Esti Hírlap, 1972. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
• Az év fontos gazdaságpolitikai célja, a beruházási feszültségek enyhítése, a megkezdett beruházások gyors befejezése. Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese így fogalmazta ezt: lassan építünk, hazánkban átlagosan kétszer annyi egy-egy beruházás megvalósítási ideje, mint sok fejlett országban. Azért kell gyorsítani a beruházásokat, hogy adott esetben az ország ne essen el kétévi nemzeti jövedelemtől, a vállalatok kétévi nyereségtől. Hogyan lehet gyorsan építkezni, hogyan kell szervezni a beruházásokat, hogyan lehet már az építkezés ideje alatt termelni az új gépsorokkal, hogyan fogadják a munkások a fejlettebb technikát. Erről kaptunk tájékoztatást tegnap a Határidő: 1972. című riportműsorban. Jól szerkesztett riportfórum volt ez a műsor. A helyszínekről jelentkező Horváth János és Balogh Mária jól ismeri a témát, oldott, érdekes riportokat készített a Salgótarjáni Gázkészülékgyárban és a Győri Műibőrgyárbban. Bán János, a szerkesztő-riporter pedig a beruházók, a gyárak igazgatói, a dolgozóik helyszínen elhangzó észrevételeit, kérdéseit fogalmazta meg a Tervhivatal elnökhelyettesének. Drecin József, a kérdések kapcsán közérthetően ismertette a nézőkkel a beruházások helyzetét, utalt gondjaikra, érvelt, magyarázott, sőt, visszakérdezett a győri és a salgótarjáni szakemberektől, így vált ez a körkapcsolásos riportműsor újszerű fórummá. Jó műsor volt, érdekes, tanulságos, nemcsak a beruházásokkal foglalkozó szakembereknek, hanem a tévénézők millióinak. (dolecskó) S A MAGYAR ÍRÓK VÉTSÉGE Műfordító Szakosztálya és a Magyar PEN Club csütörtök délután öt órakor a Írószövetség székházában vitát rendez Füst Milán válogatott verseinek francia fordításáról. Vitaindító: Tímár György, hozzászólók: Gáldi László, Lator László, Nemes Nagy Ágnes, Pödör László és Somlyó György. " televízió") SZERDA: 15.00: Eizenstejn: A Patyomkin páncélos. (A film megtekintését az Iskola televízió filmesztétika adásához ajánljuk!) — 16.05: Irány az egyetem! Előkészítő a felsőfokú felvételi vizsgákra. Mozgások. — 16.50: Hírek. — Ifj. 55: Ferencváros—Tatabányai Bányász bajnoki labdarúgómérkőzés közvetítése a Népstadionból. — A szünetben.: Reklám műsor. — 18.50: Tvmintabolt. — 19.10: Esti mese. — 10.30: Tv-híradó. — 20.00: Antonio Gades és együttese Budapestem Színes! — 20.35: Haza a magasban. Illyés Gyula szerzői estje, 70. születésnapja alkalmából. — 22.05: Tvhíradó — 2. kiadás. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR: 20.00: Séta a berlini Vidám Parkban. NDK zenés film (ism.). — 20.40: Tv-híradó — 1. kiadás (ism.). — 21.10: A világ búvármaszk alól. Francia dokumentumfilm-sorozat, V. rész. SZÍNHÁZ Operaház: Az istenek alkonya (Székely Mihály bérlet, 1. el., 6) — Nemzeti Színház: Marat halála (7) — Katona József Színház: Mindent a kertbe (7) — Madách Színház: I. Lajos király (K-bérlet, 7) — Madách Kamara Színház:Candida (7) — Vígszínház: Három nővér (C-bérlet, 1. el., 7) — Pesti Színház: Macskajáték (7) — Thália Színház: Csúsingura (7) — József Attila Színház: Nincs előadás. — Fővárosi Operettszínház: Sybül (7) — Bartók Színház: Koldus és királyfi (3) — Vidám Színpad: Részeg éjszaka (fél 8) — Mikroszkóp Színpad : Tiszta vizet a fejekbe (fél 9) — Állami Bábszínház: Szentivánéji álom (3) — Kamara Varieté: Vízum nélkül (6 és fél 9) — Fővárosi Nagycirkusz: Párizsi jégkoktél (fél 8). MA ESTE A TV-BEN Illyés Gyula-est Találkozás, születésnap előtt • Drámák, versek a hazaszeretetről „Az én családom a föld felé törekvő kisembereknek a jellegzetes családja. Ami azt jelenti, hogy a nagyapák még a kézművessorsnál is alacsonyabban, földműveléssel foglalkoznak, vagy pásztorkodással, mim ahogyan az én nagyapám még fiatal korában juhász volt, s mint ilyen, emelkedett később afféle pusztai gazda rangjára. A gyerekek azonban már elvitték az iparosságig: bognárok, asztalosok, kovácsok lettek, ezeknek a fiai pedig, hogy ha valamivel segítette őket a sors, már tanítók, segédjegyzők, adóügyi emberek lettek, szóval valami szellemi életbe tudtak belekapcsolódni... Azt hiszem, a mi családunknak és az én személyes emelkedésemnek a közvetlen kinyomozható oka az, hogy az anyai nagyanyám mint cselédlány elkerült egy igen magas helyre, a Kőbányai Sörgyár igazgatójánál lett belső szobalány ... Megtanulta azt, hogy milyen az emberi élet, oktatták arra, hogy tudjon varrni, de ott kapott rá az olvasásra is. Amikor ebből a helyzetből hozzáment nagyapámhoz, aki bognárlegény volt, noha lekerült a legmélyebb társadalmi szintre, de az igénye változatlanul az volt, hogy úgy éljen, ahogy az urak élték, ami nem azt jelentette csupán, hogy jól lakjon, jól öltözködjön, jól egyen, hanem emberien, jól, szépen viselkedjenek az emberek egymással. Tehát ő volt az, aki még arra is rávette a nagyapámat, amikor az méhészkedni kezdett: egy méhészújságra előfizessen ...” Gyermekkorának elbeszélését kezdi így Illyés Gyula abban a műsorban, amelyet 70. születésnapja előtt, ma este sugároz a televízió. Beszél nagyanyja ügyességéről, aki még a grófok francia nevelőnőjét is rávette, hogy a 8—10 éves forma pusztai gyereknek franciaórákat adjon, s ilyenformán az ököristálló mögött föl-alá járva vette az első leckéket Racine és Moliére nyelvéből. Később a nyelvtanulás főnixi eszköze volt önbizalma növelésének, hiszen még a gimnáziumban is kinevelték tájszólásáért, az idegen nyelvet, a latint, a németét, a franciát viszont a többiek is egyforma magyaros akcentussal ejtették. A francia nyelv később, ha nem is kenyeret, de vacsorákat szerzett neki, amikor Párizsban a húszas években kivándorló magyar munkásokat tanítgatta esténként. A műsor egyébként Illyés Gyula olyan műveit sorakoztatja fel, amelyek a magyarság, a hazaszeretet, a hazafiság gondolataival foglalkoznak. (A szerzői est forgatókönyvét Domokos Mátyás írta, Bernáth Rózsa szerkesztette, Ráday Mihály fényképezte, Félix László rendezte.) Az első vers, amely felhangzik, az Egy sápadt nő egy kis szobában, majd a francia utazás apropójából A vámos című novellájából készült dramatizálás hangzik el. A párizsi élmények után beszél hazatérésének körülményeiről, s arról, hogy itthon még rosszabb viszonyokat talált, mint amikor elment, ekkor kezdte inni tudósításait a pusztáról. Nem nagyon közölték, de akkor már dacból is folytatta az írást, s egybefűzte a Puszták népe című kötetet. A felvételeit budapesti lakásán és Tihanyban készülteti. A lakásnak abban a szobájában, ahol elbeszélése szerint a németért többször kutattak fegyver után, s ahol egyidőben 32 embert bújtatott. A film ezután bemutat egy részletet a Malom a Sédenből. A tihanyi ház bemutatása apropót ad rá, hogy elmondja, mi minden történt ott, s ki mindenki — például Szabó Lőrinc — dolgozott nála. Tihanyban írt műve a Kegyenc, amelyből ugyancsak részletet mutat be a műsor. Érdekesen beszél az Ebéd a kastélyban születéséről: „Nem egy ellenszenves arisztokratát választottam arra, hogy megmutassam, milyen felelősséggel tartozik a magyar főúri rend az ország romlásáért,, hanem azt az embert, akivel én összetalálkoztam, igen különös, furcsa körülmények között, s aki önmagában az elenszenvességtől távol áll. Nem akartam őt antipatikusan ábrázolni, mert azt akartam, arra akartam rávezetni, hogy ő maga lássa be: osztályának társadalmi szerepe volt ellenszenves”. Mintegy 30 perces játékfiismbetét következik ezután, amelyben az Ebéd a kastélyban-t mutatják be a nézőknek. A műsor végén egy kötetben még nem publikált versét, a Hosszú tél címűt maga a költő mondja el. — bel — ( közlemények) A Kamara Varieté igazgatósága közli, hogy a Vízum nélkül... c. műsor előadás időpontjai, ünnepek alatt a következők: november 5-én vasárnap, 6 és fél 9. 6-án, hétfőn du. 3, este 6 és fél 9. 7-én, kedden, du. 3, este 6 és fél 9. 8-án, szerdán, szünnap. 9-től az előadások a szokott időpontban kezdődnek. (x) A Fővárosi Nagycirkusz igazgatósága közli, hogy a Párisi Jégcocktail c. műsor november 7-ig vendégszerepel Budapesten. November 2-ig az előadások a szokott időpontban kezdődnek. November 3- án, pénteken, este fél 8-kor, november 4-én, szombaton, este fél 8-kor, november 3-én, vasárnap du. fél 4 órakor és este fél 8-kor, november 6-án, hétfőn de. 10, du. fél 4 és este fél 8 órakor, november 7-én, kedden az utolsó 2 előadás de. 10 és du. fél 4 órakor lesz. (x) Modern Táncok Iskolájában kezdő beattanfolyam november 2-án 10-kor. Vezető: Győr ■ Rudolf, Majakovszkij u. 58. Telefon: 133—716, 423—613. (x) Fotóamatőrök, figyelem! Tekintsék meg a minden igényt kielégítő, csúcsteljesítményű japán fényképezőgépek és filmfelvevő készülékek széles választékát az OFOTI1KT szaküzletekben. (x) Ingyen látja vendégül az ifjú párt és az örömszülöket a Márványmenyasszony vendéglő, 1972. november 21-én, kedden este a centenáriumi rendezvénysorozat keretében megtartásra kerülő „lakodalmas vacsoráján”. A Dél-Budai Vendéglátó Vállalat vendégszolgálati irodájánál megrendelésre kerülő esküvők közül sorsoljuk ki a szerencsés, nyertes családot. Vendégszolgálat: XII., Ugocsa utca 14. T. : 159—890. Reggel 9-től, délután 17.30 óráig, (xt Angol és orosz nyelvtanfolyam indul a szabadság-hegyi Jókai Klubban, heti két alkalommal. Jelentkezés: 166 —297, telefonon: (x) □ AZ OLASZ kora reneszánsz festészete Közép- Itáliában címen ma háromnegyed 5 órakor tárlatvezetés lesz a Szépművészeti Múzeumban. □ KASSÁK LAJOS CSAVARGÁSOK című regényét a Corvina Magyar Szerzők című sorozatának új köteteként jelentette meg. A fordítás és az utószó Roger Richard munkája. □ CZÉTÉNYI VILMOS festő és grafikusművész kiállítása nyílik november 3-án a Fényig Adolf-teremben. -Donnaplós a mozikban FEKETE TOLLÚ FEHÉR MADÁR „Alszik a kenyér” — mondogatták hajdanán elnyűtt életű munkásasszonyok, törődött parasztanyák a Nindiig éhes fiókáiknak, hogy a gyerekeknek elviselhetővé, megmagyarázhatóvá tegyék az érthetetlen „nincsen” -t. Talán a világ legfájdalmasabb költői képe ez az „alszik a kenyér”. Aki végignézi a Fekete tollú fehér madár című, nagyon szép szovjet filmet, annak gyakran eszébe jut az alszik a kenyér hasonlata. Jurij Iljenko rendező a film alaphangulatává tette ezt a tragikus, gyermeknaivitású költőisége. A kis bukovinai faluban az öreg harangozó sok gyereke körül nemcsak a kenyér alszik, hanem a békesség, a nyugalom, az emberség is „aludni ment” e vidékről. Hiába az óracsampésízés a zugokkal veszélyes román határfolyón, hiába a gyerekek áruba bocsátása az eimberpiacon, hiába a családi zenekar — nincs mód a megélhetésre, az emberi életre. S a háború még csak tetézi a szenvedéseket, különleges, nemzetiségeket egymásra uszító indulataival, polgárháborújával. Csak a szovjethatalom teremti meg, sokára, a legfiatalabb fiúnak az emberré válás valódi lehetőségét. Már a történet ilyen nagyon vázlatos elbeszéléséből is kitesztilt, akár meseként is elbeszélhető lenne: egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon-nagyon szegény ember, annak volt három fia. De nemcsak a történet változtatja fájdalmas mesévé ezt a filmet, hanem mindenekelőtt képi világa, valamennyi kelléke, a színészek játéka, a vágás ritmusa , egész atmoszférája. S mint minden mesében, természetesen ebben is különös jelentősége van a tájnak, a természet tárgyainak, a sziklás-erdős hegyoldalaknak, a fennsíkok gabonaföldjeinek, a faházak gerendáinak, egy madárnak, egy barlangnak ... Itt játszódik az a tragikus alaphangulatű filunk és remény, amelyben a valóság vaskos részletei, az emberi megaláztatás nyomorúságos pillanatai együtt jelennek meg egy mese lebegő, csillogó, aranylényekkel és ezüstsugarakkal, fantáziával átszőtt, szemet is gyönyörködtető szövetében. Nehéz lenne alkotóelemeire bontani a szövetet, mert éppen, egységében, sokszínűségében van hatásémáik titka, csak jelezni lehet, légióként kik járultak hozzá, hogy a rendező ezt a művészi egységet így megteremthette. Például forgatókönyv író-társa s egyben a legidősebb fiút játszó Kvan Mikolajcsuk, az öreg harangozót alakító Alekszandr Plotnyikov, a Danát játszó Larisza Radocsnyikova. Bizonyos azonban, hogy mindenen túl Vilon Kaijuta operatőr emlékezetes képei gyakorolják a nézőre a legnagyobb hatást. Larissza Radocsnyikova Joe Hill balladája Tulajdonképpen nem a legjobb időpontban kerül a nézők elé ez a tiszteletet és figyelmet érdemlő szép svéd—amerikai film. Egyrészt ugyanazon a csütörtökön kezdik játszani a filmszínházak, mint a szovjet filmhét produkcióit, közöttük a Fekete tollú fehér madár című művet. Másrészt nem futott még le a mozikban a Sacco és Vanzetti, amely témájában, korszakában, bizonyos szempontból még a feldolgozás módjában is közeli rokona a Joe Hill balladájának. A svéd származású, a popdalokat kitaláló amerikai munkás históriája, amely egyben az amerikai szakszervezeti mozgalom kezdetének hőskora is, ugyanolyan tragikus befejezéssel fut az ártatlanul kiszabott halálbüntetésig, mint Saccóé és Vanzettié. Bo Widerberg svéd rendező talán még rokonszenvesebben dolgozta fel a témát, mint az olasz Montaldo a magáét: kevésbé figyelt magára a tárgyalásra, ezért sokkal több lehetősége volt főhőse emberi fejlődésének sokoldalú bemutatására. Nagyon szép film a Joe Hill balladája — jobb lett volna a bemutatására megfelelőbb időpontot találni. Bernáth László November 3-án bemutató a Nemzeti Színházban . MARÓTI LAJOS: Az utolsó utáni éjszaka A főszerepekben: Avar István, Básti Lajos, Kálmán György, Zolnay Zsuzsa Rendezte: MARTON ENDRE