Esti Hírlap, 1972. december (17. évfolyam, 283-304. szám)
1972-12-01 / 283. szám
Fiatal táncművészek Az Enkel Színház balettelőadásain több fiatal táncművész mutatkozik be új szerepben az év utolsó hónapjában. December 3- án, vasárnap délelőtt a Laurencia címszerepét Pongor Ildikó, december 10-én — ugyancsak vasárnap délelőtt — a Sylvia főszerepeit Pártay Lilla, Békési Mária, Forgách József és Keveházy Gábor alakítja. A HÓNAP MŰTÁRGYA Török bőrköpeny „A hónap műtárgya”-sorozat keretében holnap a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatnak be a közönségnek egy XVI. századból származó értékes régiséget, egy török bőrköpenyt. A gondosan restaurált műtárgyat 1969-ben vásárolta a múzeum Ausztriából, ahol korábban egy magyar arisztokrata család birtokában volt. A finom rátétdíszekkel ékesített lovasköpeny a hagyomány szerint a mohácsi csatatéren is gazdáján volt, ami készítésének korát tekintve lehetséges is. Decemberben a szokásostól eltérően két értékes régiséget állítanak ki. A bemutató második darabja a bőrköpenyhez hasonlóan ritka török handzsár, mutatós, látványos ékkövekkel díszített, XVII. századból származó iparművészeti remek. Ezenkívül korabeli török hímzések és ötvösmunkák egészítik ki a tárlatot. A műtárgyakat kat hónapig tekinthetik meg az érdeklődők. (MTI) Kilencedik Edvin Kovács József, a Fővárosi Operettszínház tagja a Csárdáskirálynő új Edvinje. Vámos László rendező tíz nap alatt állította színpadra a fiatal énekest Edvin szerepében, s a bemutatkozás sikerült. Amióta az Operettben Csárdáskirálynőt játszanak, Kovács József az Edvinek sorában a kilencedik. Előtte Marik Péter alakította Sylvia partnerét. □ A CSEHSZLOVÁK KULTÚRA KLUBJÁBAN Szíj Rezső művészeti író Találkozásom Prágával című előadását rendezik meg december 4-én, hétfőn délután. Az előadás után Három nap Prágában címmel filmet vetítenek. □ KÉT VILÁGHÍRŰ MŰVÉSZ hunyt el nemrég. Helge Roswaenge dán tenorista 76 éves korában halt meg. Akim Tamiroff, orosz származású színpadi és filmszínész, aki 1923-tól az USA-ban élt, s idős korában New Yorkban maszkírozási iskolát vezetett, 72 éves korában halt meg. József Attila Színház KOROSZTILJOV: A KŐSZOBOR LÉPTEI Haumann Péter, Voith Ági, Kállai Ilona, Bánffy György, Horváth Sándor, Káló Flórián Bemutató: december 9-én. Rendezte: Berényi Gábor. GRATULÁLUNK, KI NYER MA! Egyórás az ezredik ♦ Karácsonyi körkapcsolás 4 Nem nehéz már Hindemith „Ki nyer ma? Játék és zene 60 percben”. Nem tévedés, nem elírás: a tízperces Ki nyer ma? ezredik adása egyórás lesz. Az ünnepi műsort karácsony másodnapján, a déli hírek után sugározzák, méghozzá körkapcsolásos formában. A színhelyek: Sopron, Dunaújváros, Hajdúszoboszló és Budapest, Astória, krónika és a könnyűzenei műsor közé iktatták be ezt a zenei népművelést szolgáló műsort. Segédkönyv Az ezer adás során a Ki nyer ma? kérdései mind nehezebbek lettek. A szerkesztők is csodálkozva tapasztalták, hogy milyen széles körű a résztvevők zenei tájékozottsága, korra, nemre való tekintet nélkül. Mostanában már egy-egy Sztravinszkij, vagy Hindemith-zenére vonatkozó kérdés sem viszi zsákutcába a játékot. Nemegyszer előfordult, hogy a mikrofont körülállók egymást túllicitálva egészítették ki a zeneirodalomra vonatkozó válaszokat. Végül egy újdonság: a műsor népszerűségére való tekintettel, a Zenei Kiadó felkérésére Czigány György segédkönyvet állított össze, amely Ki nyer holnap? címmel december 1-én jelenik meg. A könyvben összegyűjtött kérdések természetesen nem kerülnek a Ki nyer ma? műsorába se holnap, se holnapután. Pálos Miklós Autóról — győzelemre Az első adás 1969. március 3-án 12 óra 10 perckor hangzott el a Kossuth-rádióban. A műsor vezetője kezdettől Czigány György. A jubileum előtt vele beszélgettünk. — A műsort vezető kollégáimmal — Boros Anikó, Antal Imre és Zsoldos Péter — együtt az adás egyik fő vonzerejének azt tartjuk — mondta —, hogy a közönség a helyszínen látja, a hallgató pedig megérzi: ez a műsor nem lombikban jön létre, valóban szelektálás nélküli vetélkedésre ad lehetőséget. Előfordult, hogy játékosok közeli munkahelyükről érkeztek az adásra, s ebédszünetüket feláldozva vettek részt a műsorban. Legutóbb egy kocsikísérő úgy osztotta be idejét, hogy éppen 12 órára az Astoria melletti cipőbolthoz érjen, s míg az autóról lerakták az árut, ő megnyerte a zenei vetélkedőt. A részvételhez szerencse is kell, mert mindig több jelentkezőből sorsolták ki a válaszadókat. Újabban íratlan szabály, hogy aki egyszer részt vett a vetélkedőben, három hónapig nem nevezhet be. Erre a megszorításra elsősorban a fővárosban volt szükség, mert itt a télen elsősorban nyugdíjasokból, nyáron vakációzó diákokból valóságos törzsgárda szerveződött. Vidékre péntekenként költözik a Ki nyer ma? Annyira sok a műsorváró házigazda, hogy már a következő év júniusára szóló meghívásokat és színhelyeket rögzítik. Nincs üresjárat — Sokan kérik — mondja Czigány György —, hogy legyen hosszabb a műsor. Véleményünk szerint ennek az adásnak tíz perc az igazi műfaja, nem szabad hosszabbnak lennie. Nem engedélyezünk magunknak egyetlen perc üresjáratot sem, szeretnénk, hogy minél többen jussanak szóhoz, vegyenek részt a játékban, de azért a fontos: a zene. Nekünk azért örvendetes a műsor népszerűsége, mert a komolyzene reklámműsorának tartjuk. A kérdéseket úgy állítjuk össze, hogy időszerűségük a rádió komolyzenei műsorait és a hangversenyévadot propagálja. A figyelemfelhívás szándéka vezetett bennünket, amikor éppen a déli CENTENÁRIUMI KIÁLLÍTÁS SÉTA A TÖRTÉNELEMBEN Buda és Pest egyesítésének centenáriuma alkalmából, éppen azon a napon, amikor a három városrész törvényhatósága külön-külön kimondta az egyesülést, tehát 1973. január 9-én kiállítás nyílik a Budapesti Történeti Múzeumban. A bemutató a múlt évszázad társadalmi, politikai, gazdasági és életmódtörténetét követi nyomon. A látogatók úgy érezhetik majd magukat, mintha egy háromdimenziós képes történelemkönyv lapjai közé lépnének. A belépőket mindjárt egy 1918-ban készült légi felvétel fogadja, amelyet még a K. U. K. hadsereg készített. A mennyezetet foglalja el az a több mint száz négyzetméteres légi fotó, amely a mai Budapestet ábrázolja. A kiállítás öt, nagy szakaszra tagozódik: az első rész 1873-tól 1919-ig; a második 1918-tól 19-ig; a harmadik 1919—45-ig szemlélteti fővárosunk históriáját. A felszabadulást követően két nagy korszak bontásában állították össze a kiállítást. A bemutatott anyagban sok érdekességgel találkozhatnak majd a nézők. Itt lesz a Moszkvai Hadtörténeti Múzeum jóvoltából az eredeti hadműveleti térkép Budapest ostromáról. Bemutatják a Budapesten harcolt szovjet alakulatok zászlóinak gyűjteményét. Ott a kiállításon a tábla, amely a Magyar Kommunista Párt első óbudai helyiségét jelölte 1945. február 14-től. Érdeklődésre tarthat számot annak az ötpengősnek a bemutatása, amely 1944. március 19-én felfogta a Bajcsy-Zsilinszky Endrének szánt német golyót. Négy kisfilmet is bemutatnak, az egyik a Tanácsköztársaság eseményét idézi fel, a másik a Horthy-korszakról szól, a harmadik a felszabadításról. Egy újabb kisfilm a budapesti hidak újjáépítését dokumentálja. A centenáriumi kiállításon hangszoba is lesz, amelyben középen Budapest makettje foglal helyet, s a hangszórókból a rádió archívumából előkerült eredeti riportok hangzanak el. Hallani lehet majd Babits Mihálytól a véres csütörtökről írt versét: Sipőcz hajdani főpolgármester nyilatkozik egy szükségkonyha megnyitásáról, hallhatjuk majd Zamercev tábornok rádiónyilatkozatát is Budapest felszabadításáról, s egy munkás szavait 1945-ből, aki a Kossuth-híd építkezésén vett részt. MEGJELENT A MÁSODIK népzene-lemezalbum Néhány évvel ezelőtt jelent meg a Hanglemezgyártó Vállalat és az UNESCO közös munkájaként a Magyar népzene első albuma. Szakembereknek, laikus népzene-kedvelőknek, külföldön élő magyaroknak és Magyarországra látogató külföldieknek egyaránt kedvence volt ez a tartalmában és formájában gyönyörű, ötnyelvű kísérőfüzettel kiegészített lemezalbum, amelynek szerkesztője Rajeczky Benjámin. A kiváló zenetudós a Magyar Tudományos Akadémia anyagából adta közre az összeállítást. Most megjelent a gyűjtemény második albuma is. Mint ismeretes, Bartók és Kodály nagy műve, a Magyar népzene tára már a VII. köteténél tart. A hét évtizedes gyűjtés eredménye kereken százezer dallam. A klasszikus gyűjtőidők technikája nem követhette még annyira a ma igényelt eredeti hangzást. Az új gyűjtők legfontosabb feladata megörökíteni azt a gazdag hangszín- és előadásvilágot, amelyet az írásbeli kiadványok szükségszerűen egybemostak. A harmincas években megindult Pátria lemezsorozat ezt csupán a szakembereknekadhatta. Mindez megnöveli a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat elhatározásának értékét. Akárcsak az első album, az újabb is négy lemezből áll. Elrendezésük is azonos. Az első lemez a legrégibb rétegekhez tartozó, a második az európai hatásokat mutató és az új stílusú, a harmadik a hangszeres, a negyedik a népszokásokkal összefüggő dallamokat mutatja be, mindegyik sorozat más-más vidékről, más és más típusokat, de mégis úgy, hogy egy-egy sorozat magában is áttekintést adjon a magyar népzene egészéről. A lemezeken hallható anyag már csak egyes népvagy korcsoportok ma is élő zenéje. Az ösztönös, természetesen megszólaló muzsikálás száz év óta mindinkább hanyatlik, s ma már csak a magyar nyelvterület peremvidékein, faként Erdélyben és Moldvában gyakorolja minden korosztály. Lakodalmakon és más összejöveteleken még tanul a fiatalság az öregektől, sok helyütt szokás a halottsiratás. Az egyenetlen gyakorlat miatt ma már néhány fontosabb dallamtípust nem lehet felvenni, ezeket csak Pátria-felvételekről idézi a lemez. A lemezeket kísérő, többnyelvű füzet most is közli a dallamok kottáját, szövegét és a dalok gyűjtési helyét. Vigalmaknak idei».* Új néptáncokból álló műsorát mutatja be 1973 eleején a Duna Művészegyüttes. Az új műsor címe: Vigalmaknak idei... Felvételeink az új kompozícióból mutatnak be két részletet. Vavrinec—Náfrádi: Lakodalom után. Bárdos—Náfrádi:Nyáreste falun. (MTI Foto — Friedmann felv.) • Boldizsár Iván a kamerák elé ült, s felszólított bennünket: kövessük Itáliába. Két estén barangolhattunk az álmok városában , az „oroszlános” Velencében, amely címerét Szent Márk ■ evangélista kedvenc állatáról kapta. Elidőztünk a híres építész, Palladio egy-egy híres épületénél, a vicenzai olymposi színháznál és bazilikájánál, amely bizarr keretben él együtt a vicenzai lüktető gyomorral, a piaccal. Megcsodáltuk, hogyan öltöztette korabeli ruhákba Palladio a görög isteneket, vagy hagyta az egyszerűség kedvéért pucéran Dianát. De megmutatta, hogy a reneszánsz korában sem fogant minden műalkotás a művészet jegyében, sőt, virágzott a giccstermelés. Boldizsár szinte kézen fogva vezette a nézőt Palladio csodálatos olymposi színházába, amelyet 1583- ban avattak Szophoklész Oidipusz tragédiájával. Nem turbékoltunk a Szent Márk téri galambok között, csupán álló képeket láttunk, mégis felfedeztük Velencét és Vicenzát, sőt, időnként meglepve tapasztaltuk, hogy többet is látunk, mintha turistaúton, de más idegenvezető kíséretében járnánk ezeken a helyeken. (kócsag)