Esti Hírlap, 1980. március (25. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-01 / 52. szám
. Kiderült, hogy negyedszázad alatt elég sokat ledolgoztunkaz ezer évből. Ezért volt most oly csekély hatása Karinthy Ferenc Ezer év című színművének. Amikor 1953-ban irodalmi riportként először megjelent, valósággal bombaként robbant, és nemcsak irodalmi, hanem politikai és társadalmi izgalmat is okozott. 1956 januárjában mutatta be a mű drámai változatát a Nemzeti kamaraszínháza, a Katona József Színház. Forró színházi élmény volt. Miért hűlt ki vajon mára? Bármennyit változott is azóta az életünk, ma sem tűnt el teljesen a tudatlanságnak az a szintje, amelyet itt a való életből csaknem szó szerint átemelt Szabó lányok képviselnek. Vannak még a tv által sem fölszámolt fehér foltok társadalmunkban. És elvétve előfordulnak ilyen, magzatelhajtási-csecsemőgyilkossági esetek ma is. Csakhogy nem magyarázzuk már bele egész ezeréves történelmünket. Jobban figyelünk az egyén pszichológiájára. Nyitottabbak és megértőbbek vagyunk minden irányban, és inkább a helyére tudjuk tenni az ilyen — akkor túldramatizált — eseteket. Persze, nagy társadalmi feszítőereje és drámai hatása nemcsak azért volt e műnek annak idején, mert Karinthy a bűncselekmény mögé fölvázolta az ország ezeréves elmaradottságát, hanem azért is, mert ekkor pattantak föl a személyi kultusz irodalmat-művészetet fojtogató pántjai, és Karinthy munkája az éppen csak megindult őszinte valóságábrázolás egyik első, tehetséges és jelentős darabja volt. Riportját egykor Karinthy így fejezte be: „Az az újszülött, akit elpusztítottak... ha felnő, olyan korban élhetett volna, amikor a szerelem és a boldogulás útjába nem állhat többé sem előítélet, sem babona”. Az az újszülött ma 27 éves felnőtt lenne. S bár ma is sokszor áll még előítélet és babona a szerelem és a boldogulás útjába, az Ezer év hatása ma alig több, mint egy jól elkészített krimié. Ezt a mostani tévéverziót Zsurzs Éva rendezése nem tette igazán jelentőssé. Néhány kimagasló képességű színésznőre nem nekik való figurát erőltetett. Bálint András, Pásztor Erzsi, Zsurzs Kati és Szabó Gyula nagyon jó volt. (barabás) □ HALOTTI KULTUSZ az ókori Egyiptomban címmel holnap délelőtt 10 órakor dr. Varga Edit egyiptológus tart tárlatvezetést a Szépművészeti Múzeumban. SWIFT IS BECSÜLTE Szerelmet szerelemért Angol komédiát próbálnak a Vígben A magyarországi színlapokról mindmáig hiányzik egy régi angol költő, regény- és drámaíró neve. William Congreve darabjait nem játszották nálunk, bár a szakemberek tudták róla hogy annak idején írótársainak és közönségének csodálatát élvezte és Swift is nagyra becsülte. Congreve (1670—1729) Wilde és Shaw színházi őse, most azért aktuális, mert a Vígszínház műsorra tűzte és hamarosan bemutatja Szerelmet szerelemért című szatíráját. A győztes angol polgári forradalom puritán szellemű parlamentje 1642-ben minden színházi előadást betiltott Shakespeare hazájában. Mintegy két évtizeddel azután visszatért a trónra a lefejezett I. Károly fia, s ezzel bekövetkezett a Stuart-ház restaurációja. A színház kultusza ismét fellángolt. Az új korszakra jellemző, csiszolt, elegáns komédiát ebből az időből resturációs vígjátéknak nevezi a színháztörténet. A műfaj mintegy félszáz évig uralkodott az angol színházban. A darabok nem vitatták az uralkodó erkölcsöket, mégis szatirikusan ábrázolták azokat. Ez a típusú angol vígjáték Magyarországon jószerivel ismeretlen. Legjelentősebb képviselője William Congreve, ha, Szombathy Gyula, valamint Egri Márta, Marton Kati, Gáspár Sándor, Szakácsi Sándor és Maszlag István. Olivier szerepe Congreve kétrészes vígjátékát Bartos Tibor fordította. A kísérőzenét Hidas Frigyes komponálta. A játéktér tervezői: Eberwein Róbert és Valló Páter. A komédiát sokáig távoltartotta a színpadokról a képmutató polgári erkölcs. A Congreve néhány jeles kortársával együtt mostanában éli reneszánszát Európa színpadjain. Nevezetessé vált az angol Nemzeti Színház pompás előadása, amelyet 1965-ben Moszkvában bemutattak. Locskát Laurence Olivier alakította. A bemutató március 29- én lesz. Kristóf Károly Fintora Cicere és A komédia az ifjú Bálintról (Reviczky Gábor), atyjának (Szatmári István) tékozló fiáról szól, aki szerelmes a szép és gazdag Angelikába (Hernádi Judit) egy tudákos vénember és tenyér jós (Miklósy György), unokahúgába. Mindent elkövet, hogy elnyerje a lány kezét, mindhiába. Mikor aztán elkeseredetten végleg lemond róla, s abban a hitben van, hogy Angelikát elvesztette, akkor kapja meg. A lány ugyanis csak próbára akarta tenni: vajon hódolója csakugyan „mindent a szerelemért” tesz-e? Persze Angelikának jó oka volt a gyanúra, ezt ékesen bizonyítják a főszereplők körül kavargó mulatságos epizódfigurák. Kitűnő gárda játszik Valló Péter rendezésében: Fintora: Bálint barátja: Balázs Péter. Hajlandóné: Bánsági Ildikó, Cicere kisasszony, falusi liba: Pap Vera. Békántoll fiskális Nagy Gábor, egy hódításával bivalgó gavallér, Lőcs Kár a benzinért.. . awv' Az e,Piszkolódott, mosás közben elázott ENERGIAHIQGYHIT MÁRCIUS 6-12. Portugál filmhét Portugál filmhét lesz — hazánkban először — március 6—12. között Budapesten, a Toldi moziban. Hét játékfilmet és három rövidfilmet mutatnak be. A március 6-i díszelőadáson a Berlengas királya című filmet vetítik. A filmhétre portugál filmművész küldöttség érkezik. (MTI) KÖNYVPREMIER A zsalu sarokvasa Tandori Dezső A zsalu sarokvasa című kötetét mutatja be a Kossuth Klubban március 3-án, hétfőn este 7 órakor a Magyar Rádió, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és a TIT budapesti irodalmi szakosztálya. Az est vendégei: Mándy Iván, Ottlik Géza, Bata Imre és Domokos Mátyás. Közreműködik Fodor Tamás, Mécs Károly, Szersén Gyula és Vallai Péter. Műsorvezető Tarján Tamás. BUKÁS A BROADWAYN Soha többé színpadot! Egy kötetben jelent meg nálunk, nagy sikert aratva, Kurt Vonnegut két regénye, Az ötös számú vágóhíd és az Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater! Az előbbiből (még 1972-ben) film készült George Roy Hill rendezésében, ezt éppen most játsszák nálunk. Az utóbbiból, a Rosewaterből Vonnegut darabot írt, amelyet most mutattak be a New York-i Broadwayn és azonnal meg is bukott. Ugyanakkor Vonnegut legújabb, Jailbird (Börtöntöltelék) című, tizenkettedik regénye kiemelkedő siker, hosszú hónapok óta a legjobban fogyó tíz könyv listáján szerepel az Egyesült Államokban. — Nagy csalódást okozott számomra a darabom bukása, különösen sajnálom a remek színészeket. Soha többé! Nem keresem többé a színpadot, nem éri meg! Visszatérek a könyvek írásához — nyilatkozta Vonnegut, írja is már legújabb, sorrendben tizenharmadik könyvét az 57 éves szerző, akinek tavaly két szívrohama is volt, mégis, változatlanul rengeteget dohányzik, egyik cigarettáról gyújt a másikra. Ha a betegségéről esik szó, csak legyint, „csakugyan volt valami zavar a szívemmel, de kinek nincs az én koromban? Egyébként kitűnően érzem magam!” — mondja és rágyújt egy cigarettára ... (is) A Semmelweis utcai fényes palota, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza hat és fél éve, amióta megnyitotta kapuját, jellegzetes színfoltja a fővárosnak: két kiállítótermével, egy zeneszalonjával, színháztermével, előadótermével, könyvtáraival, olvasótermével, klubszobáival, filmvetítőivel. Igazgatója, Fjodor Ivanovics Oszkolkov harmadik éve áll az élén. Korábban Moszkvában a Szovjet—Magyar Baráti Társaság főtitkári tisztét töltötte be. — Mennyire ismerik egymást népeink? — A mi népünk elég jól ismeri a magyarokat. Számokat nehéz mondani, de az bizonyos, hogy most országunkban több mint 60 tagozata van az SZMRT- nek. S hogy itt mennyire ismernek minket? Évente körülbelül félmillióan jönnek el a rendezvényeinkre. Terrmészetesen nem csak ide, a házba, hanem vidékre is. Leginkább a gazdaságfejlesztés és a tudományos eredmények iránt érdeklődnek. Nagyon népszerűek hangversenyeink, filmvetítéseink. Ha például eljön hozzánk Obrazcov, akkor annyian vannak, hogy a teremből kiszorulnak a folyosóra, s ilyenkor tévémonitoron közvetítjük a kinnrekedteknek a műsort. — Mit tart legnagyobb eredményüknek ? — Azt, hogy nagyon jó kapcsolatot teremtettünk a magyar társadalmi szervezetekkel, a vállalatokkal. Ami pedig a ház belső életét illeti, külön eredménynek tartom klubjainkat. — Miben látja a jelenlegi legfontosabb feladatot? — Ebben az évben minden fontos, hiszen idén ünnepeljük Lenin születésének száztizedik évfordulóját, Magyarország felszabadulásának és a fasizmus feletti győzelem 35. évfordulóját, ka most lesz az MSZMP kongresszusa. Ezzel együtt természetesen azt látom a fő feladatnak, hogy továbbra is minél több információt adjunk magyar barátainknak a Szovjetunióról, a szovjet nép életéről, sikereiről. — Könyvtáruk? — Húsz-huszonötezer kötetünk van az irodalmi, illetve a műszaki könyvtárunkban. Az állományt rendszeresen felfrissítjük, a többletet pedig magyar intézményeknek ajándékozzuk. A beiratkozott olvasók száma 1200—1500. — Nyelvtanfolyamok? — Nyelvtanítással nem foglalkozunk. Nálunk működik azonban a Puskin Orosz Nyelvi Intézet budapesti tagozata. Hat vezető pedagógus nyújt módszertani segítséget az orosz tanároknak. Hatásuk gyakorlatilag kiterjed az egész országra, minden orosz tanárra, még a falusi iskolákban is. Ebben a nagy munkában együttműködünk az Országos Pedagógiai Intézettel, s az MSZBT-vel és más magyar intézetekkel. — A három legjelentősebb tavaszi program? — A többi külföldi kultúrközponttal együtt, közös Lenin-rendezvényt szervezünk a Pataky Művelődési Házban. A Hazafias Népfronttal, s a kultúrközpontokkal együtt fotókiállítást rendezünk A győzelmes leninizmus címmel. További közös rendezvényünk lesz a Varsói Szerződés megalakulásának 25. évfordulóján. S szintén közösen lépünk fel májusban, a Győzelem Napján. Firon András NYITOTT AJTÓK (6.) Évente félmillió □ A HATALMAS SZÍNRABLÓK című mesejáték bemutatója holnap délelőtt 11 órakor lesz a pécsi Nemzeti Színházban. MEGKAPTA MINGUS BŐGŐJÉT Рф Aladár bombasikere Bombayben Az elmúlt másfél évtizedben hozzászoktunk már, amerre csak Pege Aladár, a híres bőgőművész megfordul, mindenhol sikert arat. Se szeri, se száma a dicsérő cikkeknek, virtuozitását, technikáját, zenei világát egyedülállónaktekintik a világon. Az indiai Jazz Yatra fesztivált kétévenként rendezik Bombayben, s az idén először magyar együttes is meghívást kapott. Pege Aladár Jávori Vilmos dobossal és Tomóczky Ferenc gitárossal vett részt az eseményen. A legkülönbözőbb országokból érkeztek előadók, s nem hiányoztak a világsztárok sem. Stan Gatz új felállásban mutatkozott be, az egyesült államokbeli Charlie Mingus Dynasty is ellenállhatatlan volt. A szovjetek a Melódiával képviseltették magukat. Pege Aladár triója az V. Yamashita Kvartett után lépett a színpadra. ELVESZTETTEM PÁROMAT — A Printers Devillel kezdtünk, majd a Pikk dáma következett. Utána egyedül eljátszottam az Elvesztettem páromat gyermekdal-feldolgozást, majd bemutattunk még egy-két számot. Nagy örömünkre fergeteges sikert arattunk. Az előadás után odajött hozzám Charlie Mingus özvegye, és könnyes szemekkel gratulált a produkcióhoz. Elismerése jeleként közölte velem, hogy nekem adja ajándékba az általam igen tisztelt Charlie Mingus bőgőjét — mondja Pege Aladár.A sajtó is páratlan jelzőkkel illette a kitűnő magyar zenészt. A Times of India szerint: „ő a legnagyobb!” Hasonló hangnemben ír az India Express is. A kritikai elismerésnél is értékesebb azonban, hogy a világ legrangosabb dzsesszfesztiváljának — hagyományosan Newportban rendezik — vezetői is felkeresték Pege Aladárt, s közölték vele, hogy a júliusi nagy seregszemlén őt is szívesen látják ... BÉCS, BUDAPEST Pege alighogy hazaérkezett Indiából, máris továbbutazott, két napig Bécsben koncertezett a világhírű zongoristával, Fritz Pauerrel. Ezután egymást követik majd az itthoni fellépései. Március 10-én a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában orosz és szovjet szerzők klasszikus műveiből ad elő Szabóky Márta zongoraművész közreműködésével. Két nappal később, 12-én az Egyetemi Színpadon tart önálló estet. Riskó Géza (Szigeti Tamás felvétele) □ HÁRY 300. jubileumi előadásként, március 4-én 250. alkalommal csendülnek fel A hattyúk tava dallamai az Operaházban, 21-én pedig háromszázadszor játszszák Kodály Zoltán Háry Jánosát, ezúttal az Erkel Színházban. □ JEDLIK ÁNYOS dinamóját mutatja be az Országos Műszaki Múzeum és a TIT Budapesti Szervezete A magyar műszaki múlt kiemelkedő emlékei című sorozatban március 4-én 18 órakor, a Kossuth Klubban. Előadó dr. Szabadváry Ferenc, az Országos Műszaki Múzeum igazgatója.