Esti Hírlap, 1974. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-01 / 179. szám

• Az egész világ várta azt a napot­, de leginkább az akkor már évek óta ná­ci csizmák alatt nyögő, né­met megszállást elszenvedő Európa várta. Mennyire vártuk a nyugati partra­szállás óráját, a második front megnyitásának pilla­natát, vagy ahogy egy ké­sőbbi játékfilm nevezte, a „leghosszabb napot”. Akkor már nagyon régen követel­te mindenki, aki szívén vi­selte a fasizmus elleni to­tális győzelmet, meg igaz­ságtalannak­"tartotta, hogy a szövetségesek közül a Szovjetunió hosszú időn át úgyszólván egyedül hordja vállán a háború roppant terheit. És akkor már na­gyon régen ígérték is, hogy jön a második front, hogy megindul, hogy megnyitják, ígérték sűrűn, ígérték biz­tosra a nyugati szövetsége­sek. Egy második frontot, mondjuk inkább frontocs­­kát, meg is nyitottak már 1943-ban, Olaszország déli csücskében, amint az előző folytatásban is láttuk. Az igazival várakoztatták a világot, azzal az indoklás­sal, hogy arra igen alapo­san kell felkészülni. A Nagy csaták című francia do­­kumentumfilm-sorozat teg­nap esti folytatása, amely a Normandiai csata címet viselte, bemutatta, hogy a felkészülés csakugyan rend­kívül alapos volt, ilyen hosszú ideig tartó előké­születekre talán nem is lett volna szükség. A harc pedig hallatlanul drámai.­Ame­­rikaiak, angolok, kanadai­ak, lengyelek és a velük ér­kező franciák, meg a mind­végig hazai földön, az el­lenség hátában harcoló francia partizánok együt­tes összefogása kellett hoz­zá egyrészt, másrészt pedig a német hadigépezet jóré­szének lekötöttsége a szov­jet fronton, hogy a nor­mandiai csata diadallal végződjék, a nácik megve­­retését és visszavonulását eredményezze. A filmsoro­zat tegnap esti része ko­moly katonai szakszerűség­gel és javarészében drámai izgalommal ábrázolta a normandiai csata minden fontos részletét, valameny­­nyi forduló- és csúcspont­ját. Az eddig lepergett hét rész közül talán ez volt az egyik legizgalmasabb és legérdekesebb. (barabás) □ AZ ITT JÁRT MÁTYÁS KIRÁLY cí­mű háromrészes tévé­produkció külső felvé­teleit forgatták Esztergom­ban, mintegy kétszáz sze­replő részvételével. Augusz­tusban még visszatér a stáb Esztergomba, éjszakai fel­vételek készítésére. Szobrok, képek, tárlatok Változatos, mozgalmas az idei nyár képzőművésze­ti élete. A hazai és a kül­földi művészek tárlata mel­lett sorra nyitják kapuikat a képzőművészeti nyári tá­borok is. Képriportunkban három aktuális eseményről számolunk be olvasóink­nak. Somogyi István Auschwitzban készült képeiből kiállítás nyílt Lengye­országban Készül a szobor a paksi nyári alkotótáborban Zebegényben a keram­ikusműhely hallgatói a képzőművészeti szabadiskolán Könyv az űrhajósokról A Kossuth Kiadó gondo­zásában megjelent a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt határozatai és doku­mentumai 1967—1970. gyűjtemény. Újdonság a minden eddiginél teljesebb, 600 oldalas Engels-élet­­rajz. Három, sokakhoz szó­ló füzet: Pálos Tamás írása A nemzetközi agitáció és az antikommunista propagan­da elleni harc feladatai, módszerei, dr. Jenei Györ­gyé: A munkahelyi agitá­ció termelést segítő szere­pe, helyzete, irányelvei, fel­adatai és néhány problémá­ja és dr. Gerle György közgazdasági ismertetője: Környezetvédelem Ma­gyarországon. A vezetéstu­dománnyal foglalkozik O. V. Kozlova­l. N. Kuznye­­cov tanulmánya A terme­lésirányítás tudományos alapjai. Napjaink prob­lémáját tárgyalja E. J. Bregel munkája A polgári gazdaságtan új irányzatai és a mai kapitalizmus. Ér­dekes olvasmány Georg Honigmann kötete Hearst az újságkirály, a hírhedt amerikai milliomos életraj­za. Tilkovszky Lóránt az egyáltalán nem dicső múl­tat idézi, könyvének címe és témája: SS-toborzás Magyarországon. A szovjet riporter Jevgenyij Rjabcsi­­kov az űrhajósok életével ismerteti meg az olvasót. 1. M. Mracskovszkaja vita­irata A revizionizmustól az árulásig Uta Sik közgazda­­sági nézeteinek bírálata. DÉLUTÁN NYÍLIK NDK baba- és játék­kiállítás Ma délután fél 5 órakor nyitják meg az NDK kul­turális és tájékoztató köz­pontjában Anneliese Schen­ke játéktervező iparművész kiállítását. A művésznő ba­bákat, festményeket, vala­mint az általa vezetett út­törő-, iparművész- és rajz­szakkör munkáját mutatja be. A 8—10 éves gyerekek humoros rajzai „Az én leg­kedvesebb babám­’ címet viselik. MIÉRT BETEG Irodalom és labdarúgás VÉGH­ ANTAL ÚJ KÖNYV­ÉRŐL Miért beteg a magyar futball? Ezt az utóbbi években gyakran feltett kérdést választotta új köny­ve címéül Végh Antal. — Önt elsősorban mint regények, novellák, színda­rabok szerzőjét ismerjük. Mi fordította érdeklődését most a futball felé? — Magyarországon olyan népszerű ez a sport — mondja Végh Antal —, hogy ügyéhez mindany­­nyiunknak jogunk van hozzászólni és informá­cióinknak, felismerése­inknek megfelelően felen­ni ezt a kérdést: miért be­teg? — Ön szerint miért? — A könyv elsősorban valóban a betegség szimp­­tómáit próbálja felderíte­ni, de receptet nem ad, csupán keresi a módját, hogyan lehetne egészséges. — Igaz is! Hogyan? — Kemény és szókimon­dó leszek. Egyrészt le kel­lene róla bántani a köréje, és rátapadt álszemérmes állegendákat, bénító míto­szokat, másrészt a vezetés­ből ki kellene tessékelni azokat, akik nem a futbal­lért, hanem a futballból akarnak élni. CSÍPŐRE TETT KÉZZEL — Engedje meg, hogy magam is szókimondóan kérdezzek: kire és kikre gondol? — Például arra, aki leg­először tette csípőre a kezét a pályán és hagyta, hogy a többiek küzdjenek helyet­te, s végül megbukjanak. És azokra, akik erre bele­­egyezően bólintanak. Két­szeresen is ártottak a ma­gyar futball ügyének, mert az, a kezét csípőre tevő em­ber zseni volt, de elpocsé­kolta tehetségét. És a töb­biek hagyták, hogy eltéko­­zolja. S ez már nem egy­szerűen futballtéma, ha­nem társadalmi ügy, bo­nyolult összetevőkkel. — Tehát a foci csak ürügy? — Nem, erről szó sincs. De ez az általánosabb kör­ben is érvényes gondolat ösztönzött arra a vállalko­zásra, hogy egy konkrét te­rületen véleményt mond­jak. — Milyen alapon? — Csupán azon az ala­pon, hogy attól kezdve, amikor pár esztendős ko­romban először rongylab­dába rúgtam, szinte az egész életemet végigkísérte a futball. A másik, hogy mint író, érdekel az a tár­sadalom, amelyben élek, és ebben az ügyben van jó néhány, mint már emlí­tettem, a sporton túlmuta­tó jelenség, amelyet az írónak — ha nem is a széppróza eszközeivel — szociografikus megköze­lítéssel lehetősége és köte­lessége is megmutatni. — Futballszociográfiát írt? — Nem egyértelműen. Van benne riport, interjú, összefoglaló és új gondolat­sort elindító eszmefuttatás. Vagyis nem tiszta műfajú kötet: a szociográfia és a riport ötvözete. Ennél is világosabban szólva: egy, a futballt szerető író hozzá­szólása a magyar labdarú­gás ügyéhez. NÉVTELEN NYILATKOZÓK — Kik a riportalanyok? — A magyar futball jó néhány fontos és neves képviselője. De a megnyi­­latkozók közül jószerivel csak egy embernek találja meg a nevét az olvasó, a többiek arra kértek, egyik­másikuk szavamat is vet­te, hogy :­e írjam ki a ne­vüket, mert különben nem mondanak semmit. Sok szakvezető még ezt a lehe­tőséget sem adta meg. Ke­reken elutasította a beszél­getést. — Vagyis mindenki Ano­nymus? — Név nélkül is felis­merhető arcokat próbáltam megrajzolni. Igyekeztem úgy fogalmazni, hogy a futballt ismerők előtt vilá­gos legyen, ki beszél vagy kiről van szó. — Milyen visszhangra számít? Nem fél valami „botránytól” ? Vagy sze­retné, ha írása fergeteget kavarna? — Egyáltalán nem sze­retnék botrányt, még fer­­geteget sem. Szerintem csak vitákra van szükség, de olyan vitákra, amely­ben nem az a legfőbb tét, hogy ki kit győz le, ha­nem az, hogy mit szűrhet le az érvekből tanulságként a magyar futball. — Újabb megváltási kí­sérlet? — Nem. Csupán segítő szándék. És ezt külön sze­retném hangsúlyozni. Mert segíteni kell, ehhez már nem fér kétség. El kell kez­deni a hétköznapi intézke­dések sorát úgy, ahogy ez az utóbbi időben kezd ki­bontakozni, azt remélve, hogy az asztaloknál hozott intézkedéseket végre a zöld gyepen is követi valami. Hogy a magyar futball ne legyen többé „ügy”, hanem ismét sport legyen, örömöt és egészséges küzdőszelle­met jelentő, gyönyörködte­tő és sikereket hozó játék. Fokozott érdeklődéssel várjuk hát a Magvető gon­dozásában megjelenő köny­vet. (harangozó) Francia kapcsolat -11. Willian Friedkin rendező Oscar-díjas, méltán világ­sikert aratott — és nálunk éppen most játszott — filmjének, a Francia k­ap­­csolatnak folytatása készül. A Francia kapcsolat — II. érdekessége, hogy nem Friedkin készíti, aki fiatal és ezzel a filmjével futott be, hanem egy másik, ná­la legalább egy évtizeddel idősebb, már ismert holly­woodi rendező, John Franke­nheimer. (Buda­pesten is járt, a Bernard Malamud regénye nyomán készült A mesterember cí­mű filmje felvételeinek jó részét itt forgatta). A Francia kapcsolat I­II. felvételeit Marseille­­ben forgatják és a két fő­szerepben, a két amerikai detektív szerepében régi ismerőseink, az első számú Francia kapcsolat hősei, Gene Hackman és Fernan­do Rey lépnek fel „Nehéz a dolgom — nyilatkozta Frankenheimer — igye­keznem kell, hogy ez a má­sodik rész legalább olyan jó legyen, mint az első. Ezenkívül szeretném, hogy amit én rendezek az, ha némely szereplő azonossá­gában, meg a kábítószer­csempészés témájában folytatása is az első számú Francia kapcsolatnak, azért mégse legyen egyszerű folytatás e második rész, hanem önálló, a maga lá­bán megálló film.” ( i­s) □ KÉT JÁTÉKFILM — Velja Bulajic: Szarajevói merénylet és Vladimir Tá­do­­: Utcánk Hitlere — és tizenegy dokumentumfilm készül az idén a Horvát Kulturális Alap dotációjá­val. □ A NŐI KORONATA­NÚ címmel humoros bűn­ügyi történetet forgat Zde­­nek Podskalsky rendező.

Next