Esti Hírlap, 1977. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1977-08-01 / 179. szám

PÁRIZSBÓL, MONTREÁLBÓL JÖTTEK Néptáncot tanulnak Fekete trikók, húzott tar­ka szoknyák, piros és feke­te csizmák. Döng a padló, kilencven láb cifrázza, fi­gurázza a magyar táncok lépéskombinációit, ugrások, kopogások és a forgások váltják egymást. Az Építők Szakszervezetének székhá­zában rendezte meg a Ma­gyarok Világszövetsége im­már negyedik alkalommal a külföldi magyar tánccso­­port-vezetők tanfolyamát, amelyre most 45-en érkez­tek. Eddig könyvből Nagypál Ilona eddig min­den tanfolyamon, s az utá­na következő táncfesztivá­lon részt vett. Párizsban él — 12 tagú tánccsoportot ve­zet, mintegy tizenöt eszten­deje. — Minden évben újat ta­nulok — mondja — nem technikailag, hanem a tánc­­felfogásban. Jó, hogy való­ban lépést tarthatunk a ma élő táncszokásokkal. Párizsi csoportunkat a Francia—Magyar Baráti társaság támogatja, s időről időre fellépünk Párizsban és vidékén is. — Először veszek részt a tanfolyamon — mondja a próba szünetében Horváth László, aki Montrealban ötödik esztendeje vezeti fe­leségével együtt a 22 tagú magyar népitánc-csoportot. — Eddig csak könyvből ta­nultam, most ráismerek a lépésekre, de szinte minden félórában újabb és újabb lehetőségeket tanulok meg, bonyolultabb, s az általam feltételezettnél olykor egy­szerűbb lépéskombináció­kat. A tanultaknak otthon kétszeresen is hasznát ve­szem: javul a csoportmun­ka, s az utánpótlás — 6—7 éves gyerekeket tanítunk — a legújabb stílust ismeri meg. A tanfolyam vezetője Si­­may Zsuzsa, a Népművelé­si Intézet munkatársa mondja: a célunk az, hogy a külföldi magyar tánccso­portok megismerjék a folk­lór hazai szemléletét, ne csak a stilizált csárdást jár­ják és ismerjék el magyar táncnak. Érezzék, értsék, hogy értékesebb valódi né­pi táncot, valósághű kosz­tümben előadni, mint mű­dalokra, a tényleges ko­reográfiától távol eső pro­dukciót. Gyűjtés vidéken — Hogyan segítik a tánc­­kultúra fejlődését a napi 4 órás próbán kívül? — Tavaly, a nyugati or­szágrészek táncdialektusá­val ismertettük meg a résztvevőket, az idén a Ti­sza-tájon gyűjtünk motí­vumokat. Nagyecsedre, s a Nyíregyháza környéki ta­nya­bokrokba látogatunk el, ahol sok, érdekes tánc­­lépést mutatnak majd be a helybeli népművelők, tán­cosok. A kéthetes tanfolya­mon táncelméleti előadáso­kat és filmvetítéseket is tartunk. A hallgatóinknak meg kell látniuk a különb­ségeket: a színpad nem táncház, ne tévesszék össze a társaságban, mulatság­ban való féktelen táncot, éneklést a színpadi produk­cióval. A tánctanfolyamot — im­már hagyományosan a magyar népitánc-fesztivál követi. 15 csoport mutatko­zik be, s augusztus 4-én a Körszínházban gálaesten vonulnak fel a magyar folklórt kutató, táncszoká­sokat őrző külföldi együtte­sek. (pálffy) Augusztusi Augusztusban sok magyar zenei előadóművész szere­pel külföldön. Az Állami Bábszínház együttese az avignoni fesztiválon lép fel. Az Állami Hangver­senyzenekar Ferencsik Já­nos vezényletével és Ránki Dezsővel, az ausztriai Vil­lach-ban, a Karintiani Nyár nevű zenei fesztiválon sze­repel. Ugyancsak Ausztriá­ban lépnek fel a Budapesti Filharmonikusok Kötődi András vezényletével. Rán­ki Dezső, a villach-i fellé­péseken kívül még az ausztriai Ossiach-ban, a svájci St. Moritzban, vala­mint Londonban lép fel. Ugyancsak Londonban ad hangversenyt Kocsis Zol­tán, Fischer Iván karmester az angliai Manchesterben, valamint Hollandiában diri­gál. Orgonaművészeink kö­zül Pécsi Sebestyén Mün­chenben, Ella István a bel­giumi Brugge-ben, Pécsi Sebestyén Genfben, Ella István Ossiach-ban és a nyugat-németországi Trier­­ben, Margittay Sándor Len­gyelországban ad hangver­senyt. Fábián Márta cim­balomművész Szlovákiában lép fel több koncerten, ugyanitt szerepel Elek Ti­hamér fuvola- és Benk­ő Dániel gitárművész. Csengery Adrienne Lon­donban, a Royal Albert Hall­ban énekli Zerlina szerepét vendégjárás és felvételt készít a BBC- nél Sass Sylvia Ausztriá­ban a bregenzi fesztiválon énekel, Kasza Katalin pedig a genfi operában. Zámbó István karnagyot Drezdába­­szólítja szerződése. A Liszt Ferenc Kamara­­zenekar Franciaországban lép fel, s Párizsban három hanglemezfelvételt készít, különböző lemezcégnél. Magyarországra ez idő alatt igen sok külföldi ven­dég érkezik. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon éne­kel Wilma Vernocci, Mi­chele Molese, Alek­szandri­­na Macseva, David Ohane­­sian, Benito Maresca és Jone Jori. Ugyancsak a Margitsziget vendége lesz a Suhisvili nevű grúz népi együttes. Előzőleg Szegeden is fellépnek. A szegedi szabadtéri já­tékok Aidájának vendég­énekese Lorenza Canepa, Francesco Ortiz, Nicolai Szmocsevszki, Gisela Schröter. A Cigánybáró vendége lesz Hana Vlacilo­­va balett-táncos. A martonvásári Beetho­­ven-koncerten működik közre Robert Benz zongora­művész. Esztergomban és Vácott két NDK-beli gitár­művész Monika és Jürgen Rost muzsikál. Esztergom­ban és Tatán szerepel Mar­tin Myslivecek gitármű­vész. Stefan Ruha hegedű­­művész Szeged, Pécs, Nyír­bátor és Szombathely ven­dége lesz. Kőröshegyen és Fóton orgonái Zeljko Ma­rasovic. Szombathelyen, a Varázsfuvolában énekel Eberhard Büchner, Jürgen Freier és Rolf Tomasewski. Visegrádon szerepel Rozm­­berska Kapela társulata, és Tatán lép fel a Lucsnica nevű csehszlovákiai népi együttes. A hónap végén Visegrádon szerepel a Wiener Musikanten együt­tes. Klaus Linsenmayer or­gonaművész Tihanyban ját­szik. Képünk a Leonard Bern­stein­ születésnapjának tisz­teletére rendezett 1975-ös villachi koncert próbáján készült. Előterében Bern­stein, a zongoránál Ránki Dezső. (Szabó Attila (elv.) NYÁRI VÁSÁR a BÉTEX Terézvárosi Kisáruházban 30-40 százalékos árengedménnyel NAGY VÁLASZTÉKBAN : KÜLÖNFÉLE MÉTERÁRUK, SZINTETIKUS FÜGGÖNYÖK, ELSÖTÉTÍTŐ FÜGGÖNYÖK, TORONTÁLI SZŐNYEGEK, AMÍG A KÉSZLET TART Budapest VI., Majakovszkij u. 56—58. Nyitva: 9-től 18.30 óráig, szombaton 9-től 13 óráig. JRIZEX: 97EREZ­tóOSI Ajánlatunk A két kötet időrendben, eseménysorozataiban ösz­­szetartozó: Rozsnyói Ágnes, A. Szálasi puccs és Karsai Elek, Ítél a nép című mun­kái. A XX. századi ma­gyar történelem legsötétebb, szégyellni való eseményé­ről szól az első, s a máso­dik a hiba korrekciójáról, a háborús bűnösök felelős­­ségre vonásáról. Ezekről az eseményekről számos mun­ka jelent meg már, terje­delmes és alapos tanulmá­nyok, Macartney kétkötetes Október 15. című könyvétől a Horthy-emlékiratokon át Ránki György több lénye­ges dolgozatáig. A Kossuth Könyvkiadó Népszerű tör­ténelem sorozatának e két új kiadványa kétségkívül népszerűsítő, úgy is fo­galmazhatnánk, okulására az ifjúságnak, az esemé­nyek óta fölnőtt, immáron két generációnak figyel­mébe ajánlva, azokéba, akik nem ismerik vagy ta­nulmányaik során nem­ fordítottak több időt e tör­ténelmi sorsforduló súlyos tragédiájára. Rozsnyói Ágnes könyve a magyar Uralkodó osztály elvtelen, felelőtlen politi­kájára vet fényt, s ad ma­gyarázatot, miként volt le­hetséges a második világ­háborúnak abban a szaka­szában, a nyilvánvalóan el­kerülhetetlen vereség biz­tos tudatában egy tétova, mondhatni idétlen kiugrási kísérletet követően, hogy a szélsőjobboldal sikeres puccsal a hatalmat magá­hoz ragadja. Portrét fest Szálasiról, arról a figurá­ról, akit tulajdonképpen a német külügyminisztérium sem tartott szalonképesnek, de végülis mást, jobbat nem találva őt szemelték ki, s adták kezébe a lehe­tőséget, hogy 1944. október 15-én végrehajtsa a fasiszta puccsot Magyarországon. A könyv beszélteti az esemé­nyek fő- és mellékszerep­lőit, a végrehajtókat és a babokat. Kissé kurtára sikerült a Magyar Front­­szerepének ismertetése, némiképp el­nagyolva, s bizonyos, lé­nyeges dokumentumokat fi­gyelmen kívül hagyva tár­gyalja annak szerepét. A könyv végső fejezete októ­ber 15-e izgalmas esemé­nyeivel zárul, s Horthy le­mondó, s mindent vissza­vonó nyilatkozatával. Alig egy esztendő telt el a Szálasi-puccsot követően, 1945. október 3-án a má­tyásföldi reptéren átadták a magyar háborús főbűnösök első csoportját a magyar hatóságoknak. Ezzel kezdő­dik Karsai Elek könyve, az ítél­ő nép. Szinte kizáróla­gosan dokumentumok, jegy­zőkönyvek és rendeletek meglehetősen gazdag gyűj­teménye e kötet. A per kro­nológiáját követve, sokszor visszaforgatva az időt, la­pozgatja föl a bűnösök cse­lekedeteit megörökítő papí­rosokat, a Szovjetunió elle­ni hadüzenettől, a hamis kassai bombázástól egészen Jány Gusztáv hazatérésének igaz történetéig. Nem mondható, hogy e könyv mindeddig ismeret­len adatot tartalmazna. Mindamellett szerencsés munka, mert világosan, népszerűen, az igényeket ily fokon kielégítve, számos archív képpel illusztrálva ad bepillantást a háborús bűnösökről é­s az ítéletről. Hisszük, hogy sokan van­nak, akik e két könyvből formálhatnak majd képet a kalandorok puccsáról, a nemzetvesztő bűnösök fele­lősségre vonásáról. Schiffer Ferenc SIKERKÖNYVEK Két írás ti fasizmusról DREZDAI PARSIFAL Bayreuth, 1978 Elkészült a jövő évi bayreuthi fesztivál műsor­terve. Mint Wolfgang Wag­ner bejelentette: a Bolygó hollandi előadóművészeit az NDK-ból hívták meg, a drezdai operaház társulatát. Ezzel nyílik a fesztivál. A felújítás rendezője Harry Kupfer, drezdai játékmes­ter lesz; ugyancsak drezdai művész, Peter Sykora ter­vezi a színpadképet, a kar­mester az amerikai Dennis Russel. Ezenkívül Götz Friedrich szcenírozásában a Parsifal kerül színre, Wolf­gang Wagner rendezésében és a tavaly botrányt ka­vart Patrice Chéreau-féle Nibelung gyűrűje előadás. Bejelentették továbbá az 1978-as fesztiválra a jegy­árak emelését is. KUBAI NÉPI EGYÜTTES Nagy kultúrák sápadt vis Amikor a műsorfüzetben szemünkbe ötlött a Yoruba­­szvit, szép emléket idézett fel: első találkozásainkat annak az őskultúrákat egyesítő szép hagyomány­nak modern színpadi válto­zataival, amelyből a husza­dik század művészete oly sokat merített. 1969-ben, amikor megismertük az Or­­feusz-legenda antillai vál­tozatát, az Orfeo negro filmtéma csodálatos erede­tijét, meg az expresszionis­ta balettiskolán fegyelme­zett táncosok afrocuban táncceremóniáit, a Niger és a Kongó vidékéről szárma­zó ritmusokat, a benini po­­gány-iszlám varázshit, meg a spanyol-katolikus misz­ticizmus keveredésében je­lentkező indián rítusok ma­radványait — lenyűgözött. A közelmúlt napokban lá­tott kolumbiai táncműsor ugyanazoknak a hagyomá­nyoknak ma élő változatait idézte fel. A Budai Parkszínpad nemzetközi táncprogramjá­nak második évadjára, azt reméltük, a Kubai Népi Együttes teszi fel a koro­nát. Az előzetes beharango­zás ötventagú tánckart, harminc-egynéhány tagú zenekart ígért, a kongák és rumbák karneválját, kon­gói eredetű rabszolgaünne­pet és Yoruba-szvitet. De ez a program csak szerény jelzése volt annak a régi­nek, amelyre emlékeztetett. A­ mindenféle dobok együt­teséhez, nagyzenekar he­lyett, csak egy-egy hamis zongoraszólam, két elhan­golt gitár, s olykor egy éles trombita társult, nyoma sem volt a művészi igényű zenei feldolgozásnak. A táncok is csak halványan utaltak a már ismert, drá­mai ívű formákra és fe­szültségekre. Egy-egy dal­lam- és mozgásmotívum végtelennek tetsző ismétel­getéséből hiányzott a vál­tozatok egykori sokszínűsé­ge, monoton türelempróbá­vá váltak a közbeiktatott dizőzös táncdalok is. ről nálunk kialakult képbe." Nem lennénk őszinte bará­tok, ha ezt nem monda­nánk ki köntörfalazás nél­kül. De azt is, hogy az ígértnél jóval szerényebb létszámú együttes tánckész­ségében, meg az olyan ha­gyományok élesztésében, amilyenek a piaci árusok dalai, meg a mai szórakozá­sokat idéző kongák, rum­­bák voltak, még sok kihasz­nálatlan lehetőséget kellett megéreznünk. Csak ahhoz, hogy mindez művészi be­nyomást keltsen, szigorú formarendbe, teátrális fan­táziával kialakított látvány­­nyá kell komponálni. Az elképesztően gazdag tradí­ciókból pedig mindenek­előtt maradandó és meg­újuló szellemüket kell őrizz­ni és felhasználni. A szoká­sokról lehántani a rájuk rakódott sallangokat, s tisz­tán feltárni, amit generá­ciók és évszázadok sora művészi tökélyűvé csiszolt. A kubai nép kultúrája erre bő, szinte korlátlan lehető­séget kínál. Az Alonsók és Guerrák táncszínpadán pe­dig a megoldás jó példái­nak sokasága áll rendelke­zésre. Az együttes vitathatatlan tehetségű táncosainak sike­res, nagy lépteket kívánunk ezen az úton. (fods­) Nálunk a folklór amatőr­művészei alig vagy egyálta­lán nem maradnak el a hi­vatásos művészek mögött. Ramiro Guerráék kétszer itt járt együttese után ez a mostani produkció sehogy sem illik a kubai művészet- Honismeret Hatvanegy magyar és Csehszlovákiából érkező vendége lesz az augusztus 4-én kezdődő harmadik nyíregyházi honismereti nyári egyetemnek. A nyír­ség immár hagyományos rendezvénye résztvevőinek programjában Ady Endre élete és munkássága, vala­mint a magyar századfor­duló históriája szerepel a középpontban. Az előadásokon és kon­zultációkon kívül igen gaz­dag szabadidős program várja a nyári egyetem hall­gatóit. Amellett, hogy az Ady-emlékhelyeket is fel­keresik, több alkalommal kirándulásokon, túrákon is­merkednek Szabolcs-Szat­­már tájainak, vidékeinek nevezetességeivel. A harmadik honismereti nyári egyetem augusztus 15-én zárja be kapuit (MTI)

Next