Esti Hírlap, 1978. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1978-04-01 / 77. szám

MA AZ ORSZÁGHÁZBAN Átadták az idei Állami és Kossuth-díjakat Ma délelőtt az Országház kupola­­csarnokában hazánk felszabadulásá­nak 33. évfordulója alkalmából ün­nepélyesen kiosztották az 1978. évi Állami és Kossuth-díjakat, s mű­vészeket tüntettek ki a Magyar Nép­­köztársaság Kiváló, illetve Érdemes Művésze címmel. A kitüntetések ünnepélyes átadá­sán részt vettek: Lázár György, a Minisztertanács elnöke; Németh Ká­roly, Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai; Borbándi János, Havasi Ferenc, Szekér Gyu­la, a Minisztertanács elnökhelyette­sei, a Központi Bizottság és a kor­mány több tagja, az Állami és Kos­­suth-díj Bizottság tagjai, társadalmi és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei. Beszédet mondott és a díjakat át­adta Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese, az Állami és Kossuth-díj Bizottság elnöke. (A kitüntetettek névsorát lapunk 6—7. oldalán közöljük.) LONDONI LAPOK Kompromisszum London, április 1. Len Murray, az angol szakszervezeti főtanács fő­titkára személyes közvetí­tésével megszületett a kompromisszum, amely a londoniak millióinak egy hét kiesés után hétfőn visz­­szaadja reggeli lapjaikat. A lapterjesztő vállalatok ezer dolgozója beleegye­zett, hogy felveszi a mun­kát, túlórapótlék-igényü­ket pedig független döntő­­bíróság vizsgálja ki. A Timesnál ugyanakkor rosszabbodott a helyzet. A lap igazgatósága ultimátu­mot adott az egy hete sztrájkoló gépmesterek­nek: ha holnap nem ve­szik fel a munkát, hétfőn felmondólevelet kapnak. A tekintélyes konzervatív lap gépmesterei béregyen-­lőt­lenségek miatt sztrájkol­nak. Ennek következtében egy hete nem jelenik meg a Times, és elveszítheti ha­gyományos olvasótáborá­nak jelentős részét. NAPOS, SZÁRAZ, MELEG IDŐ Tovább tart a szép koratavasz Hazánk fölött továbbra is déli,délnyugati áramlá­sokkal enyhe levegő vonul át. Így napok óta tart az át­lagosnál öt-hat fokkal melegebb, szép kora ta­vasz. A következő huszonnégy órában Nyugat felől a ma­gasban kissé hűvösebb le­vegő közelíti meg a Kár­pát-medencét és ezért már számolnunk kell a záporok, zivatarok megjelenésével, de egyelőre csak a délnyu­gati megyékben. A hőmér­séklet csúcsértéke már ne­gyedik napja húsz fok kö­rül alakul az országban, mindenütt megszűntek az éjszakai fagyok. A fővárosban ma estig kevés felhő és száraz, na­pos idő várható. A délkeleti szél időnként megélénkül, a kora délutá­ni órákban a hőmérséklet 20 fok, este 12 fok körül lesz. JAPÁN-DÉL-KOREA ÚJABB POLITIKAI BOTRÁNY Tokió, április 1. Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Politikai botrány pattant ki Japánban: Japánnak is megvan a maga Water­­gate-je: kiderült, hogy a dél-koreai Pak Csong Hi­­rendszer tokiói megbízot­tai jelentős pénzösszeget bocsátottak hivatalos japán személyiségek rendelke­zésére Szöul politikai ér­dekeinek támogatása fejé­ben. Az akció szervezője a dél-koreai központi hír­szerző hivatal, a KCIA. Danelius kitüntetése Berlin, április 1. Az NDK „Népek Barátsá­gáén Érdemrendjével’ tün­tették ki 65. születésnapja alkalmából Gerhard Dane­­liust, a Nyugat-Berlini Szo­cialista Egységpárt elnökét. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára Daneliushoz intézett üdvözletében nagy­ra értékelte a tekintélyes kommunista vezető fárad­hatatlan munkásságát. tíz nap Waldheim nyugat-európai útja New York, április 1. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára négy nyugat-eu­rópai országot érintő kör­utat tesz április 4. és 14. között: Hollandia, Nagy-Britannia, Írország és Ausztria kormánya meg­hívásának tesz eleget — jelentette be tegnap az ENSZ szóvivője. Útjának első állomásán a holland vezetőkkel való találkozón kívül részt vesz a hágai nemzetközi bíró­ság új épületének felava­tásán s fogadja őt Juliana királynő. Londonban az ENSZ szakosított intézmé­nyeinek tevékenységét egyeztető bizottság (koor­dinációs bizottság) évi ülé­sén vesz részt, megbeszé­lést folytat a brit kormány képviselőivel, beszédet mond a parlament két há­za előtt és fogadja őt Er­zsébet királynő. Írország­ban a kormány képviselői­vel tárgyal és végezetül ha­zájába, Ausztriába utazik, hogy átvegye a Karl Ren­ner díjat, melyet Bécs vá­rosának szolgálataiért ado­mányozott neki az osztrák főváros. Waldheim 10 napos kör­útját már korábban tervbe vették, az ENSZ főtitkára azonban csak azután kí­vánt útnak indulni, hogy a dél-libanoni helyzetet, az ENSZ-erők állásainak el­foglalását úgy ítélte meg, hogy lehetővé teszik tá­volmaradását az ENSZ székhelyétől. „ELÍTÉLTÉK" MORÓT? A terroristák levele Bonn, Hamburg, Róma, április 1. Az Aldo Morót fogva tartó „Vörös Brigádok” ne­vű terrorszervezet levelet juttatott el a nyugatnémet Bild-Zeitung című lapnak, amelyben tudtul adja, hogy az olasz keresztény­­demokrata pártelnököt ,.bí­róság elé állították, és el is ítélték”. A levél arról nem szól, milyen ítéletben részesült az anarchisták fogságában sínylődő Moro. A nagy példányszámú Springer-lapban megje­lent írás — amely a nyu­gatnémet állambiztonság szakértőinek véleménye szerint valódi lehet — a „Vörös Brigádok európai gazdasági bizottsága, olasz szekciós aláírással jelent meg. A terroristák levelükben közük, azért rabolták el Morót, hogy megakadá­lyozzák elnökké válasz­tását. Moro ugyanis Leone köz­­társasági elnök feltétele­zett utódja és a „Vörös Brigádok” „meg akarja kímélni az olasz népet at­tól, hogy a legutóbbi, líra­­milliárdokba került válasz­tások megismétlődjenek”. A kereszténydemokrata és a kommunista pártot, s ezúttal VI. Pál pápát is pocskondiázó levél másola­tát eljuttatták a Milánó­ban megjelenő Correire della Sera és a párizsi Le Monde szerkesztőségének is, és azzal fenyegetőztek, hogy ha az írás nem jelenik meg teljes terjedelem­ben vagy módosítanak rajta, az „végzetes kö­vetkezménnyel járhat az ezért felelős személyek­re”, illetve családtagjaira nézve. Moro állítólag üzenetet küldött családjához, amely­ben tudósítja övéit egész­ségi állapota felől. A felszabadulás 33. évfordulója alkalmából Koszorúzási ünnepségek Hazánk felszabadulásá­nak 33. évfordulója alkal­mából ma országszerte megkoszorúzták azoknak a katonahősöknek sírjait, em­lékműveit, akik a második világháborúban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. A koszorú­zási ünnepségek katonai díszpompával zajlottak le, a kegyeletes megemlékezé­sek színhelyén katonai díszegységek sorakoztak fel, csapatzászlóval. A rákosligeti temetőben, a román hősök síremléké­nél elhelyezték a hála és megemlékezés virágait a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, a kormány, a román nagykövetség, a budapesti diplomáciai testület, a Ma­gyar Néphadsereg, az MSZMP Budapesti Bizott­sága, a XVII. kerületi Párt­­bizottság, a Hazafias Nép­front és a Fővárosi Tanács képviselői. A solymári angol katonai temetőben a felszabadító harcokban elesett ausztrál, kanadai, lengyel, angol, új­­zélandi, a Budaörsi úton az amerikai katonák emlék­művét koszorúzták meg. Kegyeletes megemlékezésre került sor Beremenden, a jugoszláv katonai temető­ben és Harkányban, a bol­gár hősi emlékműnél. Újpesten a szovjet hősök emlékművénél tartottak ko­szorúzási ünnepséget, ame­lyen részt vett a hazánk felszabadulását velünk ün­neplő szovjet nép képvisele­tében itt tartózkodó Za­­mercev tábornok, a felsza­badult Budapest első város­­parancsnoka vezette delegá­ció. Ma délután a VIII. kerü­let mozgalmi, társadalmi és állami szerveinek képvise­lői, valamint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcso­port képviselői a Mező Im­re úti temetőben megkoszo­rúzzák a szovjet hősök em­lékművét. Az emlékművön elhelyezik a hála és a meg­emlékezés virágait József­város lakói, dolgozói, ta­nulói is. A SZOVJET-KÍNAI VISZONYRÓL Szerkesztőségi cikk a Pravdában „A Szovjetunió követke­zetesen elvi álláspontról tett és tesz tanúbizonysá­got a Szovjetunió és Kína kapcsolatainak kérdésében, s az az őszinte szándék ve­zérli, hogy rendezzék és fejlesszék ezeket a kapcso­latokat” — állapítja meg a Pravda mai számának szer­kesztőségi cikke. Ennek egyik legutóbbi bizonyítéka a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének ez év február 24-én a Kínai Nép­­köztársaság Országos Népi Gyűlése állandó bizottságá­hoz intézett üzenete. Sajnálatos módon — jegyzi meg a Pravda — Kína ismét elutasító állás­pontra helyezkedett. Az a tény, hogy a két ország kö­zötti határ annak idején „a barátság határa” nevet kap­ta, ismét azt igazolja, hogy a Kínában mesterségesen szított, úgynevezett határ­kérdés kiagyalt és rossz­indulatú. Valójában soha­sem volt és nem is létezik ilyen kérdés. A kínai magatartás egész jellege azt tükrözi, hogy Pe­king nem a határkérdés rendezését szorgalmazza, hanem szándékosan felszít­ja azt saját szovjetellenes, soviniszta céljai érdekében. Ha Peking valóban a Szovjetunió és a Kínai Nép­­köztársaság kapcsolatainak javítására, a határkérdés reális alapon történő ren­dezésére törekedne, erre minden lehetősége megvol­na. A kínai vezetés jól is­meri azt a számos szovjet kezdeményezést, amely tel­jes egészében megfelel a szovjet és a kínai nép létér­dekeinek és a Szovjetunió és Kína kapcsolatainak po­zitív változásait célozza — állapítja meg többek kö­zött a Pravda cikke. Rézexport Lusaka, április 1. Zambia bejelentette, hogy csökkenti az ország legje­lentősebb bevételi forrásá­nak számító rézexportját. Az intézkedés célja az, hogy megkíséreljék a réz világ­piaci ára emelkedésének el­érését. Zambia korábban a réz­termelés 15 százalékos csök­kentésében állapodott meg két másik jelentős rézter­melő országgal, Peruval és Zaire-val

Next