Esti Hírlap, 1976. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-02 / 27. szám

MŰSORON KÍVÜL Rajkinék mikroszkópul Tegnap este kellemes meglepetés fogadta a Mik­roszkóp Színpad közönségét. A Magától nem megy című politikai kabaré második részében színre lépett — műsoron kívül — a lenin­­grádi testvérszínpad, a Mi­niatűr Színház igazgatója, a magyar közönség régi is­merőse és kedvence, Arka­­gyij Rajkin, s a színház egyik vezető színésze, Vla­gyimir Jakovinckij. A tíz­percnyi politikai-ideológiai tartalmú, sokrétű mondani­valót hordozó kabarétréfát nemcsak szellemesen, ha­nem magyar nyelven, a szűkebb környezethez is kitűnően alkalmazkodva — „mikroszkópul” adták elő. A Miniatűr „hivatalos” bu­dapesti vendégszereplését holnap kezdi a Thália Szín­házban. (1. 1.) ADY ÉS LÉDA A KONFLISBAN Borbás Tibor tárlata A falból kiálló konflis­végben egymástól elhúzód­va ülő fenséges hanyagsá­­gú két figura a szakítás után is összetartozó Adyt és Lédát ábrázolja. Borbás Tibor stúdió galériabeli tárlatán találkozhatunk e szoborral. Ebben a kicsiny, nagyobb méretű plaszti­kák bemutatására alig vagy teljesen alkalmatlan teremben a művésznek mindössze néhány munká­ja látható. S mégis egy al­kotó világába tekinthe­tünk. A karakterisztikus Szabó Lőrinc portrét le­számítva a bemutatott plasztikák nem is annyira alkotásként ragadnak meg, hanem a munkákat létre­hozó érdekes szemlélet és művészi látásmód tűnik fel­­tani. A művész a drámai­­ságot is lírává oldja, sőt néha szinte érzelgősséggé. Ez a szobrászi nyelv csak igen körülhatárolt té­mák kifejezésére alkalmas. S mégis minden kritikai megjegyzés ellenére is ér­dekes. Borbás olyan plasz­tikai látásmódot vállal, amely szinte alig teszi le­hetővé számára, hogy a szó hagyományos értelmé­ben szobrásznak tekintsük. Pedig éppen e szemlélet által az. De hogy milyen mértékben és milyen mélységben, az majd csak további munkák láttán, e szemlélet plasztikai értékét bizonyítva dönthető el. (harangozó) E gondolat talán ellent­mondást takar, hiszen a művész lényege — így lá­tásmódja is — a produktu­mokban mutatkozik meg, s a műben jelentkező gon­dolatot az esztétikai mér­ték minősíti. Borbás Tibor munkái esztétikailag igen nehezen ítélhetők meg, márcsak azért is, mert ezeket a szobrokat nézve inkább az irodalom, a ver­sek keltette érzések fogal­mazódnak meg a nézőben, nem pedig a csak szobrok által teremtődő élmény. Az ódivatú ajtó nyílásá­ban m­egrebbenve álldogáló szép hölgy, és a gáláns mozdulattal visszaforduló Krúdy szoborbéli találko­zása nem ábrázol, hanem mesél Krúdyról, áttételesen értelmezve egyszersmind az író regényvilágát. A ruhát­lan, földbesimuló Salome szenvedő és kielégült vággyal tartja kezében a megkapott fejet, s testének látványa is­merő szexuali­tás. A vízben Üszőt mint­ha különlegesen finom ruha takarná, vagy éppen maga a ruhául szolgáló víz. A szobrok nem annyira lát­ványra épülnek, mint in­kább egy-egy bonyolult, összetett érzelem kifejezé­sére. Ami mégis látvány bennük, az csupán ezeket az érzéseket kívánja kivál­ TALÁLKOZÓK, VITÁK, PÁLYÁZAT Népfrontfórumok a közművelődésért Koncert, könyvhét • Kerületi rendezvények Február 14-én az Omega együttes ad koncertet a Fő­városi Művelődési Házban. Ez is egyike a Hazafias Népfront Budapesti Bizott­sága rendezvényeinek. A koncert bevételét tanyai iskolák könyvtárainak szánják. A múlt héten munkaér­tekezletet tartott a Nép­front budapesti művelődés­­politikai bizottsága. Az el­múlt év akcióinak sikeré­ről, az idei esztendő tenni­valóiról Kristó Nagy Ist­ván, a Budapesti Népfront Bizottság alelnöke számolt be. , Szerdán: film. — Ezen a munkaértekez­leten a kerületi bizottságok és a budapesti központ fe­lelősei, a művelődési mun­ka szervezői találkoztak. A legfontosabb téma a köz­­művelődés segítése volt. A nevelés, a tanulás­ és a művelődési vágy felkel­tése hosszú folyamat. Vala­mi olyan formát kellett találni, amely úgy közöl is­mereteket, hogy az köny­­nyen elsajátítható legyen. Ezért kidolgozták az úgy­nevezett fórum jellegű ren­dezvények modelljét. — Ilyen fórumunk több­féle is van. A Fővárosi Mű­velődési Házban minden szerdán filmfórumot tar­tunk. Elsősorban a másnap bemutatott új magyar fil­mekkel találkozhat a kö­zönség. Persze jelen van­nak az alkotók is, s így iz­galmas, érdekfeszítő viták alakulnak ki. Az irodalmi fórum — általában kéthe­tenként, hétfőn jelentkezik a Népköztársaság útjai szék­házban — új regények, verseskötetek, szociográ­fiák, nyelvhelyességi mű­vek bemutatója. Ezen is részt vesz az író, akit egy kritikus, irodalmár mutat be a közönségnek, majd megkezdődik a kötetlen véleménycsere. Jes volt a Nemeskürty vi­taest. Eljött fórumunkra Hernádi Gyula, Spiró György, László-Bencsik Sándor, Ladányi Mihály, Fábri Péter, Nagy László estjén zsúfolásig megteltek a széksorok. Az irodalmi rendezvé­nyek mellett az elmúlt év sikeréhez, az Olvasó Né­pért mozgalom továbbfej­lődéséhez tartozott az a pályázat, amely a Volgát az Elbáig címet viselte. A második világháború kelet­európai irodalmáról szóló művek közül kellett elol­vasni, ezekben a közöset és a különbözőt megtalálni, leírni. A 200 pályamű szerzői között meglepően sok volt a szocialista bri­gád és a kiskatona. • Az új panelházakba is magunkkal költöztetjük régi magatartás-, kapcso­lat- és életforma-panel­jeinket, vagy ha újakat állítunk elő, nem bizonyos, hogy ezek a szó értéket je­lölő értelmében is újak lesznek. Ha akarnánk, ezt a tanulságot szűrhetnénk le a szombat esti szórakoz­tató összeállítás, a szovjet szerzők derűs írásaiból né­mi dramaturgiai plaszti­kával — szerkesztő Bogáti Péter — eggyé fűzött Ala­kok és ablakok című mű­sor nyomán. De erről in­kább egy szociografikus dráma után illenék méláz­ni. Esetünkben gondol­junk inkább könnyű szív­vel arra, hogy Benedek Árpád rendező a vidám tévéműsorokban ritkán ta­pasztalt gonddal és ízléssel teremtett derűs hangulatot s az értékben különböző írásokból egységes játékot. Sok jó színészt mozgatott. Szemes Mari és Sinkovits Imre sziporkázó összjáté­­káról külön is szót kell ej­tenünk, mert ellenállhatat­lanul kacagtatóvá fényesí­tette a perlekedő, egymást unó házastársak patinás témáját. (be) • Az előzőleg jelzett időpontnál egy héttel ké­sőbb, szombaton délután került először képernyőre a Filmszem. Nagy fontos­ságú az új műsor, hiszen — akármilyen meglepő is — éppen a mozihoz legkö­zelebb eső televízióban nem volt a filmművészet­tel foglalkozó rendszeres adás. Ráadásul, a Film­szem bemutatkozása jól si­került, nem mutatott kü­lönösebb „gyermekbeteg­ségeket”. B. Révész László szerkesztő-rendező a ma­gazinjellegnek megfele­lően sokfélét adott, ötletes kapcsolással. A legjobb szolgálatot a műsor, Lázár István szavaival, a Juta­lomutazás című filmnek, illetőleg a filmnézőknek tette. Eloszlatta a film­mel kapcsolatos félreérté­seket, a mannheimi nagy­díjas és a pécsi filmfeszti­válon a kritikusok díjával kitüntetett alkotás­ megte­kintéséhez bizonyára so­kakban kedvet ébresztett. Remélhetően a forgalma­zó vállalatok is lehetővé teszik, hogy a múlt év ki­emelkedően legjobb ma­gyar filmjét láthassák az érdeklődők. Talán annyit jegyezzünk még meg taná­csul: tekintsen a Filmszem egy kicsit jobban előre. Például februárban kerül a mozik műsorára a másik Mannheimben díjat szer­zett filmünk, Elek Judit Egyszerű története. Jó lett volna erre és legalább a hónap további magyar be­mutatóira felhívni a fi­gyelmet. Nem kell attól tartani, hogy az előzetesek elveszik a reklámadások kenyerét. Az egyébként ötletesen átnyújtott hír­csokorban is akadt néhány szakállas információ. (morvay) • Évek óta — és világ­szerte — a Columbo a leg­népszerűbb televíziós so­rozatok közé tartozik. A mozilátogatók már nálunk is ismerik: évekkel ezelőtt nagy sikerrel játszottak egy Columbo-mozifilmet a Cor­vinban. Tegnap este a te­levízió előtt ülő milliók is megismerkedhettek Co­lumbo kaliforniai nyomozó hadnaggyal, akit egy első­rangú színész, Peter Falk személyesít meg. (Magyar hangja is kitűnő, Szabó Gyula szólaltatja meg.) S mint a mozifilmben, úgy látszik, a televíziós soro­zatban — mindenesetre an­nak tegnap este látott első darabjában — is az a fon­tos, hogy a közönség nem a végén tudja meg, ki a bűnös, hanem mindjárt az elején, a szeme láttára kö­vetik el a gyilkosságot. Ez­zel a módszerrel nehezebb krimit csinálni, de ha si­kerül megoldani a felada­tot, megéri. Ebben az eset­ben is megérte, színvonalas, érdekes bűnügyi tévéfil­met láttunk (rendezte: Ni­colas Colastano, forgató­­könyv : Steven Bocico) enyhén — s nem bántóan — intellektuális beütéssel. Peter Falk ragyogó figu­rát formált a félszeg, jám­bor, az együgyűség maszk­ja mögött éles eszű, megej­­tően emberséges nyomozó­ból. Jó volt John Cassa­vetes is (a „New York-i iskola” neves színész­rendezője), a gyilkos kar­mester szerepében. S öröm volt viszontlátni annyi év után — s nemcsak Mándy Iván Régi idők mozijában — gyermekkorom egyik hollywoodi szépségét, s mellesleg jó színésznőt, az immár 70 éves Myrna Loyt. Ha a Columbo továb­bi darabjai is ilyenek lesz­nek, akkor könnyű szív­vel búcsúzunk A felügyelő­től, mert sokkal jobbat ka­punk. (barabás) Neves vendégek Többször — éppen a vi­tajelleg fejlesztése miatt — azoknak az írásoknak a szer­zőit hívják meg amelyek vi­hart kavartak. A kialakult beszélgetésben elhangzanak okos és néha kevésbé át­gondolt észrevételek is. Az alkotó természetesen mind­egyikből profitálhat. — Vendégünk volt ezeken az irodalmi fórumokon már Weöres Sándor és Rá­kos Sándor. Simon István egyik utolsó találkozása ol­vasóival is ilyen fórumi szereplés volt. Emlékeze­ Képzőmű­vészét . Hasonló pályázatokat a jövőben is tervezünk. Olyan művekre gondolunk, amelyek irodalmi értékűek, s ugyanakkor értékes esz­mei mondanivalót is képviselnek. E központi rendezvények mellett sem­mi esetre sem szabad meg­feledkeznünk a kerületi rendezvényekről. Közülük is kiemelkedik a VI. és a XV. kerületben rendezett képzőművészeti kiállítás. (Kevés a galéria — ezen igyekeznek a maguk mód­ján segíteni.) Sikeres a XIX. kerület most már hagyományos rendezvénye, a Magyar Nyelv Hete. S végezetül: készülünk az idei év nagy kulturális ese­ményére, az ünnepi könyv­hétre. A Hazafias Népfront ennek a szervezésében is igyekszik minél hatéko­nyabban részt venni, már most készül a júniusi meg­nyitóra, amely Újpesten lesz. (szű­cs) Horváth Imre szekszárdi nyugdíjas bognár a Megyei Művelődési Központ faragó szakkörének egyik legszor­galmasabb látogatója. Tizenöt esztendő alatt körülbelül 600 szobrot és más faragványt készített. ÚJ SOROZAT Budapesti füzetek Új kiadványsorozat jele­nik meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár budapesti gyűjteményének gondozásá­ban, Budapesti füzetek cím­mel. Ez lesz utóda annak a néhány lapos kiadványnak, amelyet a névadó idejében jelentettek meg időszerű kérdésekről. A 400—600 tételes gyors bibliográfiák első két szá­ma a fővárosi környezet­­védelem, illetve agglo­meráció irodalmáról a minap látott napvilágot. A további témák: Budapest hároméves terve, ötéves tervei, közművei, egészség­ügye. A következő­­években nagyméretű kiadványokat is megjelentet az ország legnagyobb helytörténeti gyűjteménye. Ezek úgyne­vezett lelőhelyi katalógusok lesznek: 1200 féle folyóirat és napilap összes évfolya­maiból mintegy 60 ezer könyvből és több tízezer apró nyomtatványból vet­ték számba a budapesti vo­natkozású fotókat és szép­­irodalmat is. Folytatják a forrás jelle­gű, nehezen megszerezhető dokumentumok megjelente­tését. Hamarosan várható Me­­zőssy László százados 1848-ban írt leveleinek betűhív kiadása, továbbá a költő születésé­nek 100. évfordulójára az Ady Endre Budapestje cí­mű szöveggyűjtemény. (MTI) A harmadik Léger­ra a zen­ni Fernand Léger, az 1955- ben elhunyt nagy francia festő emlékét két múzeum is őrzi Franciaországban: az egyik délen, a Cannes melletti Biot-ban, a másik szülőföldjén, Normandiá­­ban. Nemsokára egy har­madik múzeum is viseli Léger nevét: a Párizs mel­letti Gif-sur-Y­vette-ben, a Nagy Hársfa nevű birto­kon. A Nagy Hársfát egyébként a Francia Kom­munista Pártra hagyta örökül a művész. A ház 1973-ban, a világ közvéle­ménye figyelmének köz­pontjába került: itt tanács­kozott a vietnami béke elő­készítéséről, Le Duc Tho és Kissinger. Léger pályája kezdetén a kubisták köréhez tartozott, később az új realizmus egyik fő képviselője volt. Képeinek kedvelt témája: a modern ipari civilizáció gépi mechanikus kerete, s ennek fenntartói, a munká­sok­ özvegye, a jövendő múzeum rendezője, nem csupán a művész nagymé­retű festményeit kívánja bemutatni, helyet kapnak itt Léger rajzai, s a sváj­ci Courfauvre templomához készített ablaktervei is. (1)

Next