Esti Hírlap, 1972. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-02 / 232. szám

• Jól gyűjtötte össze a televízió a budapesti művé­szeti hetek programjának jelesebb eseményeit. E nagyszabású sorozat rangjá­hoz illő helyet kapott a te­levízió műsoraiban. A Zöld erdőben ... Ortutay-műsor szép balladái szolgáltak be­vezetőként szombat este. • Két tévéjátékot, ill­etve té­­véfilm­et láttunk. Szombaton egy dicsérendő sorozat bemu­tatkozó darabját, Móra Ferenc elbeszélését, Harkabusz, a fi­lozófia doktora címmel. Móra ritka vendége a képernyőnek, csakhogy ez a játék aligha hozta közelebb a nézőközön­séghez. A villámtréfányi ötle­­tecske kibontása — jóllehet, mindössze harmincöt percig tartott —, kissé hosszadalmas­nak tűnt. Ám, tovább remény­kedhetünk, hiszen­ az Olvas­ta-e ?-sorozat olyan szerzőket kísér majd a kamera elé, mint Ady, Kosztolányi, Csáth Géza, Szerb Antall, Nagy Lajos. • A hét vége legjobb műsora a Tamási Áron vá­logatás volt. Méltó ünnepsé­ge ez az író születésnapjá­nak, örvendetes megemlé­kezés, hiszen Tamási alko­tásai sem gyakoriak a kép­ernyőn. E csodálatosan szép szavú, gyönyörű nyel­vű nagyság, rövidke írásai zsúfolva bölcsességgel, hun­cutsággal, egyszavas jel­zőkkel, amelyek világot fe­jeznek ki. Öröm volt nézni a kitűnő színészeket, Rajz Jánost, Garas Dezsőt, Si­­ménfalvy Sándort, s a töb­bieket, akik jelenésekben varázslatos hűséggel tolmá­csolták Tamási világát. Di­cséret illeti az alkotókat, a szép képekért, a székelyföl­det idéző ruhák­ért, díszlete­kért, s végül Zsurzs Éva rendezőt, aki virtuóz kar­mesterként irányított és kapcsolta össze a Tamási­­elbeszéléseket. • Említsük meg A hét mű­sorát, a hazai és külhoni ri­portok válogatását. Láttunk­­hallottunk egy jó interjút Sal­vador Aliendével, egy érdekes nyomozást a szanálások kö­rül. • A gazdag hét vége zárásaként elbúcsúzott a nézőktől Casanova és Kék­­szakáll. Mi ezt már koráb­ban megtettük, s feltehető­leg nem voltunk az egyetle­nek, akik talán már a har­madik vagy negyedik foly­tatás közepénél kikapcsol­ták a készüléket. (schiffer) Textilképek Balladisztikus, népmeséi és fantáziaelemekből szőtt figurák, kifejező színek, di­namizmus jellemzi Lieber Éva textilképeit. Kiállítása október 8-ig tekinthető meg Vácott, a Március 15. tér 19. szám alatti kiállítóterem­ben. □ SVÁJCBA UTAZOTT a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, ahol Lehel György vezényletével négy koncertet ad, Bern­ben, Zürichben, Genfben és Baselban. A hangversenyek szólistái: Fischer Annie és Szegedi Anikó. A NŐI FEHÉRNEMŰGYAR termékeinek védjegye. LÁTOGATÁS A MŰVÉSZNÉL ZUBOLY A FALON Bernáth Aurél gyűjteményes kiállítása Duna-parti otthonában la­kik a felszabadulás óta Ber­náth Aurél festőművész, akinek régi műtermét rom­ba döntötte a háború: min­dene elpusztult, elégett. Az őszi délutánon a budai pa­norámát nézzük dolgozó­­szobájából. Szemben a Várral — El tudta volna képzel­ni — kérdezem —, amikor ideköltözött, s be kellett üvegeztetni az ablakokat, hogy huszonhét esztendő után lakásából láthatja majd gyűjteményes kiállítá­sának színhelyét? Nem is akármilyen épületben, ha­nem a helyreállított várpa­lotában. — Nem — válaszol rövi­den. A budai panorámát egy frissen vásárolt metszetmá­solattal hasonlítja össze. Sok száz év előtti kép a Várról, tornyaival, bástyáival. — Milyen csodálatos le­hetett — rajong Bernáth .Aurél, a metszetre mutatva —, s ilyen volna m­a is, ha a háborúk nem pusztítják el. Az újjáépült Várban, a Budapesti Történeti Mú­zeum gyönyörű termeiben jólesett látnom festményei­met. A mintegy hetven kép, fiatalkori vásznaimtól a leg­utolsókig, szinte egy tömböt alkot. A képeknek egymás­hoz való hűsége együtt ki­fejezi, mit is akartam ed­digi életművemmel monda­ni. Hitelesen adják a kerek egészet. Meghatott a szere­tet, amellyel Bertalan Vil­mos és munkatársa, Czifka Péterné megrendezte kiállí­tásomat. A budapesti művészeti hetek eseménye a várbeli Bernáth-kiállítás. Azokat is meglepi, akik alaposan is­merik művészetének egyes állomásait. Először Nagybányán , Tavalyi Gólyáról, Hel­gáról, halálról című köny­vében arról ír, hogy az utolsó tíz éve végzetes gyor­sas­á­­gú volt és „semmire nem emlékszik, mit csinált”. Ho­gyan egyezteti ezt össze gazdag, látványosságszámba menő gyűjteményes kiállí­tásával? — A múltammal sohasem foglalkoztam. Ösztönösen csak előre nézek. Meg le­het érteni, ha elmondom az okát. Kétszer kezdtem a festészetet! Először Nagy­bányán. A húszas évek ele­jén még absztrakt voltam. Ilyen képeimet Berlinben is kiállítottam. 1924-ben azon­ban búcsút mondtam az iránynak, szakítva az abszt­rakcióval, kitapogattam ma­gamnak az új utat. A kiállí­táson látható egy 1925-ből való festményem az átme­neti korszakból. — Honnan válogatok öse­­sze a Várban kiállítotott képeiket? — A Magyar Nemzeti Galériából, a Kiscelli Mú­zeumból, egy magángyűjte­ményből, néhányat pedig én adtam kölcsön. Pompás­nak tartom a katalógust, sok színes, fekete-fehér reprodukciójával. Nem is tudom, hogyan lehet ol­csón ilyen szép könyvet ki­adni. — Színházi témájú fres­kótervet is láthatunk a kiállításon. Hová készült a terv? — Azt a megbízást kap­tam, hogy készítsek el két freskót az Erkel Színház­nak. Mindkét hatalmas fal­felület abban az első eme­leti büféteremben van, amelynek ablakai a Köz­társaság térre néznek. Az egyiken a büfé Duna felé eső oldalfalán már készül a freskó. Hosszabb idő óta dolgozom az állványon. Shakespeare Szentivánéji álomját ábrázolja. vét dolgoztam ki, Madách Tragédiájának ábrázolása a magyar színpadi irodalom tiszteletére lesz. Sok fejtö­rést okozott, hiszen szinte megoldhatatlan feladat előtt álltam. Végül is úgy határoztam, hogy a sok-sok lehetőség közül, amelyet Az ember tragédiája illusztrá­lása kínál, három jelenetre koncentrálok. A hármat a festészet különös eszközei­vel próbálom összeötvözni a tablón. Hiszen a festé­szetben mindent ki lehet fejezni! Az egyik jelenet a paradicsomi kép, a mitoló­giai rész ábrázolása. A másik jelenet a konstanti­nápolyi kép, mint a ke­reszténység szimbóluma. A harmadik kép a párizsi, mint a Tragédia politikai vetülete. Mindig három fi­gura látható: Ádám, Éva és Lucifer. De még messze vagyok tőle, hiszen ez idő szerint a Szentivánéji álom foglalkoztat. Kristóf Károly □ KOCSIS ALBERT he­gedűművész és felesége, Szabó Csilla zongoramű­vésznő Japánban tartózko­dik. Osakában nagy sike­rű koncertet adtak. Tur­néjukat Nagasakiban és Kiotóban folytatják. □ HATALMAS KÖZÖN­SÉG- és sajtósikert aratott Ránki Dezső Frankfurt am Mainban, ahol Christoph von Dohnányi vezényletével Beethoven I. zongoraverse­nyét adta elő. Paradicsomi kép A freskón a mesterembe­reket lehet majd látni, amint a királyi előadásra készülnek. Rendszerint nappal festek. Egy este azonban felgyújtottam a lámpákat — hiszen a szín­házi közönség is főleg es­te pillanthatja meg — és színeit túl sötétnek talál­tam. Ezért arra kénysze­rültem, hogy bár estét, éj­szakát kell ábrázolnom, a színeket világosabbra ve­gyem. A másik freskó, amelynek még csak a ter­ SZOMSZÉDAINK ÉLETÉBŐL És ti hogyan éltek? Bővülnek a magyar— szovjet rádiós és televíziós kapcsolatok. Az elmúlt idő­ben a kölcsönös ismerke­désre új, hasznos mű­for­m­ák alakultak ki. A Ma­gyar Rádióban ezt a célt szolgálja az évenként meg­rendezésre kerülő Szomszé­daink életéből című soro­zat amely a Szovjetunió több köztársaságából, vá­rosából ad tudósítást. Ér­dekes műsor az És ti ho­gyan éltek? című adás, amely egy-egy szovjet csa­lád mindennapját tárja a hallgatók elé. Az irodalmi műsorok át­fogó képet adnak a mai szovjet irodalmi életről. Sok rádiójáték-adaptáció készült klasszikus orosz és mai szovjet írók műve nyo­mán. Sikeres kezdeménye­zésnek bizonyultak a kö­zös szerkesztésű, két hely­színen felvett zenés szatiri­kus adások. Gazdag és sok­rétű a két rádió zenei mű­sorcseréje is. Az utóbbi idő­ben nagy figyelmet fordíta­nak mai szerzők, tehetséges fiatal előadóművészek köl­csönös bemutatására. Dózsa és Petőfi A Móra kiadó sorozatá­ban hamarosan megjelenik Hegedűs Géza: Így élt Dó­zsa György és Fekete Sán­dor: Így élt a szabadságharc költője című munkája. Az általános iskolák felső ta­gozatosai számára írt mű­vek — kétszáz képpel — át­fogó ismereteket adnak az ábrázolt személyekről, és az irodalomra, a művészetek­re gyakorolt hatásukról is. Jövőre IV. Béla, Csokonai Vitéz Mihály, Gutenberg és Zrínyi Miklós életét, munkásságát bemutató kö­tet jelenik meg. JÓL SZEREPELT A HUSZONÖTÖDIK Bernarda férfi volt, a közönség táncolt Sikert aratni a belgrádi nemzetközi színházi fesz­tiválon a világ bármely színházának elismerés, öröm. A BITEF rendez­vényein estéről estére olyan rangos együttesek próbál­ják meghódítani a közön­séget, mint a Francia Nem­zetek Színház, az olasz Teatro di Roma, vagy a vi­lághíres angol Shakespeare­­társulat. Világpremierek, szenzációs Lorca-előadások, különös Aiszkhülosz-adap­­tációk követik egymást. Ez utóbbiról, a Teatro di Ro­ma Oreszteia-előadásáról a belgrádi Politika Hosszú út az éjszakában ironikus címmel írt kritikát. A cím annál inkább találó, mivel ez a leghosszabb előadás volt, amelyet valaha is láttunk. A belgrádi Atelle 212 Színházban, amelynek társulata Budapesten ven­dégszerepelt, este 7-től éj­jel 2-ig tartott az olasz együttes bemutatója. Az első együttes, amely lázba hozta a közönséget, a Sevilla környéki város tár­sulata volt, Lorca Bernarda háza előadásával. Bernar­­dát, a család diktátorasszo­nyát, férfi alakította. Fél­órás vastaps jelezte, hogy remekül. Az együttes a népszerű garázsban lépett föl, amely nappal valóban autógarázs, esténként fel­vonóval, reflektorral, erő­sítőkkel fölszerelt színház­zá alakul. Ugyanitt lépett fel a Huszonötödik Színház társulata is, Hernádi­ Ján­osé Fényes szelek című da­rabjával. Műsorukat nagy várakozás előzte meg, hi­szen először vett részt a BITEF-en magyar társu­lat. Előadás előtt levetítet­ték Jancsó Miklós filmjét, a Fényes szeleket. Kíván­csian vártuk, hogyan fo­gadja a közönség a film után az élő játékot. Aztán megbizonyosodott: az ének és a szó, a gondolat és a zene, a látvány dinamiz­musa magával ragadta a belgrádiakat. Az előadás után a közönség — ütemes tapssal kísérve — együtt táncolt a magyar színészek­kel. A Huszonötödik Szín­ház a belgrádi siker után Újvidéken is bemutatko­zott. Kócsag Piroska □ A BAROKK MŰVÉ­SZETE címmel vándorkiál­lítást állítottak össze, ame­lyet vidéki múzeumokban és művelődési intézmények­ben mutatnak be. Shakespeare nyomán készült Pince-Hamlet című produk­cióját szombaton és vasárnap mutatta be a belgrádi Atélie 212 Színház Budapesten, a Huszonötödik Színház helyiségében. A darabot Szlobodanka Alekszics rendezte. Képünkön: Dranko Milicsevics. Bessenyei­enMü­nnepségek A nyíregyházi tanárkép­ző főiskolát Szabolcs-Szat­­már szülöttéről, a felvilá­gosodás magyarországi út­törőjéről, Bessenyei Györgyről nevezték el. A névadás, valamint az Ágis tragédiája megjelenésének 200. évfordulója alkalmából október 6-án és 7-én nagy­szabású Bessenyei-emlék­­ünnepséget rendeznek a megyében. A nyíregyházi északi temetőben ekkor avatják fel Bessenyei új síremlékét. A költő szülő­falujában, Tiszabercelen ünnepélyesen leleplezik Bessenyei bronz mellszob­rát, H. Varga Ilona szob­rászművész alkotását. ­ I \Nem­ tetszett \ Kis hibával I I ^ Bemutatkozott a Fővárosi & Operettszínházban a Komi § s együttes. Telt ház volt. Re- ^ ^ mek előadás. Az utcán tél- S ^ eleji hideg. Hosszabb-rövi- ^ debb vita után a Távfűtő ^ s Művek fűti már a lakóha­­§ zakat. Nem így a színház- S ^ ban! Kivágott kisestélyik-^ ben, libbenő muszlinban, § S fényes tafotában vacogott ^ a közönség. Sohasem ke­­s §­lyeseltük, most mégis szív- s fcből óhajtottuk, bár lenne § S divat a norvégkötésű póló- ^ 5 ver sínadrággal — színházi ^ estékre. Vagy esetleg — be­­ lehetne fűteni... I Gy' K- | 'ssssssssss'sssssyssssssssssssss/ssss ' BŰNÖZÉS AMERIKÁBAN A Kossuth Kiadó gondo­zásában most jelent meg Ramsey Clark, az Egyesült Államok volt igazságügy­miniszterének könyve: Bű­nözés Amerikában. A Z. avagy egy politikai gyilkos­ság anatómiája című világ­sikerű regény és film szer­zője, Vaszilisz Vaszilikosz riportjai, A falakon kívül című gyűjtemény hiteles dokumentum a katonai puccs előtti Görögország munkásai, parasztjai nehéz életéről. Három történelmi tanulmány egy kötetben: S. Vincze Edit munkája, Küz­delem az önálló proletár­párt megteremtéséért Ma­gyarországon 1848—1890; Erényi Tibor írása, A Ma­gyarországi Szociáldemok­rata Párt működésének főbb jellemzői a századfor­dulót követő évtizedben és Misei György monográfiája A Kommunisták Magyaror­szági Pártjának megalakí­tásáról. Napjaink közgaz­dasági helyzetével foglalko­zik Erdős Tibor, ismerteti a gazdasági növekedés tényeit a fejtett tőkésországokban­.

Next