Esti Hírlap, 1978. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
• Miközben hétről hétre mind tekintélyesebb, elmélyültebb szakértőként figyeltük a képernyőn a gnúk, a hangyák, a pingvinek belügyeit (a pókokat már csak azért sem említjük, mert e derék állatokat a humoristák a filmsorozat kritikájának ürügyén már úgyis annyit zargatták), azon is volt időnk eltűnődni, hogy a magyar kisfilmeknek vajon miért nincs helyük a nagyvilágban. Pedig itthon is vannak különleges tájak és népszokások, tudományos eredmények, kivételes szépségű művészeti kincsek, régészeti szenzációk, egyszóval a kurd esküvő helyett mondjuk „beérnénk" az Ecseti lakodalmassal. Talán ezt a jogos kívánalmat kielégítendő döntött úgy a tévé műsorszerkesztősége, hogy egyelőre óvatoskodva, délutáni időpontban, műsorra tűz néhány magyar kisfilmet. Ám a produkciók nem valamilyen meghatározott elképzelés szerint kerültek egy műsorba, csupán a ,,kiárusítás” sorrendjében. Több mint valószínű, hogy a középiskolai oktatáshoz készítették a Tisza-szabályozásról szóló filmet. A falut négy évszak változásában bemutató kisfilm jó ötletre épült, de a rendező sajnos csak az általánosságok szintjén beszélt képeivel a megváltozott életformáról. Az élővilág különös geometrikus elrendezettségéről szóló tudományos film (Kollányi Ágoston munkája) közelítette meg leginkább a felfedeztető ismeretterjesztés mértékét. Bízunk benne — továbbra is reménykedünk —, hogy a jegyzet elején említett sorozatban is láthatunk jó színvonalú magyar rövidfilmeket. (h. m.) Lux Erika sikere Tokió, március 1. Az első tokiói nemzetközi zongoraversenyen Ju.r Erika elnyerte a második díjat, Edson Elias brazil versenyzővel megosztva. A zsűri, amelynek munkájában részt vett Antal István zongoraművész, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, nem adta ki a nagydíjat Az első díjjal Mariora Trifan amerikai zongoraművésznőt jutalmazták. Hirolnaptól a mozikban A KÖZÖS BŰN Ha egy tanyán késő este megverték az ablakot, megzörgették a kiskapu kilincsét,, ha dühödt csaholásba kezdett a derék házőrző, a parasztember számára — évszázados tapasztalatok alapján — jót ritkán jelentett Hát még ha az a tanya néhány fertályára járásnyira fekszik a haza nyugati határától, az idő pedig 1956 októbere. A Sokorai-tanya lakói is megszeppennek hát, de nem volt mit tenni, ajtót kellett nyitni. „Különben még ránk gyújtják a házat” — aggodalmaskodott a gazda. A két hívatlan látogató azonban nem látszik veszedelmesnek. Fiatal legények, akik disszidálni indultak, s eltévedvén, szállást kérnek éjszakára. Miért ne halhatnának meg az istállóban, ha már így rájuk esteledett. Á reggeli fejeskor rémes látvány fogadja a háziasszonyt. Az egyik fiú szétroncsolt koponyával feleszik a vércsatakos szalmán, a másiknak nyoma veszett Egy bűnügyi történet és egy erkölcsi dráma veszi kezdetét ezzel a jelenettel. Ki a gyilkos, miért ölt és hová lett S mit tegyenek, hogyan viselkedjenek a bűntény felfedezői? Ezekre a kérdésekre keresi a választ A közös bűn című új, magyar film, Mihályfi Imre rendező munkája, amelyet Galgóczi Erzsébet kisregénye alapján készített. Mihályfit lényegében a morális kérdések érdeklik, s ez nemcsak azért jó, mert a nehezebb feladatot vállalni mindig rokonszenves törekvés, hanem azért is, mert az irodalmi alapanyagban a nyomozás leírása részben hihetetlen, részben túlontúl egyszerű. Sokoraiék — ember, aszszony, legényfiú — békésebb időben talán nem haboznának a rendőrségre sietni, de amikor nincs hatóság, s a gyilkos Alighanem túl jár az országhatáron, vajon nem hoznak-e bajt magukra? A kérdést végül is a családfő dönti el: a hullát a vízbe dobják. Pedig a fiúban ágaskodik az ellentmondás —és nemcsak e szörnyű esemény kapcsán. Ebbe a suttyóba kedves tanítónője már igényeket plántált, ez az Imre gyerek szeretne kikászálódni mindenképpen a valóságos és képletes sorból. A téma kitűnő, s a kidolgozás is közel áll hozzá, hogy jó legyen. Hogy a dráma mégsem lesz igazán megrázó, az abból következik, hogy a kisregény alakjai nem eléggé árnyaltak, és ezt a hiányosságot a forgatókönyvi változat sem küszöbölte ki. Viszont a rendező és Szécsényi Ferenc operatőr hitelesen idézték föl a környezetet. . A felhőcafatos novemberi ég, a kátyús őszi utak, az ütött-kopott tanya hatásos megjelenítése valamelyest feledteti a jellemábrázolás gyöngeségeit. Hasonlóképpen a rangos színészi munka. A rendező Imre szerepét egy főiskolásra, Csák Györgyre bízta. A választás telitalálat vol. Az ifjú színész játéka teljességgel illúziót keltő: ahogy a jószággal bánik, ahogy szüleihez szól, ahogy fölfakadnak belőle az első szerelem tétovaságai. Hiszünk neki, s ennél nagyobb sikert pályái kezdő művész aligha könyvelhet el. A másik fiatalnak, Horineczky Erikának remélhetőleg lesz alkalma, hogy nagyobb lehetőséget nyújtó szerepben igazolja tehetségét. Az idősebb Sokorait Horváth Sándor játssza. Tapasztalt és kitűnő megjelenítője az ilyen elesett paraszti figuráknak. Mellette igen jól érzékelteti az aszszonyi elnyomottságot, kiszolgáltatottságot, anyai aggódást Várnagy Kati. Kerek karakterfigurát formál a nyomozó szerepében Kovács János. Mindössze néhány kurta jelenetben látjuk Berek Katit, de megmarad emlékezetünkben. Különösen egy pillanata, amikor csak szemében tükröződik az iszonyú félelem. Némethy Ferenc, Szirtes Ádám és Dózsa László színvonalasan oldották meg kis szerepeiket. Morvay István Csák György fh. és Kovács János VÁSÁR UTÁN IS VÁSÁRI ÁRON VÁSÁROLHAT AZIkaBrnL BOLTJAIBAN KÖTÖTT NŐI KARDIGÁN 436 Ft helyett 220 Ft 387 Ft helyett 185 Ft SZÖVET ÁTMENETI KABÁT bakfisoknak 390 Ft-tól FÉRFI SPORTZAKÓ 195 Ft-tól SZÖVET?ANTALLÓ NAGYKAMASZOKNAK 120 Ft-tól MÜBÖRCSIZMA GYERMEKEKNEK 05 Ft-tól Jegyek a pénztárban is SZÍNHÁZ A PATAKY MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN A Pataky István Művelődési Központ fennállása óta otthont ad fővárosi, vidéki és alkalmanként külföldi színházaknak. Félévenként hat előadás szerepel a programban, amelyben a nehezebb fajsúlyú darabok mellett, a könnyű műfaj is képviselteti magát. „MEGTELT” - NEM TELT — Hogyan szervezi a Művelődési Központ a színházi előadások közönségét? — kérdezem Váczy Ferencet, aki már negyven éve a színház szerelmese, korábban kritikus volt Kolozsvárott, majd szervező titkár több mint két évtizedig a Déryné Színháznál. Most nyugdíjasként a Pataky Művelődési Központ színházi előadásainak felelőse. — Az utóbbi időben nagy gondja a Művelődési Központnak, hogy a bérleteket rendszeresen túljegyzik. A múltban előfordult, hogy a „Minden jegy elkelt" tábla ellenére sem telt meg a színházterem nézőtere. Ennek okát már számtalan- szót kutatták, elemezték. Ezen kíván segíteni a művelődési központ, amikor új szervezési megoldásokra törekszik. Túl kényelmes álláspont: eladni a bérleteket és nyugodtan várni az előadás kezdetét, akár eljön a bérlettulajdonos, akár nem. — Mit lehet tenni ennek a megszüntetéséért? — Mindig alapfeltétele volt a jó szervezésnek a hírverés mozgékonysága, a szervezői találékonyság. A mozgékony szervezés olyan helyzetet teremt az üzemekben, vállalatoknál, a tanácsi közművelődési apparátus, az üzemi közművelődési bizottságok tevékenysége révén, amely az információk állandó odavissza áramlását teszi lehetővé. Tehát nem elég a bérleteket eladni, hanem elengedhetetlen feltétel a bérlettulajdonosok érdeklődésének felkeltése is. A bérleti előadásokat megelőző időpontokban a társadalmi szervek (Népfront, Nőtanács) segítségével szervezett klubszerű öszszejöveteleken ismertetik a bemutatandó darab tartalmát, szerzőjét, a szereplőket Majd az előadás után, a „Színházbarátok körében” elemzik a látottakat, s a művészekkel lezajlott közvetlen találkozás során még maradandóbbá tehető a színházi élmény. A Pataky Művelődési Központ a jövőben így kívánja biztosítani a bérletes házak telítettségét. (A közeli napokban H. Barta Lajos Nemzetközi gyors című darabjáról rendez találkozót a színházbarátok köre.) A Veszprémi Petőfi Színházban magyarországi ősbemutatót tartottak. Németh László Pusztuló magyarok című vígjátékát mutatták be, Pétervári István rendezésében. Képünkön az előadás egyik jelenete (MTI-fotó Tóth Gyula felv.) Rend a Tertre téren Nincs olyan turista, aki Párizsban járva elkerülné a Montmartre híres dombját, s ennek tetején a művészek, bohémek terét, a Tertre teret. A századvégtől a második világháborúig itt valódi művészek tanyáztak, közülük sokan világhírűek lettek. Az utóbbi két évtizedben azonban a kedves, hangulatos Tertre tér amerikai turisták ízléséhez, igényéhez igazodva már inkább bazárhoz hasonlított. Olyan bazárhoz, amelyben az autóbuszszámra érkező turista mindenféle „művészi” szuvenírt megtalál, csak éppen valódi alkotást nem. Élelmes, magukat művésznek tituláló torzonborz, tarka öltözetű üzletelők vették birtokukba és kiszorították innen a Montmartre igazi festőit, szobrászait. Nagyáruházakban összevásárolt giccses alkotásokat kínáltak az idegen turistának, de úgy, hogy palettájuk mellett állva elhitették a vevőkkel, éppen most fejezték be a művet. A naiv turistának persze tetszett ez a bohémvilág, s elhitte, hogy a művészet felszentelt helyén jár. Jó áron megvette hát a mázolmányokat. Mindez sokat ártott Párizs és benne a Montmartre hírének. A rendőrség most határozott lépésre szánta el magát: szigorú intézkedéseket hozott, hogy a téren csak bejegyzett, s a művészek szervezetéhez tartozó festők, szobrászok működhetnek. Megtiltották a turisták molesztálását, s előírták: egyszerre csak egy kép lehet az állványon munka alatt, s kettő másik, száradó állapotban, így akarnak gátat vetni a nem saját munkájukkal üzletelők működésének — írja a Le Figaro. it. VESZPRÉMBEN VII. tévétalálkozó Az idén húsz film kap vetítési jogot a június 26 — július 1. között rendezendő VIII. veszprémi tévétalálkozón. A három fődíjért — Borsos Miklós Balatoni szél című kisplasztikájáért — versengenek a drámai és a szórakoztató műfaj döntőbe jutott filmjei, köztük a Vegyes savanyúság, az Egyperces novellák, a Sakk- Matt, a Felső-Ausztria és a Magellan. Veszprém városának díját a legjobb filmírónak adják át, és díjat ítélnek oda a tévékritikusok is. A közönségdíj sorsát a tévénézők szavazatai alapján döntik el. A döntő zsűrijének elnökéül Jovánovics Miklóst, az Élet és Irodalom főszerkesztőjét kérték fel. Külföldi televíziós társaságok is részt vesznek a vetítéseken, nemcsak vendégként, vásárlóként is. A rendezők harminc ország tévéseit hívták meg. (MTI) VENDÉGJÁTÉKOK — Mi történik azokkal, akik közvetlenül az előadás előtt határozzák el, hogy meg szeretnének nézni egy darabot? —Arra törekszünk, hogy a rendelkezésre álló férőhelyek bizonyos hányadát a pénztáron keresztül hozzuk forgalomba, azokra is gondolva, akik nem jutottak bérlethez vagy elfoglaltságuk, kedvük szerint alkalmi színházlátogatók. — Milyen színházi előadásokat láthatunk az első félévben a Pataky Művelődési Központban? — A fővárosi színházak mellett két vidéki színházat is vendégül látunk. Dürrenmatt, H. Barta, Örkény István drámái mellett helyet kapott a műsorban a győri Kisfaludy Színház Zsákbamacska és a Vidám Színpad Kölcsönlakás című előadása is. A műfaji változatosság érdekében szerepel még a féléves műsortervben a Vasas Művészegyüttes is. A bérleti előadásokon kívül több színházi műsorról gondoskodunk, többek között ifjúsági és gyermekelőadásokról. Az operakedvelők Mozart: Szöktetés a szerájból című vígoperáját láthatják és fellép új műsorával a Domino pantomimegyüttes is. Bérces Jenő