Esti Hírlap, 1972. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-01 / 153. szám
Például a Tömő utcában Hibátlan toronyház Több új lakás, jobb minőség Gyorsmérleget készített a Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat a budapesti lakásépítkezésekről. Az első félévben 3776 tanácsi és szövetkezeti lakás készült el, tavaly ugyanezen időszakban 2615, tehát a többlet 1161 lakás. Az eredmény jó, különösen azért, mert a lakások 54 százaléka hibamentes volt. Korábban a műszaki átvételeket hátráltatta a sok hiba, ezeket tételesen felsorolták, s a hibajegyzék gyakran kötetnyire vastagodott. Most a helyzet lényegesen kedvezőbb: Újpalotán például néhány nappal ezelőtt átvettek egy tízemeletes, 387 lakásos házat, hiba nélkül, a Ferencvárosban pedig, a Tömő utcában átvették a harmadik 15 emeletes, 192 lakásos toronyházat, s ebben sem találtak kifogást. A hibamentes építkezés — amely a 43-as Állami Építőipari Vállalat és a Budapesti Lakásépítő Vállalat munkáját dicséri — meggyorsítja a beköltözést. A most elkészült gyorsmérleg szerint az idén 2059 lakás épült hibamentesen. A műszaki átvételi eljárások folyamatosak. Meghívták az eljárásokra a közművek képviselőit, az IKV vagy szövetkezeti épület esetén a lakószövetkezet megbízottját, s természetesen a kerületi tanács építési osztályát, valamint a tervezőt és a kivitelezőt is. Az épület bejárása, átvizsgálása után jegyzőkönyvbe írják a tapasztalatokat. Ha nem találnak hibát, jöhetnek a lakók. Az első negyedévben átvett 1377 lakás mindegyikébe beköltöztek már, de nagyon sok, azóta átvett lakásba is megérkeztek a tulajdonosok. Ha találnak hibákat és azok 30 napon belül kijavíthatók, a FŐBER-nek kötelessége az épületet átvenni, a k.hitelezőnek pedig 30 nap alatt a hibákat kijavítani. Szerencsére, az utóbbi időben figyelemre méltóan javult a munkák minősége. Megszűnt a félév végi hajrá is: a második negyedévben folyamatosan készültek el a lakások. Az építőket dicséri a következő adat: míg tavaly az év első felében az öszszes, tehát nemcsak tanácsi és szövetkezeti lakások 30 százaléka épült meg, az idén ugyanezen idő alatt a lakások 40 százaléka. Pakots György DÉLUTÁNIG SZÁZÖTVENSZER: „Kérem a következőt.. ” Virágot hoznak a betegek * Kitüntetés a főorvosnőnek Az egészségügyi miniszter ma délben ünnepélyes keretek között átadta az 1972. évi kitüntetéseket. Dr. KissInna, a XVI. kerületi szakorvosi rendelőintézet reumatológus szakfőorvosa az „Érdemes orvos” címet kapta... Hétköznap, kora délután. Reggel nyolckor kezdett, több mint ötven beteg jött el a főorvosi felülvizsgálatra. Amikor azt befejezte, folytatta a rendelést. Most mondja százötvenedszer: — Kérem a következőt... KEZELÉS, JÓ TANÁCS Idős ember. Mielőtt a vizsgáló pamlagra feküdne, csomagot bont. Virágok a kiskertjéből, amolyan búzavirággal tűzdelt félig mezei, félig kerti, szép csokor. A virág újabb üvegbe kerül a rózsák, a margaréták mellé. Cinkotán sok a kiskert, a főorvosasszonynak sok a régi betege. — Hogy érzi magát Pali bácsi? — Ha itt vagyok, akkor jól, főleg, ha nem tetszik rám haragudni. — Van rá okom? Az öreg bólint. Jöttem az injekcióra, utána mentem haza kertet ásni. A főorvosasszony pedig akkor is azt mondta nekem: „Én csak ötven százalékban gyógyítok, a másik ötven százalék a pihenés.” De, hát nem mindig lehet... Pali bácsi megkapja a szokásos kezelést, s már jöhet is a következő beteg. Jól megtermett gépkocsivezető. Jobb keze előző nap hirtelen megduzzadt, moccantani sem tudta a karját. A doktornő a beteg kart nézi, mozgatni próbálja: — Használt a tegnapi kezelés? — Nagyon jót tett. Éjjel nem fájt, aludtam és most már mozog is egy kicsit a karom. Újabb kezelés, jó tanácsok otthonra, s hívás, hogy két nap múlva jöjjön újból. A GYÓGYÍTÁS GONDJAI Házaspár érkezik. Szoboszlóra mennének privát üdülésre. Mindkettő a főorvosasszony gondozottja — 480 reumagondozott van a kerületben — most, hogy amúgyis Szoboszlóra mennek, fürdőjegyet szeretnének. Előbb azonban rövid beszélgetés, vizsgálat, vérnyomásmérés — használ-e a szoboszlói kúra? Úgy látszik, jót tesz majd, az orvosírnoklány már ki is tölti a fürdőre az utalványt. Újabb és újabb betegek. Gépírónő mindkét karján begyulladt az izom. Nyugdíjas, régi beteg: két nap múlva jöhet újabb kezelésre, hozza magával a röntgenből a leletét is. Egy asszony sírva: nagyon fáj a karja. A kezelés mellé vigasztaló szavak: nem kell elkeserednie , emlékezzék csak vissza, mennyire fájt tavaly augusztusban is és milyen szépen rendbejött. Egy-egy lélegzetvételnyi szünetben a főorvosasszony a gondokról beszél. Régi „vesszőparipája”, hogy ágyak kellenének az akut, a friss reumás eseteknek. Ami a járókezelésen hónapokig húzódhat, munkakiesést, fájdalmat okoz, azt jó kórházi körülmények között hetek alatt lehetne gyógyítani. Nemcsak humánumból, de gazdaságossági okokból is megérné. A másik: külső kerületekben mind nagyobb gond a szakorvoshiány. Most úgy szeretnék a reumatológus utánpótlást megteremteni, hogy keressenek egy friss diplomás orvost, idehozzák tanulni, adott időben kórházi gyakorlatra küldik, hogy a szakvizsgát letehesse. ELÉGEDETT EMBER Több gondról nem is szól. Azt mondja: nagyon szereti ezt a munkát, s hogy tulajdonképpen boldog ember. Amikor — csaknem egy évtizede — megnyílt ez a szép rendelő, akkor nevezték ki ide főorvosnak. Úgy alakíthatta ki az osztályt, úgy rendezhette be a fizikoterápiát a legjobb gépekkel, ahogy akarta. S, hogy miért ment éppen reumatológusnak? Igen, tudja, ez nem látványos szakma, nem lehet olyan eredményeket felmutatni, mint például a sebészetben, de csökkenteni tudják emberek fájdalmait, lokalizálni, csillapítani az újra és újra kiújulni akaró betegséget. Lehet, hogy ez nem olyan mutatós, de ő úgy érzi, az orvosi munka legszebb része: megszüntetni a fájdalmat, segíteni, enyhíteni a beteg kínjain. Ezt az örömöt érzi nap mint nap. Ezért is tartja önmagát boldog, elégedett, szerencsés embernek. Sárdi Mária Szombathelyen ma nyílik az ország legújabb szállodája, a Claudius. Hazánk e hangulatos nyugati városába érkező turistákat mától ez az igen szép szálloda is várja majd 112 szobájával. (Bauer S. felv.) Ribizlifa A bokron termő bogyósgyümölcsök közül a ribizli szedése igényli a legtöbb és a legfáradságosabb kézimunkát. A Kertészeti Kutató Intézet fertődi állomása, a Kertészeti Egyetem géptani tanszékével együttműködve kialakított egy olyan alacsony ribizlifát, amelyről lényegében a kézimunka teljes kiküszöbölésével lehet leszedni, illetve lezárni az ízletes, apró gyümölcsöt. (MTI) Kalauz nélkül íutától Budapesten mindenütt kalauz nélkül járnak a villamosok és az autóbuszok. A BKV-nak nem volt más választása, mint, hogy bevezesse a teljes KN-rendszert, mert júniusban is sok száz kalauz hiányzott. A teljes KN-rendszer műszakilag jól megoldható, de nagyobb fegyelmet, több óvatosságot és megértést kíván mind az utasoktól, mind a vezetőktől. Ezért az utas azt kéri a villamos- és autóbuszvezetőktől: a megállókban várják meg, amíg mindenki kivétel nélkül felszáll, s ne csengessék le már leszállás közben a kocsit — ami új divat lett —, mert ez megzavarja az embert és könnyen szerencsétlenséget is okoz. Indításkor pedig ne rázzák össze az utasokat. S higgyék el, bár fontos, hogy megtartsák a menetidőt, de a legfontosabb mégis az, hogy megóvják a saját és mások életét, testi épségét. A BKV pedig azt kéri, hogy a felszálló utasok is várják meg, amíg mindenki leszáll. S ne szálljon fel senki fagylalttal, lángossal, sőt a meszesvödröt is hagyja otthon, még ha nincs is kalauz, aki szóljon emiatt. A fiatalok pedig adják át helyüket az időseknek és a gyermekes anyáknak, mert ez nemcsak az udvariasság, hanem az általános műveltség követelménye is. Trasznos jelszó terjed most a forgalomban: „Emberséget az utakon is.” De több emberségre van szükség a villamoson és a buszon is. At. HATSZÁZ MÉTERES SZALAGHÁZ Egy egész falu lakhatna benne MÁSFÉL ÉV ALATT ELKÉSZÜLT Átadás előtt áll Dunaújvárosban, a Vasmű úton az M 1—S jelű 312 lakásos szalagház. A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi házgyára készítette a paneleket, a 26. Állami Építőipari Vállalat munkásai pedig másfél év alatt szerelték össze a gázzal, távfűtéssel és korszerű gépészeti berendezésekkel ellátott, csaknem hatszáz méter hosszú házat. A kilencemeletes lakóházban összesen ezerkétszázan laknak majd, tehát annyian, mint egy átlagos magyar kisközségben. A községnyi dunaújvárosi szalagház kétszáz lakásába már beköltöztek, a hátralevő öt lépcsőház pedig július végéig benépesül. Mikor készült? | Húgommal, egyik áru§*-* házunk női konfekció | osztályának vezetőjével mentem moziba. Velünk | jött a barátnője is, aki | ugyanott dolgozik. | Én izgatottan figyeltem | a krimi kezdeti jelenetét. | Két nő teázott. Az egyik | — egy fekete hajú nő — | felállt és becsukta az ablak|kot. Ánnak szőke barátnője ezt a pillanatot használta fel, hogy óvatosan | mérget csepegtessen a fekete hajú teájába. | Kiissza, nem issza ki? | Nyolcszázan lestük léleg|zetvisszafojtva. És ebben a pillanatban húgom meg| kérdezte barátnőjétől: | — Mit gondolsz, mi-|kor készülhetett ez a film? A szőke nő kiskosztümje legfeljebb kétéves lehet. I — Tévedsz! — hang- Izott a válasz —, a szőke I nő ferde zsebes kabátban jött látogatóba, ilyet már négy éve nem hordanak. A filmsztár most a szájához emelte a teáscsészét. Jaj!! — A cipőjéről nem lehet megállapítani, hogy mikor készült —■, tűnődött két szomszédom ebben a halált hozó pillanatban —, ez klasszikus körömcipő, lehet idei, de lehet tízéves is. — Jaj, kiissza — ijedeztem, miközben megtudtam, hogy az egyik szereplő blúza a japán ujj egyik változata és amelyet talán csak három éve viselnek. — A vörös Kerekesné már öt évvel ezelőtt ilyen parókával jött haza Rómából — közölte fölényesen. — Kerekesné egyébként most ujj nélküli blúzokat visel, azt hiszi, hogy jól áll a sovány karjának. No, nézz oda, mégsem issza meg! A filmen megszólalt a telefon, a nő a kagyló felé nyúlt és felborította a teáscsészét. Míg a háziasszony telefonált, barátnője kézitáskájából revolvert vett elő és célzásra emelte. — Figyeld meg ezt a blúzt is! Nyaktól derékig zsábós — hangzott ekkor a szakszerű megfigyelés. — Ez nem lehet régi divat. A fene se tudja megállapítani, mikor készülhetett ez a film! Idegeim pattanásig feszültek. Lelövi? Három lövés hangzott el, a telefonáló elterült a földön. — Most jól láthatod a földön fekvő nő szoknyáját — mondta a húgom. — Ilyet külföldön is csak egy éve viselnek. Dühösen megszólalt hátunk mögött egy öregúr: — A belga browning, amellyel a nő gyilkolt, ezerkilencszáz körül készült! Palásti László