Esti Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1974-04-01 / 77. szám
• A Színészmúzeum eddigi adásainak visszatérő problémája —, hogy kevés a fennmaradt filmemlék — Kabos Gyula esetében aligha panaszolható fel. A szerkesztőnek igazán volt miből válogatnia. A számok, az egymást szédületes ütemben követő Kabosfilmek elképesztő menynyisége azonban inkább szinte ijesztő: ebben a szériagyártásban jót csinálni annál nagyobb érdem. Kabos Gyula olyan egyéniség volt, amelyre bízvást rá lehetett építeni egész filmeket. A szerepeket neki írták, őrá szabták, s ha néha úgy érezzük, ismétli önmagát, az ebből a tényből is fakad. Orrhangja, hadarása-dadogása, sajátos arcjátéka: mindez egyszeri és utánozhatatlan. Valóban, akár Hollywood nagy klasszikus komikusai között is lehetett volna a helye (a pazar kis némafilm-szkeccs, amelyben cipőt ad el Huszár Pufinak, a chaplini kor burleszkjeire emlékeztet), ha nem lett volna oly csapongó, önmagát szétaprózó tehetség,így a régi magyar filmgyártás nagy „enyhítő körülménye” lett Kabos: ezekben a gyatrácska mozidarabokban, amelyekben még nagy formátumú színpadi művészek is mind mintha nyársat nyeltek volna, szinte csak ő mozog otthonosan, született filmszínészként. S hogy milyen színpadi színész volt? Hogy milyen drámai erők is feszültek benne? Erről, sajnos, már csak az idősebb nemzedék emlékei élnek. Az elbűvölő természetességű Dajbukát Ilona elmesélte Kabos egy jelenetét egy valamikori hadifogoly-témájú darabból, olyan láttatóan, annyira a friss élmény erejével szólva a régi-régi színházi élményről, hogy általa megsejthettük: valóban nagy művészt vesztettünk el Kabos Gyulában. (Dk) GYORSINTERJÚ AZ ELSŐ MUSICAL A hét végén mutatja be a békéscsabai Jókai Színház Karel Capek A rabló című lírai komédiájának zenés változatát. A zeneszerzőnek, Tomsits Rudolfnak ez az első musicalje. — Következő terve is musical? — Igen. A Capek-darab jó erőpróba volt eredeti musical írásához Pándi Lajossal közösen. A Művelődésügyi Minisztérium két évvel ezelőtti musicalpályázatán díjat nyertünk az Eladó egy királyság című darabbal. Ezt készítem most elő a József Attila Színház őszi bemutatójára. — És a Tomsits-kvartett? — Császár Angéla 6-os stúdióbeli sanzonestjén játszunk két saját szerzeményt. És készülünk a jazzegyütteseket bemutató sorozatra, amely a Ganz MÁVAG Művelődési Házban indult, s amely tekintettel a nagy érdeklődésre nyáron a Budapesti Gyermek Színházban folytatódik. Az új művészeti díjasok névsora A művelődésügyi miniszter a József Attila-díj első fokozatával tüntette ki: KARINTHY FERENC írót, KÉPES GÉZA költőműfordítót, SZOBOTKA TIBOR írót, TÖRÖK SÁNDOR írót, ZELK ZOLTÁN költőt. Második fokozatot kapott: ELBERT JÁNOS kritikus-műfordító; JOVANOVICS MIKLÓS kritikus, szerkesztő, RÁKOSY GERGELY író, SIMONYI IMRE költő, TÓTH ESZTER költő-műfordító. Harmadik fokozatot kapott: LÁZÁR ERVIN író, SIMONFFY ANDRÁS író és ÖRDÖGH SZILVESZTER író. A Jászai Mari-díj első fokozatát kapta: B. KISS ISTVÁN, az Állami Bábszínház művésze; LEHOCZKY ZSUZSA, a Fővárosi Operettszínház színművésze; MARTON FRIGYES, a Magyar Rádió rendezője; SZTANKAY ISTVÁN, a Nemzeti Színház színművésze; TAHI TÓTH LÁSZLÓ, a Vígszínház színművésze; ZOLNAI ZSUZSA, a Nemzeti Színház színművésze. Második fokozatot kapott : GÖNDÖR KLÁRA, a veszprémi Petőfi Színház színművésze; GYŐRI EMIL, a pécsi Nemzeti Színház színművésze; KÁLÓ FLÓRIÁN, a József Attila Színház színművésze; SZÉKELY GÁBOR, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója; ZSÁMBÉKI GÁBOR, a kaposvári Csíky Gergely Színház főrendezője. Harmadik fokozatot kapott: CSALA ZSUZSA, a Vidám Színpad színművésze; ESZTERGÁLYOS CECILIA, a Thália Színház színművésze; SOLYMOSI OTTÓ, a Magyar Rádió rendezője; SCHÜTZ ILA, a Madách Színház színművésze; SZABÓ KÁLMÁN, a kaposvári Csíky Gergely Színház színművésze; VÁRNAGY KATALIN, az Állami Déryné Színház színművésze és a FALUDYUGRÓCSOPORT. A Balázs Béla-díj első fokozatát kapta: ESZTERGÁLYOS KÁROLY, a Televízió rendezője; JANKOVICS MARCELL, rajzfilmrendező; SZINETÁR MIKLÓS, a Televízió főrendezője. Második fokozatot kapott: FEJÉR TAMÁS filmrendező; KOCSIS SÁNDOR operatőr; KÓNYA KÁLMÁN fotóművész; RAGÁLYI ELEMÉR filmoperatőr. Harmadik fokozatot kapott: GLOSZ RÓBERT filmrendező; HALÁSZ MIHÁLY operatőr; MÁTRAY MIHÁLY operatőr; SZÉPLAKI GYULA filmoperatőr; VAYER TAMÁS díszlettervező. A Liszt Ferenc-díj első fokozatát kapta: GREGOR JÓZSEF, a szegedi Nemzeti Színház magánénekese; KASZA KATALIN, az Állami Operaház magánénekese; SUDLIK MÁRIA, az Állami Operaház magánénekese; SZENDREI KARPER LÁSZLÓ gitárművész, az az Országos Filharmónia szólistája. Második fokozatot kapott: GAÁL ÉVA, az Állami Operaház magántáncosa; LEHOTKA GÁBOR orgonaművész, az Országos Filharmónia szólistája; LUBIK HEDVIG hárfaművész; PÁL TAMÁS, az Állami Operaház karmestere; SEBESTYÉN JÁNOS csembalóművész. Harmadik fokozatot kapott: CSAPÓ KÁROLY énekművész, az Állami Népi Együttes tagja; RÉTI CSABA, a szegedi Nemzeti Színház magánénekese; METZGER MÁRTA, az Állami Operaház magántáncosa. Az Erkel Ferenc-díj első fokozatát kapta: DR. DEMÉNY JÁNOS zenetudós; SZÉKELY ENDRE zeneszerző. Második fokozatot kapott: NOVÁK FERENC, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese és a HVDSZ Bihari János táncegyüttesének koreográfusa, SOPRONI JÓZSEF zeneszerző, tanár. Harmadik fokozatot kapott: DARÓCZI BÁRDOS TAMÁS zeneszerző, az Állami Népi Együttes zenekari vezetője; GONDA JÁNOS zenetudós, előadóművész. A Munkácsy Mihály-díj első fokozatát kapta: KISS SÁNDOR szobrászművész; MIKÓ SÁNDOR iparművész, belsőépítész; SZÁNDAI SÁNDOR szobrászművész. Második fokozatot kapott: BÉR RUDOLF festőművész; MISKOLCZY LÁSZLÓ festőművész; SOLTI GIZELLA textiltervező-iparművész; VASVÁRI ANNA grafikusművész. Harmadik fokozatot kapott: ASSZONY TAMÁS szobrászművész; BOGNÁR ÁRPÁD grafikusművész; CSIKSZENTMIHÁLYI RÓBERT szobrászművész; GÁCSI MIHÁLY grafikusművész és SZENES ZSUZSA textiltervező, iparművész. Csongor és Tünde bábszínpadon Az Állami Bábszínház április 8-án tart premiert. Szilágyi Dezső Vörösmarty Csongor és Tünde című drámai költeményét alkalmazta bábszínpadra. A báb- és díszletterveket Koós Iván készíti, a zeneszerző Szöllősy András, a rendező Szőnyi Kató. A produkció érdekessége, hogy Csongor, a Kalmár, a Fejedelem és a Tudós Gábor Miklós hangján szólal meg. A többi szerepben Havas Gertrúd, Elekes Pál, Szöllősy Irén és Kardos Melinda játszik. Vedres Márk firenzei szobrait mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria szombaton nyílt kiállítása. Képünkön: a gyűjtemény egyik szép darabja. (MTI fotó) Két kiváló művész Látogatóban Sinkovits Imrénél Nem könnyű megtalálni. Színpad — filmgyári tévé — rádió__ Sinkovits Imre „fix pontja” azonban, mint minden színészé, a színháza. Az ő esetében a Nemzeti. Annak is két színpada van, ezért böngészni kell a színlapot, melyikben lelhető fel. De Sade márki? Mózes? Czillei Ulrik? György? {Testvérek} Sas Béni? {Hongkongi paróka) Trencséni Csák Máté? Mukányi? Csak néhány mostani szerepe. Még A revizorban is „jelen van” a szerző hangjaként, felvételről. Munkabírása csodálatra méltó. Egyéni játékstílusa vetekszik a világ bármelyik színészének sokoldalúságával. Alig néhány nappal ezelőtt nézhette az egész ország Két félidő a pokolban című filmjét, amelyben a munkaszolgálatossá lett egykori futballsztrár, Ónodi Il-t játssza az embertelenség idején. Milyen sok ilyen, dobozból elővehető jó filmje van, kezdve a Fűre lépni szabadtól a legfrissebb filmjéig, amely most fut Illatos út a semmibe címmel. Nagy drámai erő vagy aranyos humor jellemzi Simkovits Imrét. Tudására elég az a jellemző adat, hogy egy estén tizennyolc szerepet játszott A három testőr Planchon-féle átdolgozásában, még mint a József Attila Színház tagja. A tizedes, meg a többiek ... A „tizedessel” akkor beszéltünk, amikor éppen maszkírozta magát a Mózes előadására. Nem sokkal az előadás előtt érkezett meg, de a délelőttöt is ott töltötte a színpadon. Ugyanis új darabban próbál. Erről faggattuk. — Még egy szerepem van ebben az évadban. Alekszander Vampirov irkutszki szovjet író A múlt nyáron történt című darabjában. Szerencsétlen sorsú embert személyesítem meg. Ez az ember a második világháború idején a német fronton megsebesül és hadifogságba jut. A sérülés testén olyan változást idéz elő, hogy a gyógyulás után sem lesz többé teljes értékű férfi. A hadifogságból tíz esztendőre Szibériába kerül és csak azután tér haza. És otthon az asszony — egy tízéves gyerekkel... — Tévé? — Két filmet kezdünk hamarosan forgatni. Bizonyosan mindenki emlékszik az Egy óra múlva itt vagyok című ellenállási témájú filmre. Ennek a második sorozatát készítjük el Widermann Károly rendezésében. A másik film Déry Tibor Feléletésből készül, Zsurzs Éva rendezi. A nyár elején Szegeden vendégszerepelek a Nemzeti Színház társulatával. — Hogyan tölti pihenőjét, ha ugyan a szereptanuláson kívül jut rá ideje? — Kezembe kapom a nyesőollót és kertészkedem. Nyesek, ások, kapálok, ültetek. Ha a legkevesebb szabad időm engedi, nyomban felugrom a Guggerhegyre, ahol most virágzik a barack. Ültetek mindenfélét. Virágokat magról, palántáról. Már előre örvendek, milyen szépek lesznek. A nyár a családomé és a természeté. Kristóf Károly Reggeli a műteremben Eduard Manet Reggeli a műteremben című festményének részlete látható azon az albumon, amely a minap jelent meg a Corvina Kiadónál. A tanulmány szerzője Aleksand Wojciechowzski, lengyel művészettörténész, főként Manet festészetének újító vonásait emeli ki, elemzi viszonyát az impresszionistákhoz beszámol a kor íróihoz, költőihez — közöttük Baudcaire-hez, Zolához és Mallarméhoz — fűződő kapcsolatáról. Lukács Margit: Emlékezetes szerepek Bársonyos, zengő beszédhangjával már akkor kitűnt Lukács Margit, amikor az Éj szerepében vizsgázott a Színiakadémián. Nyomban szerződtette a Nemzeti Színház, ahol mint növendék is szerepelt. És ma arra a kérdésre, hogy a hosszú művészi pályafutás alatt melyik alakítására emlékszik legszívesebben, habozás nélkül feleli: — Éva! Az ember tragédiájának Évája. Annyiszor játszottam, hogy jubilálhattam volna vele. Nyomban utána Johanna következik. Kleopátrát sem hagynám el, Elmirát a Tartuffe-ben, Titániát, Lady Macbethet, Gertrúdot, vagy Csehov Jelenáját a Ványa bácsiból... És a sok-sok, szépen elmondott, szuggesztív erővel, kulturáltan előadott verset... — Jókor jött ajándék a Kiváló Művész-kitüntetés, mert sok bánatomra ad gyógyírt! Nem a színészetre értem. Arra a drága asszonyra emlékezem, aki nem élhette meg ezt a megtiszteltetést. Édesanyámra, akit rajongásig szerettem , alig négy hónappal ezelőtt vesztettem el. Érte tettem mindent. Ma elmondhatom, hogy elértem azt, amit színész elérhet: Jászai-díj, Kossuth-díj, Érdemes Művész és most a Kiváló Művész cím... Szilágyi Erzsébet és Mács Ernőné, mostani két ellentétes szerepe. Az előbbi a Nemzeti Színház Czillei és a Hunyadiak előadásán (Vörösmartyval kezdődött sikeres művészi útja), az utóbbi a Katona József Színházban Kende Sándor Szerelmetes barátaim című drámájában. Történelmi figura és modern asszony, elegánsan, magabiztosan. A kiváló művész fölényes tudásával oldja meg mindkettőt. TAVASZI BALLON KABÁTVÁSÁR A CENTRUM ÚJPESTI ÁRUHÁZBAN IV., Bajcsy-Zsilinszky út 10. Nyitva: 10 órától 18.30-ig, szombaton 10-től 17 óráig.