Esti Hírlap, 1977. december (22. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
• Közhelyáradat zúdult tegnap este a képernyőről. Közhelyek, amelyeket felnőttek rémületes mennyiségben gügyögnek-erőszakoskodnak-negédeskednek-fölényeskednek-jópofáskodnak a kisgyerekeknek címezve. A Családi Kör, szokott stílusához híven, némileg eltúlozva az életben adódó szituációkat, görbetükörben mutatta fel a kollégák, rokonok, barátok és mindennemű felnőttek ,baracknyomós” modorát, az idétlenségig karikírozva a jól ismert „mi leszel, ha nagy leszel”, meg a „lyhű, de kormos a szemed, biztos nem mostad meg” és „ha ilyen gyáva vagy, hogy lesz belőled katona”, „juj, de szégyenlős, biztos nem is kisfiú, hanem kislány”-féle bájolgásokat. Alighanem azonban ezúttal ez a görbetükör áll legközelebb ahhoz a valóságos képhez, amely a kisgyermekekben egy-két alkalommal kialakul a körötte papagájként hablatyoló felnőttekről. Ezeket a látszatra ártalmatlan közhelyeket, mondat- és viselkedéspaneleket vette szemügyre a Szülők, nevelők magazinja, hozzávéve még a szülői nevelési közhelyszótár legfényesebb darabjait, mint amilyenek: a gyereknek sohasem lehet igaza, legyen különb a szüleinél, mindent megadok, de várok is: a legkiválóbb eredményeket. Ez a nagyon okos műsor Varga Zoltán és Kelemen Endre beszélgetésében azokat a veszélyeket és ártalmakat sorolta el, amelyeket e jellegzetes felnőttmodor magában rejt. A pojácáskodó, illetve erőszakos stílusból a gyerekek értelmi képességeinek lenézése, a világhoz való sokszínű viszonyuk lekezelése, a gyerekek helyzetének, kiszolgáltatottsága, az egyéniségük iránti tökéletes érzéketlenség süt ki. Kényszer, amely egy méltatlan szerepbe bele-, illetve visszaszorítja őket, a kedves csecsebecse szerepébe. Később, a kamaszkorban azután nem csoda, ha gyermekeinkben az a meggyőződés alakul ki, hogy a felnőttekkel valami baj van, tulajdonképpen nem lehet, tehát nem is érdemes velük értelmesen beszélni. A pojácáskodó vagy ellentmondást nem tűrő közhelyinvázió mindenképpen megakadályozza, hogy felnőtt és gyermek között tartalmas kontaktus alakuljon ki; a felületes ostobaságok nem keltenek bizalmat, viszont annál kétségesebbé teszik az értelmes, a gyereket valóban érdeklő dolgokról folyó párbeszéd lehetőségét. Az adás nem kímélte a felnőttek érzékenységét, hogy rádöbbentse nézőit, kíméljék a gyermek érzékenységét. Ahogyan a műsortól — számunkra sajnálatos módon — elbúcsúzó Abody Béla kifejezte, próbáljuk meg ne „kezessé”, hanem eszessé, fejessé alakítani őket. (be) □ ÉG, FÖLD, VÍZ, FÁK címmel Csath Anna Mária festőművész munkáiból nyílik kiállítás holnap délután 5 órakor a Csili Galériában. (XX. Baross u. 55.) Megnyitja: dr. Kádár Zoltán egyetemi docens. TRIPTICHON, HATÁRŐR HISTÓRIÁK Az Ólomkatonák történetei Beszélgetés Gáll Istvánnal 1976 egyik legnagyobb magyar könyvsikere volt A ménesgazda című regény. Napok alatt „hiánycikké” vált a könyvesboltokban. A Szépirodalmi Könyvkiadó a közeljövőben ismét meg,■ inteti, utánnyomásban.Most novemberben pedig Korács András rendező elkezdte forgatni a regényből készülő filmet. A ménesgazda, amelyben — mint korábbi műveiben is — Gáli István „a történelem szorításába került emberek magatartását vizsgálja”, történelmi-társadalmi érzékenységével, nyílt szókimondásával és izgalmasságával, olvasmányosságával vált méltán sikerkönyvvé. Gáli Istvánt régen és más formában is foglalkoztatják az 1950-es évek, illetve az elmúlt évtizedek. Fél évtizeddel ezelőtt például arról beszélt, hogy Triptichon címmel regényt ír már évek óta, ugyanakkor egy személyesebb hangú novellacikluson is dolgozik, amelyből sokat olvashattunk már az irodalmi folyóiratok hasábjain. Eiz a ciklus az Ólomlatonák történetei. Teremtettem egy családot Gáli Istvánnal beszélgetve első kérdésünk az volt, mi újság a Triptichonnal? — Igazság szerint novelláskötetre volt szerződésem ezen a címen évekkel ezelőtt. Úgy akartam megírni, hogy regény legyen,de elbeszélésekből összeállítva. Volt még azonban egy-két űr. Az oda illő részeken dolgozva tettem egy kis kitérőt, s az egyik „űrkitöltő” novellából Az öreg címmel kisregényt írtam. Ez tavalyelőtt jelent meg. — De mi lett a Triptichonnal? — Maradt a szerződés. Egy családot teremtettem magamnak, Magosékat. Az öreget, az Apát és a Fiút. A fordulópontokat keresem az életükben. A társadalmi és az emberi élet fordulópontjait. Az Apáról szól például a Mellékutca című elbeszélés. Természetesen mindegyikük újra megjelenne a Triptichon című kötetben is, ahol a lehetőség szerint most már a maga teljességében feltárulna az életük. — Miért a feltételes mód? Végül is készül a könyv vagy nem? Hol tart vele? — Készül, nem is hiányzik sok belőle De nem olyan egyszerű pontot tenni a végére. Sok minden rétegződik a három nemzedéket képviselő férfiak sorsában. Természetesen folytatom az írását, már túl is kellene lennem rajta, s ugyanígy az Ólomkatonák történetein is. — Személyesen megélt dolgokról van szó? — Ahogyan ezek a történetek papíron megjelennek, úgy én találtam ki őket. De megtörténtek hozzájuk hasonlók. A novellák történetei valahogy áttételesen igazak. Viszont, ha úgy vesszük, két Magosciklus létezik. Az egyik a Triptichon, az öreg, ■ az Apa és a Fiú története. A másik, a szubjektívebb hangú, az Ólomkatonák ..., amelyet egyes szám első személyben mondok el A Kis-Magok — Tehát mégis benne van személyesen is. — Igen, de nem úgy, hogy a közvetlenül velem történt dolgokat írtam meg. Azokat nem is tudom novellává lényegíteni Az Ólomkatonák történeteiben én, az elbeszélő, a Kis-Magos vagyok. Az Apa unokaöccse. Egyébként az Apa ebben a ciklusban is megjelenik, mint nagybátyám. Végül is ugyanazt a témát írom tehát minden formában. M. Tolnay István Napjainkban divatos a cigány folklór. Az eredeti cigány-népi dallam-, ritmus- és szövegelemeket bár magába olvasztja, egyúttal azonban fel is hígítja, nemritkán megrontja a magyar nóta, az operett, a musical és a popzene. A nagyközönség jobbára ebben a nem vegytiszta formában találkozik a cigány folklórral. Csemer Géza Elaltat a bánat, a harmat meg felébreszt című összeállításában — amely tegnap este hangzott el a Kossuth Rádióban, — az eredeti cigány népköltészetet kaptuk. A legmegdöbbentőbb, hogy a cigány népköltészet napjainkban is eleven, pontosabban mindmáig a keletkezés állapotában van. A második világháború élménye — leszámítva a katonanótákat, amelyek viszont többnyire még a századelő hangulatát tükrözik —, alig-alig örökítődött meg a magyar népköltészetben, népdalban a cigány népköltészet azonban felajául: „Nyisd fel, nyisd fel, Hitler, a te kapuidat’’ ... Tudjuk, a koncentrációs táborok kapui nem nyíltak föl, hanem maguk mögé rekesztettek sok tízezer cigányt, akik ott pusztultak Európa minden más nemzetének fiaival együtt. Az pedig éppenséggel „naprakész téma”, hogy a dolgozni akaró cigányt nem szívesen látják, fogadják a gyárban, minthogy ő „c-betűs”. Az érdekes, ízléses összeállítást Kőváry Katalin rendezte, a verseket, mondákat Lelkes Ágnes, Petrozsényi Eszter, Tímár Béla és Paudits Béla mondták el ihletetten. Hallottunk néhány eredeti cigány népdalfelvételt is — anonim énekesektől. (morvay) *Áttételesen igazak — Az Ólomkatonák a másik „adósság’’. Folyóiratokban megjelent novellák jelzik, hogy részleteiben már ez a ciklus is él. Hol tart vele? — Az Ólomkatonák történeteit több mint tíz éve írom. Talán előbb készen leszek vele, mint a Triptichonnal. Határőr-történetek ezek, de azzal az igénnyel írom őket, hogy egy kicsit képet adjak az 1950-es évekről is. Ez az időszak nemcsak a személyi kultusz kora, hanem nemzedékem fiatalságáé is. Egészen fiatalok voltunk, a körülöttünk levő dolgokat akkor nem is láttuk teljes egészében. A határőrségnél jobbnál jobb „történeteket” éltünk át; ezek ma éles villanásokban élnek bennem, s nem összefüggően, mint ahogy regényhez kellene. Ezért novellákban dolgozom fel őket Éveken át gond volt, lapunk is többször írt róla: a Szépművészeti Múzeum nagy értékű szobormásolat-gyűjteménye kiállítóhely hiánya miatt raktárban porosodott. Mintegy 200 másolat most Tatán, a volt zsinagóga épületében kapott otthont. Ezek a szobrok: a gyűjtemény görög-római része (MTI-fotó Fényes Tamás ferv.) Wiától a mozikban A vád ló autóbaleset miatt kórházi ágyhoz köti a sérülés, amikor a vizsgálat elkezdődik ellene. Feljelentés érkezett a megyei pártbizottságra a járási első titkár ellen, s mire az idősebb munkatársa a helyszínre érkezik, addigra már nem találja meg a vádlottat, mert az a kórházban fekszik. Ebben az alaphelyzetben kezdődik tehát a vizsgálat, amely nem azonos egy rendőri nyomozással, vagy bírósági tárgyalással, hiszen az első titkárt nem törvénybe ütköző tettek miatt jelentették fel. Morális vétkeket sorakoztattak fel ellene, s ha erre vonatkozóan nem léteznek is paragrafusok, mindenki érzi, tudja, hogy ebben a beosztásban nemcsak a törvény betűinek kell megfelelni, hanem egy közösen elképzelt morális mércének is. De vajon valóban vétett-e a kötelező erkölcsi szabályok ellen ez az első titkár? Vagy nem arról van-e szó, hogy a feje tetejére állított járásban rendet próbált teremteni, s aki szennyet takarít ki, az többnyire nem tudja a saját kezét mindig tisztán tartani ? Ezt a politikai-erkölcsi kérdést járja körül, helyenként kicsit didaktikusan a film. Erénye viszont, hogy a felvonultatott tanúvallomásokkal valódi emberi portrékat tud bemutatni. Kicsit talán szokatlan is egy ilyen politikai-morális kérdés minden áttétel nélküli megtárgyalása, de ez a szokatlanság nem hátránya a filmnek. —bel— Furcsa helyzetben ábrázolja filmje főhősét Kazimierz Kurz lengyel rende Karácsonyi lemezújdonságok SClIFF-FELVÉTEL, REGÉLŐ-LEMEZ, EDISON-ALBUM Ritka eset, hogy egy megfelelő állapotban levő régi hangszerről bizonyosan tudjuk, hogy valamelyik zeneszerző-géniusz tulajdonában volt — ilyen esetekben szinte torzításmentesen azt a hangzást lehet újrateremteni, amely esetleg egy-egy műalkotás inspirálója volt. Ilyen hangszer a Nemzeti Múzeumban őrzött zongora, amelyen egykor Beethoven komponált. Ezen a zongorán játssza Schiff András Beethoven késői műveit, a Hat bagatell-t és a Tizenegy bagatell-t, valamint a koncerteken ritkán hallható öt kis darab és a Polonaise című műveket. A lemez karácsony táján kerül majd a boltokba. A komoly zenei újdonságok közé tartozik még Mozart kürt- és klarinétkvintettre írott darabjai, valamint Gregor József Mozart-árialemeze. Kobajasi Kenicsiro vezényli Richard Strauss két szimfonikus költeményét a Don Juan-t és a Till Eulenspiegel-t. Kortársi művek sok felvétele is a boltokba kerül az év végére. Kurtág György Kamarazene című lemezén a szerző és felesége adja elő az egyik lemezoldalon a Játékok című sorozat főbb darabjait. A másikon a 60-as években készült kamaraműveket Kocsis Zoltánnal, az Éder-vonósnégyessel és a Jeunessefúvósötössel vették fel. Sárai Tibor új lemeze II. szimfóniáját tartalmazza, az MRT Szimfonikus Zenekar előadásában, valamint a Zene negyvenöt húrra című darabját és első vonósnégyesét, A Kodály kvartett és a Liszt Ferenc kamarazenekar előadásában. Igazi szenzációnak számít a XX. századi kórusművek című lemez, amely kortárs francia zeneszerzők műveit tartalmazó, Messiaen-ét, Darius Milhaud-ét és Paul Hindemith-ét. • Az egészen kiskorú gyerekek számára Andersen meséinek dramatizált változatát jelentetik meg. Több híres mese, mint a Császár új ruhája. Az együgyű Jankó, a Pöttöm Panna szólal majd meg Rab Zsuzsa fordításában, egy sereg kiváló színésszel: Mensáros Lászlóval, Ruttkai Évával, Kern Andrással, Harsányi Gáborral. Regélő címmel dalok, versek, mesék szólnak egy másik albumon ugyanehhez a korosztályhoz. Itt gyerekdalok, Illyés Gyula meséi, Tamkó Sirató Károly és Weöres Sándor gyerekversei hallhatók Váradi Hédi, Agárdi Gábor, s Garas Dezső előadásában, s a Sebő és a Kaláka együttes. Vitai Ildikó és Márta István megzenésítésében A napokban boltokba került Fonográf Edison-album után már nem lesz idén újabb rockalbum. Érdekesség viszont a Piramisnak és Demjén Ferenc új együttesének, a VMoto-Rocknak az első dalait tartalmazó, karácsonyra kiadott kislemezek. □ KAPOSVÁR 1945— 1977 címmel képzőművészeti kiállítás nyílik ma délután 5 órakor Kaposvárott, a Vaszary János Teremben. Megnyitja: dr. Kovács Ferenc, a városi tanács elnöke. - NEM GOND AZ AJÁNDÉKOZÁ HA AJÁNDÉKKÖNYVUTALVÁNYT VÁSÁROL kapható az Állami KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT BUDAPESTI KÖNYVESBOLTJAIBAN.