Esti Hírlap, 1977. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
Az eredeti bemutatót elmulasztottuk, így az ismétlés kapcsán emlékezünk meg Moldova György Mózes hatodik könyve című hangjátékáról. Az ókortól egészen napjaink" tévedő Mózes, aki szeretné kiadatni a kőtáblába vésett Tízparancsolatot, s hamarosan Mózes Áron lesz és kezdő fiatal író, érdekes és tanulságos vesszőfutáson megy át. Miközben kitanulja a jelen rafináltságait, a hallgató is megtudhat egy s más fontos gondolatot az írótól. Moldova Szatírái mindig furcsa, extrém indításúak, a valóság és az irrealitás különös keverékéből jönnek létre, de születésük pillanatától természetesnek és öntörvényűnek hatnak. Most is úgy éreztük, mivel a főhőst, Mózest körülvevő figurák nagyon is ismertek, maiak, közöttünk élők. Az íróilag kitűnően megrajzolt alakok úgy hemzsegik körül az ókorból tábláival idáig bóklászó Mózest, hogy gyorsan lekoptatnak minden bibliait és a kiskapuk, a svindlik dörzsölt, kisstílű alakjává változtatják. Moldova nem ijed meg saját végkövetkeztetésétől, eszében sincs, hogy a darab végén feloldja, kenetteljessé és lepecsételhetővé tegye sztoriját. A szatíra nemcsak kegyetlen írói megfigyelésekből, hanem a humor forrásaiból is bőségesen táplálkozott. Időnként fogcsikorgatóan jól szórakozhattunk. Köszönhettük ezt a rendezőnek, Varga Gézának is, aki jól igazodott a darab hangvételéhez, és színészválasztásával (Sinkovits Imre és Garas Dezső játszotta a főszerepeket) az írói gondolatot a nevetőizmok közelségébe hozta. S tette mindezt úgy, hogy a jóízű nevetés után a töprengő továbbgondoláson volt a hangsúly. (harangozó) Székely fonó a Déryné Színházban Kodály Zoltán halálának tizedikévfordulójára (március 6.) a Déryné Színház műsorába iktatta a mester Székely fonó című énekes játékát. Az operai részleg szívós, következetes munkájának újabb bizonyítéka ez a bájos előadás, amelyet ráadásul kettős szereposztásban tudtak megrendezni. A kamaraváltozat Kertész László főrendező nevéhez fűződik, Kodály maga említette neki egyszer, hogy szívesen látná a darab kicsinyített változatát is színpadon. A nagy Operaházban nagyzenekar, a kis Dérynében a kamarazenekar szól, de minden zenei érték megőrzésével, ami Németh Amadé áthangszerelésének érdeme. (A zenekar tiszta és lelkes játékát László Fndre vezénylete alatt komoly elismerés illeti.) Kertész a nyáron erdélyi tanulmányúton járt, és ott szerzett tapasztalatokat a székely népballadák előadási módjáról, népszokásokról, s ezt a Székely fonóban hasznosította. A rendezés alapja az, hogy a történés fonalát, a balladák és humoros dalok füzérét cselekménnyel bővítette, s Jékely Zoltán bevezető versével indítja. A csendőrük megnagyobbodott színpadi funkciója a színpadi mese során mélyebb nyomot hagy a nézőben. Általa a pompás Kodály-mű még világosabb, tetszetősebb. A kórus ügyes beállításával tarkább lett a színpad, és az állandó, dallamhoz igazodó mozgás emeli a produkciót még ilyen — a nagy színpadokhoz képest — szűkebb változatban is. A Jöjjön haza édes anyámballadát például a szólisták éneke mellett külön drámai némajáték színesíti. Az előadók szépen éneklő, fiatal művészek: főleg a Háziasszony Kocsis Katalin —Lenkefi Erika, a Fiatal lány: Zöld Ildikó—Andor Edit, a férfi főszereplő legény: Toldi Nagy Miklós— Nagy János, Szomszédasszony: Bihari Tóth Zsuzsa, Fiatal legény: Romhányi Attila—Szirmai József, A nagyorrú bolha: Bordás Dezső—Cser Pál Imre, de a többiek is látható kedvvel vesznek részt a színvonalas produkcióban, amelynek leleményes és mégis egyszerű székely faragásos díszletmegoldása Nagy Sándor érdeme. (Kristóf) Donizetti egyfelvonásosa, a Rita, a főszereplő megbetegedése miatt elhalasztódott. A Székely fonóval együtt kerül majd színre. 1977. március 1., kedd FEBRUÁR 28.—MÁRCIUS 8. Prágában megkezdődtek a magyar kultúra napjai (Folytatás az 1. oldalról) Az üdvözlő beszédek után a Magyar Állami Opera balettegyüttese Delibes Sylvia című balettjét mutatta be Seregi László humorral átszőtt, szellemes koreográfiájával. A közönség érdeklődéssel, hosszan tartó tapssal fogadta a produkciót, többször nyütszini tapssal honorálta táncosaink, Pártay Lilla és Dózsa Imre, Róna Viktor és Csamóy Katalin nagyszerű kettősét, Forgách József virtuóz szólóját Balettegyüttesünk prágai vendégszereplésének második estéjén — ugyancsak a Smetana Színházban — vegyes koncertműsort ad Bach, Richard Strauss, Hindemith és Borogyin zenéjére koreografált balettekből. A mai nap eseményei közé tartozik, hogy délelőtt magyar iparművészeti kiállítás nyílik a prágai Waldstein-palotában — ezt Somogyi József nyitja meg —, este pedig ünnepi bemutatón kerül a közönség elé Jancsó Miklós Vörös requiem című filmje. adásával kezdik meg csehszlovákiai vendégszereplésüket, majd a következő napon a Popfesztivál című zenés drámát játsszák. A magyar kultúra napjai programjában a színházak több új magyar drámát játszanak, újítanak fel, vagy mutatnak be. A puszta felsorolás is mutatja, milyen gondosan tallóztak a magyar drámairodalom újdonságai között. A prágai Burián Színházban nagy sikerrel játsszák Palotai Boris Szigorú szerelmesek című színművét, Pozsonyban és más színházakban Csemer Géza Piros karavánját. Szerepel a színházi műsorban Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című drámája, Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok, Kertész Ákos Névnap, Szakonyi Károly Adáshiba, Örkény István Macska játék című színdarabja, Gyurkó László drámája. Hangversenyek A fotókkal illusztrált, díszes kiállítású műsorfüzetből megtudhatjuk, hogy Csehszlovákiában koncertezik ezekben a napokban Koródy András karmester, Szenthelyi Miklós és Petényi Eszter; magyar filmeket játszanak a kassai, a pozsonyi, a rozsnyói és más filmszínházakban, Karlovy Varyban, Olomoutzban és a prágai Karlini Zeneszínházban lép fel Kovács Kati és a V—73 együttes. Magyar zenét sugároz ezen a héten többször a Prágai Rádió és a Magyar Televíziótól átvett műsorokkal jelentkezik a Csehszlovák Televízió. Potoczky Júlia Drámabemutatók Ma érkezik Prágába a Vígszínház társulata, ők a Vinohrady Színházban, csütörtökön este Federico García Lorca Bernarda háza című drámájának elő- A Radnóti Miklós Irodalmi Színpad Devecseri Gáborra emlékezve tegnap este mutatta be Huszár Klára rendezésében A meztelen istennő című műsorát. Képünkön: Csernus Mariann. (MTI Fotó : Horváth Éva felv.) Vendégművészek, baráti napok Az 1977-re szóló kulturális megállapodások szerint, a következő hónapokban vendégszerepel nálunk a Csehszlovák Szimfonikus Zenekar, a Bolgár Állami Népi Együttes, a Szarajevói Balett, a Jugoszláv Szimfonikus Zenekar, a Kubai Nemzeti Folklór Együttes. A budapesti művészeti heteken lesz vendégünk a Drezdai Opera társulata, illetve a bukaresti Enescu Szimfonikus Zenekzar. Viszonzásul Romániába utazik a Madách Színház társulata, s az NDK-ban vendégeskedik majd a Magyar Állami Népi Együttes. Az együttműködés új, mind népszerűbb formája a különféle baráti napok rendezése. Legközelebb február 20-a és március 8-a között Csehszlovákiában fogadják a magyar kultúra napjait. A bolgár zene napjainak viszonzásaként az idén Bulgáriában rendezik meg a magyar zene napjait. Ennek jegyében neves szólisták, együttesek, valamint a Magyar Állami Operaház társulata látogat el a baráti szocialista országba. PÉCSÉST Galéria a föld alatt Pécs belvárosában a Széchenyi téren magasodó kollégiumi épülettömb alatt az ország egyik legszebb kiállítótermét rendezik be Bachmann Zoltán építészmérnök tervei alapján. A mecsekaljai városnak, amely a modern magyar képzőművészet egyik fellegvára, nincs megfelelő kiállítóhelyisége. (A korábbiba költözött a Csontváry Múzeum.) Évente mintegy száz kiállítás nyílik Pécsett, s ezért vált szükségessé az új, állandó és korszerű bemutatóterem, amelynek egyik legfőbb erénye, hogy a város központjában fekszik. Az 1716—1726 között épített, majd a XIX. és XX. században tovább épített hatalmas tömb alatt csaknem ötszáz négyzetméter alapterületű helyiség állt mindeddig kihasználatlanul. A bejárat az utca szintjén van, csak a Széchenyi tér emelkedése miatt vált alagsorrá a helyiség. Az Országos Műemléki Felügyelőség hozzájárult a barokk alagsor kiállítóteremmé való átalakításához. Előreláthatóan az év őszén már megnyitja kapuit a tárlatlátogatók előtt: elsőként az V. pécsi kerámia biennálét rendezik az új kiállítóteremben. (MTI) SIKERKÖNYVEK Vakáció Magyarországon Címlapján vörös keretben a Keleti pályaudvar kikericssárga homlokzatának fényképével a könyvesboltok sikerlistájára került fel Fehér Klára Vakáció Magyarországon című könyve. Fehér Klárának nagy tábora van, elsősorban újságírói tevékenysége révén. Azok kedvelik leginkább, akik a rotációs papírról kis napi panaszaik megéneklését várják, a villamosokban, boltokban, hivatalokban, vendéglőkben mindannyiunkkal előforduló bosszúságról, figyelmetlenségről, durvaságról — vagy esetleg ellenkezőleg: a kedvező tapasztalatokról — szeretnék olvasni. Fehér Klárát örök pedagógiai optimizmus élteti; az a meggyőződés, hogy ha évszám lankadatlanul, a reményt sose veszítve megír minden apró visszásságot, akkor azok előbb-utóbb elfogynak. Ugyanez a pedagógiai optimizmus és örökifjú, diákos lelkesedés vezeti ismeretterjesztői tollát is: megosztani a frissen szerzett élményt az utazásokról és rábeszélni az olvasót, utazzék ő is. S közben nem fukarkodik magánéletének kitárulkozó megismertetésével; írásait olvasva róla és férjéről lassacskán mindent megtud az olvasó; kedvteléseikről és szoros összetartozásérzésükről éppúgy, mint keresetük beosztásának módjairól. Új könyve is azoknak az olvasóknak szerez örömet, akik ezekért az erényeiért, azaz lelkesedéséért, egyszerű stílusáért, nyíltságáért és közvetlenségéért szeretik olvasni írásait. A Vakáció Magyarországon a bédekker és a társalgó hangú riport kereszteződéséből született. Az írónő, férjestül, külföldi vendégeket kalauzol keresztül-kasul Pesten és az országban. Közben „készül” az illető városból vagy műemlékből, ezt az ismeretanyagot kedélyesen csevegve, a vendégekkel kapcsolatos kalandjai közé ömleszti, így a nagyvázsonyi vár vagy a szentendrei főtér ismertetése közben sort kerít arra, hogy ehelyt is megreklamálja, százegyedszer, hogy miért nem lehet a büfékben tejet kapni, miért hiányosak az útjelzőtáblák, miért nem udvariasabb a szállodai kiszolgálás és miért nem adnak papírszalvétát a zsírtól csöpögő lángoshoz?! Ezenközben az amerikai biokémikust, az olasz disznókereskedőt, s az angol adótisztviselő családját kalauzolva újra és újra megállapítják, hogy ez az ország szép, s hogy Magyarország is megér egy vakációt. Vagy tán nem is csak egyet. A könyvet színes fotók díszítik (készítőinek nevét hiába keressük), melyek eredetiben bizonyára szépek, nyomásban viszont kevésbé. Fehér Klára könyve révén a Gondolat Kiadó Világjárók sorozatának témája, argentínai és japáni útibeszámolók, kanadai és pakisztáni riportkönyvek után, elérkezett Magyarországhoz is. (f. f.) PÓKFOCI MADARAS JÓZSEF, HALÁSZ JUDIT, HOLTAI RÓBERT. Antik drámák Táron Új formában rendezik idén hazánk egyik legjelentősebb római kori feltárásának színhelyén, a táci Gorsiumban, a hagyományos antik színházi játékokat. A tervek szerint augusztusban minden szombaton és vasárnap gorsiumi játékokat mutatnak be az antik városka hajdani fórumán. Egy külön e célra szerződött, fiatal színészekből álló társulat ókori drámabemutatót tart. A játékok befejezéseként következik a Ludi romani, amelyen az eddigi hagyományoknak megfelelően, az egykori pannoniai római kori városok utódjainak diákjai adnak irodalmi műsort. (MTI) □ A NEMZETI SZÍNHÁZBAN folytatódnak Goethe Faustja első részének próbái. A megbetegedett Kálmán György helyett Cserhalmi György játssza Faustot a Marton Endre rendezte drámában. A bemutatót április 22-én tartják.