Esti Hírlap, 1973. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-01 / 127. szám

• A televízió legna­gyobb vonzereje mindig az itt és most azonnalisága, az élet természetes közelsége. Különösen így van ez, ha egyszerre két helyszínen le­het jelen a néző, méghoz­zá úgy, mint tegnap dél­után , az országhatárokon is átlépve. Szomszédolás címmel Pozsonyból és Győrből egyenesből adott közvetítést a magyar és a szlovák televízió, abból az alkalomból, hogy a Bra­tislava Szállót a győri ház­gyár elemeiből magyar munkások és műszakiak építik a szlovák főváros­ban. Amennyire rokonszenves volt a kísérlet, annyira kí­sérletnek kell még tartani az első próbálkozást. Ta­lán a félelem, hogy holt idők, kihasználatlan percek maradnak, olyan túlszer­vezetté, bonyolulttá tette az adást, hogy mi, nézők, csak kapkodhattuk a fe­jünket: gyakran azt sem tudtuk, hogy a képi lát­ványt vajon Győrből kap­juk vagy Pozsonyból. Sze­rencsére a hanganyagban ilyen véletlenek nem for­dulhattak elő, mert leg­alább a riporterek — Alica Bieliková és Vértessy Sán­dor — anyanyelvükön be­széltek, méghozzá a nem­zetiségükkel ellentétes vá­rosból, legalább az bizo­nyos volt, hogy k­i honnan közvetít. Különösen saj­náltuk, hogy a győri ház­gyár egyes munkafolyama­tait, majd az épülő szálló munkálatait látványban többnyire a legérdekesebb pillanatokban szakították félbe egy sokkal érdektele­nebb másik képért. Szíve­sen látnánk ezután is ilyen típusú műsorokat, hiszen ennél „televíziósabb” mű­faj alig létezik, csak talán kevesebb riportalany, több spontaneitás, lazább szer­kesztés nagyobb hatást kelthetett volna. —bel— □ SZILVÁSI LAJOS de­dikál ma délután az Állami Könyvterjesztő Vállalat 40. számú könyvesboltjában, I.­ Krisztina körút 34. □ DÉL-VIETNAMI gra­fikai kiállítás nyílik a Kul­turális Kapcsolatok Intéze­tének kiállítótermében, jú­nius 6-án délután 4 órakor. □ MISKOLCON, A JÓ­ZSEF ATTILA KÖNYV­TÁR kiállítótermében ma este nyitják meg a magyar könyvnyomtatás 500. évfor­dulójára és az ünnepi könyvhétre rendezett kiállí­tást. MA ADTÁK ÁT Kitüntetett pedagógusok (Folytatás az 1. oldalról.) Jója, Révész Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Fővárosi Sza­bó Ervin Könyvtár igazga­tója, dr. Szávai Nándor Kos­­suth-díjas, az Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma vezető tanára és dr. Tamás Károly nyu­galmazott középiskolai igaz­gató. A Művelődésügyi Minisz­térium nevében a Kiváló Tanár, a Kiváló­ Tanító, a Kiváló Óvónő címeket és az Apáczai Csere János díjat dr. Orbán László, a művelő­désügyi miniszter első he­lyettese adta át a kitünte­tetteknek. A művelődésügyi minisz­ter az 1973. évi pedagógus­­nap alkalmából az eredmé­nyes oktató-nevelő munka elismeréséül a következő kitüntető címeket adomá­nyozza. KIVÁLÓ TANÁR Apró Attila, igazgató, A­rató Ád­ám gimnáziumi tanár, Áren­dás József szakfelügyelő, dr. Asbóth Lászlóné tanár, Balanyi Miklós tanár, Bácskai Mih­ály­­né tanár, Banner László igaz­­gató, Benkő Ferencné igazga­tóhelyettes, Gócz György igaz­gató, Borsai György szakfel­ügyelő, Csontos Antal igazgató­­helyettes, Cseme Lajos igazga­tóhelyettes, Czapáry Endre szakfelügyelő, Erdélyi Béla szakfelügyelő, Farkas László szakfelügyelő, Fiszter Gyuláné szakfelügyelő,­ dr. Gáspár László igazgató, Glied Endréné igazgató, Hamvas Anna tanár, Henye Istvánné tanár, Herczeg Mátyás igazgató, Kittig Ágoston igazgató, Holics László tanár, Káspári János igazgató, Káté István igazgatóhelyettes, Kiss Józsefné tanár, Knoll János igazgatóhelyettes Kocsis Vil­mos tanár, Koltai Magdolna ta­nár, Koós Károlyné tanár, Ko­­váts Dániel tanár, Kovács Fe­renc igazgató, Komlés Károly tanár, dr. Lemh­ényi Jenőné igazgatóhelyettes, Leszenszky K. Lászlóné igazgatóhelyettes, Lőrincz László igazgató, Magas­­sy László igazgatóhelyettes Ma­­giriusz Gyuláné szakfelügyelő, dr. Majoros József igazgatóhe­lyettes, Majsányi László igaz­gató, Máté Mihály igazgató, dr. Nagy Andorné tanár, Nagy Ist­ván tanár, Nagy Miklós tanár, Orbán Ottóné tanár, Pálfy Gyu­láné tanár, Puskás Lajos igazga­tó, Kapcsa Margit tanár, Ray Erzsébet tanár, Répászky Zol­tán szakfelügyelő, dr. Sírosi Józsefné szakfelügyelő, Sten­­czer Ferencné tanár, Schmidt Eleonóra tanár, Schwarcz Osz­kár tanár, dr. Szabó Miklósné szakfelügyelő, dr. Száz János­­né igazgatóhelyettes, Sze­ceres János igazgatóhelyettes, dr. Szendrey Istvánné tanár, dr. Szilágyi Lászlóné szakfelügye­lő, Takács István iskolavezető, Tallai Ferenc tanár, dr. Tóth Károly tanár, Tóth Lajos ta­nár, Tóth Sándorné tanár, dr. Török Lászlóné tanár, Vezér József igazgató, dr. Zelliger Er­­nőné tanár, Zsoldos Ferenc igazgató. KIVÁLÓ TANÍTÓ Adorján Lajosné tanító, Avar Józsefné napköziotthon-vezető, Bíró Józsefné tanító, Bodó Lászlóné szakfelügyelő, Bodor Sándor tanító, Bujtár Józsefné tanító, Büki József szakfel­ügyelő, dr. Dávid Lajosné taní­tó, Deme Andorné tanító, For­­rási Istvánné tanító, Góczán Ti­­borné tanító, Iványi Lajosné igazgatóhelyettes, Jankó Ist­vánné tanító, Koszél Sándorné tanító, Tulaffi Sándorné tanító, Kollányi Imréné tanító, Kovács Lászlóné szakfelügyelő, Med­­vegy Mária tanító, dr. Mezősi Józsefné tanító, Nagy Gyuláné igazgatóhelyettes, Nagy László tanító, dr. Németi­ Ivábniánné tanító, Kolcsinszki Jenőné ta­nító, dr. Poór Já­nosné szakfel­ügyelő, Radnai József igazgató, Rosa Lászlóné tanító, dr. Sáf­rány Lászlóné tanító, Somogyi Józsefné tanító, Stavróczky Lászlóné tanító, Szabolcska Pé­terné szakfelügyelő, Szamos­­völgyi Istvánná tanító, Szelényi Lászlóné tanító Tímár Gong Istvánné tanító, Újh­ázi János­né tanító, dr. Vándor István iskolavezető, Varga Józsefné tanító, Varjú Vilmosné tanító, KIVÁLÓ ÓVÓNŐ Babily Mih­ályné óvónő, Bíró Béláné óvónő, Dudás Lászlóné óvónő, Ebinger Józsefné óvónő, Felföldi Jánosné óvónő, Füh­rer Ernőné óvónő, Institóris Gyuláné óvónő, Kamarás Jó­zsefné szakfelügyelő, Kemecsei Erzsébet óvónő, Nagy Miklósné óvónő, Nagy Pálné óvónő, Óno­­si Lászlóné óvónő, Szabó Ist­vánné óvónő, dr. Székely La­josné óvónő és Tomasága Edit óvónő. A művelődésügyi minisz­ter az oktató-nevelő mun­kában kifejtett kimagasló tevékenységéért az Apáczai Csere János díjat adomá­nyozta : Asztalos Gyuláné tanárnak, Elek Sándor vezető szakfel­ügyelőnek, Katona Ferenc szakközépiskolai igazgatónak, Pákán István szakfelügyelő­nek, Papp Józsefné szakfel­ügyelőnek, Tatár István szak­­felügyelőnek, Tibor Istvánné szakfelügyelőnek, Bujdos L­ászló szakmunkásképző intézeti igazgatónak, Molnár Edit nevelőo­thoni igazgatónak, Székely Endréné tudományos kutatónak. Aranysörényi. Két újdonsággal jelentke­­zik a Zrínyi Kiadó a június 2-án kezdődő ünnepi könyvhéten. Az egyik M. V. Zaharov marsall és szerző­társainak műve: Délk­elet- és Közép-Európa felszaba­dítása 1944—1945. A több mint 500 oldalas, fényké­pekkel gazdagon illusztrált kötet azokkal a nehéz har­cokkal ismerteti meg az ol­vasót, melyek Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Ma­gyarország, Ausztria és Csehszlovákia f­elsza­badí­tá­sához vezettek. A könyv azokat a politikai küzdel­meket is részletezi, amelyek az említett országok reak­ciós és haladó erői között a háború idején lejátszódnak. A másik könyvheti új­donság, az „Aranysörényű fellegek” című antológia. Szerzői neves íróink és köl­tőink — köztük Dobozy Imre, Fodor József, Fekete Gyula, Garai Gábor, Ga­lambos Lajos, Csutka Ist­ván, Szakonyi Károly, Soós ■Zoltán, Bertha Bulcsu, Bényei József és mások, akik sok évi alkotói tapasztalatra építve, sokszí­nűbb képet adnak néphad­seregünk életéről, a tisztek­ről és a sorkatonákról. (MTI) MORGIÁNA, A KÉK SZEMŰ MACSKA Alekszandr Grin romantikus története színes csehszlovák filmen. 14 éven felülieknek. JURAJ HERZ .Bemutató: június 7. Ma adják át rendeltetésének az Állami Artistaképző Is­kola új székházát a Gorkij fasorban. A cirkuszmű­vészet utánpótlását nevelő iskolának jelenleg 80 tanulója van. A fiatalok az elmúlt napokban birtokba vették a gyakor­lótermeket, fürdőket, öltözőket. (mti fotó ( j.iszai felv.) MAXIM VISSZATÉR JÚNIUSI TV-SOROZATOK kezdődik a nemrég el­hunyt szovjet filmrendező, Kozincev életművét bemu­tató sorozat. Nyitányként az Egy óra Kozincevvel cí­mű összeállítás kerül kép­ernyőre, amelyben munka­társak, kollégák, barátait vallanak művészetéről. A sorozat ezután is felkel a nap, valamint a Maxim visszatér című alkotással folytatódik. Háromrészes NDK-soro­­zat az Egész Spanyolom­szag felett felhőtlen az ég, amely a köztársasági Spa­nyolország harcát mutatja be a nemzetközi fasizmus ellen. Zenés francia vígjá­ték neves sztárokkal a Ca­sino de Paris, kalandfilm a Carter kapitány csapata. Új sorozat kezdődik a következő hetekben: az „Ar­­sene Lupin című 13 részes francia produkció. Hőse az ezerarcú, a mestertolvaj, az úri betörő, aki százfé­leképpen elváltoztatott kül­sejével, minden környezet­hez alkalmazkodni tudó modorával, mindenütt ered­ményesen lép fel. Újabb két epizóddal jelentkezik a képernyőn a Minden lében két kanál is. Június tévéfilm-bemuta­­tói között több érdekes produkciót találunk. Meg­ •­­Ötszáz év után újra nyomtatják Hess András Chronicája Hasonmás kiadás • Szép könyvek műhelyében Fless András budai nyomdájában ötszáz eszten­deje készült a Chronica Hungarorum — most ha­sonmás kiadásban jelentet­te meg a Helikon Horváth János fordításában, Soltész Zoltánná tanulmányával, a Zrínyi Nyomda dolgozóinak közreműködésével. A kö­tést és­­a tipográfiát, a pa­pírt és a nyomtatást egy­képpen dicséret illeti. A Zrínyi Nyomdából régebben nem kerültek ki ilyen szép könyvek, az utóbbi évek­ben azonban arról híres, hogy gyönyörű kiadványok gondozója, megvalósítója. AZ ELSŐ GYŐZTES — Nyomdánk elődje, a Légrády Testvérek Nyom­dai Műintézet — mondja Bolgár Imre igazgató — szépen hangzó neve ellené­re elsősorban hírlapnyomda volt. Könyvkiadói tevé­kenysége a hírhedt sárga regényekre korlátozódott. Az ennek megfelelő adott­ságokat örököltük az álla­mosításkor, 1948-ban. Ettől kezdve fokozatosan mind nagyobb részt kapott mun­kánkban a könyvkiadás, s az ötvenes évek második felében már törekedni kezdtünk rá, hogy tetszető­sebb könyveket jelentes­sünk meg. Az igazi fordulat 1966-ban volt, mégpedig szinte anekdotába illő mó­don. Szántó Tibort, a ki­váló könyvművészt ugrat­ták a kollégái: — Szerzünk kapacitást a Zrínyiben. Ott aztán csinálhatsz nagydíjas könyvet. „Csak szerezze­tek” — mondta Szántó. — Az együttműködés már az első évben eredményes volt. Az első díjat egy vé­konyka kötet, Shakespeare —Brecht: Coriolanusa nyerte. Azóta se szeri, se száma díjazott kiadvá­nyaiknak, 1971-ben a leg­több szép termék és kiváló termék díjat mondhatták magukénak. HELIKON-CSILLA­GOK Azt is bebizonyították, hogy a minőség és a meny­­nyiség a nyomdászatban sem összeférhetetlen. A Helikon Csillagok sorozat nem egy kötete készült pél­dául rotációs eljárással ti­zenöt-húszezres példány­­számban, szép kivitelben. A Magyar Helikon, illetve az Európa Könyvkiadó után sok szép kiadványt jelente­tett meg a Zrínyi Nyomdá­ban a Corvina, a Magvető, a Móra és a Kossuth Könyvkiadó is. — A Kossuth-könyvek megjelentetése különösen szép feladat — mondja Bolgár Imre. — Büszkék vagyunk rá, hogy a tőlünk kikerülő politikai kiadvá­nyok többsége művészi színvonalú. A másik mun­ka, amely szorosan összefűz bennünket , a Kossuth Könyvkiadóval: a mini­könyvek szeretete. A kicsi könyveket ma mintegy hét­ezer ember gyűjti -nemes szenvedéllyel. REKONSTRUKCIÓ A Zrínyi­­ Nyomda nem lett hűtlen lapkiadó hagyo­mányaihoz sem. Csaknem százféle folyóirat, heti- és napilap kerül le gépeiről. A Zrínyiben nyomják a többi között a Kortársat, az Új írást, a Magyarországot, a Rádió és Televízió Újságot, a Ludas Matyit, a Fülest és a Daily News-t. Ezek a kiadványok mind korszerűek, esztétikusak. De talán az évente négyszer megjelenő tudományos­fantasztikus antológia, a Galaktika bizonyítja leg­jobban, hogy lelkiismeretes tervező-kivitelező munka — a Galaktika tipográfusa Erdélyi János könyvmű­vész, a Zrínyi Nyomda igazgatóhelyettese — mire képes az ofszet rotációs el­járással. — A múlt években körül­belül százmillió forintot költöttünk a nyomda re­konstrukciójára. Elavult rotációs magasnyomó gé­peinket kiselejteztük, je­lentős ofszetkapacitást te­remtettünk. A rekonstruk­ciót folytatjuk, 180 millió forintos újabb beruházást tervezünk. Korszerű rotá­ciós csarnokot építünk fel. Ezt követi majd — várha­tóan 1975-ben — az ország legnagyobb könyvkötésze­tének felépítése. „ ... nagy hasznára és dí­szére válnak az emberi nemnek azok a férfiak, akik kitűnve nagy tehet­ségükkel, istenes szorgal­mukat a könyvek nyomta­tására fordítják...” — írta a Chronica Hungarorum ajánlásában Hess András. Szavai jeles utódaira is il­lenek. Morvay István Mai vándorénekes Kicsi, karcsú, tenyerébe simuló kötetet hozott a pos­ta. Borítólapja sárga, rajta kettős keretben kis lant. Giuseppe Ungaretti leg­szebb versei — ad hírt a kö­tet tartalmáról a címe. A verseket válogatta, fordí­totta és az előszót írta Lő­­rinczi László. A magyar nyelvű kötetet a bukaresti Albatrosz Kiadó jelentette meg. Lőrincz László pontos, tömör képet ad Ungaretti­­ről, a költőről, néhány vo­nással felrajzolva pályaké­pét. Az értékelésre, annak hangnemére jellemző ez a mondat: „Nem a szó szoros értelmében vett társadalmi költészet az övé, de annyira az emberekhez, a többiek­hez, a ,társakhoz' szóló, hogy írója egyszerűen elképzel­hetetlen valamilyen elefánt­csonttoronyban —, annál in­kább az utcán, mint hajda­ni vándorénekes.”

Next