Esti Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-01 / 77. szám

• A Színészmúzeum ed­digi adásainak visszatérő problémája —, hogy kevés a fennmaradt filmemlék — Kabos Gyula esetében alig­ha panaszolható fel. A szerkesztőnek igazán volt miből válogatnia. A szá­mok, az egymást szédületes ütemben követő Kabos­­filmek elképesztő meny­­nyisége azonban inkább szinte ijesztő: ebben a szé­riagyártásban jót csinálni annál nagyobb érdem. Ka­bos Gyula olyan egyéniség volt, amelyre bízvást rá le­hetett építeni egész filme­ket. A szerepeket neki ír­ták, őrá szabták, s ha né­ha úgy érezzük, ismétli ön­magát, az ebből a tényből is fakad. Orrhangja, hada­rása-dadogása, sajátos arc­játéka: mindez egyszeri és utánozhatatlan. Valóban, akár Hollywood nagy klasszikus komikusai között is lehetett volna a helye (a pazar kis némafilm-szkeccs, amelyben cipőt ad el Hu­szár Pufinak, a chaplini kor burleszkjeire emlékez­tet), ha nem lett volna oly csapongó, önmagát szétap­rózó tehetség,­­így a régi magyar filmgyártás nagy „enyhítő körülménye” lett Kabos: ezekben a gyatrács­­ka mozidarabokban, ame­lyekben még nagy formá­tumú színpadi művészek is mind mintha nyársat nyel­tek volna, szinte csak ő mozog otthonosan, született filmszínészként. S hogy milyen színpadi színész volt? Hogy milyen drámai erők is feszültek benne? Erről, sajnos, már csak az idősebb nemzedék emlékei élnek. Az elbűvölő termé­­szetességű Dajbukát Ilona elmesélte Kabos egy jele­netét egy valamikori hadi­fogoly-témájú darabból, olyan láttatóan, annyira a friss élmény erejével szól­va a régi-régi színházi él­ményről, hogy általa meg­sejthettük: valóban nagy művészt­ vesztettünk el Ka­bos Gyulában. (Dk) GYORSINTERJÚ AZ ELSŐ MUSICAL A hét végén mutatja be a békéscsabai Jókai Szín­ház Karel Capek A rabló című lírai komédiájának zenés változatát. A zene­szerzőnek, Tomsits Rudolf­nak ez az első musicalje. — Következő terve is musical? — Igen. A Capek-darab jó erőpróba volt eredeti musical írásához Pándi La­jossal közösen. A Művelő­désügyi Minisztérium két évvel ezelőtti musical­pályázatán díjat nyertünk az Eladó egy királyság cí­mű darabbal. Ezt készítem most elő a József Attila Színház őszi bemutatójára. — És a Tomsits-kvar­­tett? — Császár Angéla 6-os stúdióbeli sanzonestjén játszunk két saját szerze­ményt. És készülünk a jazz­­együtteseket bemutató so­rozatra, amely a Ganz MÁ­­VAG Művelődési Házban indult, s amely tekintettel a nagy érdeklődésre nyáron a Budapesti Gyermek Szín­házban folytatódik. Az új művészeti díjasok névsora A művelődésügyi minisz­ter a József Attila-díj első fokozatával tüntette ki: KARINTHY FERENC írót, KÉPES GÉZA költő­műfordítót, SZOBOTKA TIBOR írót, TÖRÖK SÁN­DOR írót, ZELK ZOLTÁN költőt. Második fokozatot ka­pott: ELBERT JÁNOS kriti­kus-műfordító; JOVA­­NOVICS MIKLÓS kriti­kus, szerkesztő, RÁKOSY GERGELY író, SIMONYI IMRE költő, TÓTH ESZ­TER költő-műfordító. Harmadik fokozatot ka­pott: LÁZÁR ERVIN író, SI­­MONFFY ANDRÁS író és ÖRDÖGH SZILVESZTER író. A Jászai Mari-díj első fokozatát kapta: B. KISS ISTVÁN, az Ál­lami Bábszínház művésze; LEHOCZKY ZSUZSA, a Fővárosi Operettszínház színművésze; MARTON FRIGYES, a Magyar Rá­dió rendezője; SZTAN­­KAY ISTVÁN, a Nemzeti Színház színművésze; TA­HI TÓTH LÁSZLÓ, a Víg­színház színművésze; ZOL­­NAI ZSUZSA, a Nemzeti Színház színművésze. Második fokozatot ka­pott : GÖNDÖR KLÁRA, a veszprémi Petőfi Színház színművésze; GYŐRI EMIL, a pécsi Nemzeti Színház színművésze; KÁ­LÓ FLÓRIÁN, a József Attila Színház színművé­sze; SZÉKELY GÁBOR, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója; ZSÁMBÉKI GÁBOR, a kaposvári Csíky Gergely Színház főrende­zője. Harmadik fokozatot ka­pott: CSALA ZSUZSA, a Vi­dám Színpad színművésze; ESZTERGÁLYOS CECI­LIA, a Thália Színház szín­művésze; SOLYMOSI OT­TÓ, a Magyar Rádió ren­dezője; SCHÜTZ ILA, a Madách Színház színművé­sze; SZABÓ KÁLMÁN, a kaposvári Csíky Gergely Színház színművésze; VÁR­NAGY KATALIN, az Álla­mi Déryné Színház szín­művésze és a FALUDY­­UGRÓCSOPORT. A Balázs Béla-díj első fokozatát kapta: ESZTERGÁLYOS KÁ­ROLY, a Televízió rende­zője; JANKOVICS MAR­CELL, rajzfilmrendező; SZINETÁR MIKLÓS, a Televízió főrendezője. Második fokozatot ka­pott: FEJÉR TAMÁS filmren­dező; KOCSIS SÁNDOR operatőr; KÓNYA KÁL­MÁN fotóművész; RA­GÁLYI ELEMÉR filmope­ratőr. Harmadik fokozatot ka­pott: GLOSZ RÓBERT film­rendező; HALÁSZ MI­HÁLY operatőr; MÁTRAY MIHÁLY operatőr; SZÉP­LAKI GYULA filmopera­tőr; VAYER TAMÁS dísz­lettervező. A Liszt Ferenc-díj első fokozatát kapta: GREGOR JÓZSEF, a sze­gedi Nemzeti Színház ma­gánénekese; KASZA KA­TALIN, az Állami Opera­ház magánénekese; SUD­­LIK MÁRIA, az Állami Operaház magánénekese; SZENDREI KARPER LÁSZLÓ gitárművész, az az Országos Filharmónia szólistája. Második fokozatot ka­pott: GAÁL ÉVA, az Állami Operaház magántáncosa; LEHOTKA GÁBOR orgo­naművész, az Országos Filharmónia szólistája; LUBIK HEDVIG hárfa­művész; PÁL­ TAMÁS, az Állami Operaház karmes­tere; SEBESTYÉN JÁ­NOS csembalóművész. Harmadik fokozatot ka­pott: CSAPÓ KÁROLY ének­művész, az Állami Népi Együttes tagja; RÉTI CSABA, a szegedi Nemzeti Színház magánénekese; METZGER MÁRTA, az Ál­lami Operaház magántán­cosa. Az Erkel Ferenc-díj első fokozatát kapta: DR. DEMÉNY JÁNOS zenetudós; SZÉKELY END­RE zeneszerző. Második fokozatot ka­pott: NOVÁK FERENC, a Ma­gyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese és a HVDSZ Bihari János táncegyütte­sének koreográfusa, SOP­RONI JÓZSEF zeneszerző, tanár. Harmadik fokozatot ka­pott: DARÓCZI BÁRDOS TA­MÁS zeneszerző, az Álla­mi Népi Együttes zeneka­ri vezetője; GOND­A JÁ­NOS zenetudós, előadómű­vész. A Munkácsy Mihály-díj első fokozatát kapta: KISS SÁNDOR szob­rászművész; MIKÓ SÁN­DOR iparművész, belső­­építész; SZÁND­AI SÁN­DOR szobrászművész. Második fokozatot ka­pott: BÉR RUDOLF festő­művész; MISKOLCZY LÁSZLÓ festőművész; SOLTI GIZELLA textil­tervező-iparművész; VAS­VÁRI ANNA grafikusmű­vész. Harmadik fokozatot ka­pott: ASSZONY­ TAMÁS szob­rászművész; BOGNÁR ÁRPÁD grafikusművész; CSIKSZENTMIHÁLYI RÓBERT szobrászmű­vész; GÁCSI MIHÁLY grafikusművész és SZE­NES ZSUZSA textilterve­ző, iparművész. Csongor és Tünde bábszínpadon Az Állami Bábszínház április 8-án tart premiert. Szilágyi Dezső Vörösmarty Csongor és Tünde című drámai költeményét alkal­mazta bábszínpadra. A báb- és díszletterveket Koós Iván készíti, a zene­szerző Szöllősy András, a rendező Szőnyi Kató. A produkció érdekessége, hogy Csongor, a Kalmár, a Fejedelem és a Tudós Gá­bor Miklós hangján szólal meg. A többi szerepben Havas Gertrúd, Elekes Pál, Szöllősy Irén és Kardos Melinda játszik. Vedres Márk firenzei szobrait mutatja be a Magyar Nem­zeti Galéria szombaton nyílt kiállítása. Képünkön: a gyűjtemény egyik szép darabja. (MTI fotó) Két kiváló művész Látogatóban Sinkovits Imrénél Nem könnyű megtalálni. Színpad — filmgyár­­i­ té­vé — rádió__ Sinkovits Imre „fix pontja” azonban, mint minden színészé, a színháza. Az ő esetében a Nemzeti. Annak is két színpada van, ezért bön­gészni kell a színlapot, me­lyikben lelhető fel. De Sade márki? Mózes? Czil­­lei Ulrik? György? {Test­vérek} Sas Béni? {Hong­kongi paróka) Trencséni Csák Máté? Mukányi? Csak néhány mostani sze­repe. Még A revizorban is „jelen van” a szerző hang­jaként, felvételről. Munka­bírása csodálatra méltó. Egyéni játékstílusa vetek­szik a világ bármelyik szí­nészének sokoldalúságával. Alig néhány nappal ezelőtt nézhette az egész ország Két félidő a pokolban cí­mű filmjét, amelyben a munkaszolgálatossá lett egykori futballsztrár, Óno­di Il-t játssza az emberte­lenség idején. Milyen sok ilyen, dobozból elővehető jó filmje van, kezdve a Fűre lépni szabadtól a legfris­sebb filmjéig, amely most fut Illatos út a semmibe címmel. Nagy drámai erő vagy aranyos humor jel­lemzi Sim­kovits Imrét. Tu­dására elég az a jellemző adat, hogy egy estén tizen­nyolc szerepet játszott A három testőr Planchon-fé­­le átdolgozásában, még mint a József Attila Szín­ház tagja. A tizedes, meg a töb­biek ... A „tizedessel” ak­kor beszéltünk, amikor ép­pen maszkírozta magát a Mózes előadására. Nem sokkal az előadás előtt ér­kezett meg, de a délelőttöt is ott töltötte a színpadon. Ugyanis új darabban pró­bál. Erről faggattuk. — Még egy szerepem van ebben az évadban. Alek­­szander Vampirov irkutszki szovjet író A múlt nyáron történt című darabjában. Szerencsétlen sorsú embert személyesítem meg. Ez az ember a második világhá­ború idején a német fron­ton megsebesül és hadifog­ságba jut. A sérülés testén olyan változást idéz elő, hogy a gyógyulás után sem lesz többé teljes értékű fér­fi. A hadifogságból tíz esz­tendőre Szibériába kerül és csak azután tér haza. És otthon az asszony — egy tízéves gyerekkel... — Tévé? — Két filmet kezdünk hamarosan forgatni. Bizo­nyosan mindenki emlék­szik az Egy óra múlva itt vagyok című ellenállási té­májú filmre. Ennek a má­sodik sorozatát készítjük el Widermann Károly rende­zésében. A másik film Déry Tibor Feléletésből készül, Zsurzs Éva rendezi. A nyár elején Szegeden vendégsze­repelek a Nemzeti Színház társulatával. — Hogyan tölti pihenő­jét, ha ugyan a szereptanu­láson kívül jut rá ideje? — Kezembe kapom a nyesőollót és kertészkedem. Nyesek, ások, kapálok, ül­tetek. Ha a legkevesebb szabad időm engedi, nyom­ban felugrom a Gugger­­hegyre, ahol most virágzik a barack. Ültetek minden­félét. Virágokat magról, pa­lántáról. Már előre örven­­dek, milyen szépek lesznek. A nyár a családomé és a természeté. Kristóf Károly Reggeli a műteremben Eduard Manet Reggeli a műteremben című festményének részlete látható azon az albumon, amely a minap jelent meg a Corvina Kiadónál. A tanulmány szerzője Aleksand Wojcie­­chowzski, lengyel művészettörténész, főként Manet festészetének újító vonásait emeli ki, elemzi viszonyát az impresszionistákhoz beszámol a kor íróihoz, költőihez — közöttük Baudcaire-hez, Zolához és Mallarméhoz — fűződő kapcsolatáról. Lukács Margit: Emlékezetes szerepek Bársonyos, zengő be­szédhangjával már akkor kitűnt Lukács Margit, ami­kor az Éj szerepében vizs­gázott a Színiakadémián. Nyomban szerződtette a Nemzeti Színház, ahol mint növendék is szerepelt. És ma arra a kérdésre, hogy a hosszú művészi pályafu­tás­ alatt melyik alakítására emlékszik legszívesebben, habozás nélkül feleli: — Éva! Az ember tragé­diájának Évája. Annyiszor játszottam, hogy jubilál­hattam volna vele. Nyom­ban utána Johanna követ­kezik. Kleopátrát sem hagynám el, Elmirát a Tartuffe-ben, Titániát, La­dy Macbethet, Gertrúdot, vagy Csehov Jelenáját a Ványa bácsiból... És a sok-sok, szépen el­mondott, szuggesztív erő­vel, kulturáltan előadott verset... — Jókor jött ajándék a Kiváló Művész-kitüntetés, mert sok bánatomra ad gyógyírt! Nem a színészet­re értem. Arra a drága asszonyra emlékezem, aki nem élhette meg ezt a megtiszteltetést. Édes­anyámra, akit rajongásig szerettem , alig négy hó­nappal ezelőtt vesztettem el. Érte tettem mindent. Ma elmondhatom, hogy elértem azt, amit színész elérhet: Jászai-díj, Kos­­suth-díj, Érdemes Művész és most a Kiváló Művész cím... Szilágyi Erzsébet és Mács Ernőné, mostani két el­lentétes szerepe. Az előb­bi a Nemzeti Színház Czil­­lei és a Hunyadiak előadá­sán (Vörösm­artyval kezdő­dött sikeres művészi út­ja), az utóbbi a Katona Jó­zsef Színházban Kende Sándor Szerelmetes bará­taim című drámájában. Történelmi figura és mo­dern asszony, elegánsan, magabiztosan. A kiváló művész fölényes tudásá­val oldja­ meg mindkettőt. TAVASZI BALLON KABÁTVÁSÁR A CENTRUM ÚJPESTI ÁRUHÁZBAN IV., Bajcsy-Zsilinszky út 10. Nyitva: 10 órától 18.30-ig, szombaton 10-től 17 óráig.

Next