Esti Hírlap, 1974. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1974-06-01 / 127. szám
100 MILLIÓ FORINTÉRT Fejado számítógépközpont A szegedi számítástechnikai központ újabb nagyarányú fejlesztés előtt áll: bővítik a számítástechnikai és ügyvitelszervezési vállalatot, emellett mintegy 100 millió forintos beruházással bővítik a szegedi egyetemi számítógép-apparátust, rövidesen NDK- gyártmányú, R 40-es elektronikus számítógép felszerelését kezdik meg. ÖTVENÖT ÉVIG LAPPANGOTT Megtalálták a sásdi munkástanács jegyzőkönyvét A Pécsi Levéltárban az iratanyag rendezése közben Sándor László levéltáros rábukkant az 1919-es sásdi munkácstanács jegyzőkönyvére. A terjedelmes kötet huszonöt tanácsülés kézzel írott feljegyzéseit tartalmazza. A Tanácsköztársaság bukása után a jegyzőkönyv — feltehetően — bűnjelként a törvényszékre került és onnan szállították át később a levéltárba, ahol kereken ötvenöt évig lappangott. A proletárdiktatúra eseményeit rögzítő sásdi jegyzőkönyv munkásmozgalmi és helytörténeti szempontból egyaránt szenzációsnak számít. Baranya ugyanis 1918 és 1921 között mintegy ezer napon át a szerb királyi hadsereg megszállása alatt volt, csupán a megye északi része tartozott Magyarországhoz. Pécs helyett így Sásd volt a megyeszékhely, a Tanácsköztársaság idején itt működött Baranya munkástanácsa és direktóriuma. (MTI) CSAK A NEVE UGYANAZ Más ez a pétisó Kilenc és fél milliárd forintos beruházás A Péti Nitrogénművek a legöregebb, de technológiájában a legmodernebb hazai műtrágyagyár. Már ma is az iparág magyar bázisvállalata , két éven belül pedig annyit termel majd, mint jelenleg a Borsodi és a Tiszai Vegyi Kombinát és önmaga együttesen: kétmillió tonnát. A háború előtt 46 ezer tonna pézisó gyártása volt a legnagyobb évi mennyiség, annak kétharmad része külföldön kelt el. Az utóbbi évtizedekben óriási ütemben fejlődik a Nitrogénművek, hiszen nem tudnak annyit adni, amennyi elég volna a mezőgazdaságnak. Ami az újabb, hatalmas ugrást lehetővé teszi: a nagy kapacitású műtrágyagyár a negyedik ötéves terv legnagyobb, egy helyen megvalósuló beruházása: 9 és fél milliárd forintba kerül. Negyedik esztendeje épül, s elérkeztünk az üzembe helyezési munkálatok megkezdésének időszakába — kaptuk a felvilágosítást Kisgergely Lajos igazgatótól. — Három hónap múlva indulhatnak az első technológiai üzempróbák. Jövőre már teljes kapacitással dolgozhat, s akkor a Nitrogénművek egy napi termelési értéke eléri a 13 millió forintot. A mezőgazdaság műtrágyaellátásának csupán egyik oldala a mennyiségi fejlesztés, a másik: a különféle növénykultúrák termesztéséhez mind alkalmasabb termékek gyártása, a minőségi választék bővítése. Egyetemekkel, kutatóintézetekkel közösen kutatjuk a legkedvezőbb hatású, nagyipari gyártásra legalkalmasabb műtrágyákat. Ilyen a nyomelemes, minden talajtípusra jó Mikramid, amely díjat kapott most a BNV-n. Tavaly 300 tonnát készítettünk a nagyüzemi kísérletekhez. A gazdaságok jelentései szerint elsárgult növények visszanyerték zöld színüket, s a Mikromid átlagosan 18 százalékkal növelte a termést a szőlőkben és a gyümölcsösökben. Az idén háromezer tonnát tudunk gyártani — sokkal kevesebbet, mint amennyire vevő lenne. Eredetileg — több mint négy évtizeddel ezelőtt — a várpalotai lignit feldolgozására építették fel Péten az első gyárat. A lignitből készített gázból nyerték az ammóniaszintézishez szükséges tiszta hidrogén-nitrogén elegyet, majd további bonyolult műveletek után a végterméket: a 17 és fél százalék nitrogéntartalmú pézisót. 1967 óta már földgázt használnak: egy tonna ammónia előállításához ezer köbmétert. Egyszerűbb a gyártás, 30 százalékkal csökkent az önköltség, s alaposan megváltozott a korábban nehéz, egészségtelen munka. A műtrágyagyártáson kívül a Nitrogénművek intenzíven foglalkozik különféle más, szerveskémiai termékek előállításával is, elsősorban növényvédőszer alapanyagok gyártásával. Gondoskodik a műtrágyagyártás melléktermékeinek feldolgozásáról. Nemcsak mellékesen. Jól jelzi ezt, hogy sok kidolgozott gyártási eljárásukat már több ország megvásárolta. — A pétisót készítik-e még? — Igen, csak éppen a nitrogéntartalma nem 17, hanem 28 százalék. (Szöllősi) HÍRADÁS A VÁROS PEREMÉRŐL ♦ HÍRADÁS A VÁROS PEREMÉRŐL Asszony a pártházban Vén körtefa áll az óbudai pártház előtt. Hajdan kis vályogház udvarának egyetlen dísze volt, ma az óriás lakónegyed tövében várja az elmúlást. „Nagymama, mesélj a régről. ..!” ITT SZÜLETETT — Unokám, a kis Ági unszol így, esténként kérlel, beszéljek neki régi életünkről — mondja Hart Jánosáé, Óbuda párttitkára. Dolgozószobája ablakánál áll, kinéz a térre. — Abban a házban laktunk, amelynek udvarán az a körtefa állt. Már csak ez maradt meg a múltból. Nagy út — huszonnégy esztendő — vezetett az öreg fától idáig. Itt születtünk Óbudán mind, apám, anyám, nagyapám, magam és a testvéreim. Régi hajógyári munkásdinasztia a miénk. A férjem is a Hajógyárban volt lakatos, apám vasöntő, édesanyám otthon hat gyereket nevelt. Tizenkét éves múltam, amikor először mentem dolgozni a csokoládégyárba. A nővérem mellé tettek kézilánynak, ketten kerestünk heti tizenegy pengőt. Vizes, vályog falú, kis szobában laktunk tizen, testvéreimmel egy ágyon hárman aludtunk, s akinek nem jutott hely az ágyon, a földre terített pokrócra szorult. — Később sok helyen dolgoztam, a Geduldiger bélyegzőgyárban, a Keltexben; voltam szövőnő a Händler-gyárban. Negyvennyolcban kerültem a Golfba, az összerakóba. Már megvolt a két gyermekem, s három műszakba osztottak be. De akkor mintha nem számított volna az idő, a fáradtság. Sok mindent bírtunk, fiatalok voltunk... S a hit, a jobb élet utáni vágy hajtott minket. Bekapcsolódtam a pártmunkába, egy idő múlva a végrehajtó bizottság tagja lettem, Ötvenben a pártbizottságra kerültem, függetlenített beosztásba, később párttitkárnak választottak. Sodort minket a lelkesedés, a jövő ígérete. Jó emlékezni azokra az évekre. .. Valahogy olyan gyorsan követték egymást az események: öthónapos pártiskola; kerületi párt- és tömegszervezeti osztályvezetői beosztás; megint pártiskola, egyéves; éjszakai plakátragasztások, hajnalba nyúló viták. Hittünk benne, hogy amit csinálunk, előbbre viszi az országot. Később sok helyen dolgoztam, voltam például a Május 1. Ruhagyár pártbizottságának titkára. S vallom: nem az a fontos, hogy milyen székben ül, mi a beosztása, hanem az: hogyan végzi munkáját az ember. VISSZAHÍVTÁK Óbuda visszahívta. Két esztendeje választották szűkebb szülőhazájában párttitkári tisztségbe. Várták a barátok, az ismerősök, akikkel együtt nőtt fel; közös múlt, közös munka fűzte össze őket. — A kerület változását saját életemen is éreztem. Hatvanig olyan lakásban laktunk, ahonnan néha reggelenként az ablakon kellett kimászni, mert a nedvességtől úgy felpúposodott a padló, hogy nem tudtam kinyitni az ajtót. A Bogdán úton kaptam szép, két és félszobás, egészséges lakást. Nem tudom megérteni azokat az embereket, akik siratják a romantikát, s nem látják a jelent. Itt Kecskeólakban laktak valamikor a családok. S ma? Csak körül kell nézni, milyen óriási a változás. Nemrég tárgyalta a végrehajtó bizottság néhány lakott műemlékház ügyét. Sokan amellett voltak, hogy mindent a régiben kell hagyni. Kértem az elvtársakat, ne a papírok fölött vitatkoznunk, menjünk a helyszínre. Megnéztük például a középkori kereskedőház lakásait: sötétek, egészségtelenek, a konyhák ablaktalanok. Az épületet korszerűsíteni nem lehet. Megkérdeztem: ki lenne hajlandó elcserélni a lakását egy ilyen műemléklakásért? S nyomban határoztunk: a lakókat ki kell költöztetni, az épületet esetleg múzeumnak vagy bármi másnak kell meghagyni, nem lakásnak. A MUNKÁSOKÉRT Az óbudai nagy építkezések átalakították a munkások életét. A kerület pártbizottsága gondos figyelemmel kísérte, ellenőrizte a változásokat. Az utóbbi években, a X. kongresszus óta a végrehajtó bizottság negyvenkét olyan témát tárgyalt, amely a munkások helyzetével foglalkozik. Minél több dolgozót szeretnénk bevonni a közéletbe, nem a statisztikai összetétel javításáért, hanem a jobb munkáért. A lakások elosztásakor előnyben vannak a fizikai munkások, hetvennégyben 65 százalék, hetvenötben 71 százalék lesz az arányuk. Szeretnénk elérni, hogy a kommunális és a szociális létesítmények mind jobban összhangban legyenek az építkezésekkel. Javaslatunkra a kerületi tanács több garázst átalakított kis üzletté, zöldséges bolttá, erre van most nagyobb szükség. Óbuda első helyen áll a nagycsaládosok lakás- és szociális gondjainak megoldásában. Már csak nyolcvankét olyan és több gyermekes család van, amelynek nem tudtunk megfelelő lakást adni, de jövőre ezt is megoldjuk. Fontos lenne, hogy a vállalatok több erőt, pénzt fordítsanak a városrész fejlődésére, hiszen ezzel is dolgozóik gyáron kívüli életét könnyítik. Több közös erővel megépített óvodára, bölcsődére, játszótérre, parkra lenne szükség. A párttitkárasszony néha elfárad. Olyankor elteszi másnapra a munkát, hazaindul. Kicsit megpihen, azután órákig sétál unokájával. Sokat olvas, néha jut idő mozira, színházra. A ruháit szereti maga varrni, hiszen valamikor varrónő akart lenni. Negyvennyolc éves. Munkája mellett estin végezte el a közgazdasági technikumot. Sziklai Júlia Csak a vén körtefa áll 24 év a közéletben Gondoskodás a családokról Gyógyítják a jégverte szőlőket Másfél héttel ezelőtt több zalai szőlőtermelő vidéken 90-100 százalékos kárt okozott a jégeső. A nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban a jégverést követő napokban permetezéssel kezelték a súlyosan sérült szőlőtőkéket és lugasokat, ezen a héten pedig újrametszéssel próbálják gyógyítani az ültetvényeket. A szőlészeti szakemberek abban bíznak, hogy az újrametszés nyomán még kihajtanak a vesszők, így megmenthetik a telepítéseket. (MTI) Csapadék lehetséges! * T Ha úgy van, ahogyan hírlik, hogy nemcsak a májusi eső ér aranyat, hanem a júniusi is, akkor sokszor örülhetünk, hisz ígyakorta ömlik, sűrűn zuhog az értékes csapadék. . Persze, csak annak anyaka közé, aki nem védi I magát az égi permet ellen, lám nincs baj, ha ernyőtszerzünk be, hisz számtalan modern fajta között válogathatunk. Sokan kedvelik a fele - f fele ernyőt. Kicsire hajtogatható, s ez nagy előny, főleg, ha fellegek közeledésével ki is bírjuk nyitni.Széllel szemben állva, padraglét élénken rázogatva,nyílik feltétlenül. A fele.Vessük hátunkat a vad viharnak, azalatt szétkonyult a másik fele. Azalatt, mígaz első becsukódott. Úgy a legjobb nyitogatni, ha egyik a kezünkben tele szatyrot, a másik kezünkben selyemipapírosba csomagolt, 12 darab francia krémest egyensúlyozunk. Praktikusabb ennél a smajd én paraplé. Csurrog a csacska zápor, mire te megrázod az ernyőt, nyomod a gombját, húzod a huzatját, feszíted a fogóját, hogy csak a nagyját említsem. Behúzott nyakkal ázó párod orcájára ezalatt tisztán kirajzolódik ügyességedről alkotott harmatgyenge véleménye. Majd én megmutatom, mondja megvetően a férj, s a szakadó orkánban rém érdekeseket tesz az ernyőddel, melynek hol a nyele nyúlik, s a selyme csukott, hol az ernyője ernyedt, s a váza laza. Te ezalatt hű párod fölé tartod az aktatáskáját, hónod alatt új kalapja, karodon legjobb öltönye, amelyet most hoztatok a tisztítóból, de már akár vihetnétek is vissza. Még viccesebb a helyre fer e-ernyő. Feleselés nélkül nyílik, s te bújhatsz alá, mert készségesen fejed fölé feszülve véd a permet ellen. Aztán úgy dönt, hogy feszüljön a csuda, lő egyet, csukódik össze, fejedet becsípi, s te úgy lépdelsz a zuhéban, mint egy nyurga bolondgomba. Semmit nem látsz, s ez a jó, minek bámulnád, ahogy fülig szaladó szájjal mindenki rajtad kacará- i szik? Ravaszsága miatt erősen kell figyelni a las-* sított ernyőt. Egysze-r mélyes, könnyen nyílik, s nem is lő, de igen alatto- 5 mos! Periszkóp-szára orvul.* lassan egyre összébb csú- t szik, te elfogulatlanul ha- \ ladsz vele, ám ismerőseid töprengve szemlélnek, mert ernyődnek huzata már tu- pírodon pihen, s nyele nin- csen is egyáltalán, csakis a kicsi fogója, valahol a bal a füled mögött. Igazi mokány férfi nem visz ernyőt, mint elpuhultabb társai, hisz tizenéves , orkánkabátjához esősatya-kot is mellékeltek, többfe-fle fazona van, s mindben egyaránt igen bájos. Veszik tehát a kabát tasakját, hu- szorosan a fejére cibálja, ha koppan az eső, s úgy halad., Az első csinos nő felbuk-1 ■ kantáig! Ám akkor villám- gyors a mozdulata, amellyel a ficsúros tökfödöjét lekap-, ja, s zsebe mélyére süllyeszti. Felcsillanó szeme,', baráti mosolya valami' ilyesmit fejez ki: kezicsó, kólóm jó nahát esik az eső esküszöm én észre se vettem. .. G. Szabó Judit