Esti Hírlap, 1975. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-01 / 152. szám
A Kettesben című műsor tegnap esti adásában olyan férfi szólalt meg a magnetofon szalagról, aki sok mindent végigcsinált már az életben, öt tudományos pályára elegendő sorsot megélt, s egyéni bölcsességgé sűrűsödtek tapasztalatai. Dr. Heiler László Kossuthi-díjas mérnökről van szó, akit sokan — bár találmányok tucatja volt már a háta mögött —, a Nehéz emberek című filmből ismertünk meg. Akkor, tíz esztendővel ezelőtt egy világraszóló találmánya körüli hercehurcával kapcsolatban találkoztunk vele. A tegnapi beszélgetés természetesen nem ekörül forgott: egy életpálya tömör rajzát kaptuk. Heller professzor derűvel, színesen, fordulatosan beszélt, s olyan egyszerűen, szókimondva, kertelés nélkül adta át mindazt, ami számára az életben fontos volt és fontos ma is, hogy ismét tapasztaltuk, akinek a fejében gondolatok vannak, nem szorul rá a bonyolult, tudományos frázisokba menekülő áttételes fogalmazásra. Oly közérthetően, érzékletes hasonlatokkal teletűzdelve sorolta el egy-egy találmánya lényegét, hogy az volt az érzésünk, mindez pofonegyszerű. A beszélgetésből végül is egy rendkívüli tehetségű feltaláló, s egy sziporkázóan szellemes utánozhatatlanul eredeti egyéniség képe bontakozott ki előttünk. Az egyórás interjúban a profeszszor megemlítette: egyetemi tanítványaitól nemcsak elvárja, hanem egyenesen megköveteli, hogy szóljanak közbe óráin. Vitatkozzanak vele s kérdezzék meg azt, ami számukra nem egészen világos és érthető. Milyen jó lett volna, ha a riporter menet közben megfogadja ezt a jó tanácsot s mondjuk, rákérdez arra, hogy dr. Heller László vajon miért határozza meg a nők mozgásterét a konyha és a gyerekágy, azaz a háztartás és a családanya szerepe között. Ezt a kérdést igazán csak az érdekesség kedvéért említjük, mivel különben élvezetes, gondolkodásra serkentő egy óra mán állhattunk fel készülékünk mellől. (harangozó) □ PEKÁRY ISTVÁN festőművész retrospektív kiállítása július 4-én, pénteken délben nyílik az Ernst Múzeumban. Megnyitja: Fehér Zsuzsa művészettörténész. □ SOMOGY MEGYE népi cserépkultúrája címmel nyílik kiállítás július 4-én, pénteken 3 órakor a Népművészeti és Háziipari Vállalat budapesti fazekas bemutatótermében (IX . Mester u. 5.) A tárlat október 1-ig tekinthető meg. □ DORÁTI ANTAL hamarosan megkezdi az angol Beethoven-fesztiválhangversenysorozatát Yehudi Menuhin hegedűművész és Anda Géza zongoraművész közreműködésével. HÚSZ HÉT ALAPISMERET A felnőtt ember iskolája Munkástovábbképző központ Újpesten „Az iskolarendszerű felnőttoktatás életrehívásának 30. évfordulóját Ünnepeljük ebben az évben. Már 1945 nyarán javaslatot tetteka haladó pártok és a Szakszervezeti Tanács a felnőttképzésnek állami feladattá, intézményessé, és tömegessé tételére, majd több hónapig tartó politikai harc eredményeként 1945 novemberében született meg a dolgozók iskoláit megteremtő rendelet. A főváros polgármestere már 1945. szeptember 4-én, tehát az országos intézkedés megjelenése előtt, rendeletet hozott, amelybenmunkás férfiak ésnők részére esti munkás polgári iskola, munkás gimnázium és munkás kereskedelmi iskola felállítását’ rendeli el.” Lőrinci példa Dr. Mezei Gyula, a Fővárosi Tanács művelődési főosztályának vezetője írta ezeket a sorokat annak a könyvnek az előszavában, amely most jelent meg Kezdeményezések a főváros felnőttoktatásában címmel. A kis kötet tanulmányaival és jogszabálygyűjteményével jelzi, hogy manapság, mikor ismét oly sok szó esik a felnőttoktatásról, elsősorban a munkások műveltségéről, már nemcsak tervezetek, javaslatok, elképzelések látnak napvilágot, hanem az elmúlt egykét év a felnőttoktatás reformjának kezdeti lépéseit is meghozta a fővárosban. Erre a reformra mindenekelőtt azért volt szükség, mert a hagyományos oktatási formák egyre inkább használhatatlanokká váltak. Egyre kevésbé akadt jelentkező, mint azt Czigler Pál a Lőrinci Pótlóról szóló beszámolójában írja: ,,1969 után nem sikerült üzemi osztályt indítani. Hiába készítettünk felméréseket az általános iskolát nem végzett dolgozókról, hiába erősítettük a személyi agitációra épülő szervezőmunkát, legfeljebb annyit értünk el, hogy néhányat is beiratkoztak a kerületi Dolgozók Általános Iskolájába. Közülük is — minden ráhatás ellenére — mindig sokan morzsolódtak le. Megpróbáltunk mindent ... Iskolai tanulásra ezek ellenére sem vállalkoztak a dolgozók. Kutatni kezdtük ennek okait. Az első, amit megállapíthattunk, hogy az általános iskolát nem végzettek nagyobb része már elmúlt harmincéves, nagy részük nő és mindannyian több éve dolgoznak az üzemben. Ma, amely alapvetően az új típusú munkásakadémiára, mint felnőttoktatási formára épült. Erről a formáról Daly Lenke számol be a kitétben. Mint ismeretes, ez az oktatási rendszer — amely már túljutott a kísérletező évek stádiumán —, a hagyományos ismeretterjesztő formát használja keretül. Az előadások azonban kiegészülnek a hallgatók írásos, tesztlapokat felhasználó munkáival. Nagy pszichológiai könnyebbség a vizsgakényszer hiánya, amely korábban sokakat elriasztott attól, hogy az iskolai rendszerű oktatásban részt vegyen. A leglényegesebb újdonság a tematikus felosztás, amely hátat fordított a hagyományos iskolai tanrendeknek, és három tagozatban összesen húsz hét alatt a történelem, az irodalom, a földrajz, a biológia, a kémia, a matematika és a fizika legfontosabb alapismereteit olyan megközelítésben tárgyalja, ahogy azt a felnőtt embereknek az élet napi gyakorlatából kiindulva, a legeredményesebben oktatni lehet. Végül is a vizsgakényszer hiánya ellenére sem tették le kevesen a záróvizsgákat. A Lőrinci Fonóban például 119 jelentkezőből 63 tanuló kapta meg a három részvizsga után a nyolcadik osztályos végbizonyítványt Négyen buktak meg és tettek szeptemberben sikeres pótvizsgát, ketten két tárgyból buktak és bizonyítványt nem kaptak.kel való együttműködésért felelős, a szervező munkát végzi. Nem tanév, hanem naptárév szerint dolgoznak, alkalmazkodva az üzemi élethez. Az első félév ezért január 15-től július 15-ig, a második félév augusztus 15- től december 15-ig tart. A kis kötetben Dobos Piroska tanulmánya, számtalan példával illusztrálva, arról számol be, hogy a Szabó Ervin Könyvtár milyen sokrétűen tudja segíteni a felnőttoktatást, végül a témára vonatkozó jogszabályok és intézkedések gyűjteményével találkozhat az olvasó. Debrecenben megnyílt a IV. nemzetközi Gyermekrajzpal.vázai anyagából rendezett kiállítás, ahol hét ország kisdiákjainak 800 munkájával találkozhat a látogató. Az egyik fődíjat Baranyi Róbert nyolcéves debreceni kisfiú nyerte, Énekkar című képével. (MTI Fotó : Balogh P. Lászó foly.) Nincs kötelező vizsga Az is kiderült, hogy a leginkább érdekeltek félnek a tanulástól. A megoldást végül egy jól szervezett tanulási kampány hoz változó világ A tárgyak újfajta elrendezése, ahogy a szaknyelv mondja, az „integrált oktatás”, a jelek szerint a legfontosabb újdonsága a felnőttoktatásnak. Magyar Edit tanulmánya is erről számol be. Alapvetően négy nagy témakörbe csoportosították ebben a kísérletben az elsajátítandó anyagot Az elsőbe a Tájékozódás címszó alatt az anyanyelv kérdései, az információs rendszerek és a számok, mint jelrendszerek kerültek. A második témacsoport A társadalom fejlődése címet kapta. A harmadik A változó világ törvényszerűségei címmel az idő, az anyag, a tér, a makró- és mikrovilág mozgásával és szerkezetével foglalkozott. A negyedik Az ember és környezete kérdéseit tárgyalta. Ugyancsak Magyar Edit számolt be a Munkástovábbképző Központ születéséről Újpesten. Ennek az intézménynek az élén háromtagú vezetőség áll, az intézmény vezetője irányítja a tartalmi munkát, fenntartja az együttműködést a kutatóintézetekkel, a kapcsolatot a felettes szervekkel. Helyettese az üzemek Dupont a lincsel Jó rajt a nyugat-berlini filmfesztiválon Nyugat-Berlin, július 1. Sportnyelven szólva jól rajtolt a 25. nyugat-berlini nemzetközi filmfesztivál. Az első négy napon látott hat alkotás közül egyetlen gyenge film sem akadt, s olyan sem volt, amelyik eszmeileg-politikailag ellenszenves lett volna. A legnagyobb — és igencsak megérdemelt — sikert Yves Boisset francia rendező Dupont úr című filmje aratta. A címszereplő neve a francia „átlag kispolgárra’ utal. S a történet azzal indul, hogy Dupont, aki különben egy kisvendéglő kedélyes tulajdonosa Párizsban, feleségével és egyetemi hallgató fiával kempingezni indul. A néző már-már azt hiszi, hogy a többször feldolgozott „kispolgárok nyaralása” téma egy újabb, eléggé színvonalas változatát kapja, mikor hirtelen fordulat következik. A NYOMOZÁST BEFEJEZIK Dupont úr — miközben a táborban egy televíziós vetélkedő folyik — meglesi egyik régi barátjának szép fiatal lányát, aki a folyóparton nekivetkőzve napozik. • Odamegy hozzá, majd otromba közeledés után erőszakoskodni kezd vele. A lány védekezik, a teljesen nekivadult Dupont pedig oly szerencsétlenül üti meg, hogy eltöri nyakcsigolyáját. A holttestet egy építkezés területére hurcolja. Arab vendégmunkások dolgoznak itt, s a gyilkosság gyanúja hamarosan rájuk terelődik. A nyomozással megbízott felügyelő rövid idő alatt rájön, hogy ez a gyanú alaptalan, a tettest máshol kell keresni. De ekkorra már magasba csap a gyűlölködés lángja. A békés kempingezők egyre jobban felheccelik egymást, s végül — köztük természetesen Dupont úr is — az öt arab vendégmunkás barakkjára törnek. Egyiküket megölik, testvérét súlyosan megsebesítik. A felsőbb hatóság utasítja a felügyelőt a nyomozás befejezésére. Ha ugyanis elterjedne, hogy egy vendégmunkást a „békés” francia polgárok meglincseltek, az újabb bonyodalmakhoz, összeütközésekhez vezetne. A jól induló kempingezésnek vége szakad, Dupont-ék hazatérnek. Ám egy napon benyit a vendéglőbe a súlyos sérüléséből felépült vendégmunkást , és lelövi Dupont-t. Így, bár az igazság nem derül ki, a bűnösök egyike elnyeri büntetését. PARTRASZÁLLÁS Boisset sodró erejű, tiszta szándékú, nagyon is eleven problémát feldolgozó filmet alkotott. Álláspontja egyértelmű, harcol a fajgyűlölet ellen. Ábrázolás- módja kitűnően összpontosít a jellemekre, de egyúttal a tágabb társadalmi vetületet is bemutatja. Érdekes volt megfigyelni a közönség reagálását, hiszen a vendégmunkás-kérdés Nyugat-Berlinben is gondokat jelent. Vetítés közben többször csattant fel a helyeslő taps, befejeztével pedig hosszan ünnepelték az alkotókat. De azt is tapasztalhattuk, hogy a Zoo-Palasthatalmas nézőterén olyanok is helyet foglaltak, akikre nagyon ráfér a film intése, felelősségébresztése. A másik nagy élmény az angol Stuart Cooper A jelszó: Overlord című filmje volt. A rendező egy fiatal katona néhány hetét mutatja be, akit — sok ezer társával együtt — a francia partraszállás hadműveletére képeznek ki. A film fekete-fehér kockáin keverednek a megrendezett jelenetsorok a második világháborúból származó felvételekkel. De ezta — napjainkban már nemegyszer használt — megoldást Cooper rendkívül keresetlenül alkalmazza, s nagy drámai hatást ér el vele. Filmjének erénye, ábrázolása nem egysíkú, bemutatja azt is, hogy a jó ügyért küzdők, a későbbi győztesek seregében is kegyetlen a kiképzés, s a hősök olykor nagyon is gyarlók a háborúban. Ez volt tehát a két legjobb film, s külön öröm, hogy minda kettő fiatal rendező — Boisset 1939-ben, Cooper pedig 1942-ben született — bátor, politikus és művészileg magas színvonalú, kiforrott alkotása. LELKI \ \LSAG A fesztivál közönsége és a szakma nemzetközi képviselői nagy érdeklődéssel várják a szocialista országok filmművészetének alkotásait. A sort a lengyelek nyitották meg Krzysztof Xanussi filmjével. Az új Zanussi-mű egy 40 éves asszony lelki válságát ábrázolja, rendkívül rutinos képi megfogalmazással, de kevés gondolati eredetiséggel. A téma elmaradt újszerű feldolgozásáért valamelyes kárpótlást nyújt a főszereplő Maja Komorowska árnyalt, érzelemgazdag játéka. A szocialista országok bemutatkozása csütörtökön folytatódik a csehszlovákok Aki az aranyföldet keresi című filmjével, Jiri Menzel rendezésében. A szovjet versenyfilmet, amelyet Szergej Szolocsov rendezett, pénteken láthatja a fesztivál közönsége, Száz nap a gyermekkor után címmel. Morvay István AZ ELLENÁLLÁS ESZTÉTIKÁJA Peter Weiss regényt ír A hazánkban is népszerű drámaíró, (a Marat-Sade, a Luzítán szörny, A vizsgálat szerzője) Peter Weiss most műfajt váltott. Az ellenállás esztétikája címmel regényt ír. 450 oldalas kötetét már le is szállította kiadójának, s szeptemberben megjelenik a nyugatnémet könyvpiacon. A második kötet, amelyen most dolgozik, ugyancsak 450 oldalas lesz. Egy újságíró kérdésére közölte Peter Weiss, hogy „örök témámat írom most is: a politikai elkötelezettség és a művészi munka összetartozását”. önéletrajzról van szó? — kérdezte tovább az újságíró. Weiss azt mondta, a regény cselekménye a harmincas évek elejétől, a spanyol polgárháborún át, a második világháborúban Svédországban folytatott politikai munka korszakáig terjed.