Esti Hírlap, 1975. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-01 / 152. szám
A Hazafias Népfront Budapesti Elnökségének ülése A választások tapasztalatai A legutóbbi országgyűlési képviselőválasztások értékelése lesz a témája a Hazafias Népfront Budapesti Elnöksége ma délutáni ülésének. Előadó: Bodonyi Pálné titkár, aki előterjeszti a jelentést, amelyet a elnökség majd megvitat. A jelentés megállapítja hogy a választás jó politikai légkörben és jól előkészítve zajlott le , bár a korábbiaknál rövidebb idő jutott az előkészületekre. Budapesten 21 körzetben választottak új képviselőket. A fővárosi képviselőcsoport összetételében ezzel lényeges változás nem történt. A jelöltek megítélésében egyetértett a Budapesti Elnökség. A kerületekben csupán egy-két személlyel kapcsolatban hangzottak el kifogások. A tervezetnek megfelelően 67 választókerületben egy-egy jelölőgyűlés volt. A meghirdetett gyűlést sehol sem halasztották el. Budapesten 72 jelölt indult, öt választókerületben kettős jelölés volt. A jelölőgyűléseken 53 ezer állampolgár vett részt, így átlag 780 ember volt egy gyűlésen — 1971-ben ez a szám 4315 volt. A jelölőgyűlések előadói és elnökei a kerületek gazdasági, politikai vezetői voltak. A jelölőgyűlések kétharmadánál az üzemi jelleg dominált, s ez elősegítette a dolgozók aktív részvételét — hangsúlyozza a jelentés. A fiatalok és középkorúak nagy számban vettek részt a választás előkészítésében. A jelölőgyűlések egyharmadát a lakótelepeken tartották, itt sokan megjelentek az idősebbek közül is. A jelölőgyűléseken szigorúan megtartották a törvényességet. A felszólalások — 630 hangzott el Budapesten — főleg a jelöltek személyével foglalkoztak. Hét választókerületben tettek javaslatot más jelöltre, ám az illetők nem kapták meg a szükséges szavazatokat. A kis számú spontán jelölésnek elsősorban az az oka, hogy Budapesten 31 olyan közismert személyiség indult, akik mellett fel sem merült más jelölt. A jelentés részletesen foglalkozik a választási gyűlésekkel és rétegtalálkozókkal. A fővárosban 196 gyűlés volt — a lakóterületen 118 —, 40—45 ezer résztvevővel. Elhangzott 1251 hozzászólás. Ezek a gyűlések és rétegtalálkozók jó hangulatúak, politizálók voltak, őszinte elismeréssel szóltak az ország és a főváros fejlődéséről. De megfogalmazták azokat a gondokat is, amelyek a lakosságot foglalkoztatják. Szóvá tették például a nagyszabású lakásépítés ellenére még mindig meglevő lakáshiányt, a házak karbantartásának lassúságát, a közellátás és a kereskedelem hibáit, az egészségügy gondjait, a népesedéspolitika eredményei mellett az óvoda- és bölcsődehiányt, a jelentős nyugdíjrendezés mellett még mindig megélhetési gondokkal küszködő kisnyugdíjasok sorsát. Szóltak az üzemi demokrácia alacsony színvonaláról, a munkafegyelem lazaságáról. A fiatalok főleg az alkotmányról, a parlament szerepéről, a képviselők munkájáról érdeklődtek. A jelöltek személye általában kedvező hatást keltett, felszólalásukat szívesen hallgatták a választók. (Lukács) Féltett kincs a régi könyvek gyűjteményében GUTENBERG BIBLIÁJA Besztercei szójegyzék, érsekújvári kódex 2 Az Akadémia palotájának első emeletén található a könyvtár két gyűjteménye: a kézirattár s a vele egy osztályba tartozó régi könyvek gyűjteménye. KÉZIRATTÁR A kézirattár. Ennek egyik szobája Arany János egykori lakosztályához tartozott. Itt áll ma is a költő karosszéke, a falon fényképe, korabeli a cserépkályha. A kézirattár másik szobájában is emlékek: Széchenyi István faliórája és Mikszáth Kalintin leveles szekretere. Az Akadémiai Könyvtár kezdettől fogva nemcsak nyomtatott, hanem kéziratos anyagot is gyűjtött, kódexeket, okleveleket, régi kéziratokat, abtakat, történelmi forrásgyűjteményeket, irodalmi és tudományos hagyatékokat — mondja Rozsondai Béláné, a könyvtár tudományos munkatársa. — Ennek az anyagnak a rendszerezésére alakult meg 1801-ben Römer Flóris vezetésével a kézirattár. Az anyag legértékesebb részét őrzik ma a páncélszobában. Itt találhatók például a felbecsülhetetlen értékű régi magyar és latin nyelvű kódexek, itt van Mátyás egy Corvinája, Ludovicus Carbo műve. Kalandos úton került vissza Konstantinápolyon át Magyarországra. Ebben a páncélszobában látható tizenkét középkori magyar nyelvemlék, például a híres Besztercei szójegyzék, amely a XIV. század végéről való, s valószínűleg Erdélyben készült. A XVI. század elején, a Nyulak szigetén írták az Érsekújvári kódexet. S itt őrzik az alapító, Széchenyi István kézzel írott tanulmányait. KÖRÖSI CSÓVA LEVELEI A szoba fellelt ereklyéi közé tartozik Arany János levelezése, verseinek sok kézirata. Itt van híres Kapcsos Könyve , amelyet Gyulai Páltól kapott ajándékba —, ebbe írta az Őszikéket, az Epilógust. Mellette híres műfordításai, — ógörögből, angolból —, a Szentivánéji álom és a János király. S a költőbaráthoz, Petőfihez írott levele. Irodalomtörténeti kuriózum Az ember tragédiája első változata. Madách kézírásával, Arany János hozzá fűzött megjegyzéseivel, javításaival. Külön története van egy kis kötetnek, amely Beranger összes műveit tartalmazza. Petőfi adta Aranynak, ő tovább ajándékozta Tompának, majd Decay Józsefhez és Szász Károlyhoz került, aki megőrzésre átadta a Kisfaludy Társaságnak. Körösi Csoma Sándor 1835-ben Calculából küldött, latin nyelvű levelében arról számol be, hogy elkészítse a tibeti— angol szótárat és nyelvtant. Az egyik polcon a darjilingi Körösi-síremléket vbrázoló kép — Széchenyi István íróasztalán állt valamikor ... A szobában kaptak helyet a legkiválóbb magyar írók, tudósok hagyatékai is. Itt van Csokonai Vitéz Mihály levelezése, Kazinczy Ferenc Széphalmi-leveles- ládája, s Semmelweis Ignác levelezése. A kézirattár legértékesebb külföldi anyaga a Goethe-gyűjtemény, amely az NDK és az NSZK utáni a legjelentősebb Európában. A 12 SOROS A kézirattár külön részlege az Akadémia régi irattára, amely az alapítástól az új Akadémia megalakulásáig terjedő időszak hivatalos okmányait rendszerezi. 1954-ben alakult meg a régi magyar gyűjteményből és az ősnyomtatvány-gyűjteményből a régi könyvek gyűjteménye. Az ősnyomtatványok között őrzik a XV. század közepétől az 1600. december 31-ig megjelent könyveket. Közöttük van a legelső nyomtatott könyv, a Gutenberg által Maimban megjelentetett úgynevezett 42 soros biblia. S a gyűjteménybe tartozik az az ősnyomtatvány is, amelyet Madách Imre ajándékozott a könyvtárnak, amikor egy alkalommal Sztregován Kubinyi Ferenc és Römer Flóris meglátogatta. Magyarországon több mint ezer ősnyomtatvány van, ennek nagy része a Széchenyi Könyvtár tulajdona. Az antikvagyűjtemény az 1310-tól 1550-ig terjedő időszak könyveit foglalja magában. A harmadik csoportba az 1711 előtti magyar könyvek és magyar vonatkozású nyomtatványok tartoznak. Külön egységben őrzik az 1711 után megjelent régi könyveket. A régi könyvek gyűjteményének fontos feladatai közé tartozik a könyvkonzerváló-restaurált munka. Az MTA könyvtárának ősnyomtatvány-gyűjteménye például Közép-Európa leggondosabban karbantartott gyűjteménye. ElLOLEGESSEG A keleti osztály. Az Akadémia székházának földszintjén található az 1951- ben megalakult keleti osztály, a hazai orientalisztika alapkönyvtára. Már 1926- ban, majd később 1948-ban gondoltak a keleti osztály felállítására, de megvalósít tása csak az Akadémia újjászervezése után vált lehetségessé. A keleti osztály első helyisége az olvasóterem; közel-keleti stílusú, az iszlám építőművészetéből vett motívumok díszítik. A kézikönyvtár könyvoszlopai India, Irán, a Kaukázus népei, az ókori Közel-Kelet, Izrael, Egyiptom és Afrika népeire és kultúráira vonatkozó fontosabb műveket tárják a kutatók elé. Megtalálható a keleti kapcsolatok: Törökország, Kína, Indokína, Tibet, Japán, Indonézia, Óceánia, az iszlám és a buddhizmus irodalma is. A belső, Kőrösi Csorna teremben kaptak helyet a keleti kódexek — köztük 165 arab és 140 perzsa kódex. Az 1890 műből is kiemelkedik Maimonides Misna Tórája. A tibeti kéziratok és fanyomatok között a legértékesebbek azok, amelyeknek alapján Körösi Csoma Sándor tizenegy évi munka után — lámakolostorok celláiban — írta megtibeti szótárát és nyelvtanát. Vannak a gyűjteményben pálmalevélre írott ceyloni és szumátrai faháncskönyvek is. — A keleti osztály anyagát is számottevően gyarapították az ajándékok és a hagyatékok — mondja Szeidovitz Éva, megbízott osztályvezető. — Pulszky Ferenc hagyatékából becses keleti régészeti atlaszok, az emigráns Szilágyi Dániel konstantinápolyi könyvkereskedéséből értékes török kódexek és régi nyomtatványok. Vámbéry Ármintól ugyancsak török kódexek. Duka Tivadar indiai orvosezredes révén Körösi Csoma Sándor tibeti kéziratai kerültek az Akadémia könyvtárába. Kaufmann Dávid végrendelete alapján egy nemzetközileg is nagyon értékes héber kéziratos könyvgyűjtemény, Kégl Sándor rendkívül gazdag perzsa és szanszkrit könyvtára és Stein Aurél Belső- Ázsiára vonatkozó értékes hagyatéka is a gyűjteményt gazdagítja. Halász Júlia (Wannser felv.) Épül az aluljáró. Ma meg, s az elkövetkező hetekben, hónapokban is az Erzsébet-híd átépítése, korszerűsítése lassítja a forgalmat a Kossuth Lajos utcában. De, ha Erzsébet el is készül, az autók, buszok útja bizony nem lesz gyorsabb. Hiszen akkor már mind jobban bontakozik majd ki a Felszabadulás téren építi új csomópont. Ma még csak a nagy munka körvonalai látszanak, de hamarosan látványosabb szakaszhoz érkeznek az építők. A Károlyi Mihály utcából — felvételünkön —, indul majd a Petőfi Sándor utcába, a Kossuth Lajos utca alatti aluljáró. VILLAMOSRA, METRÓRA, BUSZRA Turista heti jegy ANNYIT UTAZIK, AMENNYIT AKAR Londonban, sej . .. van egy utazási jegy. A neve — ha szabadon fordítjuk: „Utazhat, amerre akar...” LONDONT PONKRA London hatalmas kiterjedésű, 8 milliós világváros — idegenforgalma óriási. A külföldi turisták öt fontért heti utazási jegyet vásárolhatnak, amellyel az összes közúti járművet használhatják London egész területén. Budapest idegenforgalma évről évre nő. Az évente Magyarországra érkező mintegy 8 millió külföldi turista zöme ellátogat Budapestre. Többségük használja a fővárosi tömegközlekedési eszközöket: villamost, metrót, autóbuszt. Megtanítani őket az előre váltott vonaljegyek használatára — körülményes . .. Nem kellene átvennünk a londoni ötletet? Dr. Nagy Ervin, a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságának helyettes vezetője kis, kék mintajegyet mutat . A következő hetekben terjesztjük elő a javaslatot egy külföldi és belföldi turisták számára egyaránt érvényes utazási hetijegyre. A jegy rendszeres kiadásához árhatósági jóváhagyás kell. Mi úgy tervezzük, hogy a Budapestre látogató turisták a kívánság szerint több napra megvehessék, és annyit utazhatnak naponta, amennyit akarnak... VÁMHÍZ A HÍDON Oszlop oroszlá nokáig húzódott a munka elkezdése. A Szabadság-híd pesti hídfőjénél a napokban megkezdték a két „vámház"’ helyreállítását. A hidak gazdája a MÉLYBER, a kivitelező az Országos Szakipari Vállalat. A helyreállítás kis munkának tűnik: naggyá az eredetiségre való törekvés, az átgondolt tervezés, a szakértelmet kívánó kivitelezés teszi. A tető horganyzott lemezekből készül. A nyolc-nyolc darab fémoszlop mindegyike egyegy oroszlánlábon nyugszik. A díszítő figurák — gömbök, levelek, díszköpők — száma meghaladja a négyszázat. A megkezdett munkát ősszel fejezik be. MAGYARÁZKODÁS HELYETT A buszokra is érvényes utazási jegy áz a terv szerint napi 11 forint lenne, s akik csak villamossal és metróval akarnak utazni, öt forintot fizetnének. A jegy hátulján orosz, francia és német nyelvű használati utasítás található. Ezzel a megoldással, reméljük, kevesebb lesz az a kellemetlen magyarázt adás, ami a BKV-ellenőrök és a nyelvünket nem ismerő, jegy nélkül utazó külföldiek között szokott az idegenforgalmi csúcsidőben előfordulni. P. J.