Esti Hírlap, 1980. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1980-12-01 / 282. szám

HIVATÁS ÉS SZOLGÁLAT Párbeszéd a lakossággal Több, mint tervezés ♦ Mérlegen az év Már hagyománya van, hogy tél elején az ország és a főváros vezetői együtt be­járják a legfontosabb beru­házások helyét. Felkeres­nek több, már átadott vagy készülő építkezést, majd Valójában a látogatás je­lentősége ennél jóval na­gyobb. Az ország vezetői közvetlenül megismerhetik a fejlesztés eredményeit csakúgy, mint a főváros gondjait, vágyait. Ezért a találkozók érdemi megbe­szélések. Mindenről szó es­het, ami fontos, időszerű. S nem ritkán az új elképzelé­sek, feladatok ezeken a be­szélgetéseken kapnak elő­ször hangot. Ez történt most is, amikor Korom Mi­hály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára a főváros vezetőinek kísére­tében meglátogatta a dél­pesti kórházat és több más építkezést. Talán jelkép is, hogy a legutóbbi öt esztendő leg­szebb alkotása a dél-pesti kórház. 1976 és 1980 között sok új épült a fővárosban. Több, mint korábban bár­mely ötéves időszakban. Száz és százezer pesti köl­tözhetett új lakásba. Bőví­tették a földalatti vasút há­lózatát, gyorsították a víz­művek és más közművek fejlesztését, megnyílt az or­szág legnagyobb bevásárló­helye az Őrs vezér téren. De a korszak legjellegzete­sebb létesítménye a gyógyí­tás új központja. A látoga­tók elismerően szóltak az építők és a beruházók kivá­ló munkájáról. A legkorsze­rűbb gyógyítási eljárások most először kaptak megfe­lelő építészeti keretet. A nagy fejlesztés temér­dek feladatot ró a tanács­ra. De a városházi munka több mint tervezés, az új beruházások előkészítése. A legfontosabb kétmillió em­ber napi életének megszer­vezése. Gondoskodás arról, hogy legyen kenyér, tej és hús, eljusson a lakásokba a víz és a gáz, járjon a busz és a földalatti, várja a gye­rekeket az óvoda és az is­kola. De még hosszan so­rolhatnánk a sok-sok taná­csi szolgáltatást. Harminc év fejlődése bi­zonyítja, hogy az 1950-ben megszervezett tanácsok be­váltak, megfelelő igazgatá­si feltételt teremtettek. A legutóbbi időben sok válto­zás történt a Városháza éle­tében is. Gyorsan bővültek a fejlesztési lehetőségek, megerősödtek az osztályok. A nyolcszáz ügyintéző kö­zül ötszáz már egyetemet végzett. A párt olyan szem­léletet kíván elterjeszteni, hogy a tanácsi munka hi­vatás, és szolgálat. S a ki­véleményt cserélnek a látót- , váló mérnöki, jogi, tanári takra. Ez módot ad, hogy a helyszínen felvázolják az év mérlegét: mivel gyara­podott a főváros, mik a következő tennivalók, vagy orvosi tudás mellett a legfőbb követelmény a vá­ros, az ember szeretete le­gyen. Évente sok millió ügyet kell elintézni. A legtöbb esetben gyorsan, jól meg­oldják a feladatot. Ezt a főváros lakossága is elis­meri. De nem ritka, hogy elcsúszik az intézési határ­idő, sőt olykor — ismerték el a tanács vezetői —, a hangnem sem megfelelő. Mégis a leggyakoribb pa­nasznak más az oka. Sok a felesleges papírosgyártás. Elképesztő, hogy ma is há­romszázezer anyakönyvi kivonatot adnak ki évente, holott a legtöbb adat meg­található a személyi igazol­ványunkban. Vannak el­avult jogszabályok. Ezeket bátran meg kell újítani, hogy összhangban legyenek a megváltozott társadalmi viszonyokkal. Temérdek pénzt, időt, munkát és­­ bosszúságot takaríthatnak meg így. Most a legsürge­tőbb tennivaló a következő ötéves terv előkészítése. Az egyik fontos változás: a fel­újításra költhető pénz ti­zenhat milliárdról huszon­öt milliárdra nő. Hogyan teremtik meg a feltételt, hogy a pénzt valóban a leg­eredményesebben költhes­­sék el? Dicséret az építőknek ros lakóinak gondjairól, vágyairól, megismerje a fő­város hangulatát, vélemé­nyét. Ezek­­közül a legköz­vetlenebb a személyes lá­togatás. Valójában a Vá­rosháza ódon termében megtartott találkozó is be­szélgetés volt a párt és a főváros lakossága között. Ezért állandósulnak a talál­kozók. Aczél Kovách Tamás Teljes kép a fővárosról A felkészülést megtár­gyalta a városházi Párt­végrehajtó bizottság, majd a Fővárosi Tanács veze­tői. A viták állásfoglalá­sa, a mindeddiginél na­gyobb felújítási összeg so­kat ad majd a főváros la­kóinak. De jobb szervezés­re, nagyobb takarékosságra van szükség. Ha összevon­ják az erőket gyorsul, a fel­újítás, javul az ellenőrzés, s ezzel jelentősen csökkent­hető a lakókat érő kényel­metlenségek és bosszúsá­gok száma. A másik fontos lehetőség a munka jobb el­osztása. A tanácsi vállala­tok régi alapítólevelüknek megfelelően a jövőben csak felújítást vállaljanak. Sür­gető tennivaló a tervezési részleg fejlesztése is. Több új elképzelés, ja­vaslat is elhangzott, hogy fejlesszék a közművesítést, a művelődést, a közleke­dést, legtöbbjük aránylag rövid időn belül megvaló­sítható. Sok útja-módja van, hogy az ország vezetése állan­dóan megbízható és teljes képet alkothasson a fővá­ 33 KÖZISMERT, SZÁZAD ELEJI KERESKEDELMI PLAKÁTBÓL VÁLOGATHAT az Ápisz V., Tanács krt. 28. sz. alatti boltjában. Egy plakát ára: 4,40 forint. Ajándéknak is kitűnő, a borítóba csomagolt teljes plakátgyűjtemény. Csillagvizsgáló a Mecsekben. Pécsett a napokban adták át a csillagvizsgálót a helyi természettudományi stúdió­nak, amely öt évvel ezelőtt kezdte meg működését. Az égitestek vizsgálatára egy negyven centiméter átmérőjű Newton távcső szolgál, amely sokféle csillagászati meg­figyelésre alkalmas. Görög—római szobormá­solati múzeum, környezet­­védelmi oktatóközpont, német nemzetiségi mú­zeum, ifjúsági klub, mű­emlékvédelmi szakembe­rek alkotóháza, megyei ga­léria. Ezeknek a Tata vá­rosban található intézmé­nyeknek van egy közös vo­násuk : valamennyi olyan épületben helyezkedik el, amely egykor malom volt. AZ ELSŐ EMLÉKEK Tatát egykor joggal em­legették a malmok váro­sának. A várost keresztül­­kasul szelő vízfolyások ki­tűnő lehetőséget adtak a malomipar felvirágzásá­hoz. Az első okleveles em­lékek a XIII—XIV. szá­zadból valók a tatai vízi­malmokról. Mátyás király idejéből már kilenc ma­lomról tudunk. Ezek a tö­rök uralom alatt nagy­részt elpusztultak, de a XVIII. század elején már ismét nyolc malom műkö­dött a városban. A re­­fomkorban, amikor a vá­ros és környéke az Eszter­­házyaké volt, 35 vízimalom dolgozott, 82 kerékkel. Körmendi Géza szenve­délyes, amatőr régész, tör­téneti munkájában 22 malmot ismertet. Közülük 15 még a harmincas évek­ben is működött. Később azonban fokozatosan el­apadtak a források, kiszá­radtak a hajtóerőt adó patakok. A hatvanas évek elején a legtöbb forrás megszökött, s az elillant víz súlyos károkat, katasztró­fákat okozva betört a szén­bányákba. A bányászok biztonsága érdekében ez­után az egész medencében lesüllyesztették a karszt­víz szintjét, ami viszont véglegesen elapasztotta az évszázadokon át bőségesen vizet adó forrásokat. ÚJ ÉLETET KEZDTEK A malmok sokáig üresen álltak, de néhány éve új életet kezdtek. Az elsőt, a Sándorra kereszteltet 1963-ban turistaszállóként építették újjá. Azóta Ma­lomszálló néven fogadja a vendégeket. Ezt az Ady Endre úton álló, ugyan­csak XVIII. századi erede­tű Miklós-malom követte 1973-ban, itt nyílt meg az országos hatáskörű német nemzetiségi néprajzi mú­zeum. A Berta-maloiji if­júsági klubkönyvtárnak adott otthont, a Pötörke­­malom az Országos Mű­emléki Felügyelőség tulaj­donába került. Most a mű­emlékek helyreállításán dolgozó munkások pihenő­helye, a későbbiekben ez lesz a felügyelőség kuta­tóinak alkotóháza. Megkezdték már a Ber­­ta-malom egy másik épü­letének átalakítását is. Itt kap majd helyet a város második görög és római gipszmásolati múzeuma. Elődjét néhány éve nyitot­ták meg a volt zsinagóga épületében. Míg ott az an­tik művészet mintegy 200 legnevesebb alkotása lát­ható, itt a kevésbé ismer­tek kapnak majd helyet. OKTATÓKÖZPONT A Nepomucenus-malom­­ban lesz a megyei galéria. Ide kerülnek a Komárom megyéből elszármazott XX. századi képzőművé­szek, Kernstok Károly és Zilahy György alkotásai, valamint a megyében ma élő művészek munkái. Most kezdik átalakítani a Czégényi-malmot, amely a KGST környezetvédelmi kutatási modellterületé­­nek, az 5200 négyzetkilo­méteres tatai medencének az oktató- és bemutató­központja lesz. Már elkészültek a ter­vek a tatai malmok legna­gyobbika, a Cifra-malom új hasznosítására is. Itt malomipari, ipartörténeti múzeumot rendeznek majd be. Berde Éva ELAPADTAK A FORRÁSOK, LEÁLLT A KEREK Malom volt, ma múzeum GALÉRIA, ALKOTÓHÁZ SZÁLLÓ TURISTÁKNAK SZABOLCSBÓL Gyümölcs­export A Hungarofruct Szabolcs- Szatmár megyei kirendelt­sége összesen 950 tonna gyümölcsöt exportál a nyu­gat-európai tőkés országok­ba, elsősorban az NSZK-ba és Belgiumba. 147 tonna pi­ros és fekete ribiszke ke­rült a belga, a svájci és az osztrák piacra, 262 tonna meggy a belga és a nyugat­német boltokban talált ve­vőre. Nagy mennyiségű szilvát — 332 tonnát, körtét 406 tonnát, s görögdinnyét 630 tonnát — exportáltak Csehszlovákiába, a Szovjet­unióba és Lengyelországba. Változatlanul nagyon kere­sett az alma: eddig 335 ezer tonnát szállítottak mind a szocialista, mind a tőkés or­szágokba. Születésnapra száztizennégy országban 129 tagszervezet c­íme­­ a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség szá­mokkal kifejezhető mérlege. Harmincöt esztendő alatt vált az egész világot átfogó, behálózó, tisztelt és elismert szervezetté és nem csupán a nők köré­ben. Ma születésnapját ünnepli: 1945. december 1-én alapította meg a 41 országból Párizsba, a nők világ­­kongresszusára érkezett 880 küldött. Olyan nőszer­vezetek, amelyek a hitleri fasizmus elleni harc, a háború borzalmai közepette alakultak. Természetes volt tehát, hogy ünnepélyes esküt tettek: harcolni fognak a békéért, a nemzeti függetlenségért, a nők és gyermekek jogaiért, jólétéért. Három és fél évtized alatt mi valósult meg e magasztos, de korántsem könnyen elérhető célok­ból? Elmondhatjuk, hogy az NDN soha, semmilyen körülmények között sem feledkezett meg a béke ügyéről, és ami ezzel elválaszthatatlanul összefügg, a fegyverkezés, elsősorban­ pedig az atomfegyver­kezés elleni küzdelemről. És e küzdelem során min­denütt — tüntetésektől a mindennapi akciókig — ott láthatta a világ a szervezet által mozgósított asszonymilliókat. Gondoljunk csak a stockholmi fel­hívásra megindult aláírásgyűjtő mozgalomra, vagy legutóbb a neutron fegyverek betiltásáért való tün­tetésekre. Elmondhatjuk, hogy az NDN mindig állást fog­lalt a gyarmatosítás, a fajgyűlölet, a fasizmus újra­éledése ellen. A gyorsan szálló évek során sem hul­lik ki emlékezetünkből például az indokínai impe­rialista háború nemzetközi elítéltetésében játszott szerepe. Küldöttei megjelentek a palesztin menekült­táborokban, a háború sújtotta Vietnamban. A szö­vetség szervezetei járultak hozzá például a tal­ es­­zaatari árvaház, a hanoi anya- és csecsemővédelmi központ felépítéséhez. Éberen és aggodalommal figyelte a szervezet a faji megkülönböztetés és a fasiszta diktatúrák or­szágaiban élő nők és gyermekek sorsát. És nemcsak távolból. Delegátusai a helyszínen — Dél-Afriká­­ban, Dél-Amerikában — gyűjtöttek adatokat, ame­lyeket nyilvánosságra is hoztak, hogy ezáltal cse­lekvésre buzdítsák a világ demokratikus erőit. És volt ereje arra, hogy ugyanilyen hőfokon foglalkozzék a nők politikai-társadalmi és kulturá­lis egyenlőségének kivívásával. Különböző nemzeti­ségű politikai gondolkodású, vallású és társadalmi állású nők millióit sikerült egyesítenie. Az összefo­gás tudata e harmincöt év alatt önbizalmat fejlesz­tett ki az asszonyokban. Talán ez az NDN alapvető eredménye. A világ asszonyai jobban tudtak alkal­mazkodni gyorsan változó korunk bonyolult, s a nőket különösen próbára tevő követelményeihez. Igaz, a küzdelemnek korántsincs vége. Milyen rövid idő három és fél évtized! Ma is 800 millió anal­fabétát tart még számon a világ és 60 százalékuk a nő. Hol vagyunk még a férfiakkal egyenrangú fog­lalkoztatottságtól és munkabértől? E téren a legna­gyobb és legmélyebb haladást a szocialista országok mutathatják fel. Törvényeink, intézményeink — meglevő hiányosságuk ellenére — a nők millióinak szolgálnak példaképül szerte a világban. A nők nemzetközi éve volt 1975. Jelszava — egyenlőség, fejlődés, béke — a nők mozgal­mának lényegét foglalta össze. Ugyanebben az év­ben kezdődött meg az ENSZ által meghirdetett Nők Évtizede. Most éppen a félidőnél tartunk. Ez a tény és az NDN szép harmincöt esztendeje jó alkalom a számadásra és a további út felmérésére. Lukács Tere®

Next