő hagyo­mányos vásárnapok egy­aránt szolgálják a lakossá­got és a város bevételi for­rásainak növelését. A pre­mier március 12-én lesz: nagy kirakodó és gépjármű vásárt tartanak. ELADTÁK AZ ISKOLÁT (2.) Az utolsó tanító A jászdózsai tanácsel­nök mondja: „Három ta­nyasi iskolánk van, kettőt már eladtunk, a harmadi­kat is szeretnénk. (Üt a tanyákról: a nyolcezer hol­das határban ma már csak 140—150 élő tanya van.) Ha eladnánk, a ne­velők pihenőszobáját ren­deznénk be az árából. De a tsz egyelőre nem veszi. Szanált tsz ez, igaz, két éve szanálták, most jobban megy, talán most majd megveszik.” A községet 3434-en lak­ják. Elöregszik, elvándo­rol a lakosság. Lakóinak 25 százaléka nyugdíjas és já­radékos. „És még így is fej­lődünk, talán meg is ál­lítjuk ezt a folyamatot — diktálja a tanácselnök az adatokat —, tíz éve a köz­ségnek csak egy kútja volt. Most nyolc kilométeres ve­zeték, negyven utcai csap, kétszáz házban bent a víz, a fürdőszoba. Hajdan egy orvos volt, most kevesebb lélekszámra a második or­vosi státust is megkap­tuk. Fiatal orvosházaspá­runk van, társadalmi ösz­töndíjas, a doktorunk az egyetemről asszonnyal, doktornővel jött haza.” Én a padban ülök, szem­ben velem a dobogón a tanító, aki utoljára hagy­ta el a kápolnadombi is­kolát. Esteledik, most ment el a délutános osztály — két műszakban dolgozik, reggel nyolctól este kilen­cig, „kilenc pedagógusunk ingázik, nevelői lakás hiá­nya miatt mindig kevesen vagyunk” —, szeneskan­nákkal zörög a takarító, a tábláin a mai dolgozat cí­­me: A kerékpárom. Gátfalvi Mihály 46-ban végezte Kiskunfélegyhá­zán a tanítóképzőt. Ekkor nősült is. Negyvenhétben indult útnak hatodmagá­­val valahová megteleped­ni. Feleségével, kislányá­val, özvegy édesanyjával, nagyanyjával, 15 éves öcs­­csével, Jászdózsán kapott állást. Negyvenkilencig, míg édesanyja férjhez nem ment, ő tartotta a csa­ládot. Több tanyán taní­tott, ötvennyolcban került ebbe a kápolnadombi isko­lába. Kiszámították (58- bam!) „tíz-tizenöt évig biz­tosítva a munkám, olyan itt a létszám”. A mezőgaz­daság átszervezésével a tsz-ek 1961-ben minden számítást áthúztak. A tsz körülszántotta a tanyát, a tanyákat. Hatvanhétben már csak öt gyerek volt. Megszűnt egy tanyasi is­kola. Nem az iskola örege­dett meg, hanem az idő száguldott előre. Mert az iskola nem volt olyan idős: 39-ben épült. Községi tanító lett Gát­­falviból. De még nem köz­ségben lakó. Lakása nem volt. Két évig a tanyáról járt be mindennap a tanító a faluba. Azzal az öt gye­rekkel együtt járt. Ami­kor lehetett, kerékpárral, amikor nem, gyalogosan. Az iskolát a tsz megvette, boroshordókat gurítottak a tanterembe, még az új telepítésű szőlőben meg nem épült a pince, bor­raktárnak használták. „Két év után egy kortársnő pe­dagógus kölcsönből épít­kezett. Az ő lakását kap­tam meg.” Így utoljára a tanító hagyta el a tanyát. Kérdem: hogyan szokta meg a községet a tanító? „Az igazság: a tanyai ne­velő nem szívesen válik meg a tanyától. De az én gyerekeim már felnőttek, munka, társadalmi munka meg sok van. Az ÁFÉSZ igazgatósági tagja vagyok, párttitkár, TIT-titkár, de minek soroljam.” A nyarakat kint tölti a tanyán a Kápolnadombon. „Visszahív a tanya.” De ne hagyjuk a képet ily hamis romantikus fény­ben.­ A muzeológusok ugyanis évek óta ásatáso­kat végeznek itt; késő bronzkori település marad­ványait találták meg, még Új-Delhiből, Amerikából, Franciaországból is pro­fesszorok járnak a párat­lan leletre. Nyaranta a ta­nító az ásatásokhoz jár ki. „Amatőr régész?” „Ó, nem, csak dolgozom, bri­gádvezető vagyok. Kiégett, tapasztott föld, ecsettel óvatosan megtisztítjuk, kilenc forint az órabér ... A fiatal orvosházaspár otthona szép, háromszobás nagy ház, ahol a fürdőszo­bában hideg-meleg víz is van. Szép házzal várta a falu az orvosát. A falu ta­níttatta, vagyis társadalmi ösztöndíjat adott hat éven át, ezért kötelezte: hat év­nél előbb innét az orvos nem megy el. A fiú és a lány is — dr. Rákos Ferenc és a felesé­ge, dr. Szántó Márta — együtt végeztek Szegeden. Ötödéves korukban ösz­­szeházasodtak. Szigorló or­vosi gyakorlatra vidékre kérték magukat. Gyuláról kerültek ide. A lakás újonnan beren­dezve. A fiú 30 ezer, a lány 15 ezer forint OTP- kölcsönt vett fel erre. Vagyis a kocsi után kár is érdeklődnöm. A ve­randa előtt egy kemping­kerékpár áll. Dr. Szántó Mária ezzel jár, Rákos dr. motorbiciklivel. Késő este kétszer is hív­ják az orvost. Ezért az ese­tek után kérdezek. Itt is — Jászdózsán is — sok az indokolatlan hívás. „Kará­csony éjjel egy idős néni kihívott: tessék jönni, mert az uram nagyon rosszul van. Kérdem a bácsit, mi a baj: „Jaj, doktor úr, úgy hasogat a lábam, hogy nem is lehet kibírni.” Bi­zony, az urbanizáció... Jár az orvos. Kőbányai György ÖTVEN BEMUTATÓ Filmszalagon az új eljárás­ kumentációs Központ fel­ügyelete alatt működik. Feladata, hogy tevéke­­kenyen hozzájáruljon a két ország kapcsolatai­nak elmélyítéséhez a technika és a tudomány területén. Tájékoztató munkájában ismerteti az érdekelt ma­gyar intézményekkel és azok­­szakembereivel a francia ipart, a tudományos kutatást, a Franciaország­ban alkalmazott modern technológiákat és kutatási módszereket, fejlett ipari termékeket. A múlt évben 58 olyan előadást és kerek­­asztal-megbeszélést tar­tottak, amelyet a francia központ vendégelőadóval rendezett. Az OUTINORD cég közreműködésével elő­adásokat, bemutatókat tar­tottak az alagút zsaluzatos építési technológiáról. En­nek alapján kezdődött meg az új építési eljárás magyarországi bevezetésé­re. A legkülönbözőbb he­lyeken mutatták be — 50 alkalommal — a „Résfalas technológia” című filmet. Ezt a technológiát ma már széles körben alkal­mazzák, például a Margit-híd kör­nyékének átrendezésében is. A film utáni előadások és szakmai bemutatók vol­tak az előzményei annak az együttműködési szer­ződésnek, amely szerint a Vörös Csillag Traktorgyár megkezdte az új technoló­giához szükséges korszerű kotrógépek előállítását. (b. a.) ötéves a Budapesti Fran­cia Műszaki és Tudomá­nyos Tájékoztatási Köz­pont, amely az Országos Műszaki­ Fejlesztési Bizott­ság, illetve az Országos Műszaki Könyvtár és Do- PÉCSIEK FORGATJÁK • •Ötszámjegyű telefonkönyv Befejezték az új pécsi telefonkönyv szerkesztését: szedés előtt áll az új könyv. A Posta hatezer előfizető adatait vizsgálta felül, s velük együtt 7277 családnak adtak új, ötje­gyű telefonszámot. Az új pécsi telefonkönyv azonban mégsem lesz teljes, hiszen 1972 decemberéig még há­romezer előfizetőt kapcsol­nak be a hálózatba. Ada­taikról pótnévsort készíte­nek majd.

Next