Esti Hírlap, 1972. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-02 / 232. szám
• Jól gyűjtötte össze a televízió a budapesti művészeti hetek programjának jelesebb eseményeit. E nagyszabású sorozat rangjához illő helyet kapott a televízió műsoraiban. A Zöld erdőben ... Ortutay-műsor szép balladái szolgáltak bevezetőként szombat este. • Két tévéjátékot, illetve tévéfilmet láttunk. Szombaton egy dicsérendő sorozat bemutatkozó darabját, Móra Ferenc elbeszélését, Harkabusz, a filozófia doktora címmel. Móra ritka vendége a képernyőnek, csakhogy ez a játék aligha hozta közelebb a nézőközönséghez. A villámtréfányi ötletecske kibontása — jóllehet, mindössze harmincöt percig tartott —, kissé hosszadalmasnak tűnt. Ám, tovább reménykedhetünk, hiszen az Olvasta-e ?-sorozat olyan szerzőket kísér majd a kamera elé, mint Ady, Kosztolányi, Csáth Géza, Szerb Antall, Nagy Lajos. • A hét vége legjobb műsora a Tamási Áron válogatás volt. Méltó ünnepsége ez az író születésnapjának, örvendetes megemlékezés, hiszen Tamási alkotásai sem gyakoriak a képernyőn. E csodálatosan szép szavú, gyönyörű nyelvű nagyság, rövidke írásai zsúfolva bölcsességgel, huncutsággal, egyszavas jelzőkkel, amelyek világot fejeznek ki. Öröm volt nézni a kitűnő színészeket, Rajz Jánost, Garas Dezsőt, Siménfalvy Sándort, s a többieket, akik jelenésekben varázslatos hűséggel tolmácsolták Tamási világát. Dicséret illeti az alkotókat, a szép képekért, a székelyföldet idéző ruhákért, díszletekért, s végül Zsurzs Éva rendezőt, aki virtuóz karmesterként irányított és kapcsolta össze a Tamásielbeszéléseket. • Említsük meg A hét műsorát, a hazai és külhoni riportok válogatását. Láttunkhallottunk egy jó interjút Salvador Aliendével, egy érdekes nyomozást a szanálások körül. • A gazdag hét vége zárásaként elbúcsúzott a nézőktől Casanova és Kékszakáll. Mi ezt már korábban megtettük, s feltehetőleg nem voltunk az egyetlenek, akik talán már a harmadik vagy negyedik folytatás közepénél kikapcsolták a készüléket. (schiffer) Textilképek Balladisztikus, népmeséi és fantáziaelemekből szőtt figurák, kifejező színek, dinamizmus jellemzi Lieber Éva textilképeit. Kiállítása október 8-ig tekinthető meg Vácott, a Március 15. tér 19. szám alatti kiállítóteremben. □ SVÁJCBA UTAZOTT a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, ahol Lehel György vezényletével négy koncertet ad, Bernben, Zürichben, Genfben és Baselban. A hangversenyek szólistái: Fischer Annie és Szegedi Anikó. A NŐI FEHÉRNEMŰGYAR termékeinek védjegye. LÁTOGATÁS A MŰVÉSZNÉL ZUBOLY A FALON Bernáth Aurél gyűjteményes kiállítása Duna-parti otthonában lakik a felszabadulás óta Bernáth Aurél festőművész, akinek régi műtermét romba döntötte a háború: mindene elpusztult, elégett. Az őszi délutánon a budai panorámát nézzük dolgozószobájából. Szemben a Várral — El tudta volna képzelni — kérdezem —, amikor ideköltözött, s be kellett üvegeztetni az ablakokat, hogy huszonhét esztendő után lakásából láthatja majd gyűjteményes kiállításának színhelyét? Nem is akármilyen épületben, hanem a helyreállított várpalotában. — Nem — válaszol röviden. A budai panorámát egy frissen vásárolt metszetmásolattal hasonlítja össze. Sok száz év előtti kép a Várról, tornyaival, bástyáival. — Milyen csodálatos lehetett — rajong Bernáth .Aurél, a metszetre mutatva —, s ilyen volna ma is, ha a háborúk nem pusztítják el. Az újjáépült Várban, a Budapesti Történeti Múzeum gyönyörű termeiben jólesett látnom festményeimet. A mintegy hetven kép, fiatalkori vásznaimtól a legutolsókig, szinte egy tömböt alkot. A képeknek egymáshoz való hűsége együtt kifejezi, mit is akartam eddigi életművemmel mondani. Hitelesen adják a kerek egészet. Meghatott a szeretet, amellyel Bertalan Vilmos és munkatársa, Czifka Péterné megrendezte kiállításomat. A budapesti művészeti hetek eseménye a várbeli Bernáth-kiállítás. Azokat is meglepi, akik alaposan ismerik művészetének egyes állomásait. Először Nagybányán , Tavalyi Gólyáról, Helgáról, halálról című könyvében arról ír, hogy az utolsó tíz éve végzetes gyorsaságú volt és „semmire nem emlékszik, mit csinált”. Hogyan egyezteti ezt össze gazdag, látványosságszámba menő gyűjteményes kiállításával? — A múltammal sohasem foglalkoztam. Ösztönösen csak előre nézek. Meg lehet érteni, ha elmondom az okát. Kétszer kezdtem a festészetet! Először Nagybányán. A húszas évek elején még absztrakt voltam. Ilyen képeimet Berlinben is kiállítottam. 1924-ben azonban búcsút mondtam az iránynak, szakítva az absztrakcióval, kitapogattam magamnak az új utat. A kiállításon látható egy 1925-ből való festményem az átmeneti korszakból. — Honnan válogatok ösesze a Várban kiállítotott képeiket? — A Magyar Nemzeti Galériából, a Kiscelli Múzeumból, egy magángyűjteményből, néhányat pedig én adtam kölcsön. Pompásnak tartom a katalógust, sok színes, fekete-fehér reprodukciójával. Nem is tudom, hogyan lehet olcsón ilyen szép könyvet kiadni. — Színházi témájú freskótervet is láthatunk a kiállításon. Hová készült a terv? — Azt a megbízást kaptam, hogy készítsek el két freskót az Erkel Színháznak. Mindkét hatalmas falfelület abban az első emeleti büféteremben van, amelynek ablakai a Köztársaság térre néznek. Az egyiken a büfé Duna felé eső oldalfalán már készül a freskó. Hosszabb idő óta dolgozom az állványon. Shakespeare Szentivánéji álomját ábrázolja. vét dolgoztam ki, Madách Tragédiájának ábrázolása a magyar színpadi irodalom tiszteletére lesz. Sok fejtörést okozott, hiszen szinte megoldhatatlan feladat előtt álltam. Végül is úgy határoztam, hogy a sok-sok lehetőség közül, amelyet Az ember tragédiája illusztrálása kínál, három jelenetre koncentrálok. A hármat a festészet különös eszközeivel próbálom összeötvözni a tablón. Hiszen a festészetben mindent ki lehet fejezni! Az egyik jelenet a paradicsomi kép, a mitológiai rész ábrázolása. A másik jelenet a konstantinápolyi kép, mint a kereszténység szimbóluma. A harmadik kép a párizsi, mint a Tragédia politikai vetülete. Mindig három figura látható: Ádám, Éva és Lucifer. De még messze vagyok tőle, hiszen ez idő szerint a Szentivánéji álom foglalkoztat. Kristóf Károly □ KOCSIS ALBERT hegedűművész és felesége, Szabó Csilla zongoraművésznő Japánban tartózkodik. Osakában nagy sikerű koncertet adtak. Turnéjukat Nagasakiban és Kiotóban folytatják. □ HATALMAS KÖZÖNSÉG- és sajtósikert aratott Ránki Dezső Frankfurt am Mainban, ahol Christoph von Dohnányi vezényletével Beethoven I. zongoraversenyét adta elő. Paradicsomi kép A freskón a mesterembereket lehet majd látni, amint a királyi előadásra készülnek. Rendszerint nappal festek. Egy este azonban felgyújtottam a lámpákat — hiszen a színházi közönség is főleg este pillanthatja meg — és színeit túl sötétnek találtam. Ezért arra kényszerültem, hogy bár estét, éjszakát kell ábrázolnom, a színeket világosabbra vegyem. A másik freskó, amelynek még csak a ter SZOMSZÉDAINK ÉLETÉBŐL És ti hogyan éltek? Bővülnek a magyar— szovjet rádiós és televíziós kapcsolatok. Az elmúlt időben a kölcsönös ismerkedésre új, hasznos műformák alakultak ki. A Magyar Rádióban ezt a célt szolgálja az évenként megrendezésre kerülő Szomszédaink életéből című sorozat amely a Szovjetunió több köztársaságából, városából ad tudósítást. Érdekes műsor az És ti hogyan éltek? című adás, amely egy-egy szovjet család mindennapját tárja a hallgatók elé. Az irodalmi műsorok átfogó képet adnak a mai szovjet irodalmi életről. Sok rádiójáték-adaptáció készült klasszikus orosz és mai szovjet írók műve nyomán. Sikeres kezdeményezésnek bizonyultak a közös szerkesztésű, két helyszínen felvett zenés szatirikus adások. Gazdag és sokrétű a két rádió zenei műsorcseréje is. Az utóbbi időben nagy figyelmet fordítanak mai szerzők, tehetséges fiatal előadóművészek kölcsönös bemutatására. Dózsa és Petőfi A Móra kiadó sorozatában hamarosan megjelenik Hegedűs Géza: Így élt Dózsa György és Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője című munkája. Az általános iskolák felső tagozatosai számára írt művek — kétszáz képpel — átfogó ismereteket adnak az ábrázolt személyekről, és az irodalomra, a művészetekre gyakorolt hatásukról is. Jövőre IV. Béla, Csokonai Vitéz Mihály, Gutenberg és Zrínyi Miklós életét, munkásságát bemutató kötet jelenik meg. JÓL SZEREPELT A HUSZONÖTÖDIK Bernarda férfi volt, a közönség táncolt Sikert aratni a belgrádi nemzetközi színházi fesztiválon a világ bármely színházának elismerés, öröm. A BITEF rendezvényein estéről estére olyan rangos együttesek próbálják meghódítani a közönséget, mint a Francia Nemzetek Színház, az olasz Teatro di Roma, vagy a világhíres angol Shakespearetársulat. Világpremierek, szenzációs Lorca-előadások, különös Aiszkhülosz-adaptációk követik egymást. Ez utóbbiról, a Teatro di Roma Oreszteia-előadásáról a belgrádi Politika Hosszú út az éjszakában ironikus címmel írt kritikát. A cím annál inkább találó, mivel ez a leghosszabb előadás volt, amelyet valaha is láttunk. A belgrádi Atelle 212 Színházban, amelynek társulata Budapesten vendégszerepelt, este 7-től éjjel 2-ig tartott az olasz együttes bemutatója. Az első együttes, amely lázba hozta a közönséget, a Sevilla környéki város társulata volt, Lorca Bernarda háza előadásával. Bernardát, a család diktátorasszonyát, férfi alakította. Félórás vastaps jelezte, hogy remekül. Az együttes a népszerű garázsban lépett föl, amely nappal valóban autógarázs, esténként felvonóval, reflektorral, erősítőkkel fölszerelt színházzá alakul. Ugyanitt lépett fel a Huszonötödik Színház társulata is, Hernádi Jánosé Fényes szelek című darabjával. Műsorukat nagy várakozás előzte meg, hiszen először vett részt a BITEF-en magyar társulat. Előadás előtt levetítették Jancsó Miklós filmjét, a Fényes szeleket. Kíváncsian vártuk, hogyan fogadja a közönség a film után az élő játékot. Aztán megbizonyosodott: az ének és a szó, a gondolat és a zene, a látvány dinamizmusa magával ragadta a belgrádiakat. Az előadás után a közönség — ütemes tapssal kísérve — együtt táncolt a magyar színészekkel. A Huszonötödik Színház a belgrádi siker után Újvidéken is bemutatkozott. Kócsag Piroska □ A BAROKK MŰVÉSZETE címmel vándorkiállítást állítottak össze, amelyet vidéki múzeumokban és művelődési intézményekben mutatnak be. Shakespeare nyomán készült Pince-Hamlet című produkcióját szombaton és vasárnap mutatta be a belgrádi Atélie 212 Színház Budapesten, a Huszonötödik Színház helyiségében. A darabot Szlobodanka Alekszics rendezte. Képünkön: Dranko Milicsevics. BessenyeienMünnepségek A nyíregyházi tanárképző főiskolát Szabolcs-Szatmár szülöttéről, a felvilágosodás magyarországi úttörőjéről, Bessenyei Györgyről nevezték el. A névadás, valamint az Ágis tragédiája megjelenésének 200. évfordulója alkalmából október 6-án és 7-én nagyszabású Bessenyei-emlékünnepséget rendeznek a megyében. A nyíregyházi északi temetőben ekkor avatják fel Bessenyei új síremlékét. A költő szülőfalujában, Tiszabercelen ünnepélyesen leleplezik Bessenyei bronz mellszobrát, H. Varga Ilona szobrászművész alkotását. I \Nem tetszett \ Kis hibával I I ^ Bemutatkozott a Fővárosi & Operettszínházban a Komi § s együttes. Telt ház volt. Re- ^ ^ mek előadás. Az utcán tél- S ^ eleji hideg. Hosszabb-rövi- ^ debb vita után a Távfűtő ^ s Művek fűti már a lakóha§ zakat. Nem így a színház- S ^ ban! Kivágott kisestélyik-^ ben, libbenő muszlinban, § S fényes tafotában vacogott ^ a közönség. Sohasem kes §lyeseltük, most mégis szív- s fcből óhajtottuk, bár lenne § S divat a norvégkötésű póló- ^ 5 ver sínadrággal — színházi ^ estékre. Vagy esetleg — be lehetne fűteni... I Gy' K- | 'ssssssssss'sssssyssssssssssssss/ssss ' BŰNÖZÉS AMERIKÁBAN A Kossuth Kiadó gondozásában most jelent meg Ramsey Clark, az Egyesült Államok volt igazságügyminiszterének könyve: Bűnözés Amerikában. A Z. avagy egy politikai gyilkosság anatómiája című világsikerű regény és film szerzője, Vaszilisz Vaszilikosz riportjai, A falakon kívül című gyűjtemény hiteles dokumentum a katonai puccs előtti Görögország munkásai, parasztjai nehéz életéről. Három történelmi tanulmány egy kötetben: S. Vincze Edit munkája, Küzdelem az önálló proletárpárt megteremtéséért Magyarországon 1848—1890; Erényi Tibor írása, A Magyarországi Szociáldemokrata Párt működésének főbb jellemzői a századfordulót követő évtizedben és Misei György monográfiája A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításáról. Napjaink közgazdasági helyzetével foglalkozik Erdős Tibor, ismerteti a gazdasági növekedés tényeit a fejtett tőkésországokban.