Esti Hírlap, 1975. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

A Kettesben című mű­sor tegnap esti adásában olyan férfi szólalt meg a magnetofon szalagról, aki sok mindent végigcsinált már az életben, öt tudomá­nyos pályár­a elegendő sor­sot megélt, s egyéni böl­csességgé sűrűsödtek ta­pasztalatai. Dr. Heiler László Kossuthi-díjas mér­nökről van szó, akit sokan — bár találmányok tucatja volt már a háta mögött —, a Nehéz emberek című filmből ismertünk meg. Ak­kor, tíz esztendővel ezelőtt egy világraszóló találmá­nya körüli hercehurcával kapcsolatban találkoztunk vele. A tegnapi beszélge­tés természetesen nem ekö­rül forgott: egy életpálya tömör rajzát kaptuk. Heller professzor derűvel, színe­sen, fordulatosan beszélt, s olyan egyszerűen, szóki­mondva, kertelés nélkül ad­ta át mindazt, ami számá­ra az életben fontos volt és fontos ma is, hogy ismét tapasztaltuk, akinek a fe­jében gondolatok vannak, nem szorul rá a bonyolult, tudományos frázisokba me­nekülő áttételes fogalma­zásra. Oly közérthetően, ér­zékletes hasonlatokkal tele­tűzdelve sorolta el egy-egy találmánya lényegét, hogy az volt az érzésünk, mind­ez pofonegyszerű. A beszél­getésből végül is egy rend­kívüli tehetségű feltaláló, s egy sziporkázóan szellemes utánozhatatlanul eredeti egyéniség képe bontako­zott ki előttünk. Az egy­órás interjúban a profesz­­szor megemlítette: egyete­mi tanítványaitól nemcsak elvárja, hanem egyenesen megköveteli, hogy szólja­nak közbe óráin. Vitatkoz­zanak vele s kérdezzék meg azt, ami számukra nem egé­szen világos és érthető. Mi­lyen jó lett volna, ha a ri­porter menet közben meg­fogadja ezt a jó tanácsot s mondjuk, rákérdez arra, hogy dr. Heller László va­jon miért határozza meg a nők mozgásterét a konyha és a gyerekágy, azaz a ház­tartás és a családanya sze­repe között. Ezt a kérdést igazán csak az érdekesség kedvéért említjük, mivel különben élvezetes, gondol­kodásra serkentő egy óra mán állhattunk fel készü­lékünk mellől. (harangozó) □ PEKÁRY ISTVÁN festőművész retrospektív kiállítása július 4-én, pénte­ken délben nyílik az Ernst Múzeumban. Megnyitja:­­ Fehér Zsuzsa művészettör­ténész. □ SOMOGY MEGYE népi cserépkultúrája cím­mel nyílik kiállítás július 4-én, pénteken 3 órakor a Népművészeti és­ Háziipa­ri Vállalat budapesti faze­kas bemutatótermében (IX . Mester u. 5.) A tárlat október 1-ig tekinthető meg. □ DORÁTI ANTAL hamarosan megkezdi az angol Beethoven-feszti­­vá­l­­hang­versen­y­sorozatá­t Yehudi Menuhin hegedű­­művész és Anda Géza zon­goraművész közreműködé­sével. HÚSZ HÉT ALAPISMERET A felnőtt ember iskolája Munkástovábbképző központ Újpesten „Az iskolarendszerű fel­nőttoktatás életrehívásá­­nak 30. évfordulóját Ünne­peljük ebben az évben. Már 1945 nyarán javaslatot tet­tek­­a haladó pártok és a Szakszervezeti Tanács a felnőttképzésnek állam­i feladattá, intézményessé, és tömegessé tételére, majd több hónapig tartó politikai harc eredményeként 1945 novemberében született meg a dolgozók iskoláit megteremtő rendelet. A fő­város polgármestere már 1945. szeptember 4-én, te­hát az országos intézkedés megjelenése előtt, rendele­tet hozott, amelyben­­mun­kás férfiak és­­nők részére esti munkás polgári iskola, munk­ás gimnázium és mun­kás kereskedelmi iskola fel­állítását’ rendeli el.” Lőrinci példa Dr. Mezei Gyula, a Fő­városi Tanács művelődési főosztályának vezetője írta ezeket a sorokat annak a könyvnek az előszavában, amely most jelent meg Kez­deményezések a főváros felnőttoktatásában címmel. A kis kötet tanulmányaival és jogszabálygyűjteményé­vel jelzi, hogy manapság, mikor ismét oly sok szó esik a felnőttoktatásról, el­sősorban a munkások mű­veltségéről, már nemcsak tervezetek, javaslatok, el­képzelések látnak napvi­lágot, hanem az elmúlt egy­két­ év a fel­nőt­tokt­at­ás re­formjának kezdeti lépéseit is meghozta a fővárosban. Erre a reformra minde­nekelőtt azért volt szükség, mert a hagyományos okta­tási formák egyre inkább használhatatlanokká váltak. Egyre kevésbé akadt jelent­kező, mint azt Czigler Pál a Lőrinci Pótlóról szóló be­számolójában írja: ,,1969 után nem sikerült üzemi osztályt indítani. Hiába készítettünk felmé­réseket az általános iskolát nem végzett dolgozókról, hiába erősítettük a szemé­lyi agitációra épülő szer­vezőmunkát, legfeljebb annyit értünk el, hogy né­hányat is beiratkoztak a ke­rületi Dolgozók Általános Iskolájába. Közülük is — minden ráhatás ellenére — mindig sokan morzsolódtak le. Megpróbáltunk min­dent ... Iskolai tanulásra ezek ellenére sem vállal­koztak a dolgozók. Kutatni kezdtük ennek okait. Az el­ső, amit megállapíthattunk, hogy az általános iskolát nem végzettek nagyobb ré­sze már elmúlt harminc­éves, nagy részük nő és mindannyian több éve dol­goznak az üzemben. Ma, amely alapvetően az új típusú m­unkásakadé­m­iára, mint felnőttoktatási formá­ra épült. Erről a formáról Daly Lenke számol be a ki­tét­ben. Mint ismeretes, ez az oktatási rendszer — amely már túljutott a kísérletező évek stádiumán —, a ha­gyományos ismeretterjesz­tő formát használja kere­tül. Az előadások azonban kiegészülnek a hallgatók írásos, tesztlapokat fel­használó munkáival. Nagy pszichológiai könnyebbség a vizsgakényszer hiánya, amely korábban sokakat el­riasztott attól, hogy az is­kolai rendszerű oktatásban részt vegyen. A leglényegesebb újdon­ság a tematikus felosztás, amely hátat fordított a ha­gyományos iskolai tanren­deknek, és három tagozat­ban összesen húsz hét alatt a történelem, az irodalom, a földrajz, a biológia, a ké­mia, a matematika és a fi­zika legfontosabb alapis­mereteit olyan megközelí­tésben tárgyalja, ahogy az­t a felnőtt embereknek az élet napi gyakorlatából ki­indulva, a legeredménye­sebben oktatni lehet. Vé­gül is a vizsgakényszer hiá­nya ellenére sem tették le kevesen a záróvizsgákat. A Lőrinci Fonóban például 119 jelentkezőből 63 tanuló kapta meg a három rész­vizsga után a nyolcadik osztályos végbizonyítványt Négyen buktak meg és tet­tek szeptemberben sikeres pótvizsgát, ketten két tárgyból buktak és bizo­nyítványt nem kaptak.­kel való együttműködésért felelős, a szervező munkát végzi. Nem tanév, hanem naptárév szerint dolgoznak, alkalmazkodva az üzemi élethez. Az első félév ezért január 15-től július 15-ig, a második félév augusztus 15- től december 15-ig tart. A kis kötetben Dobos Piroska tanulmánya, szám­­talan példával illusztrálva, arról számol be, hogy a Szabó Ervin Könyvtár milyen sokrétűen tudja se­gíteni a felnőttoktatást, vé­gül a témára vonatkozó jogszabályok és intézkedé­sek gyűjteményével talál­kozhat az olvasó. Debrecenben megnyílt a IV. nemzetközi Gyermekrajz­­pal.vázai anyagából rendezett kiállítás, ahol hét ország kisdiákja­­inak 800 munkájával találkozhat a látogató. Az egyik fődíjat Baranyi Róbert nyolcéves debreceni kisfiú nyerte, Énekkar című képével. (MTI Fotó : Balogh P. Lász­ó foly.) Nincs kötelező vizsga Az is kiderült, hogy a leginkább érdekeltek fél­nek a tanulástól. A megol­dást végül egy jól szerve­zett tanulási kampány hoz­ v­áltozó v­ilág A tárgyak újfajta elren­dezése, ahogy a szaknyelv mondja, az „integrált okta­tás”, a jelek szerint a leg­fontosabb újdonsága a fel­nőttoktatásnak. Magyar Edit tanulmánya is erről számol be. Alapvetően négy nagy témakörbe csoporto­sították ebben a kísérletben az elsajátítandó anyagot Az elsőbe a Tájékozódás címszó alatt az anyanyelv kérdései, az információs rendszerek és a számok, mint jelrendszerek kerül­tek. A második témacso­port A társadalom fejlődése címet kapta. A harmadik A változó világ törvénysze­rűségei címmel az idő, az anyag, a tér, a makró- és mikrovilág mozgásával és szerkezetével foglalkozott. A negyedik Az ember és környezete kérdéseit tár­gyalta. Ugyancsak Magyar Edit számolt be a Munkásto­vábbképző Központ szüle­téséről Újpesten. Ennek az intézménynek az élén há­romtagú vezetőség áll, az intézmény vezetője irányít­ja a tartalmi munkát, fenn­tartja az együttműködést a kutatóintézetekkel, a kap­csolatot a felettes szervek­kel. Helyettese az üzemek­ Dupont a lincsel Jó rajt a nyugat-berlini filmfesztiválon Nyugat-Berlin, július 1. Sport­nyelven szólva jól rajtolt a 25. nyugat-berlini nemzetközi filmfesztivál. Az első négy napon látott hat alkotás közül egyetlen gyenge film sem akadt, s olyan sem volt, amelyik eszmeileg-politikailag el­lenszenves lett volna. A legnagyobb — és igen­csak megérdemelt — sikert Yves Boisset francia ren­dező Dupont úr című film­je aratta. A címszereplő neve a francia „átlag kis­polgárra’ utal. S a törté­net azzal indul, hogy Du­pont, aki különben egy kis­vendéglő kedélyes tulajdo­nosa Párizsban, feleségével és egyetemi hallgató fiával kempingezni indul. A néző már-már azt hiszi, hogy a többször feldolgozott „kis­polgárok nyaralása” téma egy újabb, eléggé színvo­nalas változatát kapja, mikor hirtelen fordulat kö­vetkezik. A NYOMOZÁST BEFEJEZIK Dupont úr — miközben a táborban egy televíziós vetélkedő folyik — megle­si egyik régi barátjának szép fiatal lányát, aki a folyóparton nekivetkőzve napozik. • Odamegy hozzá, majd otromba közeledés után erőszakoskodni kezd vele. A lány védekezik, a teljesen nekivadult Dupont pedig oly szerencsétlenül üti meg, hogy eltöri nyak­­csigolyáját. A holttestet egy építkezés területére hurcolja. Arab vendég­­munkások dolgoznak itt, s a gyilkosság gyanúja ha­marosan rájuk terelődik. A nyomozással megbízott fel­ügyelő rövid idő alatt rá­jön, hogy ez a gyanú alap­talan, a tettest máshol kell keresni. De ekkorra már magasba csap a gyűlölkö­dés lángja. A békés kem­pingezők egyre jobban fel­­heccelik egymást, s végül — köztük természetesen Dupont úr is — az öt arab vendégmunkás barakkjára törnek. Egyiküket megölik, testvérét súlyosan megse­besítik. A felsőbb hatóság utasítja a felügyelőt a nyo­mozás befejezésére. Ha ugyanis elterjedne, hogy egy vendégmunkást a „bé­kés” francia polgárok meg­­lincseltek, az újabb bo­nyodalmakhoz, összeütkö­zésekhez vezetne. A jól in­duló kempingezésnek vége szakad, Dupont-ék hazatér­nek. Ám egy napon benyit a vendéglőbe a súlyos sé­rüléséből felépült vendég­­munkást , és lelövi Du­­pont-t. Így, bár az igazság nem derül ki, a bűnösök egyike elnyeri büntetését. PARTRASZÁLLÁS Boisset sodró erejű, tisz­ta szándékú, nagyon is ele­ven problémát feldolgozó filmet alkotott. Álláspontja egyértelmű, harcol a faj­gyűlölet ellen. Ábrázolás-­ módja kitűnően összponto­sít a jellemekre, de egyút­tal a tágabb társadalmi ve­­tületet is bemutatja. Érdekes volt megfigyelni a közönség reagálását, hi­szen a vendégmunkás-kér­dés Nyugat-Berlinben is gondokat jelent. Vetítés közben többször csattant fel a helyeslő taps, befejez­tével pedig hosszan ünne­pelték az alkotókat. De azt is tapasztalhattuk, hogy a Zoo-Palast­­hatalmas néző­terén olyanok is helyet fog­laltak, akikre nagyon rá­fér a film intése, felelősség­­ébresztése. A másik nagy élmény az angol Stuart Cooper A jel­szó: Overlord című filmje volt. A rendező egy fiatal katona néhány hetét mu­tatja be, akit — sok ezer társával együtt — a fran­cia partraszállás hadműve­letére képez­nek ki. A film fekete-fehér kockáin keve­rednek a megrendezett je­lenetsorok a második vi­lágháborúból származó fel­vételekkel. De ezt­­a — nap­jainkban már nemegyszer használt — megoldást Coo­per rendkívül keresetlenül alkalmazza, s nagy drámai hatást ér el vele. Filmjének erénye, ábrázolása nem egysíkú, bemutatja azt is, hogy a jó ügyért küzdők, a későbbi győztesek seregé­ben is kegyetlen a kiképzés, s­ a hősök olykor nagyon is gyarlók a háborúban. Ez volt tehát a két leg­jobb film, s külön öröm, hogy mind­­a kettő fiatal rendező — Boisset 1939-ben, Cooper pedig 1942-ben született — bátor, politikus és művészileg magas szín­vonalú, kiforrott alkotása. LELKI \ \LSAG A fesztivál közönsége és a szakma nemzetközi kép­viselői nagy érdeklődéssel várják a szocialista orszá­gok filmművészetének al­kotásait. A sort a lengyelek nyitották meg Krzysztof Xanussi filmjével. Az új Zanussi-mű egy 40 éves asszony lelki válságát ábrá­zolja, rendkívül rutinos ké­pi megfogalmazással, de kevés gondolati eredetiség­gel. A téma elmaradt új­szerű feldolgozásáért vala­melyes kárpótlást nyújt a főszereplő Maja Komo­­rowska árnyalt, érzelem­gazdag játéka. A szocialista országok bemutatkozása csütörtökön folytatódik a csehszlovákok Aki az aranyföldet keresi című filmjével, Jiri Menzel ren­dezésében. A szovjet ver­­senyfilmet, amelyet Szergej Szolocsov rendezett, pénte­ken láthatja a fesztivál kö­zönsége, Száz nap a gyer­mekkor után címmel.­ ­Morvay István AZ ELLENÁLLÁS ESZTÉTIKÁJA Peter Weiss regényt ír A hazánkban is népszerű drámaíró, (a Marat-Sade, a Luzítán szörny, A vizsgá­lat szerzője) Peter Weiss most műfajt váltott. Az el­lenállás esztétikája címmel regényt ír. 450 oldalas kö­tetét már le is szállította kiadójának, s szeptember­ben megjelenik a nyugat­német könyvpiacon. A második kötet, amelyen most dolgozik, ugyancsak 450 oldalas lesz. Egy új­ságíró kérdésére közölte Peter Weiss, hogy „örök témámat írom most is: a politikai elkötelezettség és a művészi munka össze­tar­tozását”. önéletrajzról van szó? — kérdezte tovább az újságíró. Weiss azt mondta, a regény cselekménye a harmincas évek elejétől, a spanyol polgárháborún át, a második világháborúban Svédországban folytatott politikai munka korszakáig terjed.

Next